Fehérvári Hiradó, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1881-05-29 / 22. szám
215 tornyunkat. Azt se higyyék, hogy a pázmándiak elfelejtették azon szép titulusokat, melyeket a jelölt úr szórt rájok, midőn a jegyzőválasztáskor nem az ő szája izént szavaztak, mely szép czim a „Felhívásban“ is előfordul. Bizony jó lesz máskor a programm készítését olyan emberre bizni, a ki nem nevezi a választókat most édes testvéreinek, majd barmoknak, mert e két szó közt nagy különbség van, azért hát csak éljen a szabadelvűpárt s annak jelöltje. (Pázmáncz Java. /Nagy-Perkáta, 1881. május hó. Tek. szerkesztő ur! Egy örvendetes lépés szaporította bizonyítékait annak, hogy szerényen és lassan ugyan, de biztosan haladunk. Nagy lépés, de kellő pártfogolás és csak egy kis jóakarat elég biztosíték arra, hogy nem légvár építése vézetett tervbe, hanem a leghumánusabb intézmények egyike len megalakítva. De térjünk a dologra! Folyó hó 8-án Nagy-Perkáta értelmiségének nagy része egy értekezletet tartott, mely kimondta a „perkátai önkénytes tűzoltó-egylet“ megalakulását. A nagy számmal jelen volt résztvevők közül megválasztatott a tisztikar. Elnökké Főt Galgóczy Ferencz plébános úr, mint az eszme lelkes pártfogója választatott. Alelnök: Keller Károly; főparancsnok: Viertl Nándor; alparancsnok: Győrffy J.; szakaszparancsnokok: Házsinger J. és Leitgieb F.; titkár: Viertl Venczel; pénztárnok: Schlesinger Bertalan; orvos: dr. Rónay Hugó. E még csak csemete egyesület felvirágozása szívből óhajtandó; a remény, melyet sokan táplálnak nagyon jogos ez esetben, mert az egylet élére oly egyének állottak, kik a megérdemlett pártfogást ez egylet részére kieszközölendik, s a nemes iránti törekvés és haladás utján azt vezérelni fogják. Nem a feltűnési vagy a cziczoma után való vágy késztette az intéző köröket az alakításra, hanem annak szükségessége, hogy netaláni vész esetén legyen a ki intézkedni tudjon s egyik másik testi erejét és ügyességét czélszerüen alkalmazni tudja. Fényes szerek, dísz-kivonulások stb. mind olyan dolgok, melyeknek egy ilyen falusi tűzoltó-egylet egy csep lelki szükségét sem érzi, s ezért csakis arra szorítkozik, hogy — a legelkerülhetlenebb eszközöket magának megszerezve — oly irányban gyakorolja tagjait, melynek kielégítő volta a falusi igényeknek megfeleljen. Ily irányban indulva s szellemben haladva hitem és meggyőződésem az, hogy e nemes ügy pártfogolása — Perkátán — mindenkinek morális kötelessége. Adja Isten, hogy ez egylet felvirágozzon! Tisztelettel áál. mily gyalázatos, összetákolt nagy semmit kapnak, elfogadták, de később meggyőződvén annak tartalmáról, az egyszerű polgáremberek is megbotránkoztak s nem egy hangoztatta : „ilyent bizony nem illik írni egy kaputos embernek,“ mert az embert hasonlatban hozni a barommal csakugyan baromi eljárás. Felhívásunkban nyíltan kimutatják, hogy egészen olyan helyzetben érzik lenni magukat, mint a hajótörést szenvedettek, kik a szélvész-korbácsolta tenger hullámain egy kis lélekvesztőre menekülnek s ott táplálják ama jó reményt, hogy még egyszer örvendhetnek az életnek; ők is kiöltik még egyszer mérges falánkjaikat, még egyszer feljajdulnak vésztőkét érezvén, s midőn látják, hogy nem képesek sebet ejteni az igazságon meghunyászkodva visszavonulnak. A múlt héten eljöttek ismét