Fáklya, 1989. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1989-01-17 / 13. szám
1989. január 17, kedd Társadalmi felelősség... (Folytatás az 1. oldalról) kidolgozza azt a tudományos, pártos elméletet, amely alapul szolgál a szocialista építésnek, amely mint ahogyan azt a pártdokumentumok hangsúlyozzák — olyan forradalmi folyamat, ami nem zárul le és sohasem fog lezárulni; nem csupán az objektív, társadalmi-anyagi vetületek tökéletesedésének a meghatározója, de a valóság és a jövőre vonatkozó tevékenység tudományos kutatásáé is. A szocialista társadalomban az ideológiai tevékenység szerepe rendkívül összetetté válik. Ez magába foglalja nemcsak a megismerési folyamatokat, hanem azokat is, amelyek a társadalom perspektivikus fejlődését szolgálják, a társadalom tagjai szellemiségét alakítják, ezeknek a párt stratégiai célkitűzései irányában történő gondolkodását és tevékenységét serkentik, ezáltal egy olyan magas fokú állampolgári magatartást alakítva ki, amely a becsületen, a munkán, az emberségen és a felelősségérzeten alapul. A megismerés — elmélet — gyakorlat hármas egységébe ékelt ideológia szerint a tudományos szocializmus nem adott örökre érvényes választ az élet és a társadalom kérdéseire. A szocialista építés egész folyamata addig nem járt utakon való haladást jelent, mivel a forradalmi elméletet s ennek a tömegekre gyakorolt hatását állandóan egyeztetni kell az emberek tevékenységével, a társadalmi mechanizmusok minden időszakban történő megértésével. Ennek értelmében már az áprilisi tézisekből kiemelhető, hogy a gazdasági-társadalmi szervezési és vezetési kérdések szoros összefüggésben állnak az ideológiai feladatokkal, s kihatnak a közvetlen nevelési tevékenységre. Nyilvánvaló tehát, hogy egy magasabb szintű elméleti, tudományos és ideológiai felkészültséggel rendelkező dolgozó jobban beilleszkedik a termelésbe, általában a társadalmi életbe, magasabb hatékonysággal dolgozik, nagyobb felelősséggel, igényesebben tesz eleget a társadalmi elvárásoknak. Egy jól megalapozott szocialista tudat az egyéni és társadalmi törekvések mélyebb motivációjául szolgál, mely szükségessé teszi a nevelői, politikai, ideológiai erőfeszítéseknek a propagandára és általános nevelésre irányuló, a szellemi élet egészére ható összpontosítását. E megállapítások fényében érthetjük meg, miért hangsúlyozta pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs novemberi expozéjában a tanügy, a Megéneklünk, Románia fesztivál biztosította keret tökéletesítésének, az irodalom és a művészet, a színház, a filmművészet fejlesztésének szükségszerűségét. Hangsúlyoznunk kell, hogy a párt főtitkára felfogásában a politikai-ideológiai nevelés nem „felvilágosító“ célzatú, tehát nem arra irányul, hogy kizárólag elméleti, szellemi síkon alakítsa az új embert. Ellenkezőleg a novemberi expozé kiemeli, hogy ennek a munkának a finalitását az az új ember jelenti, aki a társadalmi felelősség szellemében dolgozik a haza, a párt, a szocializmus építésének érdekeiért. Amiről a szakszervezeti csoportgyűléseken beszélnek (Folytatás az 1. oldalról) melyek a szakszervezeti élethez is kapcsolódnak. Gondolok itt például a munkáskezdeményezésekre, melyek közül gyárunkban is több a gyakorlatban bizonyította hasznosságát. Mint említettem, nálunk 19 szakszervezeti csoport van, ebből 16 a cipőgyárban, három pedig a tímár-részlegen. Nos, valamennyi csoportban vezették a szakszervezeti csoport közös megtakarítási számláját. A csoportok tagjai még 1988 elején vállalták: 1800 lejt takarítanak meg dolgozónként egy év alatt. Most összegeztük a teljesítményt és kitűnt: dolgozónként 1916 lejt írhattak a szakszervezeti csoport közös megtakarítási számlájára. A megtakarítás nyersanyagból — bőrből, talpból — s más anyagokból, így papírból, vászonból, cérnából, festékanyagokból gyűlt össze. Mégpedig az anyagokkal való takarékos, ésszerű gazdálkodás révén. Megalakultak gyárunkban is a minőség körei. Meggyőződésem, hogy munkájukról is sok szó esik majd a szakszervezeti csoportgyűléseken. Tizenkét ilyen kör tevékenykedik nálunk. Műszakiak, minőségellenőrök, a szakhöz, szervezeti csoport vezetőségének tagjai, a minőség körének irányítói. Végigkísérik a technológiai folyamat szakaszait, javaslatokat tesznek az észleltekről. Tavaly 17 javaslatot továbbítottak a gyár vezetőségéhez a munka minőségének javítása, a műveletek és a termékek minőségének tökéletesítése érdekében. A benyújtott javaslatokból 13-at a gyakorlatban kiviteleztek. A szakszervezeti bizottság várja a