Fejér Megyei Hirlap, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

Tasáraap, 1908. AeeeoAer-t --------­ TUDOMÁNY - TECHNIKA Korszerű légvédelem A legutóbbi évtizedekben a tudományok és a techni­kai kutatások ugrásszerű fej­lődést hoztak a »légvédelem­ben is. Mielőtt bemutatnánk, milyen elvekre épül hazánk korszens légvédelme, le kell szögeznünk, hogy légterünk teljesen biztonságos védsü­­lyét csak a többi szocialista orsaéggal karöltve, velik együttműködve tudják meg­­oldani. Ennek főként az az oka, hogy a korsze­rű légvé­delemhez nagy területek szükségesek. A legutólbbi évtizedben létrejöttek­ások a közepes és nagy hatótávol­ságú, interkontinentális bel-­isztikus rakéták, és a hang terjedési sebességét többszö­rösen fejtermető repülőgé­pek. smeteek nagy titkos­­zágról és nagy magáncégből képesek megköne­tezni a M- vé tesztett célokat. Leek el­hárítására hívatott a légvé­delem, a rakéták elleni vé­delem és a kozmikus táma­­dóeszközök etleni védelem. Mivel a modern lég­­tám­a­­dóeszközök kontinensek kö­zötti távolságok igen gyors áthidalására képesek, * lég­tér biztosításához minden légtvédelemnek nagy távol­ságú felderítés* és aktív te­vékenységet folytató elhárí­­­tási rendszert kell kiépíte­nie. A légtér biztosításának legelső feladata tehát a tá­madó légi célok gyors felde­rítése A támadó repülőgépek fel­­derítése az országhatártól többszáz kisvorteterve már elegendő időt brrteett a­ meg­­semmisítésükhöz szükséges t­*él edének m­egtettért« Az interkoottoentáns belcseb­­k«s rakétákat a sorrban már tehetől­eg kilövésük pillana­tában teell felderíteni, hogy elegendő idő maradjon meg­­Semminterpa Mica,­­ még az ország légterének elerése CfOR. Céggel repülő légi célokat korszerű rádióelektronikai eszközök segítségével derí­tik fel és követik. Ezek a rádiótekádó elvén működ­nek, vagyis az átesünk kisu­gárzott és a légi célról ris­­­saavert, illetve a cél által kisugárzott elektromágneses huzámok vételi alap­ján ál­lapítják meg a röppákra A rádVHokattew Atarné­k a* I­ntett adatokat elektro­­ntiens szémítógépek útján önműködően feltá­rosnak, vagyis alaposítják a cél jel­legét teáját vagy elsepségt, megállapítják a röppálya elemeit, vagyis a magassá­got, a sebességet, az irányt, aztán átadják a cél­követő rádiólokátoroknak, s ezek teljes pontossággal megálla­­pítják a célok repülési ada­tai. A távot felderítő rádió­­lokációs rendszerben a szá­mítógépek igen rövid idő alatt még azt is megállapít­ják, hol várható az ellensé­ges­ségi cél becsapódási pontja. Egy adott elhárító rendszerhez természetesen nem egyetlen rádiólokációs arommás tartozik, hanem a cél­­kiteríti pgpdancrch egymást fedő .ninkámviklum végzik az áttendó figyelést A légi célok teherátet­­t pályaelemeiknek a megálla­pítása az elhárítás passzív réssé. Az aktív elhárítás ak­kor kezdődik, amikor a cél­­tehérítő és célkövető állo­mások adatait a számítógép­­központok átadják ac elfogó vadász légierőnek, vagy ac irányítható légvédelmi raké­tarendszernek, s estek alap­ján megteendődnek ac elfogó vadászrepítők, tetetve te­­l­­beorakéták indítási lzöké­­smüzetei. Ac cáhártó légvé­delmi rakéták rendszerében a célkövető rádiótokációá­l­­lomás idén a légvédelmi ra­kéta egyik felismerő lokáto­ra veszi át a légi cél köve­tését majd a rakétairányító rádiólokációs tetem is lép a célkövető szerepbe, és meg­felelő időpontban önműkö­dően elhódít­ja az eleoraké­­tát. Az elindított rakéta be­lép