Fáklya, 1949. január (4. évfolyam, 1-27. szám)
1949-01-01 / 1. szám
F fí KiVA A Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Vasile Luca elvtárs, Pártunk Központi Bizottságának titkára, pénzügyminiszter részletes tanulmányban ismertette az 1949-es év költségvetési törvényeit. Luca elvtárs beszéde elején bejelentette, hogy az új költségvetési év 1949 január 1-én kezdődik és ugyanazon év december 31-én fejeződik be. Az első törvény, amiről Luca elvtárs beszámolt, a Román Népköztársaság általános költségvetésének megszerkesztéséről, végrehajtásáról és összesítéséről szedig a második törvénytervezet a Román Népköztársaság 1949 évre szóló általános költségvetésének megállapítását és gyakorlatba való helyezését tartalmazza. Az ország pénzügyminisztere kifejtette, hogy a Román Népköztársaság új költiégvényegesen eltér az eddig ismert költségvetésektől, mert egységesen irányítja az államapparátus kiadásainak és bevételeinek mérlegét, annak az államnak pénzügyi politikáját, amely ma minden városi és falusi dolgozó érdekeinek védője és az állam ellenségeinek elnyomója Az új költségvetés első ízben foglalja magában mind az állam, mind pedig a helyi közigazgatási szervek költségvetéseit és ez gazdasági téren megszünteti a központiságot és helyette demokratikus centralizmust, helyet, aminek következtében megszűnik a túlzottan bürokrata ügyvitel és ez maga után vonja a községek, járások és megyék anyagi és kulturális fejlődését. Luca elvtárs rámutatott még arra, hogy az új költségvetés nemcsak az államapparátus fenntartásához szükséges összegeket tartalmazza, hanem magába foglalja az általános gazdasági tervet is, amely 1949 január 1-én veszi kezdetét, amely egyben híven tükrözi vissza az ország polltikai és társadalomgazdasági életében történt mélyreható változásokat. — Ez a költségvetés — mondatta Luca elvtárs, — nem a szám múlt egyszerű hideg felsorolása, hanem a munkásosztály harcáról beszélnek és azokról az óriási feladatokról, amelyek a napi tömegek, élükön a Román Munkáspárt és a kormány előtt állanak, a költségvetési egyensúly megtartásában, az általános gazdasági terv végrehajtásának biztosításában és a szocializmus megvalósításainak útjából minden akadály elhárításával. Az 1949-es költségvetés népünk életének egyik legfontosabb pillanatát tükrözi vissza, mert a régi kapitalista fejetlen gazdasági rendszer helyébe a szocialista tervgazdálkodás lép. Az új költségvetés egyébként adóügyi reformot is tartalmaz, mert bevezeti az egységes adózás, az állami, megyei és községi vállalatoknál és dolgozók keresetében bevezették az adómentes létminimumot- Az eddigi fúl. bonyolultt adózási rendszer helyébe egyszerű adókivetési és végrehajtási intézkedések lermér. Ez megszünteti a „szakér?■">" “ közbenjártát és az adók is lapitásánál. megszűnik az ii adók jelenléte s így megszűnnek a különböző tiszteletdijak és megvesztegetések. Az eddigi 33 féle hitövbö ö adó helyett mindössze 11 féle adót ismer az uj költségvetés. Egyik a dolgozókat különösen érintő nyitása az uj költségvetésnek, hogy a társadalombiztosító intézeteket felszámolják s azokat az állam veszi át. A betegsegélyzés rendszerét egyesítik és azt az egészségügyi mnisztérium hatáskörébe helyezik. Az 1949-es költségvetési év bevételi és kiadási végösszege 182 milliárd 161 millió lej, a társadalombiztositási összegeken kívül, amely tovább, 10 milliárd 800 millió lejt tesz ki. A költségvetés vitájához elsőnek Leonie Rautu elvtárs szólt hozzá, aki rámutatott arra hogy az uj költségvetés hivatott biztosítani a társadalomnak szocialista társadalommá való átváltozásának sikerét. Rautu elvtárs röviden vázolta azokat a botrányokat és visszaéléseket amelyek a múlt rendszer költségvetéseit jellemezték majd párhuzamot vont Népköztársaságunk és az imperialista államok közötti költségvetések mélyreható különbségeire. A költségvetési vitához hozzászóltak még Imets