Fáklya, 1989. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1989-01-17 / 13. szám

1989. január 17, kedd Társadalmi felelősség... (Folytatás az 1. oldalról) kidolgozza azt a tudomá­nyos, pártos elméletet, a­­mely alapul szolgál a szo­cialista építésnek, amely mint ahogyan azt a párt­dokumentumok hangsú­lyozzák — olyan forradal­mi folyamat, ami nem zá­rul le és sohasem fog le­zárulni; nem csupán az objektív, társadalmi-anya­gi vetületek tökéletesedé­sének a meghatározója, de a valóság és a jövőre vo­natkozó tevékenység tu­dományos kutatásáé is. A szocialista társadalomban az ideológiai tevékenység szerepe rendkívül összetet­té válik. Ez magába fog­lalja nemcsak a megisme­rési folyamatokat, ha­nem azokat is, amelyek a társadalom perspektivikus fejlődését szolgálják, a társadalom tagjai szellemi­ségét alakítják, ezeknek a párt stratégiai célkitűzései irányában történő gondol­kodását és tevékenységét serkentik, ezáltal egy o­­lyan magas fokú állampol­gári magatartást alakítva ki, amely a becsületen, a munkán, az emberségen és a felelősségérzeten ala­pul. A megismerés — el­mélet — gyakorlat hármas egységébe ékelt ideológia szerint a tudományos szo­cializmus nem adott örök­re érvényes választ az élet és a társadalom kérdései­re. A szocialista építés e­­gész folyamata addig nem járt utakon való haladást jelent, mivel a forradalmi elméletet s ennek a töme­gekre gyakorolt hatását ál­landóan egyeztetni kell az emberek tevékenységével, a társadalmi mechanizmu­sok minden időszakban történő megértésével. En­nek értelmében már az áp­rilisi tézisekből kiemelhe­tő, hogy a gazdasági-tár­sadalmi szervezési és ve­zetési kérdések szoros ös­­­szefüggésben állnak az ideológiai feladatokkal, s kihatnak a közvetlen ne­velési tevékenységre. Nyilvánvaló tehát, hogy egy magasabb szintű elmé­leti, tudományos és ideo­lógiai felkészültséggel ren­delkező dolgozó jobban beilleszkedik a termelésbe, általában a társadalmi é­­letbe, magasabb hatékony­sággal dolgozik, nagyobb felelősséggel, igényeseb­ben tesz eleget a társadal­mi elvárásoknak. Egy jól megalapozott szocialista tudat az egyéni és társa­dalmi törekvések mélyebb motivációjául szolgál, mely szükségessé teszi a neve­lői, politikai, ideológiai e­­rőfeszítéseknek a propa­gandára és általános ne­velésre irányuló, a szelle­mi élet egészére ható összpontosítását. E megál­lapítások fényében érthet­jük meg, miért hangsú­lyozta pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs novemberi expozéjában a tanügy, a Megének­lünk, Románia fesztivál biztosí­totta keret tökéletesítésé­nek, az irodalom és a mű­vészet, a színház, a film­művészet fejlesztésének szükségszerűségét. Hang­súlyoznunk kell, hogy a párt főtitkára felfogásá­ban a politikai-ideológiai nevelés nem „felvilágosító“ célzatú, tehát nem arra i­­rányul, hogy kizárólag el­méleti, szellemi síkon ala­kítsa az új embert. Ellen­kezőleg a novemberi ex­pozé kiemeli, hogy ennek a munkának a finalitását az az új ember jelenti, a­­ki a társadalmi felelősség szellemében dolgozik­ a ha­za, a párt, a szocializmus építésének érdekeiért. Amiről a szakszervezeti csoport­gyűléseken beszélnek (Folytatás az 1. oldalról) melyek a szakszervezeti é­­lethez is kapcsolódnak. Gondolok itt például a munkáskezdeményezések­re, melyek közül gyárunk­ban is több a gyakorlatban bizonyította hasznosságát. Mint említettem, nálunk 19 szakszervezeti csoport van, ebből 16 a cipőgyárban, három pedig a tímár-rész­legen. Nos, valamennyi csoportban