Fáklya, 1957. szeptember (12. évfolyam, 206-229. szám)
1957-09-03 / 206. szám
Örömmel fogadtuk a hírt A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége I. osztályú Munkaérdemrenddel tüntette ki az Előre napilapot megjelenésének 10. évfordulója alkalmából. Tíz év. A történelemben nem nagy idő. Hazánkban mégis évszázadok vágyait, reményeit váltotta valóra ez alatt az idő alatt a párt által vezetett dolgozó nép. Egy évtizeddel ezelőtt került sor a királyság megdöntésére, s a párt hívó szavára az egész ország dolgozó népe: románok, magyar és más nemzetiségűek egyemberként tettek hitet a szocializmus építésének magasztos ügye mellett. Az Előre ebben az időben, a nagy társadalmi átalakulások korszakában méltó helyet foglalt el hazánk kommunista sajtószervei mellett, hatékony fegyvernek bizonyult mindvégig a párt, s a dolgozó nép ügyéért folytatott harcban. Az Előre cikkei harcos kiállást jelentettek az ország iparosításáért, a mezőgazdaság szocialista átalakításáért, népi demokratikus államunk új államapparátusának erősítéséért. Megjelenésének első napjaitól egyik legfontosabb célkitűzésének tartotta kivenni részét a Román Munkáspárt harcából, hogy a párt nemzetiségi politikája valósággá váljék. A nemzeti egyenjogúság hirdetőjeként a párt erős fegyverévé vált. Ezeken kívül mindenkor tájékoztatta egyre növekvő olvasótáborát a külpolitika alakulásáról, cikkeiben állást foglalt a béke ügye mellett, harcot folytatott — mint ahogyan az a kommunista sajtó ismérve — a munkásosztály ideológiájától idegen, ellenséges nézetek, elméletek ellen. A párt, a kormány és a dolgozó nép állandóan erősödő egysége, a népi hatalom éveiben elért óriási sikerek ismertetése, az ellenség bármilyen megnyilvánulásának határozott visszautasítása, elítélése, a hibák orvoslása, a proletár nemzetköziség szellemének hirdetése, a béke ügye mellett való határozott kiállás jellemezte és jellemzi az Előrét. Szerkesztőségünk sok sikert kíván az Előre valamennyi munkatársának magasztos feladatainak teljesítéséhez. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak üdvözlete az Előréhez Az Előre megjelenésének 10. évfordulója alkalmából a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa meleg üdvözletét küldi a szerkesztőség dolgozóinak, munkatársainak, önkéntes levelezőinek és technikai személyzetének, s újabb sikereket kíván nekik népi demokratikus rendszerünk nagy vívmányainak népszerűsítésében, a hazaszeretet, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvériségének ápolásában, a dolgozók internacionalista nevelésében, a lap kapcsolatainak megerősítésében a néptömegekkel, a tömegek mozgósításában a szocializmus építésére hazánkban és a béke megvédésére. A Román Munkáspárt Központi és a Román Népköztársaság Vezetősége Minisztertanácsa A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének Törvényerejű rendelete az Előre I. osztályú Munka érdemrenddel való kitüntetéséről Megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából, munkájában szerzett kivételes érdemeinek elismeréséül, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége törvényerejű rendelettel, I. osztályú Munkaérdemrenddel tünteti ki az Előre napilapot. Dr. PETRU GROZA A VRAM BUNAC1U a Nagy Nemzetgyűlés Elnökség a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnökégének titkára Bukarest, 1957. augusztus 31. Átszervezik az orvosi ellátást, javítják az egészségügyi dolgozók fizetését A Minisztertanács a napokban határozatot hozott az orvosi ellátás megjavítására és az egészségügyi és népjóléti intézményekben dolgozó személyzet javított bérezési rendszerének bevezetésére. A határozat intézkedéseket irányoz elő a kórházak, poliklinikák és egészségügyi körzetek által nyújtott szakorvosi ellátás megjavítására. A határozat értelmében felülvizsgálják a vállalati orvosi ellátás rendszerét, újabb egészségügyi körzeteket létesítenek a városokban és a falvakon, nagyobb számú