Fejér Megyei Hírlap, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
Vasárnap, 1964. január 19.. Hogy ne legyen fennakadás... Hazáink napok óta Európa egyik leghidegebb országa. Bizony, a szabadban dolgozók ilyenkor sokat szenvednek a hidegtől, lakásunkban is több szén kell a kellemes meleg fenntartására, mint máskor. Meglátogattuk a Balinkai Szénbányák fatelepét, hiszen nekik sem közömbös, milyen ez időjárás. — Sajnos, embereink sokat szenvednek a nagy hidegtől, hiszen a nehéz biztosító fákat sokszor összefagyott depóból kell kiszedniük — mondta Nagy Ferenc, a fatelep vezetője. —Ió nagy hó megnehezíti a csillés közlekedést, a vágányok közé odafagy a hó és ez már elég ahhoz, hogy komoly akadály keletkezzen. Mégis az emberek mindent megtesznek, hogy ne késsen a fontos szállítmány. Most is csákánnyal kezükben dolgoznak és tisztítják a kisvasút környékét. — Bizony itt nem lehet akadály, mert a termelés nem állhat meg. Nem szeretnénk, ha bányászaink miattunk maradnának le. Ez a véleményük a kint dolgozóknak. A fatelep vezetője azt is elmondja, hogy most egy kicsit nehéz a fael látás. Hiszen az érintett erdőgazdaságok nem tettek teljesen eleget szállítási kötelezettségeiknek a negyedik negyedévben. Készleteink így is biztosítják a zavartalan termelést, és ígéretet kaptunk, hogy elindult a szükséges szállítmány. Azon túl, hogy némi fennakadás mutatkozott a faellátásban, az a legnagyobb baj, hogy kicsi a telep befogadóképessége. Pedig az érkező fát osztályozva, szakszerűen kell tárolni. Egy tényről viszont szívesen beszél a telepvezető: — Nagyon örülünk annak, itt talán bányászaink nevében is beszélek, hogy a külföldi és belföldi fa minősége egyaránt javult. Elmaradnak a minőségi kifogások, és ennek hatása leginkább a termelésben jelent nagy előrelépést. Egyedüli gond a, három méter hosszú elővárosi bányafa biztosítása. Sajnos, ebből még nem áll rendelkezésre az a mennyiség, amire szükség lenne. Vannak tehát örömök, gondok is a telepen. Reméljük, mielőbb megszűnnek a bajok, akkor többször kerülnek mosolyra az itt dolgozó emberek — Bz — Mit tettünk tavaly az alkoholizmus ellen? A vásárlóerő és az idegenforgalom emelkedésével hogyan alakul vajon a szeszesitalok forgalma? Ezt kutattuk a KÖJÁL, a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya és a Vendéglátóipari Vállalat segítségével. Vannak eredmények az elmúlt év tapasztalatai nyomán, és ezt a statisztika is bizonyítja, de lenne még tennivaló bőven. Dr. Kozák András egészségügyi felügyelő a korszerű és magasabb színvonalú egységek kialakításának tárgyi akadályairól beszél: — Sajnos, a vendéglátóhelyeket „örökölte” a vállalat nagyobb részben. Szűk, sokszor magánházakban elhelyezett régi kocsmákat kellett, illetve kellene bisztróvá, falatozóvá átalakítani, és ez nem mindig sikerül. Szűk helyiségek, raktárhiány nehezíti meg a korszerűsítést. A folyamatos karbantartási munkák hatékonyságát is csökkenti a helyszűke és az épületek állapota. Nem beruházási kérdés azonban a vendéglátó alkalmazottai jobb egészségügyi és etikai szemléletének kialakítása. Ennek érdekében javasolni fogjuk, hogy a tanulóképzésbe építsék bele az alkohol elleni küzdelem szükségességének és az egészségügyi