Falvak Dolgozó Népe, 1958 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1958-10-28 / 43. (595.) szám

1956. október 28., kedd FALVAK DOLwOZO NÉPÉ s— Két rajoni mezőgazdasági kiállításra Sepsiszentgyörgy Tulajdonképpen a kiállítás emlékkönyvébe kellett volna ír­juk e sorokat. De, hogy tanul­ságosabb legyen, talán még­­ jobb, ha nagyobb nyilvánossá­got adunk az elismerésnek. Mert mindenekelőtt az elismerés hangján kell szólnunk a Sepsi rajoni mezőgazdasági kiállítás­ról, amely látnivalóival méltán ejti­­csodálatba és gondolkodóba a sok városi és falusi látogatót. Az idei esztendő újra elvitat­­hatatlanul megmutatta, hogy a kedvezőtlen időjárást a nagy­üzemi módszerekkel, a fejlett agrotechnikával, sokkal eredmé­nyesebben lehet ellensúlyozni, mint az egyéni termelők nad­­rágszíj parcelláin. Húsz, har­minc mázsás búza- és kukori­catermésekkel dicsekedhetik e­­gész sor kollektív gazdaság. Hiába volt az idei időjárás rossz, az arngyalosi kollektivis­ták mégis olyan búzából hoztak a kiállításra, amely hektáron­ként átlag 2037 kiló termést adott, mert a magnak jó mag­ágyat, a zöldellő vetésnek gon­dos ápolást,­­ s hektáronként száz kiló műtrágyát adtak. A komollói kollektivisták pedig hektáronként 35 mázsás kukori­­cat­ermést értek el csupán az­által, hogy kettős hibridmagot vetettek. A kollektivisták és társas­gazdák munkájának bőséges, gyümölcsét jelentő gyönyörű termények mellett, ábrák, táb­lák és grafikonok tucatjai szem­léltetik, hogy évről évre a ter­méshozamok növekedésével, ho­gyan gyarapszik a közös gaz­daságok vagyona, hogyan nö­vekszik a közös útra lépett földművesek jövedelme, életszín­vonala. Nyolc évvel ezelőtt pél­dául tizenhat kollektív gazda-­ ság volt a rajonban. Ezek oszt­hatatlan vagyona hat és fél­millió lejnél valamivel több volt. Most viszont harminc kollektív gazdaság van, s ezek több mint huszonkét és fél­mi­llió lej értékű közös vagyon­nal rendelkeznek. 1950-ben a kollektív gazdaságok beépített területe mindössze 550 négy­zetméter volt. Ma viszont 46 ezer 194 négyzetméter alapterü­letű épülettel rendelkeznek. A kollektivisták anyagi erejét bi­zonyítja az is, hogy az utóbbi három év alatt, rajonszerte 259-en építettek új házat. • •A kiállítás szemléltetően tük­rözi, hogy ezek, s a has­onló eredmények sokasága, milyen meggyőző erővel hatott a még egyénileg dolgozó parasztokra. Az idén, október elsejéig a kol- rektivista családok száma 3417- re,s a közös terület pedig közel 15.000 hektárra szaporodott. 1952-ben a rajonban két társu­lás működött : 142 család 280 hektár földet művelt közösen. . A kiállítás megnyitásakor pedig már 43 társulásban 3142 család 441­3 hektár, földet tagasított. A kiállítás jó megszervezése Fédor Zoltán, Csűdör Árpád, Ferenc Gergely agronómusok lelkiismeretes, hozzáértő mun­káját dicséri. Mindemellett, a sikert elsősorban az biztosí­totta, hogy Sepsi rajonban a szocialista gazdálkodás útjára lépett földművesek olyan ered­ményeket értek el, amit büsz­kén mutogathatnak országnak­­világnak, minden­ egyéni gaz­dának. N. B. I. Nagyszalonta Nagyszalontán a rajoni nép­­tanács mezőgazdasági osztálya 1954 óta rendszeresen, minden ősszel megrendezi az egész, évi eredményt bemutató kiállítást. Az idén is a néptanács házá­nak tágas dísztermét használták fel erre. A belépőt a rajon hatalmas, vázlatos térképe fogadja. Ez ötletesen mutatja be, hogy a termőterület 72 százaléka im­már a szocialista szektorhoz tartozik. Maga a rajonszékhely jó példával jár elöl: teljes egé­szében szocialista gazdálkodás folyik. A térképtől jobbra és balra egy-egy grafikon jelentős ered­ményekről tudósít. Az egyikről megtudjuk, hogy a kollektív gazdaságok pénzjövedelme ör­vendetesen növekszik. 