Fáklya, 1948. október (3. évfolyam, 236-266. szám)

1948-10-07 / 242. szám

. Az öntudatos sportember viselkedése és magatartása az a legfontosabb tényező, amely minden sportmegmoz­dulás sikerét, vagy balsike­rét jelenti, alaptétel, amely­ből kiindulva fejleszthet­jük, vagy sorvaszthatjuk or­­szágunk sportját. Nagyvárad közönsége számos ízben ad­ta példáját nemcsak sport szeretetének, de fegyelme­zettségének is. A sportot kedvelő közönség mindig a szépet, a jót, a becsületes küzdelmet és a tiszta eszkö­­­zökkel elért győzelmet óhajtja. Ezt kívánja és ezért lelkesedik, így van ezzel a nagyváradi közönség is és ennek ékes bizonyítéka, hogy nem egy esetben meg­tapsolják más városbeli ver­senyző­ket, vagy csapatokat egy-egy szép akció, vagy megérdemelt győzelem utf­n. Tárgyilagosság kérdése is ugyanakk­or, örömmel álla­­píthatjuk meg, hogy ebben nincs hiány. Hogy csak az utóbbi négy évről beszél­jünk, a nagyváradi sportkö­zönség számtalan esetben adta tantijelét tárgyilagos­ságának s ebben nem befo­­lyásolta a feltétlenül fellel­hető lokálpatriotizmus és a csapatáért való lelkesedés sem. Helytálló azonban, ha ugyanakkor leszögezzük, hogy helyénvaló mindenkor lelkesedni a helyi csapatért, bátorítani, buzdítani annak játékosait, de fel ke­ll rój­­iuk ugyanakkor hibáikat is éppen úgy, mint ahogy azt az ellenfél játékosaival, vagy a játékvezetővel szem­ben teszik. Vigyáznunk kell, nehogy a sportszeretés túl­­zott és elfogult lelkesedés­be, vak lokál­patriotizmusba csapjon át. A túlzott lelke­sedés ugyanis könnyen elcsú­száshoz, helytelen vélemény­nyilvánításhoz, kirívó esetek­ben pedig elítélendő maga­­tartáshoz vezet. Az önfegye­lem és a fegyelmezni tudás mindenkor megkövetelendő, még olyan súlyos és feltét­lenül indokolt esetekben is, mint amilyen a vasárnapi Nagy­várad Közüzemek*Dynamo mér­k­őzésen történt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy de­mokratikus sportéletünkben még mindig megbújnak olya­nok, akik ténykedésüket, iz­gatásukat a sportszeretet lep­lébe burkolják, valójában azonban a népi sport leg­ ádázabb ellenségei. Tiszta és becsületes népi sportéletünk fokozatosan eltávolítja eze­ket az elemeket, akik a fej­lődés menetét akadályozni, hátráltatni, vagy megállíta­ni akarják. Vonatkozik ez a megállapítás úgy a ve­zetők­re, mint a játékosokra mint a közönségre. Bogdán játék­vezető esete legyen intő pél­­­da országunk minden játék­vezetőjének arra, hogy tisz­tátalan eszközökkel ma már nem lehet dolgozni s ugyan­akkor a nagyváradi közön­ségnek is, nehogy a tetszés, vagy nem tetszés nyilvánítás határait eltévessze s ezen ke­resztül esetleg az egész vá­ros sportjának kárt okozzon. Biztosak vagyunk abban, hogy ha sportéletünkből eltűn­nek a „bogdánok“, eltűnnek a konkoly­ hintők, hogy újabb hatalmas lépést tehetünk a fejlődés útján. Mindez csak idő kérdése, de addig is a sportszerető közönség fegyel­mezettségében és sportszerű­ségében nem lehet hiány. A SPORTFEGYELEM Megnyit: a SLOVA Népi Könyvtára Köztársaság útja 1 sz. a. Olvasási díj: előfizetőknek 20 L nem előfizetőknek 50 L Minden előfizető, aki egy haladó szellemű re­gényt bead, egy hó­napig ingyen viheti igénybe a könyvtárt és továbbra is letét nélkül olvashat. Nem előfize­tőknek 2 könyvet kell beadni. A női kosárlabda bajn­okság e. beli sorsr­észt A női kosárlabda bajnok­ság során október 11-ig be­zárólag a következő mérkő­zések kerüln­ek sorra: A pá­rosításban