Fejér Megyei Hírlap, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
2— Bővülő kapcsolataink az NDK-val Az utóbbi időben tovább fejlődtek és jelentősen bővültek kapcsolataink a Német Demokratikus Köztársasággal. Különösen külkereskedelmi forgalmunk emelkedése tükrözi e kapcsolatok bővülését Az 1950 évi 284,1 és 96,2 millió devizaforinttal szemben .4- et telünk, illetve behozatalunk 1966-ra 1848,6 és 1 millió devizaforintra emelkedett Ha végig tekintjük a két ország 1966 évi forgalmának cikklistáját, azon mindkét fél számára rendkívül fontos termékekkel találkozunk. Magyarország autóbuszokat, különleges gépjárművehet szerszámgépeket, elektrotechnikai készítményeket,gyógyszert és gyógyszer-alapon vágót, textil- és bőrárut, lélelmiszercikkeket, gyümölcsös főzelékféléket szállít az IRDK-nak Cserébe személyestehergépkocsikat mezőgazdaság gépeket műszereket, irodagépeket és alkatrészeket, nyomdaipari pénzeket, a visontai külszíni fejtés berendezéseit, háztartási gépeket és berendezési tárgyaikat kapunk az NDK-tól. Természetesen ez a felsorolás csak igen hézagos képet ad a két ország kereskedelmi forgalmának sokrétűségéről. Fejlődő kapcsolatainkat a két kép között egyre jobban elmélyülő barátságon felül az NDK gyorsuló gazdasági fejlődése is alátámasztja. ..z NDK ipari termelésének emelkedése az elmúlt öt esztendőben 5,9 százalék volt 1950-hez viszonyítva az általános termelési emelkedés 389 százalékot mutatott, ezen belül a vegyipar 428 százalékot ért el. A mezőgazdaság itt is némileg lemaradt az ipari termelés mögött. Az évi termelésnövekedés átlaga a mezőgazdaságban 1951 és 1964 között 3,3 százalékot tett fel Fejér Megyei Hírlap Egy hét a világpolitikában A húsvét utáni hét nemzetközi eseményeinek krónikáját három nagy problémakör: az európai biztonság, a vietnami kérdés és harmadsorban a közel-keleti feszültség köré lehet csoportosítani. A hetet azonban olyan esemény is színezte, mint a görög kormányválság újbóli — két éven belül immár sorozatban történő — kirobbanása. Az európai biztonság természetesen egyet jelent a német kérdéssel, még pontosabban a bonni kormány legmélyebb alapjaiban változatlanul agresszív politikája elleni küzdelemmel. A húsvétot megelőző hetekben egész sor szocialista ország — a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország — vezetői a legmagasabb szinten tárgyaltak a bonni politika ellen hozandó intézkedésekről. Ismeretes, hogy e tárgyalássorozat formai eredménye az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia között létrejött kétoldalú egyezmények voltak. Politikai értelemben azt az alapvető megállapítást hozták ezek az eszmecserék, hogy a Kiesinger-kabinet politikája az európai enyhülés fő akadálya. Az előbbiektől eltérő szinten, de kétségkívül a húsvét előtt lefolytatott eszmecserék folytatását jelezte az NDK külügyminiszterének, Otto Winternek magyarországi látogatása,a hét közepén Budapesten lezajlott magyar-NDK külügyminiszteri tanácskozás. Természetesen teljesen más oldalról és más szempontok szerint — de ugyancsak az NSZK-val és az európai kérdésekkel áll kapcsolatban Humphrey amerikai alelnök nyugat-európai körútja. Az alelnöknek az a feladata, hogy meggyőzze a nyugat-európai kormányokat Washington nem merül el teljesen a vietnami konfliktusban és továbbra is aktív szerepet akar játszani Nyugat-Európában. A Humphrey-látogatás legfőbb célpontja Bonn. Feladata ebben a vonatkozásban a jelek szerint az, hogy szétoszlassa az amerikai-nyugatnémet