Fáklya, 1974 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1974-07-14 / 13. szám

AZ ATOM TUDÓSA Az irányított termonukleáris reakció korunk fizikájának egyik legbonyolultabb és leg­többet ígérő problémája. Révén az emberiség olcsó és gyakorla­tilag kimeríthetetlen energia­­forráshoz juthat. A jövendő nemzedékek szempontjából e kulcsfontosságú probléma meg­oldásában kiemelkedő érdemei vannak a nagy szovjet fizikus­nak, Pjotr Kapica akadémikus­nak. Pjotr Kapica, a Szocialista Munka Hőse, kétszeres Állami­­díjas, világszerte ismert és nagyrabecsült tudós, többek között a dán, az USA, a len­gyel és az indiai Tudományos Akadémia tagja, az USA Franklin Intézetének tisztelet­beli tagja, a párizsi, az oslói, az algíri és a prágai egyetem dísz­­doktora az Angol Királyi Tár­saság tagja, a Cambridgei Fi­lozófiai Társaság tagja stb. 1894-ben született. Elvégezte a petrográdi műszaki főiskolát, majd 1919—21-ben ugyanott ta­nított. A szovjet kormány 1921-ben Angliába küldi, ahol a fiatal Kapica Rutherford az atom kimeríthetetlen világa feltáró­jának, a kiváló fizikusnak a laboratóriumában képezi to­vább magát. A szovjet tudós­jelölt Rutherford kedvenc tanít­ványa lett, majd 1934-ben visz­­szatérve Moszkvába, átveszi a Vaszilov Fizikai Intézet vezeté­sét. Ebben a minőségében több mint negyven évet dolgozott. • Pjotr Kapica ez év júliusá­ban ünnepli 80. születésnapját. A neves tudós keze alatt a szov­jet fizikusok egész serege nőtt fel. Egyik legjobb tanítványa saját fia, Andrej Kapica, aki jelenleg Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az SZTA Távol-Keleti Központjá­nak vezetője. Sz. Petruhin felvétele RÖVIDEN Alig száz házból álló Zala megyei községben, Alsórajkon született 1884. július 1-én Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kos­­suth-díjas kiváló művész, a világszerte legismertebb magyar szobrász. Számos közéleti funkciójának egyike, hogy tagja az MSZBT Országos Elnökségének. Életútja szinte nyílegyenes. Az Iparművészeti Iskola el­végzése után a Szobrászati Mesteriskolán tanul Stróbl Alajos keze alatt, majd bécsi és párizsi mesterek műhelyeiben töké­letesíti tudását. A századforduló utáni második évtizedben már egyike legtöbbet foglalkoztatott szobrászainknak. Hazai köztereken mintegy ötven szobra áll, de megtaláljuk alko­tásait a világ számos nagy múzeumában, így a moszkvai Puskin Múzeumban is. A Kossuth-emlékmű fő alakja, a Mil­lenniumi emlékmű Kossuth- és Rákóczi-szobra vall eleven, hatásos emberábrázolásáról, rendkívül dekoratív készségéről. Portréira a mértéktartás jellemző, az embert egyszerű esz­közökkel, mégis szenvedéllyel formázza meg. A Szovjetunió­ban két szobra, az íjász és a Petőfi köztéren áll. Kisfaludi Strobl Zsigmond közéleti szobrász. Alkotásainak legtöbbje a magyar történelem nagy alakjait ábrázolja, il­letve történelmi sorsfordulóinkhoz kötődik. Felszabadulá­sunk emlékére állították fel a Gellérthegyen monumentali­tásával lenyűgöző Felszabadulási emlékművét. A kompozí­ció fő alakja a pálmaágat tartó nőalak. A pálmaág, amely mindig békejelkép volt, a békét hozó felszabadulást, a békét megteremtő győzelmet hirdeti. A kompozíció szovjet katonáját Vaszilij Golovcovról, a fel­szabadító szovjet hadsereg katonájáról mintázta. Vaszilij Golovcov ma textilmunkás az Ivanovo területi Tyejkov váro­sában. Legutóbb öt esztendővel ezelőtt járt hazánk fővárosá­ban. Golovcov, a bronzba öntött katona soha nem feledheti el a fogadtatást, amelyben a felépített, megszépített Budapesten részesült. A találkozást a mesterrel, aki örök mementónak állította közénk a harcos alakját, amely azóta népünk szá­mára a békét hozó szovjet ember jelképe. Fotó: Bojár Sándor Zelei Miklós Találkozás 1965-ben. Balról jobbra: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Vaszilij Golovcov, a szovjet hadsereg egykori katonája, akiről a mester a Gellérthegyi emlékmű harcosát mintázta, és Zamercev tábornok, Budapest felszabadulás utáni első városparancsnoka RÖVIDEN .

Next