Fejér Megyei Hírlap, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

4. oldal. Magyarország a bécsi vásáron Az idei bécsi vásár, amely szeptember 3-tól 10-ig tart, ju­bileumi rendezvény: a bécsi vá­sár 40 éves. Sokezer osztrák ki­állító és 24 más országból érkező külföldi cégek ezrei határozzák fe­eg majd ennek a jubileumi vá­sárnak az arculatát. Magától ér­tetődik, hogy a Magyar Népköz­­társaság, amely rendszeresen ki­állít a bécsi vásáron, reprezenta­tív kiállítással képviselteti magát az idén is, Magyarországot 15 külkereskedelmi vállalat képvi­seli az idén a bécsi vásáron. A legtöbb magyar kiállító a nemze­tek csarnokában elhelyezett ma­gyar pavilonban szerepel majd. Az itteni kiállító terület 520 négyzetméter, de ezenkívül még egy 100 négyzetméteres területen szerepelnek magyar kiállítók az északi csarnokban is, ahol a ma­gyar szerszámgépipar legújabb termékeit tekinthetik meg a vá­sár látogatói. A magyar kiállítók közül első helyen talán a Technoimpexet kell megemlítenünk, amely ér­dekes műszaki újdonságokat hoz a vásárra. A Technoimpex a töb­bi között programvezérlésű ma­rógépeket, különleges újtípusú köszörűgépeket állít ki. A Nikex­­kereskedelmi vállalat külön­böző új típusú vontatóha­jókat, s­ínibuszokat és a gyakorlatban máris kitűnően bevált Nixi tí­pusú alumíniumcsónakokat kül­di el a bécsi vásárra. A Chemol­­impex és a Mineralimpex a vegy­ipar és a gumiipar új termékével szerepel, a Medimpex pedig a gyógyszervegyészeti ipar néhány új specialitásával szerepel a vásáron. Az Elektroimpex a leg­újabb típusú televíziós készüléke­ket és rádiókat küldi Bécsbe, a Transelektro pedig különböző háztartási, gépeket és kávéfőző­ket. A Modex és Tanimpex magyar ruhamodelleket, divatcikkeket, bőrdíszműárut és kézimunkát mutat be a bécsi vásáron. Az Artex kiállításán népművészeti termékeket, herendi porcelánt és sportcikkeket, a Terimpex a köz­kedvelt magyar élelmiszerekkel és konzervekkel, a Monimpex fűszerrel, mézzel és a híres ma­gyar italokkal, a Hungarofruct pedig friss gyümölccsel, hagymá­val és paradicsommal vesz részt a vásáron. Jelentkezik a bécsi vásár kiállítói sorában a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat is, amely könyveket, zeneműveket és művészi reprodukciókat hoz Vietnam felszabadulásának 16. évfordulójára 1945. szeptember 2-án új sza­kasz kezdődött Vietnam történel­mében: megalakult a Vietnami Demokratikus Köztársaság. A vietnami nép a történelem folya­mán először vette önállóan ke­zébe sorsának intézését. Alig egy pár hónappal később, december 19-én a vietnami nép­nek ismét össze kellett fognia, hogy háborút viseljen a gyar­matosító agreszorok ellen. Ho Si Minh elnök hívására az egész nép felkelt, hogy Vietnam tör­ténetében eddig soha nem is­mert egységben népi háborút vi­seljen. És nyolc-kilenc évi hő­sies küzdelem után, 1954 május 7-én bekövetkezett a Dien Bien Phu-i dicsőséges győzelem, amely bebizonyította, hogy egy kicsiny, elmaradt nép is legyőzheti a tá­madó imperialista erőket, ha egy­séges. 