belgyógyásszal, gyermekorvossal és fogorvossal egészítik ki a falusi egészségügyi körzeteket, kiszélesítik a rajoni poliklinikák és falusi kórházak hálózatát. Az 1957 augusztus 1-től kezdődőig bevezetett bérezési rendszer figyelembe veszi az egészségügyi személyzet munkakörét, szakképzettségét és szolgálati idejét. A határozat értelmében a szakorvosi és főorvosi tisztségek betöltése ezentúl szakvizsga, illetve versenyvizsga alapján történik. Azok a főorvosok és szakorvosok, akiknek az előírt szakvizsgáik nincsenek meg és azokat időközben nem teszik le, legfeljebb két évig tarthatók meg beosztásukban. A határozat előírja az egészségügyi intézmények osztályozását és megszabja a szolgálati idő után járó, továbbá a vezető kádereket, a nehéz, vagy rendkívül nehéz munkakörülmények között dolgozó, valamint a falusi egészségügyi viszonyokban jártas orvosokat megillető pótjavadalmazást. Vidám itasok versenye Rádióállomásaink vasárnap esténként rendszeresen közvetítik a „Vidám utasok“ nagy népszerűségnek örvendő műsorát. Arról a versenyről van szó, amely különböző két iskolához tartozó két osztály között zajlik le olyan formában, hogy a tanulók felelnek az irodalom, történelem, földrajz archeológia, stb. tárgyköréből feltett kérdésekre. Hasonló adásokat az amerikai televízió, a francia, olasz, nyugatnémet rádióállomások is közvetítenek. Az ilyen versenyek között azonban lényeges a különbség: a mi adásainknak nevelőhatásuk van, míg azoknak célja: reklám, vagy szép nők bemutatása, stb. Az elmúlt napokban a nagyváradi Szovjet-Román Barátság •<«*Háza és az Állami Színház a színházban „vidám utasok“ címen versenyt rendezett. Ebből az alkalomból a rendezők új dolgokat is hoztak: először is a versenyen nem tanulók, hanem két kultúrintézmény, a tartományi könyvtár és a Flacara irodalmi kör román tagozatának képviselői „csaptak“ össze. A verseny témája: „román költők és versek“. A versenyt nagy pontelőnnyel a könyvtár képviselői nyerték meg. Az egyéni győztes Covaci Ioan könyvtáros volt, aki 450 pontból 340 pontot nyert. Sikerrel szerepelt még Mierluti Maria könyvtáros, Deutsch J. tisztviselő és Mioaru Pacuraru iskolás leány. A verseny befejezése után a versenyzők részt vettek egy „Ki nyer“ című versenyen, amely (Vasilescu Stelian és C. Simionescu elképzelése alapján) szintén új, eredeti dolgokat hozott. Az elején a feltett kérdésekre szatírával válaszoltak, amelyek bírálták a hibákat (a telefonkezelők, lakáshivatal dolgozóinak, stb. hiányosságait). Aztán a verseny egyik szervezője és két egyetemi hallgató (D. Chirila és J. Tomescu) válaszoltak a színházat, tudományos életet, filmet stb. érintő kérdésekre. Az említett verseny — amelyet 800 néző kísért figyelemmel —, nagy sikert aratott. Igaz, voltak olyan hangok is, hogy a verseny és a feltett kérdések nem érték el a kívánt színvonalat, mégis mindenki tanult valami hasznosat. Éppen ez a célja a „Vidám utasok“ című versenyeknek. A verseny sikeréhez hozzájárult Tripa János jazz-zenekara is, amely könnyű tánczenével szórakoztatta a hallgatókat. Nagyváradon eddig három „Vidám utasok“-versenyt rendeztek, amelyből 2 jól sikerült (román nyelven) és egy kevésbé, a kolozsvári rádió szervezőinek hibájából. (Magyar nyelven). Kívánatos lenne, ha nem is hetenként, de legalább havonként hasonló versenyeket rendezni. A közönség is kéri és az eddigiek nagy sikereknek örvendtek. Bizonyíték? Átlag a három rendezvényt több mint ezren nézték meg. A következő versenyek szervezéséhez néhány javaslattal is szolgálunk. Például a Tartományi Múzeum támogathatna egy ilyen versenyt: „Nagyvárad város és tartomány története“, a Filharmónia pedig „A zene történetéből“ stb. Reméljük, hogy a Román-Szovjet Barátság Háza és az Állami Színház példája rövidesen követésre talál. Az uj iskolai Sürgetnek az őszszagu reggelek és esték, de még jobban a naptár, mely jelzi, hogy már csak szűk két hét van az iskolák megnyitásáig, Todor Béla tanügyi