Fáklya, 1948. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1948-03-02 / 51. szám

ingyen d­olgoztak egy napig a dem­a-tatarosi bányá­szok a görög szabadságharcosok javára A proletár szolidaritás szép megnyilvánulásáról számol be gyík Dema-Tatarosi bányász Ívtársunk. Az üzem öntudatos olgozói szabadidejüket feláldozv­ó­ 8 órai önkéntes munkájuk r­­eményét ajánlották fel a so­il g szabadságharcosok segélye­­é­ íre. Az akció, melyben az fiz 01 minden munkása részt v­et­t. 86.220 Sejt eredményezett. Eltel­et már el is juttattak az il­letékes helyre. LEONCAVALLO „Bajazzo“ c. örök ,áp melódiájú operája kerül fiaira hanglemezről f. hó 2-án, ked­den este fél 9 órakor az Hja Eh­­renburg otthonban. Programon •Tannak még Chopin „ti­dőlje". Min­­denkit szívesen lát a Ventil­.éj. I Pontsabb kiszolgálást a pittizMekben . Kétpár harisnyát akartam vá­sárolni egyik pontüzletben, szür­ke és drapp színűt. A segéd ki­jelentette, hogy drapp színű nin- Síl­it és csupán szürkéket tud adni.A kiszolgáló segéd meglehe­tős ridegen hozta ezt tudomásom­ra. A szürke harisnyák rosszul voltak festve, de valamennyi rosszul festett volt Elfogadtam tehát, amit adtak és már a pénz­tárnál voltam fizetni, amikor meghallottam, hogy egy nálam sokkal jobban öltözött, úgyneve­zett úri külsejű nő is drapp ha­­risnyákat k­ér. Ugyanez a segéd most oda szólott egy másik al­kalmazottnak: — Dobj le két tucatot. Visszatértem a kiszolgáló se­gédhez, aki nagy nehezen végül becserélte az egyik pár szürke harisnyát drapp szintre. Másoktól tudora, akik más pontüzletekben vásároltak, hogy ugyancsak akadt másutt is kifo­­gásolnivalójuk. A pontüzletekben kiszolgáló személyzetnek nagyobb elvtársi szolidaritást kell tamisítaniich, mert az a módsz­er, amikor lené­zik a rosszabbul öltözött vevőt, — mint ahogy az ezelőtt volt szokásban — nem mutat e­vtárst öt­tu­datos magatartásra. Sa­bó Károly­né. Biharszentjános derék gazdái Biharszentjánoson­­ a BMP épj.t. repü­lésén 30 olyan gyermeke* ir­ Itak esszé, akiknek az apja ezt­­'es:;:t' az idegen érdekekért vi­­­tott háborúban, a messzi hare­­sneteken. A gyerekeket a part­ing gazdák kezdeményezésére, a söolci gazdák is vállalták egy- egy hónapi eltartásra. Annyian jelentkeztek, hogy már nem mindegyiknek jutott gyermek. A biharszentjánosi ifjúság is felbuzdult az akción és fát gyüj­­tött a rászorultak felsegélyezésé­­r 6. Egyetlen férfi nélküli család lem rr­arad­t hideg tűzhellyel. — Ezenkívül még 11.000 lej kész­pénzt is szétosztottak, mint a Wturm­unka eredményét. Király J. MUNKÁSNÉZŐ A SZÍNHÁZ­BAN Megnéztem az „Urak és embe­rek“ előadását, nagyon kevesen voltunk. A közönséget még min­­dig jobban érdekli a könnyű ze­­n­e darab és azok a témák, am­e.­rvekben a gróf vagy a bankigaz­­ga­tó feleségül veszi a szegény té­­­ny­t. .Az „Urak és emberek”ben a kökönség tanulságot találhat és epí­e eléggé izgatottan várhatja a cs­elekmény kibontakozását.. .*• Min­den munkásembernek meg kellene nézni ezt ,a darabot és jó volna, ha a színház vasárnap délután is műsorára tűzné, hogy azok is ott lennének az előadá­son, akiknek máskor nincs ide­jük Oláh Mária. Mfcnteanu Nicolee a VörösSina­­s rég'fiSap margittai ünnepségé­rt’ crt­ rs’tet' bennünket ansetyes 'iáassins. .