Bihari Napló, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
2 POLITIKA ÉS KÖZÉLET ................................NAPLÓ................................ „katasztrofális siker". Irakhoz hasonló „katasztrofális sikernek” bizonyulhat a külföldi katonai beavatkozással elősegített líbiai hatalmi váltás - vélekedtek legújabb helyzetértékelésükben az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport stratégiai elemzői. A Barclays Capital szakértői heti globális nyersolajpiaci áttekintésükbe szőtték bele elemzésüket a Kaddhafi-rezsim bukása után előállt helyzetről. A ház szerint „még most sem tűnik megválaszoltnak" az a kérdés, hogy pontosan kik is a líbiai felkelők, és milyen végső célkitűzéseik vannak. A Barclays Capital elemzői szerint az már látszik, hogy e célok egymással versengenek, sőt esetleg egymást kölcsönösen ki is zárják. Ebben a helyzetben washingtoni és NATO-körökben ismét előkerült a „katasztrofális siker” kifejezés, amelyet először az iraki invázió után kialakult hatalmi űr következményeire használtak. Emelnék a járadékot Románia 4 százalékról 6 százalékra növelheti a nemesfém-kitermelésből az államot megillető járadék arányát - adta hírül a román Mediafax hírügynökség. A Mediafax szerint a román pénzügyminisztérium egyik sürgősségi kormányrendelettervezete szerint az arany, a platina és az ezüst kitermeléséből a román államot megillető járadék aránya a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra emelkedhet. A sürgősségi rendelet az adótörvénykönyvet módosítaná. A tervezet szerint a megemelt járadék a szénre, a fémtartalmú és a nem fémtartalmú ércre, az alumíniumra, a radioaktív fémekre, a ritkaföldfémekre, a drágakövekre és a féldrágakövekre is vonatkozik. A pénzügyminisztérium becslése szerint a járadék megemelése az idén 117 millió lejjel (27,7 millió euróval) növelheti a költségvetési bevételeket, a következő négy évben pedig 1,1 milliárd lejjel (260,6 millió euróval) gyarapíthatja az államkasszát. „Két lépésben" csatlakoznánk Románia reméli, hogy „két lépésben", vagyis az idén a légi, majd a jövő évben a szárazföldi és a vízi közlekedés útján is csatlakozhat a schengeni övezethez - jelentette ki Teodor Baconschi. A román diplomácia vezetője az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy ebben a pillanatban óvatos Románia esélyeit illetően. Az Európai Unió belügyminisztereit magában foglaló tanács várhatóan szeptember 22-én dönt Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról - mondta a miniszter. Baconschi reményei szerint konszenzus születik ezen a tanácskozáson arról, hogy Románia két lépésben váljon a schengeni övezet tagjává. Ennek elfogadásáról - magyarázta - Románia tavasz óta nap mint nap igyekszik meggyőzni Brüsszelben és a kétoldalú kapcsolatokon keresztül azokat a kétkedő államokat, amelyek kétségbe vonják Románia schengeni integrációra való felkészültségét. Tavasszal kellett volna Romániának és Bulgáriának tavasszal kellett volna csatlakoznia a schengeni övezethez, de Franciaország és Németország a technikai feltételek mellett általánosabb kifogásokat is megfogalmazott, így például azt, hogy mindkét országban rendkívüli mértékben elterjedt a korrupció. Az Európai Bizottság a két ország 2007-es EU-csatlakozása óta figyelemmel kíséri a román és a bolgár igazságszolgáltatás működését. Legutóbb júliusban tették közzé az erre vonatkozó jelentéseket. Baconschi szerint a Romániáról szóló júliusi jelentés sokkal jobb volt, mint a korábbiak, ezért úgy véli, nem léteznek olyan alapvető fontosságú érvek, amelyek alapján a két ország csatlakozását meghatározatlan időre el kellene halasztani. Emil Boc román miniszterelnök a romániai nagykövetek szokásos éves tanácskozásán Bukarestben elmondta: reméli, hogy a jövő évben Románia már teljes jogú tagja lehet a schengeni övezetnek, hiszen - mint mondta - Románia valamennyi integrációs feltételt teljesíti. Teodor Baconschi külügyminiszter Évforduló Tekintettel a 2001-es terrortámadások közelgő évfordulójára, szeptemberben az Egyesült Államok egész területén megszigorítják a repülőterek, a tömegközlekedés, a határok, a kormányépületek és a tömegrendezvények biztonsági felügyeletét - nyilatkozta az AP hírügynökségnek az amerikai hírszerzés neve elhallgatását kérő tisztségviselője. Noha konkrét terrorfenyegetésről nem kaptak értesülést, az amerikai belbiztonsági minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai intenzív konzultációba kezdtek helyi rendvédelmi szervek képviselőivel a potenciális veszélyről. Verespatak: amerikai és izraeli befektetők? A Ziarul Financiar című román gazdasági-pénzügyi napilap tegnapi elektronikus kiadásában arról írt, hogy a világgazdaság jelentős befektetői állnak a romániai beruházás mögött Dúsgazdag amerikai és izraeli üzletemberek állnak a kanadai Gabriel Resources vállalat mögött, amely 80 százalékos részesedéssel bír a verespataki arany- és ezüstkitermelést tervező Romia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadairomán vegyes vállalatban - írta szerdán a román média. A Ziarul Financiar című román