inspektor tájékoztatása szerint még sok a tennivaló addig. Az iskolák 30 százalékának külső és belső tatarozása még befejezés előtt áll és csak az építkezési vállalatok ígérete az egyetlen biztató jel, hogy szeptember 15-ig — a tanítás megkezdéséig — ha kívül nem is, de belül az összes iskolákat rendbehozzák annyira, hogy a tanítást megkezdhessék Befejezésre vár a 16. számú, Proletár-uti és a 11. számú Szacsvay utcai iskola, nem említve a Sánc utcait, mely május óta épül, egyre épül. Új négyosztályos iskolát kap a Tokaj-telep. A Tartományi Helyi Építkezési Tröszttől függ — mi a szülőkkel együtt bízunk ígéretében —, hogy a telepen lakó gyerekek az új iskolai évben már saját iskolájukban tanulják a betűvetést. A tanügyi káderek beosztása megtörtént. Jelenleg a pedagógusok legfőbb gondja, hogy a beiratkozásokból — mely szeptember 1-ével kezdődik körzetek szerint — egyetlen gyerek se maradjon ki. Különösen az első és ötödévesekről van szó. év küszöbén Az oktatást — mint minden esztendőben — most is a tanítók tanácskozása előzi meg. Itt állapítják meg az eddigi tapasztalatokalapján, milyen irányban kell a tantestületnek működnie, milyen oktatási módszert kell a pedagógusoknak követniük, hogy a legjobb eredményeket érhessék el. A gyermekek előkészítése a szülőkre vár. Mint ismeretes, az iskolai évben egyenruha viselése kötelező, amit a szülők fizetésük arányában részletfizetésre vásárolhatnak meg. Megérkeztek az új tankönyvek is. Szeptember 1-től a Mi könyvüzletünk, az Orosz Könyv, az Ifjúsági bolt és a Sas alatti 7. számú üzlet árusítja. Az építkezési vállalatok, a tantestület, a szülők közös erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy szeptember 15-én, az iskolába lépés napján már csak az akkor szokásos orvosi vizsgálat legyen az egyetlen tennivaló a tanítás zavartalan megkezdése előtt. Népi demokratikus rendszerünk nagy gondot fordít az oktatásra, az új káderek nevelésére és ennek megfelelően biztosítja a lehetőségeket. Gyermekeink érdekében, az épülő új társadalom érdekében kötelességünk élni vele. ; ;XII. évf. 206. sz. ;; kedd ; 4 oldal ára b 20 báni b Idejében vetünk, hogy jövőre is gazdagon arathassunk Az idén tartományszerte rendkívül jó gabonatermés volt. Különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában. Az állami és kollektív gazdaságok, valamint a mezőgazdasági társulások hektáronkénti gabona-átlagtermés hozama felülmúlja az egyénileg dolgozó parasztokét. Az állami gazdaságok közül az érmihályfalvi ért el legszebb búzatermést. A napokban szerkesztőségünk egyik munkatársa beszélgetést folytatott Szabó Imrével, az érmihályfalvi állami gazdaság igazgatójával, s az idei gazdag terméssel, valamint a silózással kapcsolatban néhány kérdést intézett hozzá. Kérdés: Miben látja az idei gazdag termés titkát? Válasz: Ha jól átgondoljuk munkánkat, titokról nem is igen beszélhetünk. Inkább csak arról, hogy mindent a maga idejében végeztünk. Tavaly is — akárcsak az idén — rendkívül nagy gondot fordítottunk a talajelőkészítésre. A jó magágy egyik legfontosabb feltétele az őszi vetési csata sikerének. S mi már ezt tapasztalatból tudjuk. Az is sokat számított, hogy a múlt évben a búzánkat pillangós virágú takarmánynövények után vetettük A here után megpihent, tápanyagban gazdag, s az agrotechnika követelményeinek megfelelően előkészített talajban idejében vetettük el a Csanád 117 fajtájú búzát, így még a hideg napok beállta előtt jól megbokrosodott és megerősödve indult a télnek. Tavasszal szükségszerűleg boronáltunk, műtrágyáztunk és gyomláltunk. Ilyen gyors ütemben és szakszerűen, mint az idén, még nem volt aratásra példa. Mindössze 8 nap alatt learattuk az összes kalászos gabonaféléket. A cséplés pedig 12 napig tartott. Következetes, kitartó munkánk eredményét legfőképpen az bizonyítja, hogy a 300 hektár búzával bevetett területen átlagosan hektáronkénti 2662 kg termést értünk el. Kérdés: Milyen előkészületeket