Fejér Megyei Hirlap, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-04 / 104. szám
t oldal. Vajda János emléknapok a bicskei járásban Szép kezdeményezést valósít meg a Hazafias Népfront bicskei járási bizottsága és a Bicskei Vajda János Járási Könyvtár május 4-e és 11-e között. Ezeken a napokon a járás minden iskolájában és KISZ-szervezetében megemlékeznek Vajda Jánosról, a kiváló költőről és hazafiról. Vörösmarty mellett Vajda János megyénk nagy költőfia — bár helyrajzilag nem a váli erdészlakban született, hanem Budapesten, — de a váli erdő volt a költő igazi szülőföldje, ide húzta a szíve vissza késő öregségében is. A váli erdészlakba már végleg beköltözött Vajda János emléke: három éve a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum állandó Vajda János-emlékkiállítást rendezett a kis házikóban. De emléke beköltözött népünk szívébe is, s a bicskei járás két fontos művelődési intézményét, a gimnáziumot és a járási könyvtárat nevezte el róla. Emlékének idézése az idén azért is olyan időszerű, mert éppen ez évben van ötven esztendeje annak, hogy Nagyváradon néhány Halai író, az Ady Endre köré csoportosult „Holnap”-osok megjelenhettek egy antológiát, amelyet Vajda János emlékének szenteltek. Tulajdonképpen ettől az időtől számítható Vajda János ébresztése, ami Ady Endre, Tóth Árpád Móricz Zsigmond nevéhez fűződik elsősorban. A bicskei járás Vajda János ünnepségein meghatóban hallgatjuk majd újra Ady Endre „Néhai Vajda János” című versének szép sorait, amelyekben „szent elődjének, nagy rokonának nevezte őt: „Magyar mértéknél ő többet adott. S ő azt sem kapta, ami nagyon kellett." Kölcsey számi váltak vérévé az ifjú Vajda Jánosnak: „Jelszámunk miának a haza és a haladás”. Ott volt a fiatal Vajda János, a márciusi ifjak egyike a Pilvax-kávéházban, amikor beválasztották a Bécsbe induló küldöttségbe, majd Damjanich tábornok vörössapkás katonája. Milyen lelkesen írta az ácsi csatában naplójába ezeket a sorokat: „Mondhatom, hogy Damjanich alakja, épp úgy buzdító volt, akár csak a Marseillaise, vagy a Rákóczi induló”. Aztán jött Világos, de a kétségbeesés siralomvölgyében csakhamar újra nagy küzdelmek megvívására érlelték őt az esztendők, hogy megőrizze Petőfi örökségét, azt, hogy a költő életének értéke a nép szolgálata, így jutott el politikai költészetének új szakaszához és a ..Jubilate” című költeményében kétségei közt is hittel hirdeti: „De hát nem volna itt már semmi ép? Az nem lehet! Van, igen, a nép!" Vajda János, a ferencjózsefi Magyarország sötét korszakában is hű volt a haladás, a szabadság eszméihez, költészete híd volt Petőfi és Ady között. Móricz Zsigmonddal vallhatjuk ma is: „A Vajda János lelke törte szét a bilincseket a tömeg kezén, lábán, szíve fölött. Egy sora sincs ma, amit magunkénak ne vallanánk.” Ezért is üdvözölhetjük örömmel a bicskei járás kultúrmunkásainak szén kezdeményezését, Vajda János emlékének ápolásáért. (környei) államcsínyt kíséreltek meg a colombiai kormányjunta ellen ténteken reggel, a pravai az elnökválasztások előtt, államcsínyt kíséreltek meg a colombiai kormányjunta ellen. A katonai rendőrség 1. zászlóalja fellázadt. A kormányhoz hű hadsereg 800 katonája ostrom alá vette a zászlóaljat, amely elsáncolta magáit kaszárnyáiban. Hivatalos jelentések szerint a szárazföldi, légi és tengerészeti erők nem vettek részt az állam-* csiny-kísérletben. Az