&>. Udxadttiüi.tíy» társak méltatták a felszabadító in­kát, majd egy nívós műsor került színre.* A III-ik kerület hármas sejtje közli, hogy megtörtént az első lépés Csilagvárosnak önkéntes munkáv­al való rendbehozására. A már-már a sárban elmerülő Te­­rézia-uttcát a sejtbeliek rendbe­hozták és ebben pártonkivüliek is, mint Szabó Sándor hentesm­es­ter, Grünfeld Miklós szállító, Rövid Lajos stb. rendelkezésre bocsátották kocsijaikat és mun­kájukat.• Saji Lajos Carmen munkás azt szeretné, ha az épülő új Szabad­ságidő olyan széles és erős lenne, hogy a kerékpáron­ járóknak ne kellessen leszállniuk. Éppen ezért felveti azt az ötletet, hogy a ke­rékpárosok álljanak össze is je­­lentkezzenek egységes munkára a hídépítésnél.* Grósz Sándor arról ír, hogy a piacon nem mindig tartják tisz­­tán az elárusításra szánt kenye­ret. Ma amikor védekezünk a jár­ványok ellen, erre jobban kell ügyelni TOLVAJOK EGY VASÜZLET­BEN. A Nagypiac­ téren levő „Titan“ vasáru üzletben két vevő a nagy forgalmat kihasználva, vedret lopott. Az üzlet egyik al­kalmazottja észrevette a lopást és a tolvajok után iramodott. A piac forgatagában sikerült is el­fogni a tolvajokat, Simut Gavri­t és Hui*a Dumitru környékbeli la­kásokat. Átadták­ őket a rendőr­ségnek. M­o­st indult mindkettőjük ellen az eljárás. Dr. Cziffra Kálmán a megszokott fasiszta főispán urasági istállójából HuUiuhimt emír ifovsáfa­ t. Pár héttel ezelőtt indult el az akció. Cégényi Ferenc elvtárs, a nagykovácsit RMP szervezet ve­zetője kezdeményezte. Az első dobolásra százhúsz ifjú jelentke­zett. Az önkéntes munka első csoportjába huszonöten jelentk­ez­tek, azonban reggel a megkez­désnél már harmincöten fogtak szerszámot, kezdték el a munkát. Tizenhét napig dolgoztak. Ti­zenhét n­ap volt szükséges ahhoz, hogy a nagykovácsi­ i ifjúság, tá­mogatva a község többi lakójá­tól, megépítse kultúrházát. De nem csak a kovácsniak hoztak ál­dozatot azért, hogy végre nekik is legyen kultúrházuk, egy na­gyobb méretű termük, ahol hoz­zájuthatnak szellemi világuk fejlesztéséhez. Eljöttek a szom­­szédos falvak, Bihar, Nagyszántó, Biharpüspöki stb. földmunkásai is, vörös zászlók alatt és segí­tettek elvtársaiknak felemelni azt a házait, ami ezután minden községben olyan szükségesség, mint a mindennapi kenyér. A nagykovácsi­i Ciffra Kálmán kúrián, ahol a felszabadulásig az ál­atok tágias, levegős, tiszta épü­letben éltek, a cselédség pedig szűk kis lyukakban, ahol az el­meneküléséig a fasizmust hűsé­gesen kiszolgáló főispán szori­­tótta őket, megváltozott az élet. A „nagyur“ gyakran állította és sokszor elismételte béresei, zsel­lére előtt: — A munkások a templomok­ból istállókat akarnak csinálni, íme a munkások az urasági is­tállóból kultúrházat építenek. Nagykovácsi lakossága, vala­­mint a környező községek kikül­döttei vasárnap már a koradélutá­ni órákban zsúfolásig megtöltöt­ték az új kultúrház élénk színek­ben pompázó épületét. Három órakor lelkesen ünnepelték a kö­rüikben megjelenő központi já­­rás titkárát, majd megkezdődött a kultúrház felavatása. A végig rendkívül lelkes ün­nepséget Cégényi Ferenc elvtárs nyitotta