Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
HÍRLAP ált) világhíradó flotifh Ceausescu New Yorkba utazott — Tito hazaérkezett nyugat-európai útjáról Kedd. Befejeződtek a szovjet—francia tárgyalások. Pompidou hazautazott — Diplomáciai kapcsolat Kína és Kanada között. ■Szerda: Ünnepi üléssorozat kezdődött az ENSZ-ben — Befejeződtek Prágában a csehszlovák—nyugatnémet tájékozódó megbeszélések. 'Csütörtök: Elnökválasztás az Egyesült Arab Köztársaságban — Szovjet béketerv a közel-keleti válság megoldására — Péter János felszólalása az ENSZ-ben. 'Péntek: Újabb összetűzések Jordániában — Tito fogadta McNamarát, a Világbank elnökét.Szombat: letette az esküt Anvar Sizadat, az IAK új énöke. A hét nemzetközi eseményei sok színtéren játszódtak le. A megszokottakon — Vietnamon, a Közel-Keleten és Európa országain — kívül most New Yorkra is figyel aVilág. Az ENSZ közgyűlése jubileumi ülésszakot tart a világszervezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából, és a tíznapos ünnepi tanácskozássorozaton több ország állam- vagy kormányfővel képviselteti maségét a külügyminiszter végát, míg a delegációk többeit. Az eredeti tervek szerint ez a jubileumi ülésszak protokollárisan és politikailag egyaránt jelentősebb lett volna. Néhány héttel ezelőtt még sokkal több államfő és miniszterelnök jelenlétére számítottak. Időközben azonban az Egyesült Államokban — elsősorban belpolitikai megfontolásokból — erőteljes hidegháborús kampány kezdődött — amely elsősorban a Szovjetunió ellen irányult —, és ez arra késztetett sok államot, hogy terveit megváltoztatva alacsonyabb szintű küldöttséggel képviseltesse magát a New York-i üvegpalotában kezdődött üléseken. A szocialista országok többsége is külügyminiszterét küldte el az ENSZ-be. Magyarország képviseletében Péter János van jelen. Külügyminiszterünk abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a szocialista államok delegációvezetői közül elsőnek szólalhatott fel az ünnepi ülésszakon. A New Yorkban levő magyar tudósítók jelentése szerint ENSZ-körökben élénk érdeklődést keltett Péter János beszéde. Termé szetesen senki sem gondolja, hogy Magyarország szava, a magyar kormány, álláspontja ugyanannyit nyom a latban, mint egy nagyhatalomé. Ám külügyminiszterünk bizonyos vonatkozásban a szocialista országok véleményét fejtette ki a világot foglalkoztató problémák kapcsán. Ebből, a szempontból teljesen indokolt az érdeklődés, mert Magyarország véleménye a lényeget tekintve azonos szövetségesei, így a Szovjetunió álláspontjával is. A magyar külügyminiszter beszéde a tények elemzésén alapult, és egyáltalán nem tartalmazott semmiféle olyan kitételt, amely egyébként érthető lenne az amerikai hangváltás következtében. Péter János foglalkozott a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel, és néhány fő problémát illetően figyelemre ■méltó véleményt fejtett ki. Megállapította például, hogy a délkelet-ázsiai helyzet rendezésének kulcskérdése ma a dél-vietnami koalíciós kormány létrehozása. Ha ez megtörténik, akkor új fordulatot vehetnek az események, és akkor lehet értelme egy új nemzetközi konferenciának. A Közel- Keletről szólva hangot adott annak a véleményének, hogy Izraelnek előbb el kell hagynia a megszállt területeket és csak azután áll elő az a helyzet, amelyben Izrael érdemleges tárgyalópartner lehet a rendezés kérdésében. A Közel-Kelet a héten is fontos események színhelye volt. Elsőnek kell említeni az egyiptomi elnökválasztást, amely az egyetlen jelölt, Anvar Szadat győzelmét hozta. Az eredmény nem lebecsülendő ennek ellenére sem, mert az arab világ ellenségei megpróbáltak olyan látszatot kelteni, hogy az EAK-ban Nasszer halála után nincs lehetőség ugyanannak a politikának a folytatására. A 90 százalékot kitevő „igen’’ szavazatok nemcsak az Anvar Szadat személye iránti bizalmat jelzik, hanem az egyiptomi népnek azt az óhaját is, hogy az új elnök — és a kollektív vezetés többi részese — a nasszeri politikát hajtsa végre ezután is. Érveik a kívánságnak és elkötelezettségnek a szellemében mondta el ENSZ-beli beszédét Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere