Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Vasárnap* 1970. október 1.. Jó étvágyat, kedves vendég! BRunteesEtermvaré a stáner a vendéglátóipari vállatott egységeiben. Az természetesen nem jelenti azt, hogy más — étel-édesség, x írigy ital — nem szerepel a keresett kikikek listáján. Jó dolog az, hogy figyelemmel kísérik a keresletet, az igények változását. Igyekszenek speciális készítményekkel eleget tenni e kívánságoknak. Mit mond e forgalomról az őszi-téli felkészülésről Takács Jenő, a vállalat igazgatója? — Az első félévben félmillió forint forgalmat bonyolítottunk le. Ez valamennyivel alatta maradt tervünknek. Pedig szolgáltatásunk minősége, egységeink színvonala javult. Több millió forintot fordítottunk hálózatfejlesztésre, korszerűsítésre. Sajnos az is tény, hogy az M 1 7-es út átadása után a megyeszékhely tranzitforgalimasö Meent. Próbálkoztunk idegenforgalom szervezéssel, de a várt eredményt nem hozta meg. A Velencei-tó partján üzemelő tizenkét stabil egységünkben is érezhető a forgalom eltolódása az északi oldalra. — Gyakran tették szóvá a Stop bisztró helyzetét. Milyen szerepet szánnak ennek a létesítménynek a jövőben? — Bizony, nagyon sokszor olvashattunk, hallgathattunk bíráló megjegyzéseket, észrevételeket, örülünk, hogy másokat is foglalkoztat egységünk sorsa, jövője. Közölhetem, hogy ebben az évben megkezdődik a Stop bisztró rekonstrukciója. Ennek során alkalmassá tesszük a környező, régi és új lakótelepek igényeinek. A közétkeztetés megoldására melegkonyhás egységgé fejlesztjük. A 100 adagos konyha készítményeit fogyaszthatják előfizetők és biztosítunk étlap szerinti választékot is. A helyi és átmenő forgalom rendeléseit egyaránt ki tudjuk elégíteni.. A Szabadság étterem (amely az utóbbi időben nem a legjobb hírnevű), felújítására 2 millió forintot fordítunk. Mit ígér még a negyedik ötéves terv? — Meg kell építeni központi raktárunkat. Ennek hiányát nap, mint nap érezzük. A tervidőszak alatt elkészül majd a Strand bisztró, a Szeder lakótelepi étterem, a Vas utcai toronypresszó. Agárdon megnyitjuk az új Nádfedelest és Móron a Fekete Gyémántot. A fejlesztéshez szükség van munkaerő utánpótlásra. Ennek érdekében évenként hatvan főt iskolázunk be, képeztetünk szakmunkát rá. Ösztöndíjat adunk az arra érdemeseknek. — A diákétkeztetés megoldódott-e? — Már az elmúlt évben is sok, jelenleg pedig mintegy ezer tanuló veszi igénybe az előfizetéses, vagy étlap szerinti étkeztetésünket. Tapasztalatunk azt mutatja, elégedettek az étellel, a szülők árainkkal is. A szülők gondjainak enyhítésére az iskolák vezetőinek tettünk ajánlatot, előfizetéses tízenasztartásra. Ez viszonylag új szolgáltatás lenne. Azokban a tanintézetekben, ahol még nincs büfénk, oda igyekszünk eljutni ajánlatainkkal — Változtak-e az ételárak? — örülünk a növekvő ételés cukrászáru forgalomnak. Kereskedelempolitikai törekvésünk az árak, elsősorban az ételárak egyszinten tartása. Ezt a vendégkör kialakítása érdekében is fontosnak tartjuk. Azonban mégis érkezett panasz árváltoztatásról. Az észrevétel jogosságát nem vitatjuk. Sajnos az új burgonya, gyökér, sárgarépa és más felhasználásra kerülő nyersanyagok előkalkulációs ára alacsonyabb volt, mint a beszerzési ár. Ez mozgást, néhány filléres emelkedést vont maga után. Italféleségnél a jugoszláv palackozott sör vásárlása jelentett nagyobb kiadást. Vagyis az árukínálat és kereslet árakban is jelentkező hatását mi is megérezzük. Ugyanakkor biztosítani kell minden egységünkben az olcsóbb ételek választékát is. A vállalat igazgatójának tájékoztatójából megtudtuk, hogy a téli szezonban különböző rendezvényekkel, műsoros