ismereteknek oktatását. Sajnos még előfordul, hogy fiatalkorúaknak, ittas embereknek szolgáltatnak ki szeszesitalt, és az élelmiszerboltokban eltűri a személyzet, hogy a vevő helyben hajtsa le a féldecit vagy a sörét. Tapasztaltam a nyáron, hogy a hűtővitrinből a tejtermékeket kiszorította a sör egyes boltokban, ezért szükségesnek tartom, hogy a vállalat fokozza az ellenőrzést. Segíteni is igyekszünk a pénzösszegek előteremtésében. A KÖJÁL felmérése alapján javaslattal, él a végrehajtó bizottsághoz, hogy biztosítsa a vendéglátó Vállalat számára a feltétlenül szükséges beruházási keretet Takács Jenő, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője hangsúlyozza: Az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi ügy, de az alkohol túlzott fogyasztását csupán adminisztratív intézkedésekkel megszüntetni nem lehet. — Legfontosabb teendőnek tartom az ellenőrzés fokozását a fiatalkorúak kiszolgálásának és az ittas emberek lerészegedésének megakadályozására, És természetesen azt, hogy minél hamarabb szűnjenek meg azok a helyek, ahol „megbújhat” az alkoholista. Érvényt fogunk szerezni a megyei tanácsi határozatnak, amely elrendelte, hogy az üzemek területén és a bejáratok előtti egységekből kivonják a vállalatok a szeszesitalokat, elsősorban a töményszeszt. A vendéglátóipar igyekezetét mutatja, hogy — bár összforgalma 1962-höz képest 7 százalékkal nőtt — ezen belül a töményszesz forgalmának emelkedése a legkisebb, viszont felfutott az üdítőitaloké, a saját készítésű ételeké. Az alkoholizmus elleni küzdelem célja ellen hat az, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium tervszámai alapján át kell vegye a töményszeszt értékesítésre a vállalat, mert ha nem, a nagykereskedelem kötbérigénnyel lép fel ellene. Általánosan javult a vendéglátóhelyek kulturáltsága és ez is hozzájárult ahhoz, hogy igényesebbek lettek az egységvezetők, kevesebb a lazaság. Érdekes, hogy a bányavidéken visszaesett az italforgalom, jeléül a jobb szociális viszonyoknak és a munkakörülmények javulásának. Kovács Pál, a Vendéglátóipari Vállalat igazgatója kimutatásokat terít az asztalra. 1962-höz viszonyítva tavaly a kávé forgalma 10,5, a söré 20,9, a boré 18,3, az üdítőitaloké pedig 30 százalékkal emelkedett. A szesz? Fogyasztása 7,4 százalékkal nőtt, de ebben „ludas” a megnövekedett idegenforgalom is. — Nemcsak a forgalom alakulása jelzi azonban az alkohol elleni küzdelmet — mondja — hanem a korszerűsítést. A városrendezéssel azonban ezek az egységek is megszűnnek részben, vagy — ha arra mód nyílik — újak létesülnek korszerű belső berendezéssel. — Ezévi intézkedési tervünkben fő helyet foglalja el az ellenőrzés megszigorítása. Előfordul, hogy egyes boltokban, így a Piac téren és a Vas utcai italboltban ittas emberek kapnak italt, „megkapják azt a negyedik poharat”, amelyet már nem lenne szabad elfogyasztaniuk. A Piac téren magam is tapasztaltam, hogy a vendég gyermekének sört kért. (Ottlétemkor forralt bort fogyasztó gyermeket találtam.) Ezért a boltvezetőt hibáztatom, aki elmulasztotta a kötelességszerű ellenőrzést.. A jövőben nem tűrjük el ezt a lazaságot és eljárást indítunk a szabálysértőkkel szemben. Szigorítani és sűríteni fogjuk az