1954 július 20-án aláírták a genfi egyezményt és Indokínában beköszöntött a függetlenség el­ismerésén alapuló béke. A vietnami forradalom új for­dulatot vett. A béke megkötése után Vietnamot ideiglenesen két zónára osztották: a nemzeti de­mokratikus forradalom útján fel­szabadított Észak megkezdte a szocializmusba való átmenet elő­készítését, míg az ország déli része továbbra is az imperialisták és a feudális urak jármát nyögte. Az elmúlt két év során mélyre­ható változások történtek Észak- Vietnamban. A háborús sebeket begyógyították, s a szocialista építés soha nem látott méreteket öltött mind a gazdasági életben, mind pedig a kultúrában. Észak-Vietnamban megkezdő­dött a nemzeti ipar alapjainak lerakása, ami teljesen elképzel­hetetlen lett volna a gyarmatosí­tók uralma alatt. A kézművesipar termelésének értéke 1960-ban az 1950. évi háromszorosára emel­kedett, 1961-ben pedig 1960-hoz viszonyítva 29 százalékkal növe­kedett. Észak-Vietnam népe rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy lerakja a nehézipar különböző ágainak — mint például az elektromos­ipar, a gépipar, a bányászat, a vas-, és az építőanyag- és a vegyipar — alapjait. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ma már különböző szerszámgépeket, selyemszövőgépeket állít elő, cserepet, téglát, mezőgazdasági gépeket, vontatókat, vagonokat, csónakokat, teherbárkákat, szi­vattyúkat, marógépeket, elektro­mos generátorokat, akkumuláto­rokat stb-t gyárt. Hatalmas fejlődésnek indult a könnyűipar is, ezen belül különö­sen az élelmiszer, a papír- és a rövidáruipar. A könnyűipar ma már több mint 25 000 féle cikket gyárt, s önállóan elégíti ki a la­kosság közszükségleti cikk-igé­­ i —: „ nn Abóí* Arr 1 keknek ma már csupán egyhar­­mada kerül behozatalra. A régi rendszer alatt az éhség általános betegség volt és senki sem tudta elképzelni, hogy az ország északi része képes lesz önállóan ellátni magát élelmi­szerekkel, nem is beszélve arról, hogy még feleslegre is jusson. Hét esztendővel a béke megkö­tése után mindezek a „készletet felülmúló” dolgok valósággá vál­tak: a háború előtti 2 400 000 ton­nás rizstermés például több mint ötmillió tonnára emelkedett. Az észak-vietnami mezőgazdaság a legjobb úton halad, hogy elhagy­ja monokulturális jellegét és számtalan mezőgazdasági terme­lési ágat honosított meg. Először kerültek kiaknázásra a nép érde­kében az ország ipari növénye­ket, valamint trópusi gyümölcsö­ket termő vidékei, először in­dult meg az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a halászat, a haltenyésztés és a sóipar. A magánkereskedelem és a kapitalista ipar, a kiskereskede­lem és a mezőgazdaság szocialista átalakítása lényegében már be­befejeződött. Míg azelőtt a viet­nami parasztok egyedül dolgoz­tak, ma a mezőgazdasági dolgo­zók több mint 87 százaléka tö­mörült 41 400 szövetkezetbe, ma­gában foglalva több mint 1 404 800 paraszti családot. A szövetkezeti mozgalom győzelme a vidéken is megnyitotta az utat a szocialista építés számára, lé­nyegében megszűnt az ember ember által való kizsákmányolá­sa. Az írástudatlanságot a régi oktatási rendszer teljes reformja segítségével lényegében sikerült felszámolni. Az irodalom és a különböző új művészeti ágak kibontakozása már az ellenállás éveiben is megkezdődött és jelenleg az új szocialista életnek megfelelően sokat ígérően fejlődik. A kultúra, a könyvek, a művészetek széles tömegek érdeklődését keltették fel Észak-Vietnamban. Az egészségügyi és szociális hálózat megvédi