meg. Keresetlen szavak­kal üdvözölte a megjelenteket, ismertette a kultúrház rövid tör­ténetét és kifejtette, hogy csak úgy, mint a gyerekeknek az is­kolára, a felnőtteknek és külö­­nösen az ifjúságnak szüksége van a kultúrházra, hogy b­evt­se is­mereteit és a tudomány birtoká­ban megszilárdítsa a munkásosz­tály hatalmát. Gherdán József községi jegy­ző a falu dolgozó népének ös­­­szefogásáról beszélt. Molnár Zoltán református lel­kész rámutatott arra, hogy kor­mányunk kultúrpolitikája nem a nemzetiségek kultúrájának elnyo­mása, hanem­­ a Romániában élő nemzetiségeik népi kultúrájának elősegítő­je. Nagy Ferenc az ifjúság felada­táról beszélt, majd Szabó Lajos a m­agasságtót, Szrttó Albánt s bih­ar püspökit, Molnár Lajos elv­társ pedig a bihari RMP szerve­­zet nevében üdvözlik a megjelen­teket. Ezután Vanitu elvtárs, a köz­ponti járás titkára tart külpoli­tikai beszámolót, majd rámutat a kormányunk megvalósításaira és a nép öntudatra ébredésére, amely már minden segítség nél­kül, önerejéből, összefogását,'':­ kultúrházakat emel, «lakat javít, maga építi a saját maga és gyer­­me­kei országát. Az avató ünnepség további ré­szében Ifj. Tarr-Kovács Gábor saját szerzetményű versét szavalja, amely o­da Géczi Margit, Bófüs Gyula, Kiss Julia, Kenderes­ Jó­zsef és Sileri Klára ad elő Petőfi verseket. 3. Nagykovácsi lakossága, este is­­mét zsúfolásig megtöltötte a kul­­turbázist és nagy tetszéssel fi­­gyelte a község műkedvelőinek Uj­gazdag című egyfelvonáso­sát, amelyben Molnár László, Nagy Juliánna, ifj. Tarr-Kovács Gábor, Major­ Áron, V­arga Sán­­dor, Rövid Ferenc és Újvárosi István léptek fel. Ezután a nagyváradi Katalin­­telep műkedvelői léptek színpad­ra és adták elő az ,,Árvácska“ című operettet, amelyben Szél Jó­zsefné, Ackher Manci, Posztós Elza, Mikle Iboly, Farkas Erzsé­bet, Varga Éva, Magyar­ Béla, Buszlai Tibor, Banca Géza, Csor­dás Sándor, Csupa Ferenc, Bódc Márton és Nagy László arattak sikert, Acker Jakab rendezésé­­ben és Varga Lajosné, ifjúsági kultúrfelelős szervezésében. Az előadás után Nagykovácsi lakossága még sokáig együtt ma­radt és testvéri szeretettel tette emlékezetesebbé a napot. (hí) rádiókészü­lékek és orvosi gépek szakszerű javitése Elesira-Maniica Piája Sztálin No- 2. (Kis hídfő) 1247 /* ' r Érdesítés Mintád a Közüzemek ImnSSÍÍBrí háború folyamán részben tönkr mert, értesítjük az érdeke'tékát hogy tékáik villanyáramot vagy vi­zet fogyasztanak és önt­elten, szo­gáltatásért nem fizetnek Ke*1 üzemi dijakat, jelentkezzenek a sa­­ját érdekükben a Közüzemeik Av­­ram lánca 10 ez. alatti bejelentési irodájában. Ezen bejelentésre a Közüzemek Igazgatósága egy utolsó terminus! 1948 március 10-ig ad, ezen termi­nusig, akik nem tettek eleget ezer felszólításnak, illegális fogyasztók­­n­ak lesznek tekintve, még akkor is, ha fogyasztási órájuk van, a törvényes eljárást megtesszük. Oradea, la 27 Febr. 1913. Igazgatóság, Tovább fejlődik a népegészségügyi akció • Szülőszobákat és népfürdőket állítanak fel a falvakban Vasárnap délelőtt a Prefektusa nagyter­miben gyűlést tartottak a lefolyt egészségügyi kampány résztvevői, hogy tapasztalataik ki­­csere­jével a következő nagy mé­retű akcióban szeresen