1957-ben 100 hektár után elérte a száz­ezer lejt. A másik pedig szem­léletesen mutatja be a szocia­lista szektor felsőbbrendűségét. A fal mentén sorakozó kiál­lítási asztalok roskadoznak a szebbnél szebb termények súlya alatt. A legnagyobb és legjelen­tősebb mezőgazdasági alakula­tok külön részleggel szerepel­nek, így például a szalontai ál­lami gazdaság kiváló rizs-, bú­za-, tengeri- és káposztatermé­­sében gyönyörködhetünk. A fa­lon lévő kimutatás szerint 1956-ban búzából és rozsból 32.000 tonnányit termeltek. Az idén ennek szinte a kétszeresét érték el a 62.000 tonnával. Ugyanilyen növekedést tapasz­talhatunk az állattenyésztés és ennek természetes következmé­nyeként, az állati termékek elő­­ál­tása terén is. A nagyszalontai Vörös Lo­bogó kollekt­­ gazdaság nagy területet foglalt el a gabona- és a zöldségfélékkel, valamint a kiegészítő gazdaságok (méhé­szet, seprűkötű üzem) termé­keivel. Nálunk a „Csanád 117" elnevezésű búza vált be főkép­pen, amiből 2595 kg-os termés­­eredményt értek el hektáron­ként. A tenkei „Augusztus 23“ tár­sulás kitűnő kukoricájára min­den látogató felfigyelt: 5500 kg-os átlagot értek el. Nagyszalontán immár négy társasgazdaság alakult. Gon­dos, öntözéses termeléssel va­lóban kiálltásra kívánkozó zöldségfélével jelentkeztek. A madarászi Vörös Csillag kol­lektív gazdaság gyönyörű me­rino gyapjújára bizonyára büsz­ke a tagság. A kiállítás anyagába beleil­lettek a szalontai háziasszo­­gok befőttjei és a Húsfeldo­gozó Üzem készítményei. A rendező Bende János agrár­mérnök és osztályfelelős dicsé­retére legyen mondva, igyeke­zett az értékes tartalmat szép formában tárni a látogatók elé. II­I Érmelléki szüret Az Érmelléken az idén hirte­len köszöntött be az ősz. A naptár szerint már régen bentjárunk az októberben, de a nap még éppen olyan izzóan tűz a földre mint júliusban. A mezei munkák jó részét már­­ errefelé is elvégezték. A tömött kukoricacsövek garmadája már a górékban,a padlásokon szárad, a kórót is levágták, hazaszállí­tották. A jövő évi kenyérmag a legtöbb helyen a földben, csak a szüret van még hátra. Október 15-én aztán, szerte az Érmelleken megindult a nagy készülődés. Mindenfelé hordó­kat, kádakat kéneztek, formáz­tak, nehogy szagot, ízt kapjon a zamatos újbor. Az asszonyok kemenceszámra sütötték a kalá­csot, a szőlősgazdák pedig le­vágták a tavaszon kijelölt s egész nyáron­ át hizlalt birkát, ■mert csak úgy szüret a szüret, ha a birka is belelép a bog­rácsba. A székelyhídi kollektivisták is megtartották ezt a régi szüreti szokást. A kollektív gazdaság létezése óta évről évre nagy eszem-iszom, muzsikaszó, vi­dámság teszi felejthetetlenné a szüretet. A gazdaság 8 hektáros sző­lőjében vígal­ folyik a szüret. A szüretétől, létszámát tekintve — néhány nap alatt be is fejezik. Az idén bőséges a kollektíva szőlőtermése. Az előre szüretelt jó, korcos bor, olyan mint a­­folyékony arany. Benne ragyog, tüzel a kánikula forrósága, e szép vidék minden ereje, íze, il­lata, benne cseng a szüretelő lányok kacagása. Az elnöknek, Kuji Ferencnek, am­nyi a gondja, hogy azt sem tudja, hová szaladjon, a me­zére-e, ahol az őszi szántást végzik, a présházba, ahol csor­dul az édes must, vagy pedig a szprocén maradjon . Serényén dolgoznak a szüretelők. A dús, érett fürtökkel gyorsan telnek a csebrek, puttonyok. Itt is, ott is megállunk beszélgetni, mert noha a kezek szaporán járnak, a beszéd is folyik, természete­­­sen mindenki korának megfe­j­lelő témákról. A férfiak több­nyire — mint ilyenkor"Szokás­­s a várható bortermésről, jó bo­rokról beszélgetnek. "A fiatalok