Fejér Megyei Hírlap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

A TARTALOMBÓL A vita íratlan szabályai Szabadi­­dő és a népművelés Művészeire nevelő szakkörök (fejér negyei i XXV:érft)l,am.W8.w. | » jMSLIM Nőtt a és külföldi túrák száma Beszélgetés az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda igazgatójával Tegnap Székesfehérváron járt Völgyi István, a KISZ ifjúsági és diákutazási iro­dájának igazgatója. Megyei látogatása az Express megyei kirendeltségének fejlesztésé­vel és a jövő évi program­mal volt kapcsolatos. La­punk munkatársa kihasznál­ta az alkalmat és 3 kérdésre kért választ Völgyi Istvántól. KÉRDÉS: — Hogyan látja a megyei kirendeltség munkáját? VÁLASZ: — Az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda tevékeny­sége az elmúlt években je­lentősen megnőtt. Harminc­ezer magyar fiatal látogatott el külföldre 1969-ben. Hoz­zánk pedig ötvenezer külföl­di fiatal jött egy év alatt. Az ország tájaival pedig 140 ezer fiatal ismerkedett az Expressz iroda útjai során. Ebben jelentős része van a megyei kirendeltségeknek. A Fejér megyei kirendeltség is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az utak száma és az azokon résztvevő fiatalok száma­ állandóan nő. Ez késztet bennünket arra, hogy tovább fejlesszük a megyei kirendeltségeket Így például Dunaújvárosban 1970. január 1-től egy fél állásos szervezőt állítunk be. Szé­kesfehérváron is fejleszteni szeretnénk a kirendeltséget, önálló irodát kívánunk nyit­ni. Ha ez a megye és a vá­rosi szervek segítségével megvalósul akkor itt hely­ben intéznénk el az utazás­sal kapcsolatos dolgokat, s ez nemcsak a központot teher­mentesítené, hanem az uta­zók dolgát — ami elsődleges célunk — könnyítené meg. KÉRDÉS: — Mit hallhatunk a jövő évi tervekről? ■ VÁLASZ: — 1970-ben további forga­lomnövekedésre számítunk, ezzel kapcsolatban az a fő célunk, hogy még jobb kö­rülményeket biztosítsunk. Ez nem egyszerű feladat, hiszen a szállások 50 százalékát bé­reljük és a szállítással is elég sok gondunk van. Ebből kö­vetkezik több terv, elképze­lés is. Több szállást kívá­nunk létesíteni és szeretnénk elérni, hogy a közlekedési vállalatok szerződéses alapon az eddigieknél jobban kielé­gítsék autóbusz-igényeinket. Ezt a célt szolgálja az is, hogy saját autópark létesíté­sét is tervezzük. KÉRDÉS : — Jelentősebb külföldi utak 1970-ben? VÁLASZ: — 1970-ben is nagyon sok utat szervezünk. Talán nem tűnik túlzásnak, ha azt mon­dom, hogy a világ szinte minden részébe eljuttatjuk fiataljainkat, így többek kö­zött Japánba is. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a szovjet társirodával együtt­működve, a felszabadulás 25. évfordulója, illetve a Lenin centenárium jegyében szer­­­vezünk több utat Májusban 6000 magyar fiatal Szovjet­unióbeli útjáról állapodtunk meg. Tekintettel arra, hogy az igény ennél nagyobb volt, újabb tárgyalásokat folytat­tunk, s ennek eredményeként valószínű a jubileumi, illetve a centenáriumi esztendőben 10 ezer magyar Expressz utas ismerkedik a Szovjetunióval. Völgyi István beszélgeté­sünk során többször is hang­súlyozta, hogy a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a megyei KISZ-bizottságok nevelőmun­kájának segítését célozzák, szorgalmazzák a külföldi és a hazai tapasztalatcseréket és ez nem véletlen, mert az ifjúsági