viszonyban az utóbbi hetekben keletkezett feszültséget. A fő kérdés kétségkívül az, hogy Bonn átlátszó technikai-gazdasági érvek felhasználásával mindenképpen meg akarja gátolni az atomfegyverek elterjesztésének tilalmáról szóló atomsorompó-egyezmény aláírását. Humphrey missziója önmagában is bizonyítja a Kiesinger kormánnyal szemben szocialista részről hangoztatott megállapítások igazságát: a stílus és a „hangvétel" formai módosításától függetlenül továbbra is Benn tekinthető az európai enyhülés legfőbb akadálynak. A nyugat-európai közvélemény hangulata és a távolkeleti események egyben azt is mutatják, hogy Humphrey feladatának másik része sem könnyű. Rendkívül nehéz meggyőzni a nyugat-európai kormányokat arról, hogy az amerikai külpolitika európai akciószabadságát nem bénítja meg a vietnami agresszió , és még nehezebb meggyőzni a nyugat-európai közvéleményt a távol-keleti amerikai politika helyességéről! Szinte szimbolikusnak tekinthető, hogy Humphrey utazásának első óráiban a nyugateurópai országok politikai életét a békemenetek és a vietnami háború elleni tömegtiltakozások jellemezték , és magában Nyugat-Németországban több mint 150 ezer ember vett részt ezeken a tüntetéseken. .. A távol-keleti amerikai politika ezen a héten tett bizonyos taktikai lépéseket Humphrey faladatának megkönnyítésére. Ezek — az egyébként meglehetősen átlátszó — taktikai lépések U Thant ENSZ főtitkár új vietnami „béketervével” állanak kapcsolatban. Az amerikai külügyminisztérium sietett kijelenteni, hogy „elfogadja” U Thant javaslatait. A közelebbi vizsgálat azonban figyelemre méltó hiányosságokat tár fel. U Thant korábbi békejavaslataiban a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként említette a VDK elleni bombatámadások megszüntetését. Amikor mostani javaslatait benyújtotta, hét ízben ismételte meg, hogy feltétlenül szükséges az amerikai bombázóagresszió megszüntetése. A nyilatkozat hivatalos szövege azonban ezt nem tartalmazza, hanem lényegében átalános tűzszünetre hív fel „a jelenlegi állások befagyasztásával”. Így az amerikai külügyminisztérium „elfogadási nyilatkozatának” sincs konkrét értéke — annál is inkább, mert abban szó sem esik a bombatámadások beszüntetéséről. A VDK külügyminisztériuma ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy ilyen helyzetben a tűzszünetre és a feltétel nélküli tárgyalásokra való felhívás voltaképpen egyenlőségjelet tesz az agresszió elkövetője és az agresszió áldozata között. (A VDK nyilatkozata ebből az alkalomból ismételten leszögezi: az ENSZ-nek nincs joga arra, hogy bármilyen formában is beavatkozzék a vietnami kérdésbe.) A világpolitikai küzdelem két döntő színteréhez fontosságában nem mérhető , de az utóbbi hetekben pattanásig kiéleződött közel-keleti helyzet is magasszintű tárgyalások témája volt a húsvét utáni héten. Az alapproléma itt kétágú. Először: az adeni angol támaszpont gócpontjává vált egy olyan politikai-katonai tevékenységnek, amely az angolok távozása után Dél-Arábiát a gyarmati hatalmaktól függő feudális főnökök vezetésével vazallus-területté akarja változtatni. Ez a törekvés veszélyezteti a Jemeni Arab Köztársaság létét, amely ma is fegyveres harcot vív fennmaradásáért. Másodszor: ebben a kérdésben rendkívül kiéleződött a feszültség az arab világon belül, elsősorban a feudális erőket amerikai-angol sugalmazásra támogató Szaud- Arábia és az Egyesült Arab Köztársaság között. Miközben az adeni kérdést, a pillanatnyilag Kairóban tartózkodó