Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
Szerda, 1970. június 3. „A föld legjámborabb folyója“ és mostanában annyi rosszat kiabálunk róla! A szelíd Tiszáról. Szépségét, nyugalmát dalokban örökítette meg a nép, nagy költőink versbe foglalták sajátos hangulatát... Ám halljuk naponta: „Láncát” akarja letépni ismételten a megveszekedett Tisza. Ember és víz barátsága egyidős az emberrel. Ősidőktől folyók partjára telepedett, hogy szomját oltsa, testét füröszsze, vízi országútján barangolhasson. Szegedet is a Tisza nevelte, tette naggyá és közkedveltté. Egy ízben már vízárral verte, s bármily furcsa, ám igaz: a Tisza pusztítása tette széppé Szegedet. A város újjászületése megsokszorozta korábbi szépségét. Ha a szőke folyó értené szavunkat, most megkérdeznék: miért fenyegeti pusztulással gyermekét? Ám nem érti, sem szelíd szépségében, sem féktelen haragjában. A város főterén van egy emlékmű, melynek egyik szobra az építő Tiszát, másik szobra a romboló Tiszát jelképezi. Most a folyónak ezt az arcát látja a város népe és védőserege. És ez az arc — fenségében is — hátborzongató! Többször láttam háborogni, amikor a parti fürdő medencéit és víkendházait elöntötte tavaszi haragjával. Éreztük erejét, de bíztunk benne: nem lép ki medréből. Most olyan, mint a megháborodott: ostromolja szülöttét. Naponta izgatottan hallgatjuk a híreket és Petőfi szeretett, Tiszájára gondolunk. Annyi rosszat kiabáltok róla./ Pedig ő a Föld legjámborabb folyója... Várjuk a híreket az ember és a folyó küzdelméről. A gátakon tízezrek csatáznak az árral, a rádiók és tévék előtt milliók sorakoznak a gátvédők közé gondolatban és szívszorongva. Emberek és gépek, katonák és civilek, fiatalok és idősebbek szabolázzák a Tiszát, mint a gazda megbokrosodott paripáját Ki kerül ki győztesen? Kétségtelen, az ember! Ám milyen áron? A küzdelem tétje: megvédeni a Tisza-menti várost, a községeket, az olajmezőt. Megvédeni az embereket, az otthonokat. A fenti kérdésre Hemingway szavaival válaszolunk: „az ember nem arra született, hogy legyőzzék”. A víz — bár pusztíthat — nem győzhet le. Folyók békeidejében a víz — az ember szövetségese. Folyók megbokrosodásakor a víz — az ember ellensége. Gátat vetni a Tisza haragjának szinte emberfeletti erőfeszítés, és éppen ezért EMBERI. Mert az ember időnként önmagát múlja felül. Most ilyen időket él a Tisza népe, melyet szeretett folyója el akar nyelni. 1 Tízezrek a gátakon, egy ország a gátak mögött. Nagy erőpróba. Balogh Ödön Gyorssegély tíz teherautón Az árvízkárosult tsz-tagok segélyezésére szombaton (május 30-án) indult útnak tíz teherautóból álló konvoj, mely az Észak-Fejér megyei Tsz Szövetség első gyorssegélyét vitte a távoli Csegöldre és Császlóra. Szállítmányuk: 361 mázsa burgonya, 10 ezer 500 tojás, 13 mázsa sárgarépa, egy autó takarmányköles vetőmagnak, 15 ezer vegyes palánta és egyebek, ami az élet napi „kenyeréhez” legszükségesebb. Az Észak-Fejér megyei Tsz Szövetség a csegöldi császlói Fajesi-Zsilinszky Tsz-t patronálja. A két falu parasztságát magába foglaló gazdaság előzetes becslések szerint mintegy 15 millió forint értékű kárt szenvedett. Az árvíz 353 lakást érintett, ebből 178 összedőlt. 3900 holdas gazdaság területéből 3300 hold magas vízállás alatt volt, így a növénytermesztésben mintegy 90 százalékos kárt szenvedtek. Nagy veszteségek érték az állattenyésztést, a gyümölcstelepítéseket ebben a Szabolcs-Szatmár megyei községben. A szövetséghez tartozó gazdaságaink természetbeni segélyajánlásai oly bőségesek, hogy a szövetség nem győzi szállításukat gépkocsikkal. A vízverte községekbe vezető vasutak ugyanis megrongálódtak. Készül a következő, nagyobb szállítmány az említett gazdaságba, ezúttal főleg takarmánygabonát visznek a Fejér megyei gépkocsik Csegöldre és Császlóra Tanzániai fiatalok 3000 forintja A Székesfehérvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban továbbképzésen résztvevő tanzániaik június 1-én közölték az intézet vezetőségével, hogy segíteni szándékoznak az árvíz sújtotta lakosságon. Tudják, hogy lehetőségük nem túl nagy, de együttes elhatározásuk szerint 3000 forintot átnyújtanak a károsultak javára. Az intézet nevében dr. Németh József köszönte meg anyagi támogatásukat, és gondoskodott az összeg befizetéséről. Rukákat küldenek — háromezer forint értékben. Gyermek- és női ruhákat készítenek a beloianniszi ruhaipari KTSZ ipari tanulói az árvízsújtotta családok megsegítésére. Adonyból az úttörők ötszázötven forintot küldtek a Tisza-vidékre. Guttamásiban a háziasszonyok ezer forintot gyűjtöttek a károsultak támogatására. A kis- és nagydiákok is A sárkeszi általános iskola kisdobosai a gyermeknapi megvendégelésre szánt pénzösszeget felajánlották az árvízkárosult pajtások megsegítésére. * A székesfehérvári Ságvári Endre Ipari Technikum és Szakközépiskola nevelőtestülete, technikai személyzete átlagosan másfél napi keresetüket ajánlották fel anyagi támogatásul. Ez az összeg azonban elenyésző a károkhoz képest, éppen ezért további más természetű felajánlást is tettek az iskola dolgozói és tanulói. Ennek értelmében — bekapcsolódva a Kohó- és Gépipari Minisztérium újjáépítési akciójába, csupán ebből az iskolából több, mint 200 diák vesz részt, kísérő pedagógusok felügyelete mellett a nyári építési munkában, melynek eredményeképpen egy falut építenek újjá az akció résztvevői. Továbbra is áramlik a segítség A Szakszervezetek Fejér Megyei Tanácsa felhívására a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók öszzesen 296 000 forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak támogatására. A Bodajki gyapjúmosó dolgozói egy napi keresetüket, összesen 30 000 forintot küldtek a bajbajutottaknak. A KPVDSZ megyebizottsága költségvetéséből 19 000 forintot ajánlott fel. A MÉK Vállalat 20 000, a lajoskomáromi szakmaközi bizottság 2000 forintot küldött az árvízkárosultak támogatására. A székesfehérvári Gyógyszertári Központ 30 000 forintot ajánlott fel. Az egészségügyi dolgozók szakszervezetének székesfehérvári járási titkárságagyermekek üdültetését vállalta és takarókat, ruhaneműt küldött az árvízsújtotta családoknak. A Dunai Vasműben eddig 25 000 forintot gyűjtöttek , a károsultak részére. A Vöröskereszt megyei Szervezete tájékoztatása szerint a dunaújvárosi járásban eddig összesen 214 304 forintot gyűjtöttek a bajbajutott családoknak. A Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat állatorvosai és dolgozói az árvízkárosultak megsegítésére a napi keresetüket ajánlották fel és fizették be. Irta - z'bycu andrze 9 fpo MP#* * Napsütéses reggel köszöntött Irat-. . rájuk. Anna kis táskával a kezében lépett be a antikvárt- . .. umba. Nagyon szépnek tűnt most neki a világ. Csak azt !- - ** - 4 sajnálta, hogy el kell hagynia U-_ . Varsót, de tudta, akarta hinni, hogy egy idő múlva ismét visszatérhet, s megláthatja ismét Jászkát, ahogyan Klosst, becézte meghitt perceik alatt. Anna boldog volt. Élete legszebb akcióját végezte el, s külön öröm volt számára, hogy éppen Klossal együtt hajtották végre ezt a feladatot. Boldog és büszke volt, hiszen Henning professzor terveinek megszerzésével ő személyesen is beleszólt a háború sorsába. — Mi lesz Benitával — kérdezte, amint kifújta magát. Nárcis vállat vont, mint aki maga sem tudja mitévők legyenek. Aztán mégiscsak megszólalt: __ Jobban szerettem volna, ha nem kell belekeverni azt a lányt. Rosszul jött ki a lépés, de már jelentettük a központnak, s várom a választ. De Kloss lakásáról már eltávolították a lányt. Még hajnal előtt odaküldtem néhány emberemet, akik biztonságosabb helyre szállították Benitát. ________— 211 —______________________ HÍRLAP SZAVAZTAK A NÉGYLÁBÚAK