Bihari Napló, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-01 / 204. szám

2 POLITIKA ÉS KÖZÉLET ................................NAPLÓ................................ „katasztrofális siker". Irakhoz hasonló „katasztrofális sikernek” bizonyulhat a külföldi katonai beavatkozással elősegített líbiai hatalmi váltás - vélekedtek legújabb helyzetértékelésükben az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport stratégiai elemzői. A Barclays Capital szakértői heti globális nyersolajpiaci áttekintésükbe szőtték bele elemzésüket a Kaddhafi-rezsim bukása után előállt helyzetről. A ház szerint „még most sem tűnik megválaszoltnak" az a kérdés, hogy pontosan kik is a líbiai felkelők, és milyen végső célkitűzéseik vannak. A Barclays Capital elemzői szerint az már látszik, hogy e célok egymással versengenek, sőt esetleg egymást kölcsönösen ki is zárják. Ebben a helyzetben washingtoni és NATO-körökben ismét előkerült a „katasztrofális siker” kifejezés, amelyet először az iraki invázió után kialakult hatalmi űr következményeire használtak. Emelnék a járadékot Románia 4 százalékról 6 száza­lékra növelheti a nemesfém-ki­termelésből az államot megillető járadék arányát - adta hírül a román Mediafax hírügynökség. A Mediafax szerint a román pénzügyminisztérium egyik sürgősségi kormányrendelet­tervezete szerint az arany, a platina és az ezüst kitermelésé­ből a román államot megillető járadék aránya a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra emel­kedhet. A sürgősségi rendelet az adótörvénykönyvet módosítaná. A tervezet szerint a megemelt járadék a szénre, a fémtartalmú és a nem fémtartalmú ércre, az alumíniumra, a radioaktív fémekre, a ritkaföldfémekre, a drágakövekre és a féldrágakö­vekre is vonatkozik. A pénzügy­minisztérium becslése szerint a járadék megemelése az idén 117 millió lejjel (27,7 millió euróval) növelheti a költségvetési bevéte­leket, a következő négy évben pedig 1,1 milliárd lejjel (260,6 millió euróval) gyarapíthatja az államkasszát. „Két lépésben" csatlakoznánk Románia reméli, hogy „két lépésben", vagyis az idén a légi, majd a jövő évben a szárazföldi és a vízi közlekedés útján is csatlakozhat a schengeni övezethez - jelentette ki Teodor Baconschi. A román diplomácia vezetője az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy ebben a pilla­natban óvatos Románia esélyeit illetően. Az Európai Unió bel­ügyminisztereit magában fogla­ló tanács várhatóan szeptember 22-én dönt Románia és Bulgá­ria schengeni csatlakozásáról - mondta a miniszter. Baconschi reményei szerint konszenzus születik ezen a tanácskozáson arról, hogy Románia két lépés­ben váljon a schengeni övezet tagjává. Ennek elfogadásáról - magyarázta - Románia tavasz óta nap mint nap igyekszik meggyőzni Brüsszelben és a kétoldalú kapcsolatokon keresz­tül azokat a kétkedő államokat, amelyek kétségbe vonják Ro­mánia schengeni integrációra való felkészültségét. Tavasszal kellett volna Romániának és Bulgáriának tavasszal kellett volna csatla­koznia a schengeni övezethez, de Franciaország és Németor­szág a technikai feltételek mel­lett általánosabb kifogásokat is megfogalmazott, így például azt, hogy mindkét országban rendkívüli mértékben elter­jedt a korrupció. Az Európai Bizottság a két ország 2007-es EU-csatlakozása óta figyelem­mel kíséri a román és a bolgár igazságszolgáltatás működését. Legutóbb júliusban tették közzé az erre vonatkozó jelentéseket. Baconschi szerint a Romániáról szóló júliusi jelentés sokkal jobb volt, mint a korábbiak, ezért úgy véli, nem léteznek olyan alapvető fontosságú érvek, ame­lyek alapján a két ország csatla­kozását meghatározatlan időre el kellene halasztani. Emil Boc román miniszterelnök a romá­niai nagykövetek szokásos éves tanácskozásán Bukarestben el­mondta: reméli, hogy a jövő évben Románia már teljes jogú tagja lehet a schengeni övezet­nek, hiszen - mint mondta - Ro­mánia valamennyi integrációs feltételt teljesíti. Teodor Baconschi külügyminiszter Évforduló Tekintettel a 2001-es terrortá­madások közelgő évfordulójá­ra, szeptemberben az Egyesült Államok egész területén meg­szigorítják a repülőterek, a tömegközlekedés, a határok, a kormányépületek és a tömeg­­rendezvények biztonsági fel­ügyeletét - nyilatkozta az AP hírügynökségnek az amerikai hírszerzés neve elhallgatását kérő tisztségviselője. Noha konkrét terrorfenyegetésről nem kaptak értesülést, az ame­rikai belbiztonsági minisztéri­um és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai inten­zív konzultációba kezdtek helyi rendvédelmi szervek képviselő­ivel a potenciális veszélyről. Verespatak: amerikai és izraeli befektetők? A Ziarul Financiar című román gazdasági-pénzügyi napilap tegnapi elektronikus kiadásában arról írt, hogy a világgazdaság jelentős befektetői állnak a romániai beruházás mögött Dúsgazdag amerikai és izraeli üzletemberek állnak a kanadai Gabriel Resources vállalat mö­gött, amely 80 százalékos ré­szesedéssel bír a verespataki arany- és ezüstkitermelést tervező Romia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai­román vegyes vállalatban - ír­ta szerdán a román média. A Ziarul Financiar című román