ellenőrzéseket. És nagyon örülnék annak, ha a tanulók oktatásának szerves része lesz az alkoholellenes propaganda és az egészségügyi szemlélet oktatása. Bartha Tibor ig Slankespeare és a bélyeg A miniszterelnök-válság idején írta egy elkeseredett angol szemléire, hogy „Anglia jóhírének megalapozásában többet köszönhet Shakespeare-nek, mint az összes eddigi miniszterelnökének együttvéve.” Hogy mi mindent köszönhet Anglia nagy szülöttjének, Shakespearenek, azt a stratfordi emlékmúzeum sok ezernyi dokumentuma alapján lehetne csak hozzávetőlegesen is felsorolni. A nagy drámaköltő évszázadokon keresztül biztos támpont volt irodalmárok, politikusok számára egyaránt. A nagylélegzetű parlamenti beszédekben gyakran idéztek s valahányszor egy-egy kétes értékű törvényjavaslatot terjesztettek elő a miniszterek, a valóság leplezésének eszközeként nem általlottak Shakespeare idézeteket alkalmazni mankóként. A nagy költő négyszáz évvel születése után is kinyúlt a sírból, hogy segítségére legyen valamivel egy „nagyjelentőségű” reform, kivitelezőinek. Mint tudott dolog, az angol posta csak olyan bélyegeket jelentet meg, amelyeken a király, vagy a királyné arcképe látható. A posta vezetői most bejelentették, hogy az angol posta történetének egyik legnagyobb reformjára készülnek. A Shakespeare Jubileumi év alkalmából bélyeget jelentetnek meg, amelyen a sok direoget szerzett drámak',,AG arcképe lesz látható. A bejelentést hatalmas felzúdulás fogadta. A haladó és A konzervatív erők összecsaptak e ,,szentségtörő” nyilatkozat felett. A hagyományokhoz ragaszkodó konzervatív erők, bármennyire is büszkék a haza nagy szülöttjére, elképzelhetetlennek tartják, hogy a posta nemes hagyományát megtörjék a reformerek. A haladó erők érvei közül egyik legsúlyosabb az a tény, hogy a világszerte megjelent Shakespeare bélyegekből immáron egy kisebb katalógusra való is kiterne, csak éppen szülőhazája nem adott ki még emlékbélyeget arcképével. A bélyegnek április 23- án kellene megjelennie. A „középutas” nagyságok véleménye szerint elképzelhető, hogy a drámaköltő arcképe II. Erzsébet királynő arcképével együtt jelenik majd meg. A kajánkodni szerető humoristák szerint azonban nem lehetetlen,hogy a bélyeg-vita újabb kormányválságot is okozhat. Bárhogyan is dől el a bélyeg-vita Londonban, úgy véljük, a shakespeare-i életmű értékén vajmi keveset változtat. — ds — Fejér megyei Víz-. . . ... Csatornamű és Kútépítők SZÉKESFEHÉRVÁRT Vállalat azonnali belépésre KÖNNYŰFÉMMŰ F ELVESZ ! FELVESZ gyakorlott : 1 fő vegyésztechnikust VÍZVEZETÉK- és forgácsoló SZERELŐKET, szakmunkásokat, LAKATOSOKAT. 1 Jelentkezés: KÉRTÉK'* T, KÖNNYŰFÉMMŰ, és segédmunkásokat. Székesfehérvár, kubikosokat. Adonyi út 64. sz. Munkásszálló biztosítva. Munkaügyi Jelentkezés: Osztály, Székesfehérvár, Telefon: 24-65. Élmunkás utca 3-11. # 256 187 megyei Hírlan a vállalati szerkezet megváltozása is. 1962-ben 17 italboltot alakítottunk át kisvendéglővé vagy eszpresszóvá, tavaly pedig kettőt. Jelenleg Székesfehérváron a Piac téren, a Széchenyi utcában, a Berényi úton, a Móri úton, a Sörház téren és a Vas utcában van még italboltunk. És üzemel még a Velence talponállója és a Zenés cukrászda Juhász Gyula utcai egysége. A