a c . indító és form­ás áttal kisugárzott „sugárnyalábba”, s ebben haladva tart az elő­re kiszámított találkozási pont felé. Termész­etesen a cél leküzdéséhez a folyama­tosan felderített újabb ada­tok alapján szükségessé vál­hat a légvédelmi rakéta rözp­­pályájának helyesbítése. Est egy közbeiktatott számító­­gép vége, mégpedig önmű­ködően. A támadó légi célok sike­res leküzdése, a légtér tel­jes biztonsága azt is megkö­veteli, hogy a légvédelmi ra­kétai­ndító állomások telje­sen automatizáltak legyenek, vagyis szükség esetén lehe­tővé tegyék több légvédelmi rakéta egymás u­táni, gyors indítását is. Ha mindehhez hozzászáríyí­tjuk. Hogy egé­szében véve is milyen kevés idő á­ll rendelkezésre — két­­három, olykor csak egy perc —■, következtethetünk arra, mennyire kiterjedt technikai felkészültség kell egy ellenséges­ségi cél ered­ményes felderítéséhez, és leküzdéséhez. A harcászati légterük re­pülőgépeinek a megsemmisí­tése természetesen könnyebb, mint az említett légi céloké, mert a rakétákhoz mérten kisebb a hatótávolságuk és repülési sebességük, viszont sokkal nagyobb a hatásos asszaverő terülletük, Emeh­et a rádiólokációs állomások eredményesebben észlelhet­nek. A R­edofigMiben azt ismer­tük meg, milyen folyamat eredményeként indul útjára és semmisíti meg a légi célt az elhárító eszköz. De ak­kor kaphatunk teljesebb ké­pet a légvédelmi rendszer­ről, ha elképzeljük ezeknek a komplexumoknak össze­kapcsolt, igen széles hálóza­tát Még a vadászrepülő és légvédelmi tánc'i'i'atr.te arte is hozzátartoznak a rendszer­­hez. Jimeivrícet szintén a tá­­vot federítő rádiólokációs hálózat lát el adatokkal. Egy ilyen légvédelmi rend­szer kiépítési kezdése nem csupán hatalmas költségek­kel jár — rádióelektronikai, kibernetikai eszközök soka­sága. korszerű Wfk­fidelici ra estetik. vadászrepötö egy­ségek ■Ttikséonvk. hanem a .« . sár-------t_s i----------is._f — tt. • — t ___at-t i-------ta -t~ i - -a- -WWWr, WWro- 08 MB Utfl­ tartó mmé kentet­te tgé­gst. mefeapesodásAzól­etenond­­tzmk. ac ac rgve* országok légvédelmi rendszerére te­tel. A Varsói Szerződés or­­gsagnteiak össae bar.­golt lég­védelmi peri etemre kéje« biz­­tonságot nyújt amc­zm be- MI z MiluMa. a rótok *t­­rséán és nse^faemnsmftéss r ssnohaneolt tevétkenység. A VI»--------A. na.........................A- n r f —- t f »"WrwteTCn­ Ite WBtBW" nak légvédelnében minden nemig légvédelmi rendszere, feje a Magyar sfépköztársi liftje te foatoc szerepet játszik az ellenség vámtlan agresz­­sziójának elhárításához. Jiép­­hadseregtönk, a testvény­szo­cialista országokkal együtt, korszerű légvédelmet hozott létre, és azt a szocialista építés eredmény­einek védel­mében napról napra tovább­fejleszti. Br. Halász András mtmók alezredes a hadtudományok kondMátaao WwAsSeKfir Sem ^Induchs^, Ibkc«* teteti 8,,rttedA fokocot tevaSW­, g^MomoA­­bkocoL leválik; Z'Vexéniktá. Q, CéJjiootok; Lassan fejlődik — nem fagy meg Kéztki nős egy védel­e a fagy ragy Ha a növényeket nyílás idején bizonyos kémiai anya­gokkal befecskendezik, az eljárás után óráik hosszat képesek elviselni az erős fagyot anélkül, hogy a növény valamilyen része elpusztulna. Az így kezelt növények általában késő nyáron, vagy ősszel hozzák a termésüket. Néhány botanikus már az elmúlt években megállapí­totta, hogy a nikotinsav a faggyal szemben ellenállóvá teszi a paradicsompalántát. Ebből kiindulva vizsgálták meg a fagyvédelmi feladatokat. Az is kiderü­tt, hogy