tettek az őszi vetésre? Válasz: Az előkészületek nagy részét már be is fejeztük, s szeptember első napjaiban meg is kezdtük a rozs vetését. Az összes vetőmagot —amit már a cséplés idején külön raktároztunk — kitakarítottuk. A különféle gabonafélék talaj- és tápanyagigényét figyelembe véve, kijelöltük a búza, rozs és őszi árpa helyét. Az előkészület bizony nem volt könnyű, mert több, mint 700 hektár terület bevetéséről kellett gondoskodni. Ebből csupán búza 400 hektár. A másik több, mint 300 hektárt rozs és őszi árpa foglalja el. De nemcsak a vetőmagvak előkészítését, hanem a talajelőkészítés nagy részét is befejeztük. Az összes őszi vetésre szánt területen pár héttel ezelőtt véget ért a nyári szántás. Külön vetőszántásra sok helyen nincs is szükség itt nálunk, az érmelléki homokon. Erre a nemrég letrágyázott és kötöttebb szerkezetű talajokon kerül sor. A gépjavítást is befejeztük. A vetőgépeket szekciókként javították ki, s teljesen készen állnak a munkára. Az eredeti elgondolás szerint a rozs vetését szeptember 1-én kezdjük és hozzávetőlegesen 15-ig tart. Tapasztalataink szerint a búzát az idén is szeptember 24 és október első napjai között vetjük el. Nálunk ez bizonyult a legjobb vetési időpontnak. Kérdés: Milyen tapasztalataik vannak a silótakarmányozás terén? Válasz: Erről igazán csak jót mondhatunk. Több éve próbálkozunk silózással és azt tapasztaljuk, hogy ennek következtében a fejőstehenek napi átlagos hozama 3 literrel emelkedik. Egy év alatt néhány száz darab tehénnél bizony sokat számít. Az előző évek tapasztalatai szerint kiszámítottuk, hogy egy-egy fejőstehén évi silótakarmány szükséglete 7 tonna körül mozog. Kérdés: Készítenek-e silótakarmányt az idén? Válasz: Nemcsak, hogy készítünk, hanem jóval többet, mint az előző években. Tavaly például csak 150 vagon volt, az idén pedig 250 vagonra számolunk. Ebből a mennyiségből minden szarvasmarhának egészen az új zöldtakarmány megjelenéséig jut. Több szekción már hozzá is fogtunk a silózáshoz. A 3. szekción például már több, mint 100 vagon silótakarmány készen áll. Meg kell említenünk azt is, hogy a mi gazdaságunk nemcsak kimondottan csalamádéból, hanem bükkönyből, édes csillagfürtből, kukoricaszárból és az AROVIT konzervgyárból származó borsóhulladékból is értékes savanyított takarmányt készít. Lejegyezte: Balogh György Számos új közfogyasztási cikk várja a vásárlókat A napokban kötötték meg a pamutipari gyárak a szállítási szerződéseket a kereskedelmi vállalatokkal. A gyárak rendkívül sokféle árucikket ajánlottak fel, gazdag választékban, igen szép színmintákkal. A kereskedelmi szervek ezúttal 30 új cikket kötöttek le, amelyet 300 féle mintával, 4000 féle színösszeállításban szállítanak. Nagy tetszést aratott a jó minőségű, praktikus Hunedoara dokkanyag, amelyet a fővárosi Dacia textilgyár készít, az Albina piké, a szatirírozott delin és az aradi December 30 üzem más gyártmányai, úgyszintén a iasi Tesatura-gyár gazdag kollekciója. Textilgyáraink jól felkészültek az őszi és téli idényre. A fővárosi Industria Bumbacului háromféle új színmintával készíti a diffinett anyagokat,, ötféle új rajz szerint gyártja a meleg pizsamaanyagokat és ötféle újabb barchent termelését kezdte meg. Az aradi December 30, a lugosi Textilipar, a temesvári Bumbacului és más gyárak a meleg flanelleket, a „Timis“ és „barchet polar“ elnevezésű meleg pamutkelméket tetszetős, új színminták szerint gyártják. A második félévben a könnyűipar jelentékenyen növeli a dolgozó parasztság számára szánt gyártmányok termelését is. ::_____1952______:: :: szeptember ;; • > • * 3 j; A lakosság téli ellátásának Bármennyire is fájlaljuk, végét járják a meleg nyári napok. Rövidesen sárgulnak a fák levelei, s ezernyi színével, pompájával beköszönt az ősz. Előtérbe kerülnek az őszi, téli gondok. Mert bizony a háziasszony is előre gondoskodik családja ellátásáról. Hát még azoknál, akik több tízezer ember őszi, téli