az ellenpárt nagy mondhatói s összejövetelt határoztak, melyen mintegy 8—9 ember jelent meg, de azért mégis választottak elnököt, jegyzőt s tudja isten még mit nem, elég az, hogy a jelenvoltak mind kaptak hivatalt. Csak hadd gyülésezzenek, hadd tomboljanak, majd mi annál nagyobb hangon kiáltjuk: „Éljen a szabadelvűpárt érdemdús jelöltje. Több szabadelvű nevében: JB. János. (Acsa, 1881. május 24. Tek. szerkesztő ur! A szabadelvűpártiak részéről többek felkérése folytán ültem íráshoz, de meg másrészt és legfőképen, mert az ellenpárt részéről többen nekem tulajdonították e lapokban megjelent acsai levelet E. P. aláírással. Most tehát, hogy e feltevésünknek alapot adjak, néhány szóval, mert sokat úgy sem érdemel, válaszolandók a csákvári kerület „megvesztegethetlen" polgáraihoz intézett felhívásra. Nincs megvetőbb az olyan gyülekezetnél, amely önhibáját nem ismeri meg, csak mások becsületében tud gázolni. A múltkor kibocsájtott felhívásunkat a nép nem tudván, Tíidjetttáiít^» ip©dl®(!®títté§ — Az „Ország-Világ” 18-ik füzetének szövege: „Epithalamion.“ Költemény. Komócsy Józseftől. „Rudolf.“ „Stefánia.“ „Az örömszülék.“ „Az esküvő.“ „A Hradsin “ Szinnyei Otmártól. „Fényes fejedelmi menyegzők Budán.“ Dr. Kerékgyártó Bélától. „Stefánia kelengyéje.“ „Az új márkapár lakása a budai várpalotában.“ „Menyasszony.“ (Regény.) Beöthy Lászlótól. (18. közlemény) „Házasság.“ (Tárczaczikk.) Camille d’ Epernay-től. „A hold és látható mellékbolygói.“ (Képpel) Vegyes. — A „Képes Családi Lapok“ 34-ik száma tartalma: „A feledés útja.“ Elbeszélés, irta Prém József. (Folyt.) — „Május.“ Rudnyánszky Gyula költeménye. „Egy idényszépség.“ Irta Sydor Johanna, fordította Vrana Hermin. „Dóra“ Elbeszélés, irta Keresztes E. „A nihilista hajsza.“ Werter Pál regénye (Folytatás.) „Budapesti ünnepélyek a trónörökös és nejének fővárosunkban idézése alkalmával.“ „Amerika őserdejében.“ Mozaik: Irodalom és művészet. Egyveleg. Szerkesztői üzenetek. A hét története. Képek: „A királyfi és nejének arczképei.“ „Amerika őserdejében.“ Melléklet: A „Rejtélyes házasság“ czimü regény 289 — 304. oldala Különfélék. — Lapunk mai számához negyed ív van mellékelve. — Meghívó. A „Fehérmegyei tantestület“ sárbogárdi járási köre folyó 1881. évi junius 2-adik napján délelőtt 9 órakor Sárbogárdon a ref. iskolában fogja tavaszi rendes közgyűlését tartani, melyre úgy a kör rendes tagjai, mint a sárbogárdi járás többi tanítói hitfelekezeti különbség nélkül, szintúgy a tanügy egyéb lelkes barátai tisztelettel meghivatnak. A gyűlés tárgysorozata következő: 1. Elnöki jelentés. 2. Őszi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Gyakorlati előadás. 4. Gr. Zichy Jenő úr ő Méltsga indítványa: „törvényjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában“ czímű röpirata tüzetes tárgyalása. 5. Kinevezett bizottsági tagok által készített tanterv s órarend felolvasása. 6. Indítványok. A meghívottak tisztelettel kéretnek a pontos megjelenésre. N.-Hantos, 1881 május 24-én. Herder Károly, járási körelnök. — Hangverseny. Folyó hó 25-én/18 órakor a „Magyar király“ vendéglő termeiben Nagy Béla hegedűművész hangversenye Jámbor Ernőné úrhölgy és Nagy Jakab tilinkoművész közreműködése mellett megtartott. Igen elegáns közönség előtt Jámbor Ernőné zongorajátéka feltűnést keltett, azon művészi