Kedvező számok a lucerna-szenázsról Rendkívül értékes fehérjehordozó takarmánya a mezőgazdaságnak a lucerna. Veszteségmentes, a beltartialmi értékeket megőrző betakarítási és tárolási módszereit régóta keresik tudományos és gyakorlati munkában ténykedő szakembereink. A gyakorlat számára kielégítő megoldást azonban csak nemrégiben sikerült találnia a Baranya megyei Szentlőrinci Állami Gazdaság főasropómusának, Haller Gáspárnak. Az új eljárás — amit a közelmúltban a megyei állattenyésztési felügyelőség szervezésében 120 gazdaságunk szakképviselete megtekintett, az úgynevezett fóliás lucerna-szenázs készítés kiválónak bzonyul a gazdaságos állattartásban. A kiváló szakember kilenc évvel ezelőtt kezdte meg kísérleteit, és csaknem négy év óta készítenek nagyobb mennyiséget lucerna-szenázsból. Idén már a lucerna 90 százalékát tartósítják és tárolják fóliás módszerrel. Az eljárás lényege: a lucernát levegőtlen körülmények között, kedvező erjedési folyamattal tartósítják. A „recept” szerint a lekaszált növényt azonnal rendsodrozzák — az időjárástól függően 6—24 óráig fonnyasztják, hogy nedvességtartalma 45—50 százalékra csökkenjen, — mert ez a kedvező feltétele a kielégítő erjedésnek. Fonnyasztás nélkül csak cukorral, esetleg savakkal nyerhető meg értékes szilázs. Továbbá: a rendben történő fonnyasztás után a lucernát gépi eszközökkel „egy menetben” felszedik, és 5 centiméter hosszúságúra szecskázzák. A szükséges tömörítéssel tehát a levegőtlen tárolás körülményeit teremtik meg. A felaprított lucerna az előre elkészített áthajtás gödörsilókba helyezett fóliába kerül, amit a helyszínen ragasztanak össze megfelelő méretűre, a szilázs-kazal magasságát is figyelembe véve. A szükséges tömörítést nehéz, gumikerekű traktorokkal végzik. A kész kazal tetejére, illetve a fóliára 10 centiméter vastag szalmaréteget, majd 20—25 centiméternyi földet raknak. A jól elkészített siló nem melegszik be, és 5—6 hét múlva etethető. A szentlőrinci gazdasági mutatók nagy figyelmet keltettek — Csuti Károlynak, a megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójának véleménye szerint — megyénk mezőgazdasági szakembereinek körében is. Az említett gazdaság — a környező hat szövetkezet összesített adatai alapján — az 1 mázsa szenázs tárolására, művelésére széna árban 29 forintot költ, szemben a 60—70 forintos hideglevegős módszerrel. Előnye még: a lucerna fehérjetartalmából 2—3 százalékkal többet képesek megfogni, pontosabban a jó minőségű lucernaszénával szemben 4—5 százalékkal alacsonyabb a fehérjeveszteség. A termelés önköltsége szenázzsal — például a tejnél — literenként 60—60 fillérrel csökkenthető. A marhahizlalás önköltsége kilónként 2,50—3 forinttal mérsékelhető. A hízóbikáknál 40— 45 kilós súlygyarapodás érhető el havonta. A tapasztalatcserén résztvevő gazdaságok szakemberei arról is meggyőződhettek, hogy az állatok — próbaetetés alkalmával — a hagyományos lucernaszénával szemben a szenázsra „szavaztak,“. Az új eljárás előnyei közé sorolható még: csökkenthető a szénabetakarítás gondja, szinte teljes mértékben kivédhető az időjárás szélsősége, a kazal bemelegedése, az öngyulladás veszélye; igen kedvező hatású a következő termésre a gyors betakarítás. Megyénk szakemberei a szentlőrinci tapasztalatcsere után azt mondták: a megyei szarvasmarha-programban megfogalmazott követelményeket a szenázs készítéssel, a módszer széles körű megyei kiterjesztésével akár idő előtt is teljesíthetnénk! (Pdf) Nyakban a gyeplő... Negyven négyszögölnyi föld még víkendhez is kevés, nemhogy háztájinak. Ám, ha az ember csak bíbelődni akar a földdel, mert megszokta, mert szívügye és eltéphetetlen kapcsok fűzik hozzá, akkor ez is elég. Kapálgatni, gyomot irtani, figyelni a növény szárba serdülését, örülni a magnak, a termésnek: öröm, amely évszázadok óta sajátja fajtánknak. Molnár