Jáncs Maria Luca és Grigcre Ivanoiu. A költségvetési törvény bekezdésenkénti megvitatása után a törvényt 396 szavazattal egy ellenében megszavazták. A vita során Calean Gheorghe képviselő javaslatára a Román Népköztársasáág Akadémiájának szubvencióját 125 millió lejre emelték. Szerda éjjel a Nemzetgyűlés éjszakai ülésen szavazta meg az új vámtörvényt a községek által kivetett adókörvényét, az adóügyi kihágás törvényét, és egyes adók és járulékok megszüntetéséről szóló törvényt. Az új adóügyi törvények lényegesen csökkentették a fizetések utáni adók összegét. Így a fizetések 2.500 lejig mentesek minden adótól, míg az alkalmazottak járandóságai után fizetett adókat 25—50 százalék!a csökkentették. A költségvetés részetes ismertetésére visszatérünk. Liscca ¥asie elvtárs s Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztette az 1949.@§ év költségvetését Ajánlók csomagokat osztottak ki a köztinézésen^eSfiára a szerettek részére Demokratikus kormányunk, december 30 jegyében, Népköztársaságunk egy éves évfordulója alkalmával nagy összegekkel járult hozzá a köztisztviselők gyermekeinek megajándékozásához. Közintézményeink ünnepélyes keretek között osztották szét s a tisztviselők gyermekei örömmel vették át a nekik szánt ajándék csomagokat. A vármegyeháza, városház3 rendőrség, törvényszék szeretet-csomagjai ruhaneműt, pipőt és cukorkát tartalmaztak. December 30 jegyében újévi ajándékot kaptak a „színház" gyermekei A nagyváradi Állami Magyar Színház Igazgatósága az Üzembizottsággal karöltve, ajándékot osztott szét a színházi alkalmazottak, illetve a színház gyermekei között. Az ajándékokat Tóth László gazdasági felelős adta át a gyermekeknek. 30 méter vásznat, 25 méter flanelt, 20 méter zefint, 30 csomag cukorkát, süteményt és piskótát osztottak ki. Gábor József elvtárs méltatta ennek az akciónak jelentőségét, rámutatva arra, hogy Népköztársaságunk kormánya nem feledkezik el a dolgozók gyermekeiről. Az ünnepség végeztével szülők és gyerekek egyaránt, hálatelt szívvel távoztak és szeretettel gondoltak a dolgozó nép kormányára. Vámfalvi Miklós üzemi levelező. cMunkásművészek kiállítása a volt királyi palotában A napokban Bukarestben alkalmam volt megtekinteni a volt királyi palotában megtartott munkásművész kiállítást. A valódi mahagóni aranyozott kincses ajtók a tiszta márványból készített lépcsők, oszlopok, korlátok, ezer és ezer vithinyköltés csillárok, mesés termek, csodálatos pompája még tavaly dorbézoló urak lakhelye volt, ma a realista művészetet kifejező írók szép festményeinek kiállítási helye. A múltban a dolgozó munkások verejtékes munkájából összeharácsolt sok pumpa és dísz láttára az ember önkéntelenül is arra gondol, hogy ennek árából hány hajléktalan munkás juthatott volna lakáshoz, mennyi szanatóriumot lehetett volna építeni. Ma a munkásművészek kiállított festményei bizonyítékai annak, hogy Népköztársaságunk megszüntette azt a világot, melynek gyümölcseit a kizsákmányolók éhezték. Hermann Zoltán levelező- December 3. nagyváradi ünnepsáivel (Felytetés az első odalról) a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének kimélyítésétől nagymértékben függ. Népköztársaságunk hadseregének szerepéről szólva a napiparancs megállapítja, hogy ez a béke megőrzésére szervezett és a nép fiaiból rekrutált erő eddig is a Párt és a kormányba, legmesszebbmenő gondoskodását élvezte. 