ENSZ-bizottság vizsgálja, Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba érkezett és tárgyalásokat folytatott Nasszer elnökkel. A szovjet diplomácia kezdeményezőkészsége és aktivitása ezen a területen is azt a célt szolgálja, hogy megerősítse az új gyarmatosítás ellen harcoló erők helyzetét. Gömöri Endre A szocialista országok és a bonni politika - Humphrey feladatai — A Thant furcsa javaslata — Közel-keleti feszültség Partizánharcok Angolában A világ harmadik gyarmatbirodalmával rendelkező Portugália alatt is megmozdult a talaj afrikai gyarmatain. Mocambique és Portugál Guinea után egyre sűrűbben érkeznek hírek Angolából, ahol az Angolai Nemzeti Felszabadítása Front 1961-ben hozott döntése alapján mál összehangolt partizántevékenység bontakozott fel. Az 1 246 700 km* kiterjedésű hatalmas országban ma több mint 5 millió ember é. A felszabadító háború legrégibb frontja, amelyenár hat évvel ezelőtt kialakult, az. Északi front Hatalmas területiek kerültek itt a partizánok ellenőrzése alá több tucat település működik velük együtt. Helyzetüket azonban nagy mértékben megnehezíti az a körülmény, hogy az Északi front működési területe központi helyen fekszik, a gyarmat székhelyétől, Luandától mindössze 250 km-re. Angola északi határaitól viszont széles sáv választja el, amely megnehezíti a gyógyszerek és egyéb, csak külföldről fedezhető szükségletek kielégítését. Igen erős a másik, Cabinda tartomány egyik övezetében lévő front is. Ezt portugál ellenőrzés alatt álló sáv választja el a Kongó torkolatától. De a Havembe hegység sűrű erdei, amelyek Cabinda nagy részét borítják, kedveznek a partizán háborúnak. Közép- és Kelet Cabindában teljesen megbénult a portugál közigazgatás. A portugál egységek csak a Kongót vezető fő útvonal sávját tartják ellenőrzésük alatt, Kele és Chabinda gyakorlatilag elnéptelenedett, több mint 60 ezer lakos Brazzeville—Kongóba menekült innen. A múlt évben nyílt meg a harmadik, a keleti front. Centruma a zambiai határ közelében lévő Luso helységben van. Ennek a frontnak fontosságát növeli az is, hogy a terület elsőrangú stratégiai jelentőséggel bír. Itt halad keresztül az ún. benguelai vasútvonal. Ezen szállítják az egész katangai rezet és a zambiai réz egy részét Ugyancsak itt van Lobito bányavidék, Lunda gyémánttermő körzet, valamint a legnagyobb portugál légitámaszpont Cago-Coutinho. A három angolai fronton tavaly a gortaifiai egységek 800 halottat és több mint 200 sebesültet vesztettek. Emelett az utóbbi időben a partizánok tevékenysége egyre jobban megközelíti a nagyobb portugál központokat Samfbal, iWi. április £ Magyar—bolgár együttműködés Pénteken a parlament delegációs termében Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese és Tano Colov, a bolgár Minisztertanács elnökhelyettese aláírta a magyarbolgár gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság hetedik ülésszakának jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen voltak a két kormányküldöttség tagjai, továbbá Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete. Az együttműködési bizottság március 28-tól 31-ig Budapesten tartotta ülését. Megállapította, hogy a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése sikeresen fejlődött. A gépiparban, a vegyiparban és a népgazdaság egyéb ágazataiban kialakult termelési kooperáció és szakosítás alapján állandóan növekszik országaink között az árucsereforgalom. 