ismertetjük a ki­jelölt pályát és a játékveze­tőket is. Október 7. Csütörtök: ICO pálya: 4 órakor Fod­rászok—Carmen I. bíró Nagy János, Szárteleki M. 5 óra­kor: CFR—Carmen II. bíró Hottya Jenő. Carmen pálya­ 4 óra­kor Textil II—Mag. Alk. bíró Szabó Zoltán. Október 8. Péntek. Carmen pálya: Gutenberg —Textília II. bíró László L. Szárteleky M. Október 9. Szombat. CFR pálya: 4 órakor Car­men II—Mag. Alk 5 órakor Carmen I—Textília II. bíró Hottya Jenő. Szabó Zoltán. Carmen pálya: 4 órakor ICO —CFR. bíró Hottya Jenő. 5 órakor: Gute­nberg—Textí­lia I. bíró Hottya Jenő. Szál­teleky M. Október 10 Vasárnap CFR pálya: 10 órakor Carmen II—Textília I. bíró Nagy István. Her*kovit* F 71 órakor: CFR—Textília TT bíró István. FTereko­vi's F Premontrei pálya: 10 órakor Fodrászok- Zrt! bíró László Lenke. 17 óra­kor Carmen T.—Ma.*. Alk bíró Hottya Jenő Szabó Zoltán. Október 11. Hétfő. ICO pálya: 4 órakor Tex­tília , I — Carmen I. bíró Hottya .Tp­ ő. 1> órakor Textí­­lia Jt ICO. bíró László Lenke. Carmen zsály-< ” óra­­kor Fo.Gäczo’­­Ma* Alk biró V»iyv l«tv;í»> * ,,;R .v>. j lya: ö óra' or 1_'T”1 ’"'on-1 berg. biró Szabó Zoltán. Nagy István, te­nberg—ICO, 5 órakor Gu biró fentiek. F­A­K­L­Y­A A B. »iga második csoportián?k állása f. Mmeru: 7 5 0 2 16:11 10 2. CFR T. 7 4 1 2 13: 8 9 3. Aurul 7 4 1 2 10: 9 9 4. CFR A. 7 4 1 2 15: 9 9 5. Metal. 7 4 0 3 13:13 8 6. Nagyb. 7 3 13 10:13 7 7. Sodrony. 7 2 3 2 13:10 7 8. CFR Nv. 7 3 1 3 16:15 7 9. Din. B. 7 3 1 3 14:12 7 10. CAMT 7 2 3 2 16:13 7 11. Solvay 7 3 0 4 10:17 6 12. CFR Sz. 7 2 1 4 10:15 5 13. Dermata 7 1 2 4 6:14 4 14. Surianul 7 1 1 5 5: 8 3 Nagyváradi kerékpáro­sok a bukaresti országos versenyen Nagyvárad kerékpárosai országos viszonylatban is jó nevet vívtak ki maguknak. Vasárnap, midőn Bukarest­ben országos verseny kereté­ben avatják fel a "­­S' épii!" teljesen modern kerék­pár pályát, a nagyváradiak is képviseltetik magukat Már egy hete szorgalmasan edze­nek a borsi műúton és az el­ért­ eredmények igen bizta­tóak. Az edzések alapján ki­jelölték azt az öt kerékpá­rost, akik alószint ma utaztak­­ e Bukar-s­ be Fzek­i következők Bari­an József, Nagy Gyula,­­Isire János, Mátyás János és Th­a’mayer Gusztáv (mind az öten­i CFR versenyzői). A munkabérek rögzítése és az angol monopolisták hasznának növekedése Birmingham városa június 28-án különös képet mutatott. Itt is, ott is hatalmas csopor­tokba verődött emberek, na­­gyobbára gazdaeezonyofc­­ák­ dor­gáltak. Sir Strafford Cripps an­gol pénzügyminiszternek cím­zett leveleik aláírásrg, várakoz­tak. Ezekben a levelekben az árak folytonos növekedése és a munkabérek rögzítés ellen tiltakoztak s erélyes intézke­­déseket követeltek a munká­sok életszínvonalának eme­lésére. Az egyik asszony a követke­­zőket írta Crippsnek: .,ön azt ajánlja a munkás­ságnak, hogy fogadja el a mun­kabérek rögzítését. Ezzel szem­ben nekünk nincs elég pén­zünk ahhoz, hogy az amúgy is csekély fejadagjainkat ki tud­­juk váltani. Nem ruha és láb­beli pótadagokat kérünk, ha­nem gyermekeink ruha és láb­­beli szükségletének árára gon­dolunk s ha jól megy, magunk­nak is vehessünk egyet­ mást. Ez a néhány szó magába foglalja az angol alsóbb nép­réteg egész tragédiáját. A kis­jövedelmű emberek képtelenek elviselni az árak folytonos emlkedését. A laburista kormány népell­lenes külpolitikája folytán An­ita elvesztette legjobb külföldi piacait. Gazdasági nehézségeit fokozza kereskedelmi