Velencéé azonban megszűnik az idén, mert a bisztróhoz csatolják helyiségeit, a jelenlegi Bizományi Áruház helyiségéből pedig ugyan csak ebben az évben egy első osztályú zenés-táncos, szórakozóhelyet létesítünk, egyidejűleg a „Zenész” bisztróvá alakítjuk a Juhász Gyula utcai résszel együtt. — A földedzés visszaszorítására a jelenleg működő italboltokon kívül minden kisvendéglőnk 10 órakor nyit. A Piac téri talponállóból kizártuk a tömény szeszt és nem lehet „röviditalt” kapni a Hét törpében és a Várkapu cukrászdában sem. A városrendezéssel egyébként megszűnik a Vas utcai kocsma. A többit, sajnos, nehéz felszámolni, mert magánházakban vannak elhelyezve és vagy a tulajdonos, vagy az épület beosztása akadályozza Az Óvás és Műszerész Ktsz irodagép javító részlegén havonta mintegy 100 írógép és 80 számológép javítását végzik. A megye községeiben mintegy 4000—1500 gépet javítanak meg. A képen Somogyfoki Ferenc egy Olympia típusú írógép generálja vitáján dolgozik. A svéd statisztikusok kiszámították, mennyit dolgozik egy átlagos svéd háziasszony. Állításuk szerint, munkanapja átlagosan tíz-tizenhárom órás, ha három gyermeke és mosógépe van. Havonta átlag 42 kg fehérneműt mos ki a gépen. Tizenöt nylon inget, 30 pár harisnyát és gyermekkesztyűt mos ki kézzel. Havonta 27 liter kávét, 22,5 liter teát, 9 liter kakaót, 7,5 liter darabását főz, 240 szendvicset készít és megfőzi az öszszes ebédet Harminc tejesüveget, 240 tálat, 390 kistányért, 180 csészét, 1020 villát, kést és kanalat, 390 mélydányért, 270 lapostányért és hatvan poharat kell elmosogatnia. Százötven ágyat vet meg, 180-szor mosdatja meg a gyerekeket. Harmincszor fürdeti meg őket és emellett kb 120 mesét mond el nekik. Ezek a havi feladatai. Egy év alatt a boltból haza-s visz 72 kg cukrot, hat kg sót, 13,6 kg majonézt 18 kg rizst, négy kg teát, 9 kg tésztaárut, 24 liter gyümölcslevet, 183 kg zöldségfélét, 26 kg mosóport, 2,6 kg fogkrémet, 42 kg sajtot, 21 kg kávét, 125 kg burgonyát, 35,5 tojást, 52 nagycsomag papírpelenkát, 183 kg gyümölcsöt, 156 cipót, 98 kg halat, ötvenkét kg kolbászt, 156 kg húst, 520 palack sört, 912,5 liter tejet, 15,5 litertejszínt és egyéb apróságot, vagyis összesen 2941 kg különféle árut és élelmiszert. Ebből is megállapíthatjuk: a háziaszszony dolga bizony nem könnyű. Mennyit dolgozik egy háziasszony? llöpösmarty Színház MA DÉLELŐTT 10 órakor bérletszünet. Tarbty Ede: A KÉK ESERNYŐ vagy JÁTÉK a színházban. Bartók Gyermekszínház előadása. HÉTFŐN délután fél 6 órakor bérletszünet, este fél 9 órakor bérlet. Abai Pál: A SZERELEM MELLÉkü Zenés bohózat 2 részben Kis Színpad előadása. -5 - A kislány 16 éves. Az egyik kezében alumínium ételhordó. — Ebédért megyek és bejöttem a Népszabadságért — mondja, és elpirul. — Vajon miért pirulnak el ebben a korban a lányok? — És ez? — — Ország és Világ. Minden héten megveszem. Szeretem ezt a lapot★ A Hírlapboltban találkoztunk a kislánnyal, csak egy pillanatra állítottuk meg az ajtónál, mielőtt az utcára lépett, s azután folytattuk a beszélgetést Lőrincz János nyugdíjassal. — A Fejér megyei Hírlapot olvasom — mondja. — Hogy mit várok még a laptól? — tűnődik a kérdésünkön. — Tudja, én törzsgyökeres fehérvári vagyok. Több