a népet a fran­cia gyarmati uralom idejének olyan jellegzetes járványaival szemben, mint a himlő, a pestis, a kolera és határozott csökkenés mutatkozik a maláriás, tracho­­más és bőrkiütéses betegségek számában. A francia gyarmati uralom korszakának adataival összehasonlítva a szülés követ­keztében elhalálozott anyák szá­ma az ötödére, a gyermekhalan­dóság pedig nyolcadára csökkent. A gazdasági élet és a kultúra területén végrehajtott jelentős változások tették lehetővé, hogy Észak-Vietnam megkezdje első ötéves tervének (1961—1965) vég­rehajtását, melynek célja a szo­cializmus alapjainak lerakásához anyagi, technikai fel-Bécsbe­ tételek megteremtése, a szoci­alista iparosítás. Az ipar és a mezőgazdaság fej­lődése fokozatosan átalakítja egész Észak-Vietnam arculatát mind a Delta-vidéken, mind pe­dig a hegyvidékeken mezőgazda­­sági és ipari központok alakul­nak ki, új állami gazdaságok, va­lamint városok jönnek létre. Míg a régi rendszer alatt a vietnami nép összetömörülve a Delta-vidé­ken, vagy pedig a magas he­gyekben szétszóródva tengette nyomorúságos életét, ma lerázva a gyarmati uralom és a feudaliz­mus láncát, elérkezett a korlát­lan lehetőségekhez, eljutott arra a fokra, hogy saját maga élvez­hesse földjének kincseit és min­dent meg fog tenni annak érde­kében, hogy az elmaradott mező­­gazdasági jellegű Vietnamból fejlett iparral, korszerű mező­­gazdasággal, fejlett kulturális élettel rendelkező országot va­rázsoljon. GOriASOV / ^ r* KA9 ; SrU&C Saversol tudta: Szopr nagy csónakja többet él a lónál. A csónakkal leereszkednek a Nagy Kék Folyón­­a Merkaserig. Dehát sajnálta Aragezt. — Adok még neked két ezüst serpenyőt és egy görbe kést — mondta a ravasz manszi vezér. Savergol pedig az öreg Kardosra, népére gondolt és a néma Oszkárra nézett.­ Nem hagyhatja el a törzs követét, a bajban nem hagyhatja el barátját. — Védd a fehér lovat, Szopr vezér és adj érte egy csónakot... A bolgár serpenyők és a görbe kés pedig hadd maradjon itt a sátradban. 9. ARAGEZ HALÁLA Saversol reggel a manszi vezér sátrához vezette Aragez nevű lovát. Szopr hosszú szarvasbőr köntösben fogadta a fehér lovat.. Fején kerek sámán sapkát, lábán pedig fiatal jávorszarvas bőréből készült csizmát viselt. Vé­kony bolgár kardokkal és az ősök csont­jaival fel­szerelt tíz vadász vette körül. — Vedd át a lovat, Szopr — mondta Saversol és átadta a gyeplőt a vezérnek. — Átveszem a fehér lovat, te pedig megkapod nagy csónakomat. Együtt megyünk a Húsos vizű fo­lyóhoz. Onnan titkos ösvényen elvezetlek téged és Oszkárt a Nagy Sámánhoz. — Siess, Szopr... Indulnunk kell a csónakhoz. — Nem, nem, ruma. Nem mehettek el a Nagy Numi-Tórum ünnepe előtt. Nézd, Saversol ruma, asz­­szonyaink tüzet gyújtottak... Régóta nem hoztunk áldozatot a Hatalmasnak és Mindentlátónak. Nem volt fehér lovunk ... Saversol tudta: Aragezt még ma leszúrják a szé­lespengéjű késsel a nagy tábortűz előtt. Keserű rész­vét égette szívét, keze kardja után nyúlt... Könnyen visszaszerezheti ló­pajtását: a ravasz Szopr törzsében kevés az igazi vitéz. De mit szól majd a Nagy Sámán, mit mondanak az ugorok és mit mond az öreg Kar­dos, ha megsérti testvéreiket? Bölcs szóért, barátként jött ide. Egy követ nem szegheti meg a barátság tör­vényét, az ősök nagy