vezették a szak­­szervezeti csoport közös megtakarítási számláját. A csoportok tagjai még 1988 elején vállalták: 1800 lejt takarítanak meg dolgozón­ként egy év alatt. Most összegeztük a teljesítményt és kitűnt: dolgozónként 1916 lejt írhattak a szak­­szervezeti csoport közös megtakarítási számlájára. A megtakarítás nyers­anyagból — bőrből, talp­ból — s más anyagokból, így papírból, vászonból, cérnából, festékanyagokból gyűlt össze. Mégpedig az anyagokkal való takarékos, ésszerű gazdálkodás ré­vén. Megalakultak gyá­runkban is a minőség kö­rei. Meggyőződésem, hogy munkájukról is sok szó esik majd a szakszerveze­ti csoportgyűléseken. Ti­zenkét ilyen kör tevékeny­kedik nálunk. Műszakiak, minőségellenőrök, a szak­höz, szervezeti csoport vezető­ségének tagjai, a minőség körének irányítói. Végig­kísérik a technológiai fo­lyamat szakaszait, javas­latokat tesznek az észlel­tekről. Tavaly 17 javasla­tot továbbítottak a gyár vezetőségéhez a munka minőségének javítása, a műveletek és a termékek minőségének tökéletesítése érdekében. A benyújtott javaslatokból 13-at a gya­korlatban kiviteleztek. A szakszervezeti bizott­ság várja a csoporttagok észrevételeit a szociális problémák megoldásának módjáról, a szakszervezeti élettel kapcsolatos véle­ményeket, javaslatokat is. Igyekszünk alaposan elő­készíteni a csoportgyűlése­ket, jól átgondolt, konk­rét adatokkal alátámasztott beszámolókat összeállíttat­ni a csoportok bürójával, hogy alapot biztosítsunk az élénk, gyümölcsöző viták- Ütemes munka... (Folytatás az 1. o­dalról) így történt ezúttal is. Pa­­dis környékén, Stína de Vale vidékén. A munka­alakulatok az alacsonyab­ban fekvő erdőkben dön­tögetik a szálfákat. Persze, a hó azért eze­ken a helyeken is okoz gondokat, a vállalat szak­emberei igyekeznek a leg­gazdaságosabb megoldást alkalmazni az utak járha­tóvá tételében. Előbb a fakitermelők jókora téte­leket gyűjtenek össze a rönkökből a megközelíthe­tő helyeken, s mikor már van mit szállítaniuk a nagy kapacitású járművek­nek, akkor indítják útnak a hóekéket. Az utak téli gondozása ugyanis elég­gé költséges tevékenység ezekben a hónapokban... Időben gondoskodtak a gépi berendezés rendbeté­teléről, így a tervezett géppark folyamatosan ü­­zemel. Az első dekádra vonat­kozó előirányzatok min­den mutatónál az elvárá­sok szerint alakultak. El­indították az első export­­szállítmányokat is, igénye­sen, a megjelölt ütem sze­rint. Minden erejüket arra összpontosítják, hogy ja­nuári előirányzataik pél­dásan valósuljanak meg. Aztán hónapról hónapra ugyanígy... A szerves talajjavító szállításának helyzete AGRIT- onként, az első negyedévi tervhez viszonyítva, száza­lékban kifejezve 1989. január 16-án. Az istállótrágya szállításában élenjáró mezőgazdasági termelőszövetkezetek: Popesti, Beius, Talpos, Homo­­rog, Oradea. És a munkában lemaradott gazdaságok: AstUeu, Dor­na, Läzäreni, Sälard, !?i$terea, Carpinet, Boianu Ma­re, Tetchea, Husasäu de Tinea, Budusläu. FÁKLYA 3. OLDAL AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ÖSSZEJÖVETELÉNEK MUNKÁLATAI W Románia attól az óhaj­tól vezérelve vett részt a bécsi összeurópai találko­zó munkálatain, hogy hoz­zájáruljon a bizalom, a biztonság és az együttmű­ködés erősítéséhez a föld­részen, hogy újabb távla­tokat biztosítsanak az eu­rópai országok kapcsolatai­nak — a Helsinki Záróok­mány szellemében és an­nak megfelelően — a tel­jes jogegyenlőség, a nem­zeti függetlenség és szuve­renitás tiszteletben tartá­sa, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előny