utazási iroda célja és feladata a KISZ munká­jának segítése. B. B. Erzsébet virágjai Tegnap ezer szálas „kü­­lönszállítmány” érkezett, mégis virághiány volt a fehérváriak Erzsébet napi ajándék­rohamán. Sokez­­ren fordultak meg a nép­szerű névnap előtti napon a virágboltokban. Az idei Erzsébet nap újabb rekordot jelentett, nemcsak a kertészet és a virágboltok, hanem az ajándékboltok számára is. A szegfű-, margaréta- és krizantémcsokrok mellé el­sősorban kerámiát kapnak ajándékba ma a névnap ünnepeltjei. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Budapestre érkezett Alois Indra A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására kedden Magyarországra ér­kezett Alois Indra, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának titkára. A csehszlo­vák vendéget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Tóth Mátyás, a Központi Bizott­ság osztályvezetője fogad­ta. Jelen volt Frantisek , Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) eki felrépü­dni Kui János ellenőrzi az őrlés minőségét Az első magyar gázturbinás csúcserőmű Óránként két korszerű villamoserőmű teljesítmé­nyének megfelelő 300—400 megawattal növekszik a magyar villamosenergia­­rendszer terhelése minden hétfőn reggel, amikor hir­telen igen sok fogyasztó kezdi használni különböző elektromos gépeit, beren­dezéseit. A szocialista or­szágok egyesített­­energia­rendszerében, amelynek ha­zánk is részese, ez a „fel­futási sebesség” eléri az óránként 4000—5000 mega­wattot. Ezekkel az adatokkal tá­masztotta alá Schiller Já­nos, a Magyar Villamos­­Művek Tröszt vezérigazga­tója annak a konferenciá­nak az időszerűségét, amely kedden reggel kezdődött a Technika Házában arról, hogyan lehet a leggazdasá­gosabban kielégíteni a csúcsfogyasztás idején tete­mesen megnövekvő villa­mosenergia igényeket. A konferencián, amely­nek elnökségében Lőrinc Imre nehézipari miniszter­­helyettes is helyet foglalt, körülbelül 250 hazai és 120 külföldi szakember vesz részt. Az utóbbiak 18 or­szágból érkeztek erre a ta­nácskozásra. A háromnapos konferecián­­ elhangzó 64 előadásnak is körülbelül a felét külföldi szakemberek tartják. (MTI) Gumiabronc­-csere a kislángi Béke Tsz ödöni kerületének gépműhelye előtt. Gyorsítani teli a tekszicabetakarítást • telifa mint százezer heid még szántatlan A Fejér megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Osztályára kedden délelőtt érkeztek be azok a jelentések, amelyek az idő­szerű mezőgazdasági mun­kák állását rögzítik. A kora délutáni órákban végeztek az összesítéssel. Kövesi An­taltól, az osztály szakfel­ügyeleti csoportvezetőjétől kértünk tájékoztatást. K örömmel közölhetem, hogy a kenyérgabona vetést a termelőszövetkezetek ide­jében, jó minőségben elvé­gezték, a takarmánybúza ve­tésnél mutatkozik némi le­maradás, de megítélésünk szerint a tervezett mintegy kétezer holdba már nem is kerül a mag. A napraforgó, burgonya betakarítása is be­fejeződött, cukorrépából pe­dig mindössze 103 hold sze­dettem — Ezek szerint a cu­korrépa terület is majd­nem „tiszta”. — Sajnos itt van egy gond. Ez pedig a szállítás,­­ mert több mint 200 hold termését még ott láthatjuk a földeken. Az időjárás most már valószínű nem lesz olyan kegyes hozzánk, mint eddig volt, jönnek a tartós esők, földútjaink feláznak. Éppen ezért kívánatos vol­na, ha a cukorrépát mielőbb kiszállítanák az átvevőhe­lyekre, ha kell, a szállítóesz­közök koncentrálása árán is. Ezzel sok közös gazdaság nagy gondtól szabadulna meg. — Milyen a cukorrépa­termés? — Végleges adatunk még nem áll rendelkezésre, az eddig felszedett és átadott cukorrépa átlaga 193 hol­danként. Ez megyei szinten nem rossz eredmény.