törvényét. Legjobb, ha behunyja szemét, befogja orrát, s elhagyja a települést, hogy ne lássa a fehér ló feláldozását, ne érezze az édes hús szagát. Őszkor a sátor ajtajában állt s kész volt barátja intésére kardot rántani testvéreire. De Saversol csak felnyögött és tántorogva elindult az erdő felé. „A láthatatlan és gyorsröptű griffmadár csőrében bölcsességet hozott a daliás vitéznek”, — mondanák a lovasok törzsének nemzetségfői. A vezér Saversol után akart indulni, de Őszkor megállította: — Ne menj, ruma-barát. A vitéz nem iszik Aragez lovának forró véréből. — Keh... Baját keresi... — dörmögte Szopr és a nagy tűzhöz indult. A vadászok utána vezették a fejét ijedten forgató Aragezt. Őszkor megvárta, míg Saversolt elnyelik a borosz­­lán bokrok, aztán leereszkedett a tábortűzhöz, a Numi-Tórum ünnepségre. Szopr a vidáman lobogó tűz előtt térdelt, mint ahogy Urbek sámán szokott. A magas máglya körül kézenfogva táncoltak a vadászok. Sokan voltak. Ősz­kor­ százötvenet számolt belőlük... A vezér hirtelen felugrott és felemelt késsel a fehér lóhoz lépett, de leszúrnia nem sikerült. Aragez kitépte a gyeplőt a vadászok kezéből s az égő tűz és a meredek szaka­dékpart között futkározott. A nők eltakarták kezük­kel arcukat, a földre estek, a férfiak pedig a jóságos Mir-Szusznét hívták segítségül. Amikor Aragez elnyúl­va vágtatott fel a hegynek, Őszkor a hátára ugrott, megrántotta zabláját és a földre ültette. Az odafutó­ vadászok hurkot vetettek a ló izzadt nyakára, leteper­­ték és összekötözték lábait. Az összekötözött Aragezt a tűz közelébe vontat­ták. Szopi ismét térdre ereszkedett a tűz előtt, újból körülsereglettek a vadászok. Énekeltek !.. Hatalmas és Láthatatlan, Űzd felénk A fiatal vadat A nagy vadat Gyengébbé tedd a nyúlnál... A vadászok húst és meleget kértek Numi-Tórum­­tól, egészséget és vadállati erőt. Amikor befejezték dalukat, a vezér az összekötözött Aragozhez szaladt. Szélespengéjű kés csillant a napfényben ... A forró vérből ivott férfiak körülsereglettek a FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Péntek, 1961. szeptember 1. Előkészítették a talajt a külföldi búzák alá Az alsószentiváni Győzelem Termelőszövetkezetben idén 700 hold kenyérgabonát vetnek. A termelőszövetkezetek tagjai és vezetői szem előtt tartva a leg­újabb agrotechnikai módszereket készítették elő a talajt a vetésre. A külföldi intenzív fajtákat a legjobb elővetemények után te­szik földbe, ezenkívül a műtrá­gyával úgy gazdálkodnak, hogy e fajták megfelelő mennyiségű nitrogént kapjanak. A talajelő­­készítési munkák nagyobbik ré­szét már elvégezték. A külföldi intenzív fajtákhoz nagy reményt fűznek, hiszen az elmúlt évben is busásan hálálta meg a Bezosztása és Autonómia a ráfordítás költségeit. Átlagosan három-négy mázsával adott töb­bet mint a hazai fajták. A vetés­­területet éppen azért növelték mintegy 100 holddal, hogy több búzát takarítsanak be jövőre, amely egyik legjövedelmezőbb növényükké vált. Tegnapig kellett volna átadnia... .. .a szerződés szerint a Hírlap Boltot a Mikszáth K. utcai Vegyes Ktsz-nek. Mivel nem történt semmi, oknyomozást végeztünk s megállapítottuk, hogy a ktsz nem hibás, hiszen a szerződésen aláírásukkal előre közölték: Késve Tudunk Szolgáltatni. . .. ÚVMM­­

Next