1966-ban tizenkét százalékkal nagyobb volt, mint az azt megelőző esztendőben, s 1967-re további növekedést irányoztak elő. A két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés hatékony továbbfejlesztése érdekében megvitatták és előirányozták új együttműködési formák alkalmazását. A bizottság megvizsgálta az Intranszmas és az Agromas magyar—bolgár társaságok tevékenységét, és megállapította, hogy azok szervezetileg megerősödtek, sikeresen oldották meg a két ország által rájuk bízott feladatokat. Magyar internacionalisták — a spanyol szabadságért Spanyolország népe 1930 és 1936 eleje között két ízben ▼ívta meg szabadságharcát a reakció ellen. Elsöpörte Primo de Rivera tábornok fasiszta diktatúráját és cinkosát, XIII. Alfonz királyt. Az uralomra került köztársasági kormány erélytelensége következtében először 1934-ben kísérletezett az ellenforradalom, majd 1936 július 18-án Franco vezetésével katonai lázadás tört ki a népi vívmányok ellen. 1936 július 19-én a spanyol demokraták és antifasisztáik megálljt kiáltottak a lázadóknak, akik Mussolinitól és Hitlertől kértek, s kaptak azonnali segítséget. Csakhamar lángba és vérbe borult egész Spanyolország, a fasizmus megmutatta igazi lényegét. Ekkor alakultak meg világszerte a spanyol nép igazát támogató szolidaritási bizottságok, s tódultak az önkéntesek Spanyolország földjére a világ minden részéből. Rövidesen 54 ország harcosai segítettek a spanyol népnek. Vérüket ontva bizonyították be, milyen nagy erő az internacionalizmus, a népek testvérisége. Magyarország fiai közül mintegy 1000—1200 önkéntes jelent meg a spanyol frontokon. Dolores Ibárruri így írt róluk: „Magyarországról, ahol a munkásmozgalom súlyos vérveszteséget szenvedett, mert a reakció kegyetlenül leverte az első Tanácsköztársaságot, olyan antifasiszta harcosok csoportjai jöttek Spanyolországba, akik saját bőrükön tapasztalták, mit hoz a fasizmus a dolgozó tömegeknek. Köztük volt Münnich Ferenc, a magyar kormány későbbi miniszterelnöke, az író Zalka Máté (Lukács tábornok), Szántó Rezső, Mező Imre, és Cséby Lajos.” Magyarország antifasiszta fiai a spanyol háború elejétől részt, vettek a harcokban. Hősiességüket és áldozatkészségüket véráldozatuk bizonyítja: létszámuk fele ádáz csatákban esett el spanyol földön. Eleinte az önkéntesek maguk választották parancsnokai,kat, s jelentős harci önállósággal rendelkeztek. 1937 április 1-én tértek át a reguláris hadviselésre. Ekkor jött létre Pedro Fernandez kapitány, azaz Cséby Lajos parancsnoksága alatt a magyar zászlóalj. Ezt gyorsan mozgó alakulatnak nevezték, amely mindig ott tűnt fel, ahol kipróbált harci erőre a legnagyobb szükség volt. Ebbe a zászlóaljba, hősi hírének vonzásaként, spanyol és francia kombattánsok is kérték felvételüket. Túlzás nélkül megállapítható: a magyar zászlóalj története, a dicsőséges helytállások története. Védték a spanyol nép szabadságát. Felsorakoztak Hitler és Mussolini ordasai ellen. Európa déli részén igyekeztek megállítani a fasiszta hinterland kiépítésének véres folyamatát. De a „semleges” országok be nem avatkozási politikája, a spanyol köztársasági vezetők e°v részinek tétovázásával párosulva — a szabadságharc győzelme ellen hatottak. Franco idegen erőkkel győzött Még él, de segítői, Hitler és Mussolini már letűntek a történelem színpadáról. A spanyol szabadságharc hősei azonban élőbbek, mint valaha. .. AUTÓSOK, MOTOROSOK FIGYELEM! Hibás kilométeróráját jótállással javítja az Órások Ktsz Bp. XIII. Pozsonyi út 30. sz. alatti fiókja. Telefon: 494—835 Utánvéttel szállítunk: 2315