hírt, eseményt szeretnék olvasni a városról, mert nagyon szeretem szülővárosomat. A pulton 55 féle újság, képeslap, folyóirat, közöttük, orosz, német, francia lengyel, szlovák, cseh, angol újságok várják a vevőket. E pillanatban vasas, férfi lép az üzletbe, kezében orvosi táska. — Dr. Nagy István vagyok, az SZTK megyei rendelőintézetében dolgozom, a délutános műszakban. Ilyenkor itt vásárolom meg a Népszabadságot — mondja. — Kedvelem ezt az üzletet, mert itt megtalálom a szakfolyóiratokat is, így például a Természettudományi Közlönyt és az Élő Világot. * Bognár Margit, a Hírlap bolt vezetője így tájékoztat bennünket: — Közel 80 féle sajtóterméket árusítunk, az üzletben állandó a forgalom. — Látjuk, hogy vannak emberek, akik egészen otthonosan mozognak itt. — Ők a törzsvásárlóink. Közöttük vannak olyanok, akik rendszeresen, hetenként fizetnek elő különböző lapokra, őket nyilvántartják és névszerint kapják meg a kért újságot. Érdekes, hogy például az Esti Hírlapra 54-en fizetnek így elő. Jó lenne, ha a mi városunkban is este megjelenő bulvárlap születne. S ha erre nincs lehetőség, mutálni kellene a megyei újságot városi anyagokkal, úgy vélem a városi lakosság örömmel üdvözölné ezt a próbálkozást. — Milyen vonzóereje van a Hírlapboltnak? — Vannak messzelakó vásárlóink, akik egy héten egyszer jönnek el, s akorra félretetetik a kívánt folyóiratokat. Így például a felsővárabii Ocstovicsné a Képes Újságot, a Szabad Földet, az Ország Világot, Ludas Matyit. Jelenemné pedig az Ország Világot, a Színház és Muzsikát, a Rádióújságot, a Nők Lapját, a Fülest, a Tábortüzet, az Asszonyokat, a Ludas Matyit, a Magyar Hiúságot, a Vöröskeresztet ,Világ Ifjúságát, a Képeget és a Fejér megyei Hírlapot. Hírlap boltunk után vidékről is érdeklődnek és gépkocsivezetők útján vásárolják meg a számukra érdekes és itt k■ppható újságokat és fővóknokat. Riportunkat fiatal kislánnyal kezdtük és két fiatalemberrel fejezzük be. Mind a ketten ipari tanulók, érettségi után tanulnak szakmát. Nagy Walter műszerész-tanuló az Élet és Tudományt, a Repülést vásárolja itt, rendszeresen. — Érdekel az űrkutatás, ezért járok a Hírlap boltba — mondja. A másik fiatalember Sáska Zoltán, egyszerre két Fejér megyei Hírlapot vásárolt. Vajon miért? — Nem ismerős masának ez a fiatalember? — kérdezi tőlem, mosolyogva. — Valóban ismerős. — Igen én vagyni az. Az MHS műhelyben készült a kép, a rövidhullámú adónál. Nagyon érdekel a rádiózás. Hogy mi a véleményem a lapról? Az egyik példányt elküldöm édesapámnak Balatonszárszóra, a másikat a húgomnak, Szeghalomra. Ez az újság nagyon izgalmas. Hol a gyárosba, hol a gyárba, hol a földekre, hol meg iskolákba, műhelyekbe, az utcákra, a terekre mindenhova elviszi az embert. És az újságírók? Olyanok mintha jó rokonaim lennének. Korom József Mi újság a Hírlapbazkban Találkozás az olvasókkal „A Székesfehérvári Finommechanikai és Autójavító Vállalat közületek, vállalatok, és a lakosság részére végez: VILLANYMOTOR TEKERCSELÉST, GÉPKOCSI JAVÍTÁST, LAKATOSIPARI TERMÉKET, GUMIVULKANSZÁLÁST, GÉPKOCSIRÁDIÓ javítást, HÁZTARTÁSI GÉPEK, TERMÉNYDARÁLÓK, VÍZSZIVATTYÚK JARATTASAT. Különleges kívánságoknak megfelelően a resorolt profilokban egyedi termékeket. 72.