a szén- és nitrogéntartalmú Thiamin-származék­ok ugyancsak hasonló hatást váltanak ki a különböző növényeknél. A jelenség működési mechanizmusára vonatkozó első magyarázatot akkor nyerték, amikor a botanikusok — egidüttműködve a biokémikusokkal —, megállapítoták: az anyagok, amelyeket eddig mint növekedésgátlókat ismertek, alacsony hőmérsékleten előmozdítják a növekedést. A tudó­sok felfedezték, hogy ezek a növekedéssé fiók a növényeket védik az aszálytól, a talaj nagyfokú sótartalmától és a fagytól. Dr. Daphne Osborne, az Oxfordi Bevetem Mezőgazda­sági Kutató Intézetének munkatársa a „New Scientist” című angol folyóiratban közleményt adott ki az elmúlt napokban a vizsgálatok eddigi eredményeiről. A kémia hosszas elnevezései helyett,­­ mint például decenylborostyánkősav, vagy chlorelyltrimetilaminoboros­­tyánkőamidsav, — az angol kutatók rövidebb jelzéseket használtak: DS, CCC és B9 megjelölést. Az almafa virágjának mintegy 95 százaléka, amelyet «ared részére felhígított DS fDecenylborosfegánkő­savi oldattal befec^d­»*. i.kk — MM 2 aré* fegahuefeitt —l*T méBetit Ugyanakkor hasonló feltételek között a kezeletlen fák minden virága elpusztult a fagy következtében. A befecs­kendezett babvirág MM százaléka ellenállt a fagynak, a kezdetien ellenőrző kultúrákból viszont egyetlen virág sem élte át a kétórás fagyot Ugyanígy viselkedett az S napig igen gyenge DS tartalmú viszel öntözött kéthe­tes babpalánta, a CCC tartalmú talajban nevelt paradicsom és a CCC-vel vagy B9 csattal permetezett káposzta palánta te ellenállt a hidegnek.. A tudósok, hogy ti vegyi anyagok e titokzatos hattta­mechanizmusának titkát leleplezhessék, mindenekelőtt meg­vizsgálták a fagyér folyamatát a növényi szövetben. Ha a növényeket erős fagy éri, a sejtek közötti nedves részeken parányi jégkristályok képződnek; a­­jégképződés egyre halad a sejtfal belseje felé. Nem túlságosan erős fagy esetében a protoplazma sejtfalának belső oldalán lévő vékony zsírréteg védelmet nyújt a fagyás ellen. A sejtfalban levő jég a protopfeamától vizet von el, ezért a sejt belsejében emelk­edik az oktat koncentrációja. A koncentrált oldat mint ismeretes, később fagy meg, mint a hígított oldat A vízszegény sejtplazma még a mínusz 130 fokos hidegnek is ellenáll. Bebizonyosodott az is, hogy a vegyi anyagok alkalmazása következtében a szigetelő zsírréteg megvastagszik és a külső sejthártya áteresztőképessége növekszik. Megoldódott tehát a kérdés, hogy miért éppen a növe­kedést akadályozó anyagok teszik a növényeket ellenállóvá a faggyal szemben. A növekedésben akadályozott növények­nek ugyanis kevesebb és sűrűbb a sejtplazmája és vastagabb a sejtfala. A növekedésgátló anyaggal kezelt növény sejtjei ily módon megváltoznak, a növény az utólagos fagykezelést úgyszólván ,,észre sem veszi”. A növény változatlan ütemebn tovább növekszik. A kutatómunkának igen nagy a jelentősége a világ­élelmezés szempontjából: azokat a kultúrnövényeket, ame­lyeket ezideig csak a meleg éghajlat alatt termeltek, szigo­rúbb éghajlati viszonyok között is termeszteni lehet. S. L VLAGYIMIR LENCOV: c4 kik­ o krai a h a szepelem Betépett egyszer a bürokratához az édes Ámor késő »Stelen. — Hozzám? — kérdezte. — Roppant restellem, jöjjön tán holnap kettőtől ötig, de nem akadna önnek dolga más, ma nincs tovább félfogadás. (Oroszból ford.: Pogonyi Antall -11 A magyar sajtó napja­ iVTCI évre december 7-én ünnepeljük a Magyar Sajtó Napját. Rejtvényünk szemlét ad a magyar sajt© történeté­ről. VÍZSZINTES* 1. 