mérlegé­nek deficitje. Ez pedig kimon­­dot­tan­ dollárterhet jelent- mert az Egyesült Államok dollár­ban vagy aranyban követeli a hitele­k visszafizetését E­miatt Anglia aranytartaléka szem­­­­mel láthatóan fogy. Közgazda’ s ezek véleménye szerint — ha az angol arany csak az eddigi ütemben is gurul Amerika felé — 1949-ig az aranytartalék teljesen kimerül. A „Mirehail­­terv“ keretében nyújtott „se­gély“ a fizetési mérleg hiánya fedezésének al­ig egyharmad­­részére elegendő. A laboristák nem jöttek ere­deti tervvel­­, nehézségek le­­küzdésére. Egész tervük a nép életszínvonalára gyakorolt nyo­­­más fokozására szorítkozik. Ez is a munkabérek rögzítésére irá­­t­nyúló intézkedések értelme.­­­ A hivatalos angol statiszti­ka erősen megszépített számú­adatai is kimutatják, hogy ta­valy Anglia zsiradékfogyasztá­­sa 50 százalékkal, a hús- és cukorfogyasztása pedig 25 szá­­zalékkal csökkent. De csökkent­­ az élelmiszerek minősége s hő­­- és tápereje is. Viszont, ruha és a | lábbeli tekintetében sem jobb­­ a helyzet. Csak az szerezheti­­ be a kellő szükségleti cikkeket, a­­ki meg tudja fizetni a szokat­­­­lan arányokat öltő fekete piac árait. Az angol munkásosztályra nehezedő másik csapás az in­fláció. A pénzforgalom az 1939-esnek a háromszorosára nőtt a javak körforgása pedig csökkent. Még a konzervatív sajtó is kénytelen beismerni, hogy a népesség vásárlóerejének foly­­­­tonos csökkenése a gazdasági í­­ élet ellanyhulásával fenyeget.­­ A „Daily Mail“ szerint min­den jel arra mutat, hogy az árak még tovább emelkednek és az üzleti forgalom csök­kenése elkerülhetetlenül vál­sághoz vezet. A nép nyomorával szöges el­lentétben, a monopolisták hasz­na folyton növekszik. Az r­,Ecos­nomist“ című gazdasági lap adatai szerint a haszon index­­szám­a a következő növekedést mutatja: 1945-ben = 100%, 1946-b an ¥ 106.9%, 1947-ben : 125% 1948-ban : 150.7 százalék! Ez év elején az angol kor­mány „Fehér könyvet“ adott ki, amelyben azt hirdette, hogy az infláció ellen és a válság le­­küzdésére legjobb eszköz a munkabérek azonnali rögzíté­se. Ugyanakkor azt ajánlotta a nagyvállalkozóknak, hogy jó szántukból csökkentsék haszon­kat. Ezek szemezárásból bele is mentek jövedelmeik önkén­tes megnyirbálásába. Az ,Ecos­nomist“-ból vett fenti szám­adat­o­k a legszemléltetőbben mutatják, mit lehet alapítani a tőkések „jószántára“. Anglia munkás tömegei mind határozottabban adnak hangot a Laburista kormány gazdaság­­politikája elleni tiltakozásuk’ mák. A dokkmunkások sztrájk­ja s a hajóépítési és gépipari szervezetek végrehajtó bizott’ ságainak ama határozata, hogy összeül­jenek megbeszélni a teendőket, miután a kormány elutasította a béremelésre vo­­natkozó követelést csupán két példa a sok közül, amely mind azt mutatja, hogy az angol m­unk­ás­osztály gyors léptekkel halad az opportunizmusból ki­­vezető úton. A birminghami asszonyok Stafford Crippshez címzett le­velei közül az egyik a követ­kezőképpen szói: „Mi mindannyian a laborista kormányra szavaztunk, mert abban a hiszemben voltunk hogy ez a kormány igazságot tesz az egyszerű munkásoknak. De mindannak, am­it maguk tettek, egyetlen eredménye a mi helyzetünk súlyosbodása lett.“ A munkásosztály erélyesen tiltakozik a laborista politika ellen, ezzel szemben zajosan tapsol neki az angol burzsoá­zia. Kis kockázat . . . Nagy nyeremény a • HETI LSTIoi tO Keiért ha jegyét a jmm­ m Köztá­saság ut 1 sz­álait veszi-

Next