események miatt pántéként már a kora reggeli órákban ki-* menő tilalmat rendeltek el Colombia fővárosában. Bogota különböző pontjain lövöldözésre került sor. Az államcsíny-kísérlet miatt gyakorlatban megbénult az élet a fővárosban. (MTI) Menetrend változás A MÁV Vezérigazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy a Budapest, —Déli—székesfehérvári vonalszakaszok pályaépítési munkálatok miatt májusi 5-től 9-ig, továbbá május 12-től 16-ig és 19-től 23-ig átmenetileg menetrendi változásokat léptet életbe. A Szombathely—Budapest—Keleti pá-lyaudvar között közlekedő és Buda- pest Keleti pályaudvarra 10.30 órakor érkező 1807-es számú, valamint Nagykanizsa—Budapest Keleti pályaudvar között közlekedő és Budapest Keleti pályaudvarra 10.38 órakor ér,kező 1207-es számú gyorsvonatok kerülő útirányon Székesfehérvár—Böri gond—Pusztaszabolcs-Budapest—Kelen földön át közlekednek Budapest Keleti pályaudvarra. A változott útirány következtében a szombathelyi gyors- vonat 10.30 óra helyett 11.02 órakor, míg a nagykanizsai gyorsvonat 10.38 óra helyett 11.07 órakor érkezik Budapest Keleti pályaudvarra. Budapest Déli pályaudvarról 10.30 órakor Szombathelyre induló 1812-es számú személyvonat a jelenlegi me-i restrendi adatok szerint, kerülő útirányon Budapest—Kelenföld—Pusztaszabolcs—-Börgönd—Székesfehérváron át közlekedik. Budapest Déli pályaudvarról 13.30 órakor Nagykanizsára közlekedő 1214- es számú személyvonat a fenti napokkon a hivatalos menetrendtől eltérően. Budapest Déli pályaudvarról 13.00 óra- kor indul és ugyancsak kerülő útirányon Budapest—Kelenföld—Pusztaszabolcs-Börgönd-Székesfehérváron Át] közlekedik. Székesfehérvártól a vonat, menetrendje változatlan. Székesfehérvárról 10 30 dúló 1225 számú személyvonat májusi 12-től 15-ig a fenti okoknál fogva csak Tárnok állomásig közlekedik. Tárnok- tól az 1225-ös számú vonattal érkező és továbbutazó dolgozókat Budapest- re a Déli pályaudvarig autóbusz szállítja. A Budapest—Kelenföld—Martonvásár, —Székesfehérvár vonalszakasz állomá-saira váltott menetjegyek a kerülői útvonalon közlekedő vonatokra, illet-ve vonatpótló autóbuszjáratokra rá-, fizetés nélkül érvényesek. (MTI) FEJÉR MEGTET HÍRLAP Vasárnap, 1948. május 4. Három ifjúsági brigád megtakarítása A sztálinvárosi mechanikai üzem három KISZ brigádja a felszabadulási versenyben megmutatta, hogyan kell takarékoskodni a szerszámokkal. Akkor 300 különböző szerszámot takarítottak meg egyetlen, hónap alatt. A május 1. tiszteletére indult versenyben viszont olyan szerszámok terven felüli elkészítését vállalták, amelyek munkájukhoz gyakran szükségesek, s ezekből sokszor hiány volt. Most ezt az ígéretüket is beváltották: kb. 250 különböző szerszámot és alkatrészt gyártottak áprilisban, így többek között a főgázoknak különböző fogaskerekeket, a megmunkáló gépnél dolgozóknak leszorító csavarokat, a gyalusoknak csiszolt alátéteket, a marósoknak befogadó patronokat, védőlemezeket és felfogó tüskéket, valamint sokféle más szerszámot és csavart készítettek. Ezzel a terven felül készített szerszámokkal — anyag és rezsiköltségek levonásával — kb. 13.000 forintot takarított meg a három ifjúsági brigád. Tóth Lajos nagysori brigádjának három, Kutasi László kissori brigádjának két ifjúmunkása kap áprilisi kiváló munkájáért pénzjutalmat. NAPTÁR — 1958. május 4. Vasárnap. Anyák napja. Névnap: Flórián. — Huszonöt—harminc főből álló cukorrépa- és egy 10 főből álló zöldségtermesztési szakcsoport működéséhez adta meg a hozzájárulást a Székesfehérvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az előbbi 20, az utóbbi 32 hold földön gazdálkodhat. — Még ebben a hónapban befejeződnek az alapi Petőfi Termelőszövetkezet villamosítási munkálatai. — Kertészeti fajtaismertető kiállítást rendez az Ady teremben május 6—7 és 8-án a megyei tanács, a TTIT agronómiai szakosztálya és a KERTIMAG Vállalat. A kiállítás — amely naponta 9 és 18 óra között díjtalanul tekinthető meg —, május 6-án délelőtt 9 órakor nyílik. Utazási kedvezmények az Ipari Vásárra A május 23—június 2. között rendezendő Budapesti Ipari Vásár alkalmából ismét jelentős menetdíjkedvezményben részesülnek a vásár vidékről érkező látogatói és kiállítói. A kedvezményeket a Budapestre utazó látogatók május 20-ának 0 órájától június 2-ának 12 órájáig, viszszautazásnál május 23-ának 16 órájától június 5-ének 24 órájáig, a kiállítók pedig Budapestre utazásuknál május 12-től június 2-ig, visszautazásnál pedig május 23- tól június 13-ig vehetik igénybe. A vidékről érkezők a MÁV és a GYESEV vonalain az odautazásnál használt vonatnemnek és osztálynak, valamint a felutazási útvonalnak megfelelően díjmentesen visszautazhatnak az eredeti kiindulási állomásukra. A Magyar Hajózási Rt. (MAHART) dunai hajózási vonalain ugyancsak díjmentesen utazhatnak vissza a vásár látogatói az indulási hajóállomásukra. A Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV), tértijegy váltása esetén, oda- és visszautazásnál 20 —20 % menetdíjkedvezményt nyújt, ami május 23-tól június 2-ig vehető igénybe. Ezenkívül a vásár vidéki látogatói, illetve kiállítói, ha a vásár tartama alatt Budapestről az ország bármely vidéki helyiségét akarnák felkeresni, 33 % menetdíjkedvezményt élveznek mind a vasúti, mind a hajóutazásnál, az oda- és visszautazásnál egyaránt. Marx Károly — az ember A/Tűve — a marxizmus — önmagáért beszél, eszméinek mindent lebíró ereje napjainkban már az egész földgolyót áthatja, s a föld egy harmadán élő valóság. A mű azonban összeforrt alkotójával. Idézzük ez alkalommal az alkotó alakját. Mint egy családi album képei, villanjanak elénk életének apró mozzanatai, szólaljanak meg kortársai, beszéljenek róla, hallgassuk meg őt, maga magáról, ismerjük meg mélyen emberi jellemvonásait, mert nemcsak az alkotás,, az alkotó ember is csodálatra méltó s egyéni vonásainak ismerete közelebb hoz a mű megértéséhez is. 1835... Ifjú érettségiző diákok hajolnak füzetjük fölé. Érettségi dolgozatuk témája: „Egy ifjú gondolatai pályaválasztás előtt”. A tizenhét éves Marx is köztük van. Dolgozatában korát meghazudtoló érettséggel taglal egy lényeges társadalmi kérdést: a fennálló viszonyok között lehet-e mindenki az, amihez kedve és vonzalma van? Nem — feleli. „Nem mindig pályázhatunk arra az állásra, melyre hivatottnak érezzük magunkat. Társadalmi viszonyaink bizonyos mértékig már elkezdődtek, mielőtt még módunkban lenne megszabni őket”. Az érettségiző diák e gondolatára előbb csak tanári piros ceruza figyelt fel. Később, amikor megalapozott, kidolgozott formát öltött az érett filozófus műveiben — az egész világ. A mély valóságlátás, a világ ferdítés nélküli megismerésére való törekvés — mely már az ifjú Marxnak sajátja — vezet ahhoz a korszakalkotó