vannak a legvígabban, de ez már így is szokott lenni, s az­tán a kollektív gazdaságban a közös munka még közelebb hoz­­za egymáshoz a fiatalokat, ba­rátságok, szerelmek szövődnek ilyenkor. Máris néhány szüret utáni esküvőre lehet számítani. Kóródi János és Stefan Sán­dor brigádosok néha eltűnnek s aztán megjelennek a boros b­utykossal. Az emberek mérték­kel isznak, csak annyit, ameny­­nyi a jó hangulat, a vidámság elővarázsolásához szükséges, így aztán munka közben olyan víg történeteket, tréfákat mesél­nek egymásnak, amelyek ősidők óta itt teremnek, akár a kék, a piros, a zöld-sárga szőlő, de nemcsak jó borok és nemcsak tréfák­­teremnek az Érmelleken, hanem szebbnél szebb dalok is. S­­a vidám nóta szó hol itt, női ott csendül fel. A vidám szüret­ hangulatban hadd essék néhány szó e kitűnő 8 hektáros szőlőről is. Kapál­ták, permetezték annyiszor, hogy szinte szernt se tudják. A jó munkát meghálálták a tőkék. Több mint 20 hektoliter borra számítanak a kollektivisták hek­táronként. Ebbe term­észetesen nem számítódik be az a sok mázsa csemegeszőlő, amit a nagyváradi és székelyhídi piacon adtak el. A tagok számához viszonyítva (121 család) elég kevés ez a szőlőterület. Maguk a tagok is keveslik. Az azonban igaz, hogy­ ebben a 8 hektárban alig van kivénhedt szőlőtőke, az idén is több mint 10000 új oltványt te­lepítettek. Ez már a konstancai értekezlet­­ eredménye. Jövőre több hektár szőlő telepítését ter­vezik. Végezetül még csak annyit, hogy egy-egy munkaegység után körülbelül 6 deci borra számíta­nak. Rákosi Ferenc, aki család­jával együtt 1500 munkaegysé­get teljesített, ily módon nem kevesebb mint 900 liter bort visz majd haza. Búcsúzóul kívánjuk hát a szorgalmas székelyhídi kollek­tivistáknak további jó munkát a szürethez, és váljék az új bor­nak minden csepp­je egészségük­re, erővé, derűlátó kedvvé és te­remtő akarattá. BANCSIK JOLÁN él* enyhelejtésű daub­ok lankái víg nótától, zajlól, ka­cajtól hangosak, ,4 domból (Dicső rajon) Petőfi Sándor kollektív gazdaság 18 hekt­ár szőlőjének leszi­retelésére is kivonult a kollektíva Oprafix-na­gyja." Az őszi munkák sikeréért £HWttllinil!lltlll!lfflllM!IIIIIIHIIIffl! i!dmmmiimuitiiitmiiiH>itimtiiiHiti>js A verőfényes őszi napokat a falusi dolgozók igyekez­nek minél alaposabban kihasználni. A határban reggel­től napestig folyik a szántás-vetés. A falusi vetőmag-tisz­­t­tó központokban arra törekednek, hogy minél szebb, tisztább vetőmag kerjjön a földbe. Helyenként pedig — a gazda­­szorgí­­­nát dicsérve — már zöldéll az őszi vetés. A Kolozsvár rajoni Léna községben Albert György Csatt, K. Jakab Ferenc, Hindrich Gerő, ifj. P. Szatmári Márton dolgozó parasztok elsőként vetették el az őszi búzát — írja Ricci Jószef odavalósi levelezőnk. A töb­biek is jól haladnak, s ha az időjárás engedi 10—12 nap alatt Lónán be is fejeződik az őszi szántás-vetés. A Győzelem nevű társulás vezetősége jó előre gon­doskodott a vetőmagcseréről is. Most már a bánffyhu­­nyadi GTA­ traktorosain a sor, hogy a társulás földjét felszántsák és bevessék. A zimándközi határból is jó híreket kaptunk Kiss Béla levelezőnk révén. A kollektív gazdaság tagjai ez ideig nem kevesebb mint 166 hektár területet készítettek elit búza, árpa és rozs alá. Soltész András levelezőnk pedig arról értesít bennün­ket, hogy a borossebesi társult és egyénileg dolgozó földművesek többnyire traktorral készítik elő a talajt. A munka meggyorsítása érdekében hell­el-közzel, igá­val is szántanak. Igyekezniük is kell, hiszen a társult tagok megfogadták, hogy November 7 tiszteletére befe­jezik az őszi munkát. A közelgő nagy ünnep méltó meg­ünneplésére 4 brigád indított versenyt. A verseny élén eddig Patkó Mihály brigádja halad. A szorgalmas bri­gádtagok nemcsak a számukra előirányzott őszi árpát, de 20 hektárnyi búzát is elvetettek. TÍZ ÉVE hogy a sepsiszentgyörgyi gép- és traktorállomás 22 traktorral és­­ 3 cséplőgéppel­­ megalakult. Ez a szerény mezőgazdasági géppark az évek során­­ egyre gyarapodott. 