estekkel, vacsoraversenyek készítményeivel várják a vendégeket. A törzsközönség kedvében járnak, kívánságaikat figyelemmel kísérik, igényeiket a legteljesebb mértékben igyekszenek kielégíteni. Szeretnék, ha minden kedves vendég udvariassággal, gyors kiszolgálással találkozna, kellemesen szórakozna, jó étvággyal fogyasztana a vendéglátóipari vállalat egységeiben. N. E. KISZ-élet Ez év őszén ütvén közepes szakmunkásképző iskolában új csoportosítás szerint alakultak meg a KISZ alapszervezetei. Vegyes életkorú, vagy vertikális alapszervezetek létesültek, szemben az osztályok szerinti, más néven horizontális szervezetekkel. Megyénkben két iskolában — Bicskén és a fehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban alakultak meg az új csoportosítás szerint az alapszervezetek. „Vajon hogy sikerült az átállás? Nem szokatlan-e, hogy egy osztály — nem alapszervezet? Mi a célja az újfajta csoportosításnak?” A Teleki Blanka Gimnázium első emeleti aulájában lábakon álló hatalmas faliújságok, rajtuk rajzok, cikkek, felhívások. „KISZ Híradó” fogad. Palotás Istvánná. KISZ tanácsadó tanár, Ilonka néni mosolyogva válaszol aggályoskodó kérdéseimre. — Az átállás? Nem ment olyan nehezen, mint ahogyan képzeltük. Ezek a gyerekek rengeteg energiával dolgoznak és önként vállalnak a szükségesnél sokkal több feladatot. — Mi az új rendszer, az úgynevezett vertikális alapszervezetek célja és lényege? — Az MSZMP Központi Bizottságának februári határozata kimondja, hogy a KISZ egész tevékenységében erősödnie kell kommunista jellegnek. A KISZ-tagokkal szemben növelnünk kell az erkölcsi, politikai követelményeket, ezzel együtt azonban fontos a tagok jogainak fokozott tiszteletben tartása is. A vegyes életkorú alapszervezetek létrejötte a tanulóknak nagyobb önállóságot biztosít, valamint megadja azt a lehetőséget, hogy maguk válasszák meg alapszervezetüket, amelyben dolgozni kívánnak. Ebben a rendszerben érvényesül a nemzedékek egymásutánisága, az alapszervezet nem szűnik meg három-négy év után. Úgy tudom eddig 14 alapszervezetbe tartozott a 379 KISZ-tag. Most hány vertikális alapszervezet jött létre? — A KISZ-tagság létszámának megfelelően nyolc vegyes életkorú alapszervezetet hoztunk létre és 41 fővel előkészítő bizottságot alakítottunk ki. — Mi volt az előkészítő bizottságok szerepe? — A bizottságok egyrészt régi alapszervezetüket tájékoztatták a kísérletről és feladatairól, majd programjavaslatot állítottak össze és azt a KISZ Híradó tábláira függesztették ki. A tanulók aszerint jelentkezhettek a különböző alapszervezetekbe, hogy milyen program ér és ambíció dekli őket. A programok összeállításához irányító szempontokat adtunk segítségül, ezekben megjelöltük az évi fő feladatokat. A feladatokat természetesen minden bizottság saját elgondolása alapján építette be. Nem fenyegetett az a veszély, hogy egyes alapszervezetekben „túlnépesedés”, máshol viszont „elnéptelenedés” történik? — Nem. A legnagyobb alapszervezet 55-ös, míg a legkisebb 23-as létszámú. A nyolc alapszervezeten kívül 19 osztály-diák bizottságot is kialakítottunk, mivel tanintézetünkben 19 osztály van. Az osztály-diák bizottságok feladatai között szerepelnek az osztályközösség kialakítása, életének megszervezése, programjainak megvalósítása. Ők rendezik a tanulmányi versenyeket is. Mint már említettem, diákjaink nagy, ambícióval dolgoznak. Néhány hete iskolarádió működik heti két alkalommal. Ezen keresztül a X. kongresszus, a KISZ-élet híreit és nem utolsósorban a fiatalok által oly szeretett beat-zenét sugározzák. Ezt végeztük el eddig. De még valamit említenék: alig néhány nappal ezelőtt történt meg az