Szovjet Híradó, 1967 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1967-01-01 / 1. szám

MAGYAR SZEMMEL A­­emcsak fiataloknak szólnak fól Koós János népszerű magyar táncdalénekes dalai, jóllehet valahányszor a magyar rádió vagy televízió tánczenei koktélt közvetít, bevezetőjében mindig kihangsúlyozza »Csak fiataloknak!­« Az igazi, a »­tar­tós­« tánczene azonban nemcsak fia­taloknak szól. A könnyű zenének ez a műfaja, mely sokszor egy éven át slágernek számít, főként magyar éne­kesek hangján csendül fel. A magyar táncdal­termés legsike­resebb alkotásaival ismertette meg Koós János és Bencze Márta a kül­földi közönséget, a közelmúltban hat országban megrendezett nagyszabá­sú, nemzetközi táncdalfesztiválon: a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Ma­gyarországon és Bulgáriában. Az újszerű táncdalfesztivál Moszkvában kezdődött november­ben. Itt küzdöttek a legjobb külföl­di előadói címért a bolgár, csehszlo­vák, lengyel, keletnémet, szovjet és magyar táncdalénekesek egy-egy dal­lal. A produkció minden szereplője két dalt énekelt, egyet hazája leg­frissebb dalaiból, egyet pedig anna­k az országnak a számaiból, ahol a hangversenyt tartották. A fesztivál célja: a szocialista országok legsikerültebb táncdalainak bemutatása a részvevő országokban. A fesztivál első napjaiban Moszk­va utcáin óriási falragaszokon jelen­tek meg a magyar énekesek képei. Koós János többször találkozott fényképével az utcákon. A négymil­liós példányszámú Szovjetszkaja Rosszijában is megjelentek képeik. A szerkesztőség egyébként a nemzet­közi táncdalverseny fővédnökségét is vállalta. Koós János egyhetes moszkvai tartózkodásának élményeiről így nyi­latkozott: " Valamennyi ország közül leg­jobban a szovjet fővárosban éreztem magam. Napjaim kellemesen teltek, KOÓS JÁNOS a „Más és a szerelem ” című dal moszkvai sikeréről sikereimet elsősorban szovjet kollé­gáink kitűnő rendezésének köszönhe­tem. Nem volt könnyű összehangol­ni a próbákat, az interjúkat, a ban­ketteket, a szerepléseket, tv és rádió fellépéseket, a fotósok és autogram­kérők kívánságának teljesítését, s egyben mindig frissnek maradni. Úgy érzem, mégis sikerült egy héten át nap mint nap úgy énekelnem a 12 ezer nézővel zsúfolt Luzsnyiki Sta­dionban, mint az első előadáson a moszkvai Esztrád Színházban. »Más ez a szerelem ...« című ma­gyar táncdalt vitte Koós János si­kerre Moszkvában. A zsűri hat or­szág férfi táncdalénekesei közül első helyre helyezte ezzel a számmal. Er­ről tanúskodik a győztesnek kijáró diploma és filmfelvevőgép, amellyel Koós Jánost jutalmazták. Lehet, hogy Koós János óriási nép­szerűsége részben annak tudható be, hogy 1966 tavaszán már két hónapot vendégszerepelt a szovjet főváros­ban. S akkor ugyancsak telt stadion közönsége előtt énekelt magyarul és oroszul táncdalokat, magyar hang­­szereléssel. Moszkva táncdal­kedve­­lői már akkor szívükbe zárták a ma­gyar énekest, s most kifejezetten vár­ták a fesztiválra. Sokan virággal mentek elé a repülőtérre. Többen es­­téről-estére meghallgatták, voltak akik meghívták magukhoz, virággal halmozták el, s még többen kísérték ki indulásakor a repülőtér beton­jáig. Különösen a fiatal lányok ra­jongtak a magyar táncdalokért. Koós János a hangversenysorozat alatt jó barátságba került a fiatal, népszerű szovjet táncdal­énekessel, Joszif Kobzonnal. — Segítettünk egymásnak az ide­gen nyelvű dalok tanulásában. Nem volt könnyű az orosz dalt meg­tanulnom — emlékezik vissza Koós János. — Josziffal pedig együtt gya­koroltam a magyar dalokat, többek között a »Más ez a szerelem .. .