elvei, minden nép azon joga alapján, hogy önállóan határozza meg gazdasági-társadalmi fejlődésének útját. A találkozó záródoku­mentumával kapcsolatban Románia Szocialista Köz­társaság küldöttségét fel­hatalmazták az alábbiak kijelentésére: A záródokumentum egé­szében véve fontos elő­irányzatokat tartalmaz, a­­melyeknek valóra váltása elősegíti a népeink közöt­ti jobb megértést és együtt­működést, hozzájárul a bizalom, a béke és a biz­tonság erősítéséhez a föld­részen és az egész vilá­gon. Románia kiváltképpen kidomborítja a záródoku­mentum azon előirányza­tainak fontosságát, ame­lyek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentését célzó tárgya­lásokra vonatkoznak, s úgy véli, hogy e tárgyalásokat a teljes jogegyenlőség alap­ján kell lefolytatni függet­len és szuverén államok között az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlettel beindult folya­mat keretében és annak demokratikus ügyrendi normái tiszteletben tartá­sával. Nézetünk szerint szükséges, hogy e tárgyalá­sokon az összes európai államok részt vehessenek, az elfogadásra kerülő in­tézkedések pedig vegyék figyelembe mindezen álla­mok biztonságérdekeit. Románia ugyanakkor úgy véli, hogy a záródoku­mentum elfogadható elő­irányzatokat tartalmaz a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés és kooperáció, a szennye­ződés elkerülése és a kör­nyezetvédelem tekintetében, nézetünk szerint ezek az előirányzatok lehettek vol­na elkötelezőbb jellegűek, még határozottabban kiin­dulhattak volna a tudo­mány, a megismerés és a kultúra hatalmas vívmá­nyaiból, a termelőerők ál­tal elért fejlődési szint­ből. Ami az emberi jogokat illeti, a találkozó záródo­kumentuma egész sor fon­tos előirányzatot tartalmaz, amelyekkel Románia egyet­ért. Sajnálatosnak tartjuk azonban, hogy e dokumen­tumban nem szerepelnek megfelelően, az államok határozott elkötelezettsé­geikkel, országunk egyes javaslatai az emberi jogok­­ is a humanitárius problé­mák egész sor alapvető el­veire vonatkozólag, mint például: az államok kötele­zettségvállalása arra vo­natkozóan, hogy munkahe­lyet biztosít az ország min­den honpolgára számára és felszámolja a munkanél­küliséget; szakmai képzés, nevelés, munkahelyek és méltó életfeltételek biztosí­tása az ifjúság számára; az egyenlő munkáért egyenlő javadalmazáshoz való jog; megfelelő lakásfeltételek teremtése minden család számára; az egész lakosság széles körű hozzájutása a korszerű tudományos és műszaki vívmányokhoz; méltó civilizált életfeltéte­lek biztosítása minden hon­polgár számára. Ugyanakkor — az embe­ri jogokkal és a vallássza­badsággal kapcsolatos úgy­nevezett gondoskodás ürü­gyén — a dokumentumba bevették és fenn is tarta­nak olyan előírásokat, a­­melyek nem egyeznek a Helsinki Záróokmány el­veivel és szellemével, a kor, amelyben élünk, reali­tásával, ellentmondanak e­­gyes nemzetközi normák­nak és szabályoknak, me­lyekhez az államok csatla­koztak. Az ilyen előírások utat nyithatnak a más ál­lamok belügyeibe való be­avatkozáshoz, a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás megsértéséhez, serkent­hetik és bátoríthatják az obskurentista, retrográd te­vékenységeket és megnyil­vánulásokat. A dokumen­tum úgyszintén tartalmaz olyan előírásokat, amelyek tulajdonképpen ösztönzik az emigrálást és bátorítják az intelligenciaeloírozást, megsértve a népek — és elsősorban a kevésbé fej­lettek — gazdasági-társa­dalmi fejlesztési érdekeit. Az összejövetel során Románia