­­ A megye gazdái szinte nem emlékeznek arra, hogy olyan kukoricamennyiség termett volna, mint idén. Ez nyilván a nagyobb szaktu­dást, a hozzáértő munkát, a­­ jó vetőmag megválasztást, stb. igazolja. Tapasztalataink szerint azonban még elég sok kukorica áll a lábán. Mit mutat a statisztika? — Ezzel kapcsolatban én sem közölhetek jót: a tanácsi területek 86, a termelőszö­vetkezetek közös területének 77 százalékáról helyezték csupán biztonságba a ter­mést. — Pedig a munkát most elég sok csőtörő, kombájn, adapter segíti, gyorsítja. — Igen, ennek ellenére nagy a lemaradás. A szállí­tási kapacitás is kicsi. Hogy ez a munkafolyamat meg­gyorsuljon, azt tudjuk taná­csolni: ne várjanak a ter­melőszövetkezetek addig, amíg a­­ gépek elvégzik a munkát, hanem az összes gépi kapacitás igénybevétele mellett lássanak hozzá a kézzel való töréshez. Csak így képzelhető el, hogy a kellemetlen, rossz időjárás beálltáig végeznek. Egyéb­ként kitűnő a termésátlag, az eddig betakarított terüle­ten 23,5 mázsa kukorica ter­mett átlagosan holdanként.­­ Ha a betakarítás üteme lassul, akkor nyil­ván bajok vannak a fcu­­kokoricaszárral is? — Ennek a felét vágták csupán le eddig. Pedig a to­vábbi mezőgazdasági mun­kák végzése részben ettől is függ. Gondolok itt a mély­szántásra. — Nem emlékszünk olyan esztendőre, hogy befejezték volna közös gazdaságaink idejében ezt a munkát. Va­jon ez az év eltérő lesz a többitől? — Sok reményünk nincs rá. A mai összesítés szerint ugyanis az összterületnek mintegy 39 százalékán vé­gezték­ el a mélyszántást. Ta­valy hasonló időszakban már 54 százaléknál tartottunk, s hozzáteszem, hogy 1968-ban jóval több gép és eszköz állt termelőszövetkezeteink ren­delkezésére, mint idén. — Gondoljuk, hogy a ter­melőszövetkezetek vezetői, tagjai is látják: rendkívül fontos az őszi mélyszántás. De ezen túlmenően milyen szervezési intézkedést java­sol megvalósítani? — Valószínű közhelynek tűnik, de feltétlenül szükség van elsősorban az összes szállítási munkák mielőbbi befejezésére, hogy aztán az erőgépek teljes egészében a mélyszántást végezhessék. Az arra alkalmas gépeknél pe­dig jó volna, ha nyújtott, vagy két műszakban dolgoz­nának. Az ilyenféle gépi összpontosításra, szervezésre nagy szükség volna, hiszen több mint százezer hold szántatlan területünk van még a megyében.­­ — Úgy véljük, a mély­szántás jelentőségéről sem kell sokat beszélnünk. — Sokat nem, mert hiszen ennek­ lényegét ismerik, tud­ják termelőszövetkezeteink. Azt viszont elmondom, hogy a meteorológiai intézet táv­prognózisa szárazabb évet jósol, mint amilyen az idei volt. Ezért tehát most külö­­­nösen nagy jelentősége van a mélyszántásnak, hiszen ez az egyik módja a téli csapa­dék „megfogásának”. Sok hát még a tennivaló földjeinken. Akad még beta­karítani-, szállítani- és szán­­tanivaló bőven. Termelő­­szövetkezeteinken a sor, hogy a tél beállta előtt mindezekkel végezzenek. A maguk és az ország érdeké­ben. Orsovai Tibor

Next