Fejér Megyei Hirlap, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

t oldal. Vajda János emléknapok a bicskei járásban Szép kezdeményezést valósít meg a Hazafias Népfront bics­kei járási bizottsága és a Bicskei Vajda János Járási Könyvtár május 4-e és 11-e között. Eze­ken a napokon a járás minden iskolájában és KISZ-szerveze­­tében megemlékeznek Vajda Jánosról, a kiváló költőről és hazafiról. Vörösmarty mellett Vajda János megyénk nagy költőfia — bár helyrajzilag nem a váli erdészlakban született, hanem Budapesten, — de a váli erdő volt a költő igazi szülőföldje, ide húzta a szíve vissza késő öregségében is. A váli erdész­lakba már végleg beköltözött Vajda János emléke: három éve a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum állandó Vajda Já­­nos-emlékkiállítást rendezett a kis házikóban. De emléke be­költözött népünk szívébe is, s a bicskei járás két fontos mű­velődési intézményét, a gimná­ziumot és a járási könyvtárat nevezte el róla. Emlékének idézése az idén azért is olyan időszerű, mert éppen ez évben van ötven esztendeje annak, hogy Nagyváradon néhány Ha­lai író, az Ady Endre köré csoportosult „Holnap”-osok megjelenhettek egy antológiát, amelyet Vajda János emléké­nek szenteltek. Tulajdonkép­pen ettől az időtől számítható Vajda János ébresztése, ami Ady Endre, Tóth Árpád Mó­ricz Zsigmond nevéhez fűződik elsősorban. A bicskei járás Vajda János ünnepségein meg­hatóban hallgatjuk majd újra Ady Endre „Néhai Vajda Já­nos” című versének szép so­rait, amelyekben „szent előd­jének, nagy rokonának nevez­te őt: „Magyar mértéknél ő többet adott. S ő azt sem kapta, ami nagyon kellett." Kölcsey számi váltak véré­vé az ifjú Vajda Jánosnak: „Jelszámunk miának a haza és a haladás”. Ott volt a fia­tal Vajda János, a­ márciusi if­jak egyike a Pilvax-kávéház­­ban, amikor beválasztották a Bécsbe induló küldöttségbe, majd Damjanich tábornok vö­rössapkás katonája. Milyen lelkesen írta az ácsi csatában naplójába ezeket a sorokat: „Mondhatom, hogy Damjanich alakja, épp úgy buzdító volt, akár csak a Marseillaise, vagy a Rákóczi induló”. Aztán jött Világos, de a kétségbeesés si­ralomvölgyében csakhamar új­ra nagy küzdelmek megvívá­sára érlelték őt az esztendők, hogy megőrizze Petőfi öröksé­gét, azt, hogy a költő életének értéke a nép szolgálata, így jutott el politikai költészeté­nek új szakaszához és a ..Ju­bilate” című költeményében kétségei közt is hittel hirdeti: „De hát nem volna itt már semmi ép? Az nem­ lehet! Van, igen, a nép!" Vajda János, a ferencjózsefi Magyarország sötét korszaká­ban is hű volt a haladás, a szabadság eszméihez, költésze­te híd volt Petőfi és Ady kö­zött. Móricz Zsigmonddal vallhat­juk ma is: „A Vajda János lelke törte szét a bilincseket a tömeg kezén, lábán, szíve fö­lött. Egy sora sincs ma, amit magunkénak ne vallanánk.” Ezért is üdvözölhetjük öröm­mel a bicskei járás kultúrmun­­kásainak szén kezdeményezé­sét, Vajda János emlékének ápolásáért. (környei) államcsínyt kíséreltek meg a colombiai kormányjunta ellen t­énteken reggel,­­ a pravai az elnökválasztások előtt, állam­csínyt kíséreltek meg a colombiai kormányjunta ellen. A katonai rendőrség 1. zászlóalja fellázadt. A kormányhoz hű hadsereg 800 katonája ostrom alá vette a zász­lóaljat, amely elsáncolta mag­áit kaszárnyáiban.