csoporttagok észrevételeit a szociális problémák megoldásának módjáról, a szakszervezeti élettel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat is. Igyekszünk alaposan előkészíteni a csoportgyűléseket, jól átgondolt, konkrét adatokkal alátámasztott beszámolókat összeállíttatni a csoportok bürójával, hogy alapot biztosítsunk az élénk, gyümölcsöző viták- Ütemes munka... (Folytatás az 1. odalról) így történt ezúttal is. Padis környékén, Stína de Vale vidékén. A munkaalakulatok az alacsonyabban fekvő erdőkben döntögetik a szálfákat. Persze, a hó azért ezeken a helyeken is okoz gondokat, a vállalat szakemberei igyekeznek a leggazdaságosabb megoldást alkalmazni az utak járhatóvá tételében. Előbb a fakitermelők jókora tételeket gyűjtenek össze a rönkökből a megközelíthető helyeken, s mikor már van mit szállítaniuk a nagy kapacitású járműveknek, akkor indítják útnak a hóekéket. Az utak téli gondozása ugyanis eléggé költséges tevékenység ezekben a hónapokban... Időben gondoskodtak a gépi berendezés rendbetételéről, így a tervezett géppark folyamatosan üzemel. Az első dekádra vonatkozó előirányzatok minden mutatónál az elvárások szerint alakultak. Elindították az első exportszállítmányokat is, igényesen, a megjelölt ütem szerint. Minden erejüket arra összpontosítják, hogy januári előirányzataik példásan valósuljanak meg. Aztán hónapról hónapra ugyanígy... A szerves talajjavító szállításának helyzete AGRIT- onként, az első negyedévi tervhez viszonyítva, százalékban kifejezve 1989. január 16-án. Az istállótrágya szállításában élenjáró mezőgazdasági termelőszövetkezetek: Popesti, Beius, Talpos, Homorog, Oradea. És a munkában lemaradott gazdaságok: AstUeu, Dorna, Läzäreni, Sälard, !?i$terea, Carpinet, Boianu Mare, Tetchea, Husasäu de Tinea, Budusläu. FÁKLYA 3. OLDAL AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ÖSSZEJÖVETELÉNEK MUNKÁLATAI W Románia attól az óhajtól vezérelve vett részt a bécsi összeurópai találkozó munkálatain, hogy hozzájáruljon a bizalom, a biztonság és az együttműködés erősítéséhez a földrészen, hogy újabb távlatokat biztosítsanak az európai országok kapcsolatainak — a Helsinki Záróokmány szellemében és annak megfelelően — a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elvei, minden nép azon joga alapján, hogy önállóan határozza meg gazdasági-társadalmi fejlődésének útját. A találkozó záródokumentumával kapcsolatban Románia Szocialista Köztársaság küldöttségét felhatalmazták az alábbiak kijelentésére: A záródokumentum egészében véve fontos előirányzatokat tartalmaz, amelyeknek valóra váltása elősegíti a népeink közötti jobb megértést és együttműködést, hozzájárul a bizalom, a béke és a biztonság erősítéséhez a földrészen és az egész világon. Románia kiváltképpen kidomborítja a záródokumentum azon előirányzatainak fontosságát, amelyek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentését célzó tárgyalásokra vonatkoznak, s úgy véli, hogy e tárgyalásokat a teljes jogegyenlőség alapján kell lefolytatni független és szuverén államok között az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel beindult folyamat keretében és annak demokratikus ügyrendi normái tiszteletben tartásával. Nézetünk szerint szükséges, hogy e tárgyalásokon az összes európai államok részt vehessenek, az elfogadásra kerülő intézkedések pedig vegyék figyelembe mindezen államok biztonságérdekeit. Románia ugyanakkor úgy véli, hogy a záródokumentum elfogadható előirányzatokat tartalmaz a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés és kooperáció, a szennyeződés elkerülése és a környezetvédelem tekintetében, nézetünk szerint ezek az előirányzatok lehettek volna elkötelezőbb jellegűek, még határozottabban kiindulhattak volna a tudomány, a megismerés és a kultúra hatalmas vívmányaiból, a termelőerők által elért fejlődési szintből. Ami az emberi jogokat illeti, a találkozó záródokumentuma egész sor fontos előirányzatot tartalmaz, amelyekkel Románia egyetért. Sajnálatosnak tartjuk azonban, hogy e dokumentumban nem szerepelnek megfelelően, az államok határozott elkötelezettségeikkel, országunk egyes javaslatai az emberi jogok is a humanitárius problémák egész sor alapvető elveire vonatkozólag, mint például: az államok kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy munkahelyet biztosít az ország minden honpolgára számára és felszámolja a munkanélküliséget; szakmai képzés, nevelés, munkahelyek és méltó életfeltételek biztosítása az ifjúság számára; az egyenlő munkáért egyenlő javadalmazáshoz