vívják meg a csatát. Dr. Gherman Joan prefektus el­ismerését fejezte ki a tífusz a Lance akció résztvevőinek, megköszönte az orvosok és egészségügyi alkal­mazottiak odaadó munkáját és megállapította, hogy a magye la­­kossága nagy megértéssel fogadta az egészségügyi karavánokat, fel­­ismerte az akció fontosságát és tá­mogatta a csoportok munkáját. Dr. Serbu Zoltán a megyei egész­­ségügyi parancsnokság titkára azokra a nagy morális eredmé­­nyekre is rámutatott, amit az e­­gészségügyi kampány hozott, a gyakorlati eredmények mellett. Dr. Ntca Vik­tor az egészség­­­ügyi szakszervezet nevében mon­dott köszönetet és azt javasolta, hogy tüntessék ki elismerő okle­véllel az akcióban résztvetítőket. Számos felszólalás után, gyakor­­lati kérdések merüln­ek fel és sok olyan életre való javaslat hangzott el, amely a falu egészségügyi vi­­szonyainak megjavítását célozta, így felmerült a falu lakóinak ál­landó szapanellátásána­k kérdése, a meglévő egészségügyi csoportok állandó jellegű egybetartsa, fa­­lusi szülőszobák felállítása, nép­­fürdők létesítése, vízhiányban szen­vedő községekben kutak fúrása stb. Császár István elvtárs a Román Munkás Párt biharmeegyei szerve­zetének üdvözletét és köszönetét tolmácsolta, kifejtette, hogy ez s hatalmas akció, amely a múlt hé­ten zajlott le a megyében nem csak a népegészségügyi helyzeté­ nak jelentős megjavítását eredmé­nyezte, hanem egyszersmint erő­­próbája is volt annak, hogy a fiatal Román Népi Köztársaság mekkora erőkifejtésre képes a nép érdekeim. Hossu Traian elvtárs a Megyei Szakszervezeti Tanács elnöke a Szaktanács köszünetjét tolmácsol­ta. Dr. Bálint Sándor elvtárs az Egészségügyi Szakszervezet elnöke beszélt ezután, majd Ghitea Iosif dr., városi tisztifőorvos és Nesto­ rescu Dumiti’iu a Frontul Plugári lor képviseletében. Dr. Filip Aurel megyei tisztior­vos számszerű adatokkal számolt be a nagy kampány sikeréről utána Gatea Gheorghe dr. mint a miniszterközi bizottság megbízotta köszönte meg a megye szervezetei­nek, az egészségügyi parancsnok­ságnak a tífusz jár­vény leküzdési terén végzett hatalmas munkáját Dr. Galea bejelentette, hogy rövi­desen egy második egészségügyi kampány követi az elsőt, aminél eredményei még nagyobb sikerrel kecsegtetnek, hiszen leszűrhettük­ a tapasztalatokat, már egybeková­csolt gárdánk van és több időm­ is lesz az új akció előkészítésére. Szakszervezeti választások Margittán A megyei Egyesült Szakszerve­ J kacs József, Tóth Mária, Udvarhe­­zetek vezetőségének kiküldöttei je­lenlétében Margittán a jelölő bi­zottságok a következő elv­társakat jelölték a szakszervezeti mozgalom élére, akiket a nagyszámban egy­­begyűlt szakszervezeti tagok egy­­hangú­lag választottak meg. A földműves szakszervezetbe: Cherechea Sándor, Demján Sán­dor, Szecsánszki Juliánna, Jakab Izsák és P. Koszta Sándort. A vegyes szakszervezetbe: Ta­­lyi József és Molnár Józsefet. A tanítók szakszervezetébe: Mun­teami Miklóst és Krisztik Jánost A köztisztviselők szakszerveze­tébe: Ciobota Demetert és Corbu Pált. A községi tisztviselők szakszer­­vezetébe: Brebán Máriát és Bota Illést­ A Derna-Uojonosi bányászok szakszervezetébe: Crisceas elvtárs­­­at küldték be.

Next