­­ Hivatalos jelentések szerint­ a szárazföldi, légi és tengerészeti­ erők nem vettek részt az állam-* csiny-kísérletben. Az események miatt pántéként már a kora reggeli órákban ki-* menő tilalmat rendeltek el Co­lombia fővárosában. Bogota kü­lönböző pontjain lövöldözésre került sor. Az államcsíny-kísérlet miatt gyakorlatban megbénult az élet a fővárosban. (MTI) Menetrend v­áltozás A MÁV Vezérigazgatósága értesíti­ az utazóközönséget, hogy a Budapest, —Déli—székesfehérvári vonal­szakaszok pályaépítési munkálatok miatt májusi 5-től 9-ig, továbbá május 12-től 16-ig­ és 19-től 23-ig átmenetileg menetrend­i változásokat léptet életbe. A Szombathely—Budapest—Keleti pá-­­lyaudvar között közlekedő és Buda-­ pest Keleti pályaudvarra 10.30 órakor érkező 1807-es számú, valamint Nagykanizsa—Budapest Keleti pálya­udvar között közlekedő és Budapest Keleti pályaudvarra 10.38 órakor ér­,­kező 1207-es számú gyorsvonatok ke­rülő útirányon Székesfehérvár—Bör­i gond—Pusz­t­aszabolcs-Budapest—Kelen­­ földön át közlekednek Budapest Ke­­­leti pályaudvarra. A változott útirány­ következtében a szombathelyi gyors-­ vonat 10.30 óra helyett 11.02 órakor, míg a nagykanizsai gyorsvonat 10.38­ óra helyett 11.07 órakor érkezik Bu­­­dapest Keleti pályaudvarra. Budapest Déli pályaudvarról 10.30­ órakor Szombathelyre induló 1812-es számú személyvonat a jelenlegi me-i restrendi adatok szerint, kerülő út­irányon Budapest—Kelenföld—Puszta­szabolcs—-Börgönd—Székesfehérváron át közlekedik. Budapest Déli pályaudvarról 13.30­ órakor Nagykanizsára közlekedő 1214-­ es számú személyvonat a fenti napok­­kon a hivatalos menetrendtől eltérően. Budapest Déli pályaudvarról 13.00 óra-­ kor indul és ugyancsak kerülő útirá­­­nyon Budapest—Kelenföld—Pusztasza­­bolcs-Börgönd-Székesfehérváron Át] közlekedik. Székesfehérvártól a vonat, menetrendje változatlan. Székesfehérvárról 10­ 30 dúló 1225 számú személyvonat májusi 12-től 15-ig a fenti okoknál fogva csak­ Tárnok állomásig közlekedik. Tárnok-­ tól az 1225-ös számú vonattal érkező és továbbutazó dolgozókat Budapest-­ re a Déli pályaudvarig autóbusz szál­lítja.­­ A Budapest—Kelenföld—Martonvásár, —Székesfehérvár vonalszakasz állomá-­­saira váltott menetjegyek a kerülői útvonalon közlekedő vonatokra, illet-­­ve vonatpótló autóbuszjáratokra rá-, fizetés nélkül érvényesek. (MTI) FEJÉR MEGTET HÍRLAP Vasárnap, 1948. május 4. Három ifjúsági brigád megtakarítása A sztálinvárosi mechanikai üzem három KISZ brigádja a fel­­szabadulási versenyben megmu­tatta, hogyan kell takarékoskodni a szerszámokkal. Akkor 300 kü­lönböző szerszámot takarítottak meg egyetlen, hónap alatt. A má­jus 1. tiszteletére indult verseny­ben viszont olyan szerszámok ter­ven felüli elkészítését vállalták, amelyek munkájukhoz gyakran szükségesek, s ezekből sokszor hiány volt. Most ezt az ígéretü­ket is beváltották: kb. 250 külön­böző szerszámot és alkatrészt gyártottak áprilisban, így többek között a főgázoknak különböző fogaskerekeket, a meg­munkáló gépnél dolgozóknak le­szorító csavarokat, a gyalusoknak csiszolt alátéteket, a marósoknak befogadó patronokat, védőleme­zeket és felfogó tüskéket, vala­mint sokféle más szerszámot és csavart készítettek. Ezzel a terven felül készített szerszámokkal — anyag és rezsiköltségek levonásá­val — kb. 13.000 forintot takarí­tott meg a három ifjúsági brigád. Tóth Lajos nagysori brigádjának három, Kutasi László kissori bri­gádjának két ifjúmunkása kap áprilisi kiváló munkájáért pénz­jutalmat. NAPTÁR — 1958. május 4. Vasárnap. Anyák napja. Névnap: Flórián. — Huszonöt—harminc főből álló cukorrépa- és egy 10 főből álló zöldségtermesztési szakcso­port működéséhez adta meg a hozzájárulást a Székesfehérvári Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága. Az előbbi 20, az utóbbi 32 hold földön gazdálkodhat. — Még ebben a hónapban be­fejeződnek az alapi Petőfi Ter­melőszövetkezet villamosítási munkálatai. — Kertészeti fajtaismertető kiállítást rendez az Ady teremben május 6—7 és 8-án a megyei ta­nács, a TTIT agronómiai szak­osztálya és a KERTIMAG Válla­lat. A kiállítás — amely naponta 9 és 18 óra között díjtalanul te­kinthető meg —, május 6-án dél­előtt 9 órakor nyílik. Utazási kedvezmények az Ipari Vásárra A május 23—június 2. között rendezendő Budapesti Ipari Vá­sár alkalmából ismét jelentős menetdíjkedvezményben részesül­nek a vásár vidékről érkező lá­togatói és kiállítói. A kedvez­ményeket a Budapestre utazó látogatók május 20-ának 0 órájá­tól június 2-ának 12 órájáig, visz­­szautazásnál május 23-ának 16 órájától június 5-ének 24 órájáig, a kiállítók pedig Budapestre uta­zásuknál május 12-től június 2-ig, visszautazásnál pedig május 23- tól június 13-ig vehetik igénybe. A vidékről érkezők a MÁV és a GYESEV vonalain az odauta­zásnál használt vonatnemnek és osztálynak, valamint a felutazási útvonalnak megfelelően díjmen­tesen visszautazhatnak az eredeti kiindulási állomásukra. A Ma­gyar Hajózási Rt. (MAHART) dunai hajózási vonalain ugyan­csak díjmentesen utazhatnak vissza a vásár látogatói az indu­lási hajóállomásukra. A Magyar Légiforgalmi Válla­lat (MALÉV), tértijegy váltása esetén, oda- és visszautazásnál 20 —20 % menetdíjkedvezményt nyújt, ami május 23-tól június 2-ig vehető igénybe. Ezenkívül a vásár vidéki látoga­tói, illetve kiállítói, ha a vásár tartama alatt Budapestről az or­szág bármely vidéki helyiségét akarnák felkeresni, 33 % menet­díjkedvezményt élveznek mind a vasúti, mind a hajóutazásnál, az oda- és visszautazásnál egyaránt. Marx Károly — az ember A/T­űve — a marxizmus — ön­­magáért beszél, eszméinek mindent lebíró ereje napjainkban már az egész földgolyót áthatja, s a föld egy harmadán élő való­ság. A mű azonban összeforrt al­kotójával. Idézzük ez alkalommal az alkotó alakját. Mint egy csalá­di album képei, villanjanak elénk életének apró mozzanatai, szólal­janak meg kortársai, beszéljenek róla, hallgassuk meg őt, maga magáról, ismerjük meg mélyen emberi jellemvonásait, mert nem­csak az alkotás,, az alkotó ember is csodálatra méltó s egyéni vo­násainak ismerete közelebb hoz a mű megértéséhez is. 1835... Ifjú érettségiző diákok hajolnak füzetjük fölé. Érettségi dolgozatuk témája: „Egy ifjú gon­dolatai pályaválasztás előtt”. A tizenhét éves Marx is köztük van. Dolgozatában korát meghazudtoló érettséggel taglal egy lényeges társadalmi kérdést: a fennálló vi­szonyok között lehet-e mindenki az, amihez kedve és vonzalma van? Nem — feleli. „Nem mindig pályázhatunk arra az állásra, melyre hivatottnak érezzük ma­gunkat. Társadalmi viszonyaink bizonyos mértékig már elkezdőd­tek, mielőtt még módunkban len­ne megszabni őket”. Az érettségi­ző diák e gondolatára előbb csak tanári piros ceruza figyelt fel. Később, amikor megalapozott, ki­dolgozott formát öltött az érett filozófus műveiben — az egész vi­lág. A mély valóságlátás, a világ ferdítés nélküli megismerésére való törekvés — mely már az if­jú Marxnak sajátja — vezet ah­hoz a korszakalkotó felfedezéshez, hogy az ember