1780-ban, Pozsonyban megjelent, első magyar nyelvű hírlap. 12. Állami bevétel­­—13. Sav ellentéte. 14. Doktor. 16. Ket­tős betű. 17. Áruk ki- és be­vitelekor fizetendő. 18. Időha­tározó szó. 19. Fej. 20. Léte­zést jelentő ige. 21. Ruhatisz­­títás. 22. Arcon jelenik meg. 23. Romániai város. 25. Belep­te a por. 26. Milyen. 27. Bot. 28. Sziművésznőnk (Irén) családi neve, keverve. 29. 50 *B-ot. 30. Fél édes. 31. Egy­más utánra. 32. Becézett fér­finév. 33. Régi magyar öltöny­darab. 34. Afrikai folyó. 35. A tüzet vízzel fecskendező. 36. Vonalzó. 37. Petőfi Sán­dor. 39. .. .Kálmán, történet­író. 40. Írunk rá 41. Gyerme­ke­kfölő( ékezettel). 42. Tá­maszték. 43. Ilusztrált. 44. A Szovjet Antó egyik népe (rö­viden). 45. Tizenkét hónapja. 46. Számnév. 47. Kicsontozott hal. 4­­3,14. 49. Égtáj. 50. Ki­tüntetés. 52. Mesgye. 53. Női név. 54. Német személyes névmás. 55. Számnév. 58. Cukros. 59. Bírósági ügy. 60. Hétköznaponként 750 000 pél­dányszámban megjelenő napi­lapunk. 53. Földünk legma­gasabb hegységnevének fele. 64. Igekötő. 65. Shakespeare királya. 87. Szovjet folyó. 69. Neves és rostnövény. 78. Női név. 72. Férfi párja. 73. 1966- ban. 74. Irodalomtörténetünk egyik legjelentősebb irodalmi és kritikai folyóirata, a szá­zadelő irodalmi megújulásá­nak szervezője (1908). 75. Ezt az állampolgár fizeti (—'). 76. Ezt a pasztát kenjük a padló­ra (—'’). 78. Férfi­név. 80. Tö­rök férfinév. 81. DN. 82. Fel­kiáltó szócska 83. Régebbi iskola típus. 84. Férfinév be­cézve. 85 Mint a vízszintes 12-es. 87. Kossuth szerkeszté­sében 1841-ben megindított lan, amely hetenként kétszer jelent meg. FÜGGŐLEGES: 1. 1845-ben Frankenburg Adolf szerkesz­tésében jelent meg. 2. Nagy költőnk. 3. Menj, angolul. 4. Régi nép. 5. Szeszesital. 6. Wells személynevének kez­dőbetűi. 7. Neves színművé­szünk volt (István). 8. „a”-val — szósz. 9. Vétó (—). 10. Ide­gen — nem. 11. D. S. 15. A Kommunisták Magyarországi Pártjának 48 esztendővel eze­lőtt megjelent hivatalos lap­ja. Évfordulója: a Magyar Sajtó Napja. 17. Nem szelíd. 18. Fő ütőér. 19. Befejezésű vég zenei elnevezése (olasz szó). 20. Mint a függőleges 17-es. 21. Nehéz selyem. 22. Pestkörnyéki helység. 24. Mint a vízszintes 27-es. 25. Illeték. 26. Két szó a­ bátor* b) ugyanaz — rövidítve. 28. Hal. 28. Feljegyez. 31. Mint a függőleges 21-es. 34. Soktagú. 36. Naponta olvassuk. 37. Pép (i­ü). 39. Hónapi. 40. Férfi név. 41. Vetítik. 43. Bú­za része. 44. Gyakori kérdés. 46. Számnév. 47. Mai. 49. Fa­fajta, megcserélt betűkkel. 50. Ébredezik. 51. Kisfaludy Ká­roly szerkesztésében megje­lent irodalmi almanach. 53. Porció. 54. Kötőszó. 56. Ritka női név. 57. Műalkotás fő­gondolata. 58. Fajta. 59. El­múlt nap, keverve. 61. Ügy legyen, latinul. 62. Pestkör­nyéki helységben (első ma­gánhangzón felesleges éke­zet). 63. 1843-ban indult di­vatlap a főnemesség számára. 66. Képzőművészeti alkotás. 68. Szovjet folyó­k névelővel. 69. Élet. 70. E­gyik szülő ne­vének része. 71. Lábával lök­dös. 73. Pászrtorköltemény* franciául (utolsó előtti betű­je kettőzve). 74. Innen való a bibliai ifjú. 75. Vissza: büsz­ke madár. 76. Vissza­­aludt 77. Politikai napilap. Jókai Mór indította 1863-ban. 79. Rag. 80 Női becenév. 82. Juttat. 84. Igekötő. 85. K. R. 86. Majdnem apa! A megfejtést a vízszintes 1., 60., 74., 87 valamint a függőleges L. 15., 51., 63. és 77. számú sorok adják. K. A.

Next