is. Joggal állapította meg, hogy Izrael nem szállhatna szembe a világ közvéleményével az Egyesült Államok támogatása nélkül, majd hangot adott annak a véleményének, hogy Washington engedett a cionista nyomásnak, és maga vetett véget az amerikai kezdeményezésnek (ti. a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatán alapuló Rogers-tervnek, amelynek elfogadása nyomán 90 napos tűzszünetet léptettek életbe). Riad javaslata, hogy az ENSZ az ünnepi ülésszak befejeztével haladéktalanul tűzze napirendre a közel-keleti kérdést, egyetértésre talál mindazok részéről, akik őszintén kívánják, hogy földünknek ezen a részén végre tartósan rendezzék a problémákat, és az ott élő népek békében dolgozhassanak saját felemelkedésükért — anélkül azonban, hogy mások biztonságát fenyegetnék. A szovjet diplomácia a nemzetközi enyhülés washingtoni „befagyasztása” ellenére tovább munkálkodik a békés egymás mellett élés szellemének megfelelő nemzetközi kapcsolatok kialakításán. Ennek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye a Moszkvában aláírt szovjet—francia jegyzőkönyv volt. A szerény és hivatalos ízű elnevezés sokkal fontosabb okmányra vonatkozik, mintsem várhatnánk. Gyakorlatilag kétoldalú politikai szerződés ez. Lényegében a Szovjetunió és Franciaország politikai együttműködésének mechanizmusát foglalja rendszerbe. A leglényegesebbnek az a pont látszik, amely előirányozza a két külügyminiszter rendszeres — évenként legalább kétszeri — találkozóját, hogy megismerjék és összehangolják az időszerű kérdésekkel kapcsolatos szovjet, illetve francia álláspontot. Ez a megállapodás a de Gaulle elnöksége idején kezdődött együttműködés folytatása és — mondhatnánk — betetőzése, aminek jelentőségét nem csökkenti, hanem inkább növeli a felek különböző társadalmi rendszere és más-más politikai-katonai szövetséghez tartozása. A jegyzőkönyvben foglalt intézkedések nem érintik a felek másokkal szemben, korábban vállalt kötelezettségeit és nem irányulnak egyetlen más állam vagy csoport ellen sem. Céljukat úgy jelölhetnénk meg, ■hogy a Szovjetunió és Franciaország e együtt akar munkálkodni az európai biztonságért és a világbékéért. (Gerő) Szadat elnök aronzelem után, szülőfalujának mecsetjében mondja el a hagyományos mohamedán pénteki imát. (F. m. Hírlap — Telefoto) ■Vasőmop, 1970. október 7 Strauss választásokat akar Nyilatkozatok a bonni kormány helyzetéről •Szombaton mind Brandt kancellár, mind az ellenzék két vezetője, Bartel és Strauss nyilatkozott az NSZK belpolitikai helyzetéről. Brandt magabiztosan ítélte meg a kormánykoalíció helyzetét. A két ellenzéki vezető támadta ugyan a kormányt, de szavaikból kitűnt, hogy az ellenzék jelenleg nem kívánja átvenni a kormányzást, Strauss új választásokban látja a kivezető utat. A Stuttgarter Zeitung szombati számában megjelent interjúban ki ielejtette: nagyon tartózkodó álláspontot foglal el a kancellár elleni konstruktív bizalmatlansági indítvány felvetése ügyében. Finnek csak akkor lenne értelme, ha egy másik kancellárnak cselekvőképes többsége lenne — hangoztatta. Bartel, a CDU—CSU parlamenti frakciójának elnöke egy kölni gyűlésen kijelentette: ha az ellenzék iránti bizalom tovább növekszik, adott időben azt mondaná barátainknak: az idő elérkezett. A jelenlegi időszakban azonban az, unióban senki sem törekszik a hatalom átvételére. Brandt egy interjúban hangoztatta: a nagykoalíció felélesztése nem kerülhet szóba." Ez nemcsak az adott szó megszegését jelentené a Szabad Demokrata Párttal szemben, hanem a CDU—CSU politikai irányvonala miatt is lehetetlen. A kancellár aláhúzta: az FDP át fogja vészelni jelenlegi kritikus helyzetét, és a kormánykoalíció tartani fogja magát az 1973- as új választásokig. Éppen az SPD-vel kötött szövetség fogja végeredményben megsegíteni az FDP-t nehézségeinek leküzdésében. Rövidesen Prágába utaznak az NDK vezetői Berlinben nagyjelentőségűnek tekintik az NDK párt- és kormányküldöttségének küszöbön álló csehszlovákiai látogatását. Az a magasszintű delegáció, amely Walter Ulbricht vezetésével rövidesen Csehszlovákiába utazik, a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez tartozó két szocialista ország közvetlen politikai és gazdasági kapcsolatainak továbbfejlődését jelzi. A Német Demokratikus Köztársaságban nagyra értékelik a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével megvalósított konszolidációt, s ebben — mint ezt különböző formában több ízben, kifejezésre is juttatták — személy szerint igen fontos szerepet tulajdonítanak Gustav Husáknak, a párt első titkárénak. A két ország külpolitikájának alapelvei teljes mértékben megegyeznek egymással. A Varsói Szerződés határozatainak megfelelően mindkét ország jelentős részt vállal az európai biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. Állandóan erősödik a két ország gazdasági együttműködése is. Az 1971—75 közötti időszakra megkötött gazdasági egyezmények 21 milliárd márka értékű árucsereforgalmat irányoznak elő, ami 33 százalékos növekedést jelent Kolera-hiidi Törökországban Törökországban kolera-riadót rendeltek el a péntek esti hivatalos bejelentés után, amely szerint Istambulban kolera-esetek fordultak elő. A hivatalos jelentések szerint a járványnak eddig 25 halálos áldozata van, a lapjelentések viszont 50 halottról számolnak be. A török nagyvárosokban a lakosság tömegesen keresi fel az oltóhelyeket. A járvány központja láthatólag Istambul körzetében és a Márványtenger északi partvidékén van. Gromiko és Rogers megbeszélése Gromiko szovjet külügyminiszter, aki a szovjet küldöttség élén részt vesz az ENSZ-közgyűlés 25. jubiláns ülésszakán, péntek este New Yorkban találkozott Rogers amerikai külügyminiszterrel. Mint a TASZSZ jelenti, a nemzetközi kérdések széles köréről cseréltek véleményt. Az AFP hozzáfűzi, hogy a négyórás találkozón a két külügyminiszter megvitatta a közel-keleti helyzetet, a nyugat-berlini kérdést, Indokínai, a nukleáris fegyverkezés korlátozását, valamint a tengerek mélyének békés célokra történő felhasználását. ________ _ Erősíteni kell közös védelmi szervezetünket Czinege Lajos pohárköszöntője Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter pénteken este a magdeburgi Internazional-szállóban vacsorát adott a Varsói Szerződés hadseregeinek „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlata alkalmából. Czinege Lajos pohárköszöntőjében elmondotta: a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek nagyszabású közös gyakorlata befejezéséhez közeledik. A magyar ■néphadsereg katonái, parancsnokai, a gyakorlaton részt vevő és az otthon maradt személyi állomány részére egyaránt öröm és megtiszteltetés, hogy részt vehettünk közös szervezetünk ■hadseregeinek ezen a nagy erőpróbáján — hangoztatta. — Hadseregeinknek ez a nagyszabású közös akciója újból bebizonyította és egyben továbbfejlesztette a nemzeti hadseregek és egyesített fegyveres erőink magasfokú harckészültségét, együttműködését. A „Fegyverbarátság” hadgyakorlat jól szolgálja népeink és hadseregeink szilárd elvi alapokra és céljaink azonosságára épülő, a proletár internacionalizmus eszméit tükröző barátságát és együttműködését. — Közös védelmi szervezetünk szüntelen erősítését parancsolólag követeli, hogy a nemzetközi imperializmus — és annak legfőbb ereje, az amerikai imperializmus — szakadatlan politikai, diplomáciai, gazdasági nyomással, fenyegetőzéssel, fegyverrel igyekszik fenntartani reakciós uralmát, meggátolni a társadalmi haladást szerte a világon. Európában szüntelenül erősíti az agresszív célokra létrehozott tömböt, a NATO-t, bátorítja a revansra spekuláló nyugatnémet militarista erőket. Ilyen körülmények között saját népeink érdekeinek, az európai kontinens biztonságának, a világ békéjének védelme kötelezi a Varsói Szerződésben tömörült országaink pártjait és kormányait, Hogy céltudatos és hathatós lépéseket tegyenek közös védelmi szervezetünk erősítésére, egyesített fegyveres erőink felkészültségének növelésére. —■ Nagy örömünkre szolgál, hogy a hét szocialista ország hadseregeinek közreműködésével folyó hadgyakorlat ismételten megmutatta: összefogott erőinkkel bármilyen ellenséggel szemben képesek vagyunk megvédeni országainkat, népeink szocialista vívmányait — hangoztatta Czinege Lajos.