1949-ben pedig ez a gondoskodás még fokozottabb lesz. — Katonák, altisztek, tisztek és tábornokok, politikai nevelőtisztek és altisztek Népköztársaságárak kikiáltásárnak első évfordulója alkalmából üdvözöllek benneteket, új és termékeny sikereket kívánva jövő esztendei munkátokhoz — fejeződött be a nemzetvédelmi miniszter ünnepi napiparancsa, melynek felolvasása után a nagygyűlés résztvevői előkészültek a felvonuláshoz. A fevonulás A néhány perccel később megindult menet élén három ifjúmunkás haladt nemzetiszínű és vörös lobogókkal. Mögöttük a Román Munkáspárt, valamint a katonai és polgári hatóságok, demokratikus szervezetek és intézmények vezetőinek csoportja következett, majd a hadsereg egységei és az IMS2 delegációja vonult fel. Hatalmas oszlopban vonultak ezután a fizikai és szellemi hől gőzök testületei, a Baross-hídon keresztül, végig a fellobogózott Lenin-téren, a Köztársaság-úton a Sztáln-térre, ahol a menet, a Hősök hídja elé kifeszített vörös szalag előtt állt meg. Hídavatós ... Câmpianu elvtárs, a Szaktanács kultúrfelelőse lépett itt elsőnek mikrofon elé és román nyelvű beszédben ismertette azokat a megvalósításokat, melyek Népköztársaságunk első esztendeje alatt Nagyváradon történtek. Ezután Ványai Károly elvtárs, polgármester tartott magyar nyelvű beszédet az elvégzett munkáról. Ismertette a hídépítés menetét, kiemelvén a hídmunkások hatalmas erőfeszítéseit, aminek bizonyítéka, hogy a 18 hónapra tervezett építkezési munkát Pártunk bátorítása, irányzása és támogatása melltt harmadidő, hat hónap alatt végezték el. — Csak így sikerült legyőzni a nehézségeket, csak ez a támogatás tette lehetővé, hogy most átadhatom dolgozóinknak köztársaságunk legszebb ajándékát, a hidat ... — mondotta beszéde végén Ványai elvtárs, majd mikor elvágta a hidat szimbóikusan elzáró vörös szalagot, a több tízezres tömeg kitörő ékesedése közepette, elsőnek gördült át a pompásan feldíszített széles íven a 33-as villamoskocsi. A Streivortu ts A Párt, a katonai és polgári hatóságok vezetői ezután áthaladtak a hídon és elfoglaták helyüket a Majnovszky téri emelényen. Néhány perc múlva a hadsereg alakulatai díszmenetben tisztelegtek az emelvény előtt. A katonaság mögött az IMSz népviseletbe öltözött csoportja vonult a tribün ee, majd az Ortex gyár élmunkásainak csoportja következett. A Bihortex I. és(• az MBG, a Május 1 szőrmegyár, a Solidaritäten, a Dobrogheanu Gherea, a CFR, a CFOM, a Közüzemek, Városháza, Infraprea, Ruvior, Metaloid, Szedosz, Crisul, Oradea Állami Áruház, Otelui, Posta, Teefon és Atlas termelésben kitűnt dolgozói vonultak el ezután a tribün előtt, jelszavas táblák és zászlók alatt. A mindvégig lelkes hangulatú ünnepség után, melyen több, mint negyvenezren vettek részt, az üzemek és itézmények alkulatai zárt csoportban, énekszóval vonultak munkahelyükre. Vögyrsi András ★ A délután? Ünnepsége ! Csütörtök délután Nagyvárad dogozói négy órai kezdettel a Lumna nagytermében, hat órakor pedig a színházban ünnepi előadásokon emlékeztek meg december 30 jelentőségéről. A Luminában dr. Bejan Aurél vármegyei felügyelő románul, Lukács elvtárs magyaru beszélt a munkáról és a megvalósításokról, melyeket az elmúlt esztendő alatt Népköztársaságunk kikiátása óta elvégeztünk s melyeket Pártunk irányítása mellett jövő évben kell elvégeznünk. Az előadásokat rövid kultúrműsor követte, melyben a Lumina és a hadsereg művészegyüttesei szerepeltek. A színházban az ünnepi gyűlést Câmpianu elvtárs nyitotta meg, majd Czibulák elvtárs, a RMP helyettes megyei titkára román nyelvű előadása után Ványai Károly elvtárs pogármester beszélt magyarul és vázolta az elmúlt év munkáját, a jövő év feladatait. A kultúrműsort itt a hadsereg, a csendőrség, a rektoriskola, valamint a Soidaritatea kultúrgárdája adja. Tegnap délután a velencei, őssitelepi, Hunyadi,telepi és katalintelepi Népi Atheneumok is megemlékeztek a nap jelentőségéről Itt a politikai előadások után a kerületek kultúrgárdái szolgáltattak műsort. Művészeti és tájékoztatásügyi minisztériumunk 750 rádiókészüléket osztott szét a falusi Közművelődési Otthonok között Művészeti és tájékoztatásügyi minisztériumunk a napokban 750 rádiókészüléket osztott szét az ország összes megyéinek közművelődési otthonai között. Többek közt Bihar megye 15, Szilágy megye 12, Szatmár megye pedig 11 készüléket kapott. A rádiókészülékek egy része nemrég érkezett a Szovjetunióból, más része belföldi gyártmányú.