felfedezéshez, hogy az ember a társadalmi viszonyok szülöttje, gondolkodásmódját, eszméit társadalmi helyzete szabja meg, s hogyha a társadalmi viszonyok béklyóba verik az embert, szét kell zúzni a viszonyokat és újakkal kell helyettesíteni. „Ha azt a pályát választjuk — folytatja az érettségiző diák a gondolatot — amelyen legtöbbet tehetünk az emberiségért, akkor a terhek alatt nem roskadunk öszsze, mert az áldozatokat mindenkiért hozzuk, akkor nem szegényes, korlátozott, önző örömben részesülünk, hanem boldogságunkat milliókkal osztjuk meg...” — Hogyha végigtekintünk termékeny életén, meggyőződünk, hogy mindezek nem egy ifjú túlfűtött szavai, s a szavak nem maradnak üres szólamok. A fiatal korában maga elé tűzött célért — minél többet tenni az emberiségért — tűzön vizen keresztül harcolt. Ez a szilárd elvi következetesség, ez a felbecsülhetetlen jellembeli sajátosság vezérelte minden, tollvonását. Távol állt tőle, hogy anyagi előnyökért, vagy mér egoista meggondolásból írjon, tevékenykedjék. Saját bevallása szerint „A tőke” kiadása nem hozott annyi anyagi hasznot, mint amennyibe az a szivarmennyiség került, amelyet írása közben elszívott. Egyetlen cél lebegett mindig szeme előtt, szolgálni az emberiség érdekeit leginkább szívén viselő munkásosztályt, változik a szín. Az immár nagyrabecsült ideológus családja, lányai körében játékosakomolyan „kérdezz-felelek“-et játszik. Laura lánya megőrizte apja egyik kérdésekre adott válaszcéduláját. íme: Mi a boldogság? — „Küzdeni”. Mi a fő jellemvonása? — „Állhatatosan egy célra törekedni”. Melyik bűnt utálja legjobban? — „A csúszást-mászást”. Kedvenc időtöltése? — „Könyveket bújni”. Kedvenc színe? — „Vörös”. A kis papírszelet mély igazságot őrzött meg. Annak, aki papírra vetette a tömör válaszokat, valóban egyedüli életcélja volt. Gyűlölni és megvetni a gerinctelenséget, küzdeni a forradalomért, a vörös színnel jelképezett kommunizmus győzelméért. Ez a tudatos felismeréshatotta át egész munkásságát, ez a harc tette boldoggá. A cél elérése érdekében állhatatosan munkálkodni kellett, tanulni, bírálni, alkotni, elméleti fegyvert adni azoknak a kezébe, akiket szolgálni hivatott. Szorgalma és kitartása ebben a munkában páratlan volt. Lafargue így jellemezte Marx munkabírását: „Bár mindig csak igen későn feküdt le, reggel 8 és 9 óra között mégis mindennap talpon volt már; megitta feketekávéját, átolvasta az újságokat s azután dolgozószobájába ment, ahol éjjel 2, vagy 3 óráig dolgozott.* Ifjú korában egész éjszakákat virrasztott át munkája felett. A munka Marxnál szenvedéllyé vált; annyira lekötötte, hogy sokszor megfeledkezett az evésről”. „A tőke” első kötete 24 évi megfeszített munka után jelent meg. Előzőleg elolvasott és kijegyzetelt minden oda vonatkozó közgazdasági, történelmi anyagot. Nem teljes adatok szerint több mint 1500 könyvet tanulmányozott át, s több kötetet kitevő kivonatot készített. Amikor Londonban élt, állandó látogatója volt a British Museum könyvtárának. Hallatlan munkabírásáról így nyilatkozott valakinek a múzeum egyik könyvtárosa: „Évek óta dolgozott itt dr. Marx, minden áldott nap kerek tíz órát! Legszorgalmasabban és legpontosabban dolgozó látogató, akit ebben a teremben, valaha is láttam. Pedig én már húsz éve vagyok itt, ismerem az embereimet”! Határtalan szorgalma nagyfokú igényességgel és lelkiismeretességgel