István csőszi idős parasztember negyven négyszögölön szánt, méghozzá lóval-ekével. Nyakban a gyeplő, közben az eke szarva, figyelő szeme a barázdákon, amelyek szabályos egymásutánban buknak át az eke vasa nyomán. A ló szokatlan könnyedséggel húzza az ekét, puha-porhanyós a föld. Az iparban — szakszerűen — azt mondanák rutinmunka. Ahogy aztán kész a szántás, előkerül a gereblye, majd a magágyak készítő szerszáma.. a kapa. És elhull a mag, kezdődik az élet. (Bajó — Kabáczy) — És aztán? — kérdezte Anna. — Nem tudom — vont vállat ismét Nárcis. Beníta eltűnése fellármázza az egész Gestapót. — Mi mást tehettünk volna? — kérdezte Anna. — Féltem Klosst — mondta válasz helyett Nárcis. Anna is féltette, nagyon féltette. Hiszen ő is, Ádám is eltűnnek Varsóból. Narcis gyanún felül áll. De Kloss itt marad, minden percben ezer veszély leselkedik rá, s új feladatokat kell megoldania. — Engedd meg, hogy ne utazzam el Varsóból — kérte Nárcist a lány. Nárcis nem titkolta rossz hangulatát: — Hagyd ezeket az ostobaságokat. Innen azonnal a vasútállomásra indulsz s jelentkezel Radomiban Barikénál. Ha meglátlak Varsóban, úgy veszem, hogy megszegted a parancsot. Anna szótlanul távozott. Amikor már ismét az utcán volt, visszatért a jókedve. Nem lehetett német egyenruhát látni az utcában, s ez csak fokozta örömét. Egy fiú virágkosarat cipelt, s a kocsikeréknyi csokor mögül rákacsintott. Mosollyal viszonozta a fiú pajkosságát. Aztán nézelődött, mert parányi remény még élt benne, hogy megpillantja Klosst. De amikor a megállóba befutott a nullás kocsi, Kloss helyett Ruppertet pillantotta meg. Fel akar ugrani a mozgó villamosra, de Ruppert megragadta a karját. — Engedjen el, kérem — kiáltotta hangosan. — Nem ismerem az urat, s kérem hagyjon békén! Az emberek felugráltak gyorsan a villamosra, mintha mi sem történt volna. Csak ők maradtak ott kettesben, s a sarkon feltűnt a csendőrségi járőr. — Fogják el — parancsolta Ruppert. Lothar azt mondta, hogy a lány megszerzése az utolsó lehetőség Ruppert, számára. Ruppert most megszerezte a lányt, de valahogy mégis keserű szájízzel — 212 — 5 jelentette az ügyet a Sturmbannführernek. Gondolta, hogy legalább megköszönik neki ezt a bravúrt, s az egész kellemetlen ügy valahogy befejeződik, de Lothar egészen másként reagált most Ruppert jelentésére: — Bolond vagy, Ruppert. Ostoba tökfilkó vagy Ruppert — ordította Lothar. Ruppert érezte, hogy remegnek a kezei, pedig tegnap óta úgy érezte, hogy visszatért biztonságérzete, s a lány megtalálásától kezdve még egyenesen örülni tudott ismét az életnek. — Mintha vagy, használhatatlan barom — mondta most már nyugodt hangon Lothar. — Ki mondta neked, hogy tartóztasd le ezt a lányt? Nekem nem mártírokra van szükségem, Ruppert, hanem az egész csoportra. Ha csak figyelted volna a lányt, akkor esetleg órák vagy napok alatt a kezünkbe kerülhetett volna az egész varsói csoport. Ehelyett te ideszállítasz nekem egy mártírt, akit hullává lehet verni, de a fonal végét mégsem találjuk meg. Ruppert kereste a megfelelő szavakat, hogy valamiképpen válaszoljon Lotharnak, de jobbnak látta, ha továbbra is hallgat, így legalább Lothar megint begorombul, s ordítozásaiból kihámozhatja, hogy tulajdonképpen mit kellett volna tennie. — Teljesen használhatatlan vagymár, Ruppert — folytatta Lothar. — S ezt az ostobaságodat egy héttel ezelőtt még elfogadhattam volna úgy is, mint a lényedből eredő baromságot. De most fel kell tennem magamban a kérdést: biztos, hogy csak egyszerű rupperti baromság következménye, vagy nagyon is alaposan kiszámított keresztülhúzása terveimnek? Lothar folytatta még az átkozódást, Ruppert sértegetését, de felcsörgött a telefon, s a vonal túlsó végéről olyan jelentést kapott, amitől még az ő híres SD-s hidegvére is felforrt. Ellopták Beníta von Henninget... — 213 — (Folytatjuk)