gazdasági-pénzügyi napilap tegnapi elektronikus kiadásában arról írt, hogy a világgazdaság jelentős befektetői állnak www.erdon.ro www.erdon.ro Mondjon véleményt!E a romániai beruházás mögött, akik közül a három legjelentősebbet említi, az amerikai John Paulsont és Thomas Kaplánt, valamint az izraeli Beny Steinmetzet. A három befektető a lap szerint már több százmillió dollárt fordított a verespataki beruházásra. A lap úgy tudja, a Gabriel Resources 2009 végén jelentette be, hogy a Paulson & Co. és az Electrum Strategic Holdings 18-18 százalékkal a legnagyobb részvényesei a Gabriel Resourcesnak, őket követi az amerikai Newmont Mining Corp, amely a világ egyik legnagyobb aranykitermelő vállalata és a BSG Capital Markets, amely része a Beny Steinmetz Groupnak (BSG). Ez utóbbi kettő 9-9 százalékos részesedéssel rendelkezik. A lap szerint mindhárom beruházó az arany piacán fontos befektetőnek számít. Az újság megemlíti, hogy Paulson a Forbes magazin toplistája szerint a világ 39. leggazdagabb milliárdosa, vagyonát 16 milliárd dollárra becsülik. Thomas Kaplan az 1,7 milliárd dollárra becsült vagyonának nagy részét a földgáz kitermeléséből teremtette, az izraeli Beny Steinmetz pedig gyémántból és aranyból gazdagodott meg. Vagyonát 6 milliárd dollárra becsülik, ő Izrael második leggazdagabb üzletembere. Környezeti kockázatok Az RMGC Verespatakon (Ro§ia Montana) tervezi megnyitni Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológia alkalmazásával 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kibányászni. A beruházás elindításához az RMGC a környezetvédelmi engedélyt kell még megszerezze a román hatóságoktól. Erről a román kormánynak kell döntenie egy kormányközi szakértői bizottság javaslata alapján, amely a beruházás környezeti kockázatait vizsgálja. 2011. szeptember L, csütörtök Röviden : Embercsempészet. Az Európai Unió soros elnökségéhez fordul Ausztria és Magyarország az embercsempészet elleni hatékonyabb küzdelem érdekében - közölte tegnap az osztrák belügyi tárca. Az osztrák belügyminisztérium kétezer fővel növeli a határ- és idegenrendészet létszámát, egyúttal határon átnyúló együttműködést szorgalmaz az ember- és kábítószer-csempészet ellen. Újra lesz Sissy-szobor Kolozsváron Lemásolják a miskolci Sissy-szobrot, hogy Kolozsváron is legyen egy. A történet egészen pontosan úgy hiteles, hogy volt már ott egy Stróbl Alajos által alkotott Erzsébet királyné mellszobor, de éppúgy, mint Eperjesen és Budapesten, ellopták azt. Ezek a szobrok szinte egy időben készültek a miskolcival, valamikor az 1890-es évek végén. A miskolci azonban még mindig látható a Herman Ottó Múzeumban. Ebből egyébként több másolat is készült: egyik a miskolci Semmelweis kórház udvarán, a másik a Városháza udvarán látható. „Kolozsváron régi álom, hogy újra legyen Erzsébet királyné-szobor” - mondta Gergely Balázs, az erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze. Ez az idén valósulhat meg, miután felvették a kapcsolatot a miskolci önkormányzattal és a múzeummal. A korábbi mintát, amely alapján a szobor készült, kidobták, mert az anyaga elöregedett, de a jövő héten készül egy új. Ez alapján készíti el a másolatot egy kolozsvári szobrász. Várhatóan ősszel már a közönség is láthatja Erzsébet királyné bronz mellszobrát Kolozsváron, a református templom kertjében. A cél azonban az, hogy eredeti helyére kerüljön a mű - hangsúlyozta Gergely Balázs. Éppen ezért az eredeti talapzat felújítására gyűjtést indítanak majd, ez szeptemberben kezdődik. Környezetszennyezési adó A kormány augusztus 31-i ülésén jóváhagyta a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium által kezdeményezett, a gépjárművek környezetszennyezési adójáról szóló törvénytervezetet, amely 25 százalékkal csökkenti a jelenlegi környezetszennyezési adó értékét. A tegnap jóváhagyott törvénytervezet szerint azok a polgárok, akik a 2008. július elseje óta érvényben levő törvény szerint nagyobb környezetszennyezési adót fizettek, mint amennyit az új törvénytervezet előír, azok visszakérhetik az adókülönbözet értékét. Az új törvénytervezet az aki szennyez, az fizet elven alapszik. A környezetszennyezési adót az autótulajdonos egyszer fizeti ki, de a tulajdonosnak mind az új (hazai vagy külföldi gyártású), mind a másodkézből vásárolt, hazánkban először regisztrált autóért kell fizetnie. Továbbá az új törvénytervezet szerint azokért az autókért is kell fizetni környezetszennyezési adót, amelyek 2007 előtt voltak regisztrálva, és amelyekért a tulajdonos nem fizetett adót, de ebben az esetben a szennyezési adót a tulajdonjog átíratása alkalmával kell kifizesse a vásárló. Az adó kiszámítása mindenik esetben egy egységes objektív kritériumrendszer (motor típusa, henger köbtartalma, C02 kibocsátás, szennyezési fok, valamint az adott típusú autó értékének leértékelése) alapján történik. Az új törvénytervezet egyben orvosolja az Európai Bíróság által jelzett, a 2008-as sürgősségi kormányrendeletben létező közvetett diszkriminációt is. A környezetszennyezési adóból több, a környezetvédelemmel kapcsolatos programot finanszíroznak