való jog; megfelelő lakásfeltételek teremtése minden család számára; az egész lakosság széles körű hozzájutása a korszerű tudományos és műszaki vívmányokhoz; méltó civilizált életfeltételek biztosítása minden honpolgár számára. Ugyanakkor — az emberi jogokkal és a vallásszabadsággal kapcsolatos úgynevezett gondoskodás ürügyén — a dokumentumba bevették és fenn is tartanak olyan előírásokat, amelyek nem egyeznek a Helsinki Záróokmány elveivel és szellemével, a kor, amelyben élünk, realitásával, ellentmondanak egyes nemzetközi normáknak és szabályoknak, melyekhez az államok csatlakoztak. Az ilyen előírások utat nyithatnak a más államok belügyeibe való beavatkozáshoz, a nemzeti függetlenség és szuverenitás megsértéséhez, serkenthetik és bátoríthatják az obskurentista, retrográd tevékenységeket és megnyilvánulásokat. A dokumentum úgyszintén tartalmaz olyan előírásokat, amelyek tulajdonképpen ösztönzik az emigrálást és bátorítják az intelligenciaeloírozást, megsértve a népek — és elsősorban a kevésbé fejlettek — gazdasági-társadalmi fejlesztési érdekeit. Az összejövetel során Románia fejezetenként ismertette megjegyzéseit és fenntartásait — konkrétan rámutatva, melyek azok a kérdések, amelyeket nem tükröz megfelelőképpen a dokumentum —, és ezek a megjegyzései és fenntartásai továbbra is érvényesek. Mindezeket figyelembe véve, a román küldöttség kijelenti, Románia semmiképpen sem vállalja, hogy a záródokumentumnak azon előírásait teljesítse, amelyekkel kapcsolatban módosításokat terjesztett elő, s amelyeket nem fogadtak el, ezeket az előírásokat nem tartja megfelelőknek. Románia biztosította és biztosítja gyakorlatilag az életben, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok teljes gyakorlását, melyeket maga az ország Alkotmánya is tartalmaz, megteremti az összes feltételt ahhoz, hogy e jogokat minden állampolgár — mindennemű különbség nélkül — az átfogó és reális demokrácia keretében élvezze, mely keret lehetőséget nyújt az egész nép számára, hogy közvetlenül részt vegyen a gazdasági-társadalmi élet minden szektora, az egész társadalom vezetésében. Figyelembe véve viszont, hogy a dokumentum egészében fontos előírásokat tartalmaz az európai biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése szempontjából, valamint azt az óhajt, hogy hozzájáruljon az azon célkitűzések további előmozdítását célzó erőfeszítésekhez, melyekhez államaink csatlakoztak, a román küldöttség felhatalmazást kapott, hogy — az említett fenntartásokkal — csatlakozzék a záródokumentum tervezete elfogadását célzó konszenzushoz. Románia ismételten kinyilvánítja álláspontját — melyet a munkálatok során is kifejezésre juttatott —, hogy ezen dokumentum minden előírását, ahogyan azt maga a dokumentum szövege is megemlíti, alkotmányos keretek között, minden ország belső törvényhozása és szabályozásai, hagyományai és sajátos körülményei keretében kell alkalmazni, ugyanakkor az együttműködés szellemében, a részt vevő államok közötti kapcsolatok elveinek szigorú tiszteletben tartásával. Románia mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövőben is hozzájáruljon az együttműködés fejlesztéséhez, a bizalom és biztonság erősítéséhez a kontinensen, a különböző társadalmi rendszereiben egységes Európáért, a szabad, független és szuverén államok, a gazdasági és társadalmi haladás, az együttműködés és a béke Európájáért, melyre egyre fontosabb szerep hárul a jelenkori világ általános fejlődésében. A román küldöttség kéri a konferencia titkárságát, hogy az ügyrendi előírások 79. paragrafusának megfelelően e nyilatkozatot terjessze mint Románia „fenntartásait és értelmező nyilatkozatait“ a bécsi összejövetel záródokumentuma általános elfogadásával kapcsolatban. ★ A vasárnapi plenáris ülés keretében a 33 európai állam, az USA és Kanada képviselői elfogadták az európai biztonsági és együttműködési konferencia bécsi összejövetelének záródokumentumát. Országunk küldöttsége ismertette Románia Szocialista Köztársaság nyilatkozatát a záródokumentummal kapcsolatban. A román nyilatkozatot a bécsi összejövetel dokumentumaként osztották szét. A bécsi vita során a szocialista Románia állandó jelleggel kitartó építő erőfeszítéseket tett, célja a kontinensen az együttműködés fejlesztése, a bizalom és biztonság megszilárdítása, a változatosságában egységes Európa, a szabad és független államok Európája kiépítése révén, melyben minden nép zavartalanul fejlődhet, egymás között átfogó együttmunkálkodást bonyolíthat le, teljes biztonságban és békében. ★