fejezetenként is­mertette megjegyzéseit és fenntartásait — konkrétan rámutatva, melyek azok a kérdések, amelyeket nem tükröz megfelelőképpen a dokumentum —, és ezek a megjegyzései és fenntartá­sai továbbra is érvényesek. Mindezeket figyelembe véve, a román küldöttség kijelenti, Románia sem­miképpen sem vállalja, hogy a záródokumentum­nak azon előírásait telje­sítse, amelyekkel kapcso­latban módosításokat ter­jesztett elő, s amelyeket nem fogadtak el, ezeket az előírásokat nem tartja megfelelőknek. Románia biztosította és biztosítja gyakorlatilag az életben, az alapvető em­beri jogok és szabadság­­jogok teljes gyakorlását, melyeket maga az ország Alkotmánya is tartalmaz, megteremti az összes fel­tételt ahhoz, hogy e jogo­kat minden állampolgár — mindennemű különbség nélkül — az átfogó és reális demokrácia kereté­ben élvezze, mely keret lehetőséget nyújt az egész nép számára, hogy közvet­lenül részt vegyen a gaz­dasági-társadalmi élet min­den­ szektora, az egész tár­sadalom vezetésében. Figyelembe véve vi­­­­szont, hogy a dokumentum egészében fontos előíráso­kat tartalmaz az európai biztonság megszilárdítása és az együttműködés fej­lesztése szempontjából, va­lamint azt az óhajt, hogy hozzájáruljon az azon cél­kitűzések további előmoz­dítását célzó erőfeszítések­hez, melyekhez államaink csatlakoztak, a román kül­döttség felhatalmazást ka­pott, hogy — az említett fenntartásokkal — csatla­kozzék a záródokumentum tervezete elfogadását célzó konszenzushoz. Románia ism­ételten ki­nyilvánítja álláspontját — melyet a munkálatok so­rán is kifejezésre juttatott —, hogy ezen dokumentum minden előírását, ahogyan azt maga a dokumentum szövege is megemlíti, al­kotmányos keretek között, minden ország belső tör­vényhozása és szabályozá­sai, hagyományai és sajátos körülményei keretében kell alkalmazni, ugyanakkor az együttműködés szellemé­ben, a részt vevő államok közötti kapcsolatok elvei­nek szigorú tiszteletben tartásával. Románia mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a jövőben is hozzájáruljon az együttműködés fejleszté­séhez, a bizalom és bizton­ság erősítéséhez a konti­nensen, a különböző társa­dalmi rendszereiben egy­séges Európáért, a szabad, független és szuverén álla­mok, a gazdasági és tár­sadalmi haladás, az együtt­működés és a béke Euró­pájáért, melyre egyre fon­tosabb szerep hárul a je­lenkori világ általános fej­lődésében. A román küldöttség kéri a konferencia titkárságát, hogy az ügyrendi előírások 79. paragrafusának meg­felelően e nyilatkozatot terjessze mint Románia „fenntartásait és értelmező nyilatkozatait“ a bécsi ös­­­szejövetel záródokumentu­ma általános elfogadásával kapcsolatban. ★ A vasárnapi plenáris ü­­lés keretében a 33 európai állam, az USA és Kanada képviselői elfogadták az európai biztonsági és e­­gyüttműködési konferencia bécsi összejövetelének zá­ródokumentumát. Országunk küldöttsége ismertette Románia Szo­cialista Köztársaság nyi­latkozatát a záródokumen­tummal kapcsolatban. A román nyilatkozatot a bé­csi összejövetel dokumen­tumaként osztották szét. A bécsi vita során a szo­cialista Románia állandó jelleggel kitartó építő erő­feszítéseket tett, célja a kontinensen az együttmű­ködés fejlesztése, a biza­lom és biztonság megszi­lárdítása, a változatossá­gában egységes Európa, a szabad és független álla­mok Európája kiépítése ré­vén, melyben minden nép zavartalanul fejlődhet, egy­más között átfogó együtt­­munkálkodást bonyolíthat le, teljes biztonságban és békében. ★

Next