gazdasági-pénzügyi napilap teg­napi elektronikus kiadásában arról írt, hogy a világgazda­ság jelentős befektetői állnak www.erdon.ro www.erdon.ro Mondjon véleményt!E a romániai beruházás mögött, akik közül a három legjelen­tősebbet említi, az amerikai John Paulsont és Thomas Kaplánt, valamint az izraeli Beny Steinmetzet. A három be­fektető a lap szerint már több százmillió dollárt fordított a verespataki beruházásra. A lap úgy tudja, a Gabriel Resources 2009 végén jelentette be, hogy a Paulson & Co. és az Electrum Strategic Holdings 18-18 száza­lékkal a legnagyobb részvénye­sei a Gabriel Resourcesnak, őket követi az amerikai Newmont Mining Corp, amely a világ egyik legnagyobb aranykiter­melő vállalata és a BSG Capital Markets, amely része a Beny Steinmetz Groupnak (BSG). Ez utóbbi kettő 9-9 százalékos ré­szesedéssel rendelkezik. A lap szerint mindhárom beruházó az arany piacán fontos befek­tetőnek számít. Az újság meg­említi, hogy Paulson a Forbes magazin toplistája szerint a világ 39. leggazdagabb milliár­dosa, vagyonát 16 milliárd dol­lárra becsülik. Thomas Kaplan az 1,7 milliárd dollárra becsült vagyonának nagy részét a föld­gáz kitermeléséből teremtette, az izraeli Beny Steinmetz pe­dig gyémántból és aranyból gazdagodott meg. Vagyonát 6 milliárd dollárra becsülik, ő Izrael második leggazdagabb üzletembere. Környezeti kockázatok Az RMGC Verespatakon (Ro§ia Montana) tervezi megnyit­ni Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechno­lógia alkalmazásával 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kibányászni. A beruházás elindításához az RMGC a környe­zetvédelmi engedélyt kell még megszerezze a román hatóságok­tól. Erről a román kormánynak kell döntenie egy kormányközi szakértői bizottság javaslata alap­ján, amely a beruházás környeze­ti kockázatait vizsgálja. 2011. szeptember L, csütörtök Röviden : Embercsempészet. Az Európai Unió soros elnökségéhez fordul Ausztria és Magyarország az embercsempészet elleni hatékonyabb küzdelem érdekében - közölte tegnap az osztrák belügyi tárca. Az osztrák belügyminisztérium kétezer fővel növeli a ha­tár- és idegenrendészet létszámát, egyúttal határon átnyúló együttműködést szorgalmaz az ember- és kábítószer-csempészet ellen. Újra lesz Sissy-szobor Kolozsváron Lemásolják a miskolci Sissy-szobrot, hogy Kolozsváron is legyen egy. A történet egészen pontosan úgy hiteles, hogy volt már ott egy Stróbl Alajos által alkotott Erzsébet királyné mellszobor, de éppúgy, mint Eperjesen és Bu­dapesten, ellopták azt. Ezek a szobrok szinte egy időben készültek a miskolcival, valamikor az 1890-es évek végén. A miskolci azonban még mindig látható a Herman Ottó Múzeum­ban. Ebből egyébként több másolat is készült: egyik a miskolci Semmelweis kórház udvarán, a másik a Városháza udvarán látható. „Kolozsváron régi álom, hogy újra legyen Erzsébet királyné-szobor” - mondta Gergely Balázs, az erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze. Ez az idén valósulhat meg, miután felvették a kapcsolatot a miskolci önkor­mányzattal és a múzeummal. A korábbi min­tát, amely alapján a szobor készült, kidobták, mert az anyaga elöregedett, de a jövő héten készül egy új. Ez alapján készíti el a másola­tot egy kolozsvári szobrász. Várhatóan ősszel már a közönség is láthatja Erzsébet királyné bronz mellszobrát Kolozsváron, a református templom kertjében. A cél azonban az, hogy eredeti helyére kerüljön a mű - hangsúlyozta Gergely Balázs. Éppen ezért az eredeti talap­zat felújítására gyűjtést indítanak majd, ez szeptemberben kezdődik. Környezetszennyezési adó A kormány augusztus 31-i ülésén jóváhagyta a Környezetvédelmi és Erdészeti Miniszté­rium által kezdeményezett, a gépjárművek környezetszennyezési adójáról szóló törvény­­tervezetet, amely 25 százalékkal csökkenti a jelenlegi környezetszennyezési adó értékét. A tegnap jóváhagyott törvénytervezet szerint azok a polgárok, akik a 2008. július elseje óta érvényben levő törvény szerint nagyobb környezetszennyezési adót fizettek, mint amennyit az új törvénytervezet előír, azok visszakérhetik az adókülönbözet értékét. Az új törvénytervezet az aki szennyez, az fizet elven alapszik. A környezetszennyezési adót az autótulajdonos egyszer fizeti ki, de a tu­lajdonosnak mind az új (hazai vagy külföldi gyártású), mind a másodkézből vásárolt, hazánkban először regisztrált autóért kell fi­zetnie. Továbbá az új törvénytervezet szerint azokért az autókért is kell fizetni környezet­szennyezési adót, amelyek 2007 előtt voltak regisztrálva, és amelyekért a tulajdonos nem fizetett adót, de ebben az esetben a szennye­zési adót a tulajdonjog átíratása alkalmával kell kifizesse a vásárló. Az adó kiszámítása mindenik esetben egy egységes objektív kritériumrendszer (motor típusa, henger köbtartalma, C02 kibocsátás, szennyezési fok, valamint az adott típusú autó értékének leértékelése) alapján történik. Az új törvény­­tervezet egyben orvosolja az Európai Bíróság által jelzett, a 2008-as sürgősségi kormány­­rendeletben létező közvetett diszkriminációt is. A környezetszennyezési adóból több, a környe­zetvédelemmel kapcsolatos programot finan­szíroznak

Next