1950-ben , 45 trak­tor, ez év tavaszán pedig már 76 traktor állt munkába. De ezen felül 6 kombájnt, 64­­cséplőgé­pet, 99 ekét, ,35 kultiva­tort, 34­ kévekötő-aratógépet és sok más­i■egyéb mezőgazdasági gépet is kapott a­ GTA. 1948-ban a­­GTA körzetében egyetlen kollektív gazdaság sem létezett.­Ma pedig 27 kol­lektív, gazdaság és 25 társulás földjén végzi a mezőgazdasági munkálatokat. Tíz esztendő leforgása alatt a gépállomás dolgozói is nagy változáson mentek keresztül. Számos munkás­­ szakvizsgát tett Gödri László gépészelenőr, aki mint traktorista kezdte an­nak idején — azt is elmondta, hogy az első műhely szűk volt, majd később épült fel a mos­tani hatalmas műhelysor, ahol már esztergapadok, fúrógépek és más szükséges berendezések találhatók. (Holló Ernő). HATEZER KILÓS FÉMMEGTAKARÍTÁS A vajdahunyadi fémkombinát dolgozói szorgalmasan munkál­kodnak, hogy tervfeladataikat túlteljesítsék. Az üzem építő­­telepein ütemesen fo­lynak a sze­relő munkák­, új beépítések s javítások. Az itt dolgozó mun­kások, technikusok különös gon­dot fordítanak a fémanyagok ta­karékos felhasználására, vala­mint a minőségi munkára. A fémtakarékossági akció folya­mán az utóbbi 42 nap alatt, kö­zel 6000 kiló fémet takarítot­tak meg. Az építőtelepek dol­gozói közül jó munkájukkal ki­tűntek Jula Traian mester, Ba­lázs Bálint, Stan Petru és Da­mian György esztergályosok. (Veress Ferenc) JÓL MŰKÖDIK AZ ÚJITÓ BRIGÁD A sepsiszentgyörgyi cigaretta­gyár is számos élmunkással büszkélkedik. A brigádok közötti szocialista versenyben ezúttal Vencz Lajos brigádja vezet. Az ifjúsági csoportok közötti leg­utóbbi versenyt Kusztura Ida csoportja nyerte. A csoport 110 százalékban teljesítette munka­­erőirál­yzatát és 460 lej értékű anyagmegtakarítást ért el. Az üzemi újítóbrigád tagjai a ter­melési folyamatok ésszerűsíté­sét, a munka megkönnyítését tűzték ki célul. Roman Dumitru mérnök, Hüber Adolf, Demeter János, Papp Árpád és még so­kan mások számos olyan éssze­rűsítési javaslatot nyújtottak be, amelyek a termelési folyamatok egyszerűsítését célozzák. (Boros Magda) MŰVELŐDIK A SÓVÁRADI IFJÚSÁG Vasárnaponként, esténként a sóváradi fiatalok sem lézenge­nek már céltalanul az utcán. Több száz férőhelyes mozihelyi­­ségük van, ahol a legújabb filmeket is vetítik, gazdagon fel­szerelt könyvtár, kultúrház. A könyvtárban például csupán szépirodalmi művekből 420 kö­tetet tartanak nyilván. Az olva­sók száma is évről évre szapo­rodik. Tavaly még mindössze 82 rendszeres könyvtárolvasó volt, ezzel szemben az idén már 193. Ez évben készült el a köz­kedveltségnek örvendő teke­pálya is. (Bíró Dániel). SZÖVETKEZETESÍTETT FALU Az Udvarhely rajoni Farcá­­don ezelőtt öt évvel 16 szegény­paraszt család részvételével ala­kult meg az első mezőgazda­­sági társulás. .Földterületük nem sok , alig 13 hektárnyi volt. A 16 család sikerein felbuzdulva 1956-ban megalakult a második társulás is, ezúttal szintén 16 családdal, de már 28 hektár te­rülettel. Azóta úgyszólván nap­­ról-napra szaporodott a taglét­szám, míg ez év őszén, október 18-án Farcád összes dolgozó földművesei beléptek a közösbe, számszerint 131 család, 1 570 hektár földterülettel. A régi és új társult tagok el­határozták, hogy a két társulást egybevonják, s ezentúl közösen dolgoznak. (Bartha János).

Next