Fáklya, 1974 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1974-07-14 / 13. szám
AZ ATOM TUDÓSA Az irányított termonukleáris reakció korunk fizikájának egyik legbonyolultabb és legtöbbet ígérő problémája. Révén az emberiség olcsó és gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforráshoz juthat. A jövendő nemzedékek szempontjából e kulcsfontosságú probléma megoldásában kiemelkedő érdemei vannak a nagy szovjet fizikusnak, Pjotr Kapica akadémikusnak. Pjotr Kapica, a Szocialista Munka Hőse, kétszeres Államidíjas, világszerte ismert és nagyrabecsült tudós, többek között a dán, az USA, a lengyel és az indiai Tudományos Akadémia tagja, az USA Franklin Intézetének tiszteletbeli tagja, a párizsi, az oslói, az algíri és a prágai egyetem díszdoktora az Angol Királyi Társaság tagja, a Cambridgei Filozófiai Társaság tagja stb. 1894-ben született. Elvégezte a petrográdi műszaki főiskolát, majd 1919—21-ben ugyanott tanított. A szovjet kormány 1921-ben Angliába küldi, ahol a fiatal Kapica Rutherford az atom kimeríthetetlen világa feltárójának, a kiváló fizikusnak a laboratóriumában képezi tovább magát. A szovjet tudósjelölt Rutherford kedvenc tanítványa lett, majd 1934-ben viszszatérve Moszkvába, átveszi a Vaszilov Fizikai Intézet vezetését. Ebben a minőségében több mint negyven évet dolgozott. • Pjotr Kapica ez év júliusában ünnepli 80. születésnapját. A neves tudós keze alatt a szovjet fizikusok egész serege nőtt fel. Egyik legjobb tanítványa saját fia, Andrej Kapica, aki jelenleg Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az SZTA Távol-Keleti Központjának vezetője. Sz. Petruhin felvétele RÖVIDEN Alig száz házból álló Zala megyei községben, Alsórajkon született 1884. július 1-én Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kossuth-díjas kiváló művész, a világszerte legismertebb magyar szobrász. Számos közéleti funkciójának egyike, hogy tagja az MSZBT Országos Elnökségének. Életútja szinte nyílegyenes. Az Iparművészeti Iskola elvégzése után a Szobrászati Mesteriskolán tanul Stróbl Alajos keze alatt, majd bécsi és párizsi mesterek műhelyeiben tökéletesíti tudását. A századforduló utáni második évtizedben már egyike legtöbbet foglalkoztatott szobrászainknak. Hazai köztereken mintegy ötven szobra áll, de megtaláljuk alkotásait a világ számos nagy múzeumában, így a moszkvai Puskin Múzeumban is. A Kossuth-emlékmű fő alakja, a Millenniumi emlékmű Kossuth- és Rákóczi-szobra vall eleven, hatásos emberábrázolásáról, rendkívül dekoratív készségéről. Portréira a mértéktartás jellemző, az embert egyszerű eszközökkel, mégis szenvedéllyel formázza meg. A Szovjetunióban két szobra, az íjász és a Petőfi köztéren áll. Kisfaludi Strobl Zsigmond közéleti szobrász. Alkotásainak legtöbbje a magyar történelem nagy alakjait ábrázolja, illetve történelmi sorsfordulóinkhoz kötődik. Felszabadulásunk emlékére állították fel a Gellérthegyen monumentalitásával lenyűgöző Felszabadulási emlékművét. A kompozíció fő alakja a pálmaágat tartó nőalak. A pálmaág, amely mindig békejelkép volt, a békét hozó felszabadulást, a békét megteremtő győzelmet hirdeti. A kompozíció szovjet katonáját Vaszilij Golovcovról, a felszabadító szovjet hadsereg katonájáról mintázta. Vaszilij Golovcov ma textilmunkás az Ivanovo területi Tyejkov városában. Legutóbb öt esztendővel ezelőtt járt hazánk fővárosában. Golovcov, a bronzba öntött katona soha nem feledheti el a fogadtatást, amelyben a felépített, megszépített Budapesten részesült. A találkozást a mesterrel, aki örök mementónak állította közénk a harcos alakját, amely azóta népünk számára a békét hozó szovjet ember jelképe. Fotó: Bojár Sándor Zelei Miklós Találkozás 1965-ben. Balról jobbra: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Vaszilij Golovcov, a szovjet hadsereg egykori katonája, akiről a mester a Gellérthegyi emlékmű harcosát mintázta, és Zamercev tábornok, Budapest felszabadulás utáni első városparancsnoka RÖVIDEN .