ruhájáról, lábbelijéről, élelméről gondoskodnak, mennyire fontos a jó felkészülés. Hogy ez a felkészülés valóban gondos-e, arról kívántunk meggyőződni, amikor felkerestünk néhány kereskedelmi vállalatot. Az iránt érdeklődtünk, hogy az állami kereskedelemben, milyen idénycikkeket vásárolhatunk a következő hónapokban. Először Rosenberg Imrének, a tartományi ruházati és lábbeli nagykereskedelmi lerakat kereskedelmi osztálya vezetőjének adjuk át a szót. — Lerakatunk raktáraiban már most is jelentős mennyiségű, télen használatos árucikk található. Az Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Szervezetével és a tartományi fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel kötött szerződések alapján — az évek során eladott árumennyiségek, s a szükséglet figyelembevételével — kapcsolatot teremtettünk a termelő vállalatokkal. — Milyen idénycikkekre számíthatunk? — Az év harmadik és negyedik negyedében — amint az szükséges is — nagymennyiségű meleg holmi kerül az üzletekbe, így több, mint 200.000 méter teniszflanellt, 300.000 méter szibirt, 10.000 vagon férfi- és női meleg alsóneműt, 500.000 méter bardhentet, diftint osztunk szét az állami és szövetkezeti kereskedelem egységei között. Olcsóbb és drágább kabátszövetekben is bő választék lesz. A többi között 13.000 méter 170—181 lejes férfi kabátszövetet és 17.000 méter 100—115 lejes női kabátszövetet hozunk forgalomba. — Mi a helyzet a készruhák terén? — Az év hátralevő hónapjaiban egyik legkeresettebb cikk a férfi- és női télikabát. Igyekeztünk ezekből is megfelelő mennyiséget biztosítani. Férfi- és női télikabátból 6—6000 darab áll majd a vásárlók rendelkezésére. Ezen a mennyiségen kívül a Cortex kisipari termelőszövetkezet többszáz férfi télikabátot készít tartományunk részére, melyeket szintén forgalomba hozunk. A készruha árusító üzleteket a fent említett cikk mellett 15.000 darab vattázott kabáttal, 7000 darab parasztöltönnyel és 2000 darab mikádóval látjuk el. — Milyen téli cipőket vásárolhatunk? — Több, mint 25.000 pár férfi- és gyermek bőrtalpas bakancsot és 6000 pár gumitalpas bakancsot találhatunk majd az üzletekben. Egyik érdekessége az, hogy a gumitalpas bakancsoknál — az eddig használt eljárástól eltérően — a talpat nem ragasztással, hanem varrással rögzítik. Bátran merem állítani — s a viselés során bárki meggyőződhet róla — hogy az ilyen gumitalpas bakancs minősége vetekedik a bőrtalpéval. — Miről számoljak még be? Talán arról, hogy 150.000 pár gyermek félcipő és százas cipő kerül az üzletekbe. Arról sem szabad megfeledkeznem, hogy 40.000 pár női és biztosításáért leányka gumicsizma és hócipő között válogathatnak majd a vásárlók. Ruházati cikkekkel és lábbelikkel tehát gazdagon ellátjuk az állami és szövetkezeti kereskedelem üzlethálózatát az őszi és téli hónapokban is. A rendelkezésre álló mennyiségek fedezik a szükségletet. Most már arra vagyunk kiváncsiak, hogy tartományunk iparvállalatai közül, melyek járulnak hozzá a helyi igények kielégítéséhez. — Jelentős mennyiségű árut vettünk át a Dobrogeanu Gherea és Solidaritatea cipőgyártól, a Szenkovics Irén kötöttárugyártól, a Vasile Roaita textilgyártól és a kisipari termelőszövetkezetektől. — Mondjon valamit az áruk minőségéről. — Az áruk minősége általában megfelel az előírásoknak. Különben nem is vesszük át. Ami a margittai Record kisipari termelőszövetkezet cipőit illeti, azok minőség szempontjából még sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az ifj. Csordás János szövetkezetnél pedig azt kifogásoljuk, hogy nem mindig szállítja le a kijelölt határidőre a szerződésben szereplő árukat. A kereskedelem pedig joggal megköveteli az ipartól, hogy idejében és jó minőségű áruval teljesítsék a megkötött szerződésekből rájuk háruló feladatokat. MI A HELYZET AZ ÉLELMISZERFRONTON Az Aprozar Helyi Kereskedelmi Szervezet is egyike azoknak, amelyekre fontos szerep hárul a lakosság ellá(Folytatás a 3. oldalon). ; /