« cí­műt is. Kobzon egyébként ezzel a dallal nagy sikert aratott a budapesti Erkel Színházban a táncdalfesztivál körútjának utolsó előtti állomásán. GULYÁS ANITA |OA|)ZS3J|0pDuqi­­ZO)|)3ZUJ3U V­ofouiS|qui3 SOUDi SOO)| ||))3U3­­­i(UJ3|3J3ZS­D Z3 SD|^' (FOTÓ: BOJÁR SÁNDOR) A kötetben több olyan dokumentum van, mely a magyar hadifoglyok osztályöntudatra ébredé­sét, forradalmiságának kialakulását mutatja. Kü­lönösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok a dokumentumok, amelyek az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportjai­nak és az OK(b)P külföldi csoportjai Kun Béla vezette föderációjának tevékenységével foglal­koznak. A gyűjtemény jól megmutatja azt a nagy sze­repet, melyet Lenin, Szverdlov, valamint a bolse­vik párt és a szovjet állam más vezetői betöltöt­tek a nemzetközi proletariátus összefogásában és a Kommunista Internacionálé szervezésében. Más dokumentumok az önkéntes internacionalista egységek megalakulásáról, a polgárháború front­jain vívott harcairól, a magyar kommunistáknak Szibériában és Ukrajnában, az ellenség hátorszá­gában végzett illegális tevékenységéről, s a szov­jet népgazdaság helyreállításában való részvéte­léről adnak képet. KÖLTÉSZET A szovjet irodalmi folyóiratok rendszeresen közüki mai magyar költők versekt. Nemrégiben a Szovjet Katona című szépirodalmi folyóirat kö­zölte a Magyar Néphadsereg két katonájának versét — Havas Ervin Dal és Bertalan István Milvós hadsereg katonája vagyok című költemé­nyét. KÖNYVESPOLC A. Szurkov: Villog a tajgai és A válogatott versek Ízléses kötetét a Mag­vető jelentette meg olyan neves magyar költők tolmácsolásában, mint Illyés Gyula, Simon Ist­ván, Hidas Antal, Garai Gábor, Rónay György, Bede Anna stb. Szerzőjét, Alekszej Szurkovot nem kell bemutatnunk a magyar olvasóknak. Legfőbb esztétikai elve a konkrétságra, reali­tásra való törekvés. Közéleti ihletésű lírája a tömegekhez szól, jóllehet minden látszólagos egyszerűsége mellett, míves költő­i nyelve gondosan kimunkált, amellett ízes, népi színe­zetű. A békeévek egyre mélyítik költészetének gondolati tartalmát, szélesítik tematikai skálá­ját. Költészetében formai tökély és filozófiai mélység párosul s ez a költészet bizonyára megtalálja az utat a magyar olvasó szivéhez. Leonyid Leonov: mr MacKiffley menekülése A Kozmosz Könyvek sorozatának legújabb kötete filmtörténet, amely szellemesen mutatja be egy amerikai átlagpolgár érzéseit a világ­háborútól rettegő modern életben. A Boulder és Társa Szanatóriumában, a Himalája mélyén — potom tízezer dollárért — több mint kétszáz évre lehet atombiztos férőhelyet bérelni, koc­kázatmentesen (sőt: fiatalító!) »alvókúrára«. »A kellőképp előkészített Mr. MacKinleyt a fal egyik kerek nyílásába helyezik, hatalmas franciakulcsokkal meghúzzák az anyacsavaro­­kat, és nemsokára minden belemerül a válta­kozó sűrűsödéstől és ritkulástól hulámszerű, kellemesen villózó valamibe, amelyet bűvösen átsuhanó görbék és szikrák pásztáznak, akár az oszcillográf ernyőjén . .Leonov fémtör­­ténetét Gellért György fordította s a Móra és a Kárpáti Kiadó közös gondozásában jelent meg. V. Sz. Nyemcsinov: A népgazdasági tervezés és irányítás problémái A könyv elméből alighanem kimaradt egy szó, pontosabb lett volna talán A népgazdasági tervezés és irányítás matematikai problémái elmét adni. A könyv a Lenin-díjas Nyemcsinov akadémikusnak a moszkvai egyetemen 163— 64-ben tartott, a »Kommunyiszt« című lapban részben le is közölt előadásait, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia által kiadott »Gazdasági matematikai módszerek« c. gyűj­teményes kötetben megjelent cikkét tartalmaz­za. A könyvben olvashatunk a kibernetika és az elektronikus számítógépek jelentőségéről a tervezésben, illetve a termelés irányításában, a gazdasági folyamatok matematikai modelljéről s más gazdaság-matematikai kérdésekről. Az új gazdasági mechanizmus életbelépésének korá­ban igen aktuális könyvet a Kossuth Könyv­kiadó jelentette meg. (Sz. A.)

Next