a társadalmi vi­szonyok szülöttje, gondolkodás­­módját, eszméit társadalmi hely­zete szabja meg, s hogyha a tár­sadalmi viszonyok béklyóba verik az embert, szét kell zúzni a vi­szonyokat és újakkal kell helyet­tesíteni. „Ha azt a pályát választjuk — folytatja az érettségiző diák a gon­dolatot — amelyen legtöbbet te­hetünk az emberiségért, akkor a terhek alatt nem roskadunk ösz­­sze, mert az áldozatokat minden­kiért hozzuk, akkor nem szegé­nyes, korlátozott, önző örömben részesülünk, hanem boldogságun­kat milliókkal osztjuk meg...” — Hogyha végigtekintünk termé­keny életén, meggyőződünk, hogy mindezek nem egy ifjú túlfűtött szavai, s a szavak nem maradnak üres szólamok. A fiatal korában maga elé tűzött célért — minél többet tenni az emberiségért — tűzön vizen keresztül harcolt. Ez a szilárd elvi következetesség, ez a felbecsülhetetlen jellembeli sa­játosság vezérelte minden, tollvo­nását. Távol állt tőle, hogy anyagi előnyökért, vagy mér egoista meggondolásból írjon, tevékeny­kedjék. Saját bevallása szerint „A tőke” kiadása nem hozott annyi anyagi hasznot, mint amennyibe az a szivarmennyiség került, ame­lyet írása közben elszívott. Egyet­len cél lebegett mindig szeme előtt, szolgálni az emberiség érde­keit leginkább szívén viselő mun­kásosztályt, v­áltozik a szín. Az immár­­ nagyrabecs­ült ideológus családja, lányai körében játékos­a­­komolyan „kérdezz-felelek“-et ját­szik. Laura lánya megőrizte apja egyik kérdésekre adott válaszcé­­duláját. íme: Mi a boldogság? — „Küzdeni”. Mi a fő jellemvonása? — „Állhatatosan egy célra töre­kedni”. Melyik bűnt utálja leg­jobban? — „A csúszást-mászást”. Kedvenc időtöltése? — „Könyve­ket bújni”. Kedvenc színe? — „Vörös”. A kis papírszelet mély igazsá­got őrzött meg. Annak, aki pa­pírra vetette a tömör válaszokat, valóban egyedüli életcélja vol­t. Gyűlölni és megvetni a gerincte­­lenséget, küzdeni a forradalomért, a vörös színnel jelképezett kom­munizmus győzelméért. Ez a tu­datos felismerés­­hatotta át egész munkásságát, ez a harc tette bol­doggá. A cél elérése érdekében állha­tatosan munkálkodni kellett, ta­nulni, bírálni, alkotni, elméleti fegyvert adni azoknak a kezébe, akiket szolgálni hivatott. Szorgal­ma és kitartása ebben a munká­ban páratlan volt. Lafargue így jellemezte Marx munkabírását: „Bár mindig csak igen későn fe­küdt le, reggel 8 és 9 óra között mégis mindennap talpon volt már; megitta feketekávéját, átolvasta az újságokat s azután dolgozószo­bájába ment, ahol éjjel 2, vagy 3 óráig dolgozott.*­ Ifjú korában egész éjszakákat virrasztott át munkája felett. A munka Marx­nál szenvedéllyé vált; annyira le­kötötte, hogy sokszor megfeledke­zett az evésről”. „A tőke” első kötete 24 évi megfeszített munka után jelent meg. Előzőleg elolvasott és kijegy­zetelt minden oda vonatkozó köz­­gazdasági, történelmi anyagot. Nem teljes adatok szerint több mint 1500 könyvet tanulmányo­zott át, s több kötetet kitevő ki­vonatot készített. Amikor Londonban élt, állandó látogatója volt a British Museum könyvtárának. Hallatlan munka­bírásáról így nyilatkozott valaki­nek a múzeum egyik könyvtáro­sa: „Évek óta dolgozott itt dr. Marx, minden áldott nap kerek tíz órát! Legszorgalmasabban és legpontosabban dolgozó látogató, akit ebben a teremben, valaha is láttam. Pedig én már húsz éve vagyok itt, ismerem az emberei­met”! Határtalan szorgalma nagyfokú igényességgel és lelkiismeretes­séggel társult. Semmit sem , fo­gadott el másodkézből, mindent, még a legkevésbé fontos írásokat is eredetiben tanulmányozott. Akkor szűkös anyagi helyzete miatt Engelst kérte meg egy ke­vésbé lényeges könyv megvásár­lására, így ír barátjának: „Való­színű, hogy számomra a könyv semmi újat nem tartalmaz, de... tudományos lelkiismeretem nem engedi meg, hogy tovább men­jek, mielőtt megismerném”. A tudományosság megkövetelte pontosság szigorú betartása miatt műveit ilyen vonatkozásban nem is nagyon érték támadások, vagy ha érték, vissza lehetett verni őket. Ismeretes, hogy „A tőké”­­ben hozott egyik idézete miatt a hamisítás vádjával illették, s a rágalom-had­járat halála után sem ért véget. Lánya, Eleonora védte meg apja becsületét, bebizonyít­va, hogy a szóban forgó, szerzőjé­re nézve kompromittáló idézet pontos és hamisítatlan. A két év­tizeden át húzódó rágalomhadjá­rat ily módon kudarcot valltt. Marx irodalmi lelkiismeretessé­géhez nem férhet kétség. Soha sem írt semmit — mond­ta róla Engels — amíg önmagá­ban el nem döntötte, hogy a kér­désre vonatkozóan minden, köny­vet elolvasott-e, minden ellenvet­­tést mérlegelt-e, minden részletet tiszt­ázott-e. Igényessége a formai elemekre is kiterjedt. Saját sza­vaival élve, mindig tisztára kel mosdatni a gyermeket, azaz csi­szolni, javítani kell a mondatokat, hogy a nyelvi kifejezés tökéletes legyen. Igényessége miatt sohasem volt megelégedve azzal, amit írt. En­gels szerint még a legjobb dolga­it sem tartotta elég jónak, s egye­nesen bűntettnek tekintette, hogy­ — Nemzetközi filmtudományos hetet rendeznek május 28 és jú­nius 3 között Bécsben. — 169 százalékra teljesítette az EDÁSZ az első negyedévi háló­zatszerelési tervét. Ennek során 8 százalékos önköltségcsökken­tést értek el. — Tanácstagi fogadónapot tar­tanak a megyei tanács székházá­ban május 7-én Molnár István és E. Kovács István megyei ta­nácstagok. — Növendékhangversenyt ren­dez május 7-én, szerdán délután 6 órakor a Zeneoktatói Munka­közösség. A hangverseny helye a Tanítóképző Intézet. — A Helyőrségi Tiszti Klub műsorában május 4-én, vasárnap a CSATORNA című rendkívül izgalmas lengyel film és az édes­­anyák megünneplése szerepel.­­ A Kereskedelem Kiváló Dolgozója címre, múlt évi ered­ményei alapján hét dolgozót je­löltek a Fejér megyei Népbolíi vállalatnál, akik az oklevelet és az ezzel járó egyheti átlagkerese­tüknek megfelelő pénzjutalmat rövidesen meg is kapják. Fotóamatőrök figyelmébe Mint ismeretes, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társu­lat rendezésében június 1-én fotókiállítás nyílik. A művek beküldési határideje — május 15. Felkérjük a résztvevőket, hogy képeiket a kijelölt időpontig a TTIT hi­vatalos helyiségében adják le naponta 9—12, illetve 16—18 óra között. (Székes­­fehérvár, Városi Kultúrház.) A munka általában jól halad. A Vasas-fotókör, a Vadásztölténygyár, a Földmérési Hiva­tal, a Gyógyszertár Vállalat és az Orvos­egészségügyi Szakszervezet fényképészei erősen dolgoznak. Mivel azonban nem­csak fotókör­­tagokról van szó, a ren­dezőség nagyon szeretné, ha városunk­­amatőrfotogr­áfusai minél nagyobb szám­ban vennének részt ezen a szépnek ígér­kező seregszemlén. Mi a kiállítás célja? Tehetségkutatás és a szétszórtan műkö­dő amatörvényképészek összefogása. Nincsenek túlzott követelmények, min­denki képességeinek és körülményeinek megfelelő anyaggal szerepelhet. Nevezé­si lapok az OFOTÉRT üzletekben mé­t átvehetők.

Next