társult. Semmit sem , fogadott el másodkézből, mindent, még a legkevésbé fontos írásokat is eredetiben tanulmányozott. Akkor szűkös anyagi helyzete miatt Engelst kérte meg egy kevésbé lényeges könyv megvásárlására, így ír barátjának: „Valószínű, hogy számomra a könyv semmi újat nem tartalmaz, de... tudományos lelkiismeretem nem engedi meg, hogy tovább menjek, mielőtt megismerném”. A tudományosság megkövetelte pontosság szigorú betartása miatt műveit ilyen vonatkozásban nem is nagyon érték támadások, vagy ha érték, vissza lehetett verni őket. Ismeretes, hogy „A tőké”ben hozott egyik idézete miatt a hamisítás vádjával illették, s a rágalom-hadjárat halála után sem ért véget. Lánya, Eleonora védte meg apja becsületét, bebizonyítva, hogy a szóban forgó, szerzőjére nézve kompromittáló idézet pontos és hamisítatlan. A két évtizeden át húzódó rágalomhadjárat ily módon kudarcot valltt. Marx irodalmi lelkiismeretességéhez nem férhet kétség. Soha sem írt semmit — mondta róla Engels — amíg önmagában el nem döntötte, hogy a kérdésre vonatkozóan minden, könyvet elolvasott-e, minden ellenvettést mérlegelt-e, minden részletet tisztázott-e. Igényessége a formai elemekre is kiterjedt. Saját szavaival élve, mindig tisztára kel mosdatni a gyermeket, azaz csiszolni, javítani kell a mondatokat, hogy a nyelvi kifejezés tökéletes legyen. Igényessége miatt sohasem volt megelégedve azzal, amit írt. Engels szerint még a legjobb dolgait sem tartotta elég jónak, s egyenesen bűntettnek tekintette, hogy — Nemzetközi filmtudományos hetet rendeznek május 28 és június 3 között Bécsben. — 169 százalékra teljesítette az EDÁSZ az első negyedévi hálózatszerelési tervét. Ennek során 8 százalékos önköltségcsökkentést értek el. — Tanácstagi fogadónapot tartanak a megyei tanács székházában május 7-én Molnár István és E. Kovács István megyei tanácstagok. — Növendékhangversenyt rendez május 7-én, szerdán délután 6 órakor a Zeneoktatói Munkaközösség. A hangverseny helye a Tanítóképző Intézet. — A Helyőrségi Tiszti Klub műsorában május 4-én, vasárnap a CSATORNA című rendkívül izgalmas lengyel film és az édesanyák megünneplése szerepel. A Kereskedelem Kiváló Dolgozója címre, múlt évi eredményei alapján hét dolgozót jelöltek a Fejér megyei Népbolíi vállalatnál, akik az oklevelet és az ezzel járó egyheti átlagkeresetüknek megfelelő pénzjutalmat rövidesen meg is kapják. Fotóamatőrök figyelmébe Mint ismeretes, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezésében június 1-én fotókiállítás nyílik. A művek beküldési határideje — május 15. Felkérjük a résztvevőket, hogy képeiket a kijelölt időpontig a TTIT hivatalos helyiségében adják le naponta 9—12, illetve 16—18 óra között. (Székesfehérvár, Városi Kultúrház.) A munka általában jól halad. A Vasas-fotókör, a Vadásztölténygyár, a Földmérési Hivatal, a Gyógyszertár Vállalat és az Orvosegészségügyi Szakszervezet fényképészei erősen dolgoznak. Mivel azonban nemcsak fotókörtagokról van szó, a rendezőség nagyon szeretné, ha városunkamatőrfotográfusai minél nagyobb számban vennének részt ezen a szépnek ígérkező seregszemlén. Mi a kiállítás célja? Tehetségkutatás és a szétszórtan működő amatörvényképészek összefogása. Nincsenek túlzott követelmények, mindenki képességeinek és körülményeinek megfelelő anyaggal szerepelhet. Nevezési lapok az OFOTÉRT üzletekben mét átvehetők.