a felmérés, amelynek során kiderült, hogy milyen érdeklődési körök megindítását igénylik a tanulók: úttörő ifjúvezetők klubja, országjáró diákok köre, diák klub, diák sportkör. Reméljük, a kezdeti önállóság és ambíció megmarad, s így a szép, merész tervek a tanév során realizálódnak — fejezte be a beszélgetést Palotás Istvánné. Móré Erzsébet Önállóság MILAP Az AKÖV válaszol Sértő ? A „Kocsit kaptunk" címmel, lapunk szeptember 25-i számában megjelent írásunkra válaszol a 14. sz. AKÖV igazgatója. „A cikk mind vállalatunkról, mind az érintett taxi gépkocsivezetőjéről valótlan tényeket állít, illetve a való tényeket hamis színben tünteti fel” — írja a többi között, és kéri a helyreigazítást. Ami a cikkből nem derült ki, a levélből viszont igen: a JA 39-50 forgalmi rendszámú taxi gépkocsi üzemeltetésére a vállalat szerződést kötött a két gépkocsivezetővel. A szerződésben megegyeztek, hogy a bruttó bevétel 52,8 százalékát a gépkocsivezetők befizetik a vállalatnak, 47,2 százalék viszont a dolgozóknál marad. Ez utóbbi pénz egy része munkabér, egy részéből pedig kötelesek fedezni az üzemeltetés költségeit (üzem anyag, kenőanyag, napi kar bantartás, garázsírozás). A vállalathoz kerülő hányadból fizeti az AKÖV a jármű értékcsökkenési költségeit és sok más általános költséget. Nem igaz tehát, hogy a vállalat „csak úgy” zsebre vágja a bevétel nagyobbik részét. A szerződés kétoldalú. A taxi rendeltetés szerinti üzemben tartásáért, üzembiztonságáért, tisztaságáért elsődlegesen a gépkocsivezetők felelősek. Az ő hibájuk, ha a „közös lónak túrós a háta” alapon elhanyagolják a járművet A teljes igazság kedvéért szerkesztőségünk kötelességének tartja mindezt közölni, helyt adva a vállalat kérésének. Az igazgató egy másik észrevételével azonban vitatkoznunk kell... — A cikkben megjelent ,,kosz-doboz” kitétel mind vállalatunkat, mind érintett gépkocsivezetőinket mélyen sérti... ez a rágalmazó kifejezés teljesen alaptalan — mondja a levél. Kár lenne azon vitatkozni, hogy a fogalmazás lehetett volna „finomabb”, munkatársunk körülírhatta volna mit tapasztalt — de a tény a fontos. Mégpedig az, hogy az említett taxi minősíthetetlenül piszkos volt, rendetlen, kárpitja szakadozott... És ezen a tényen semmit sem változtat, hogy a levél megjegyzi: „köztudott ugyanis vállalatunk azon igyekezete és erőfeszítése, hogy az utazóközönség érdekeit a legmesszebbmenőkig figyelembe vegye". Az sem, hogy „a taxi gépkocsik felújítása és cseréje a tröszt által végzett központi keretelosztás függvénye". Talán általánosításra adhatott okot, hogy a cikkben nem írtuk meg a taxi rendszámát. Az azonban túlzás, hogy az egész vállalatot „mélyen sérti” ha egy kocsijáról megírjuk, hogy nagyon is kifogásolható állapotban van. És az említett cikkben főleg erről volt szó! Az AKÖV dolgozói és vezetői is valóban jogosan elvárhatják, hogy — idézünk a levélből — „a cikkek írói a valóságnak megfelelő tájékozódást szerezzenek". Ebben az esetben a tájékozódás nagyon is valóságos volt -5 — Kopottas külsejű, vedlettfalú épület. Kevés ilyen van már az Agárdi Állami Gazdaság kerületeiben, de Zichyben akad még. Ezeket azonban elhagyják lakói. A Réger család már búcsút is intett az egészségtelen otthonnak, elköltözött Tükrösbe, két szoba összkomfortba. — Már a mi lakásunk is készül. A gazdaságtól kapjuk. Jó lesz a felújított otthon — mondja az ósdi ház előtt Hüvely Lászlóné. Biztosra veheti a kiköltözést, mert a szakemberek nagy buzgalommal dolgoznak, korszerűsítik a régi otthonokat. Újjávarázsolt, mai igényeknek megfelelő hajlékra cserélik fel rövidesen a földes szobát, a betonos konyhát Hüvelyek és mások. A gazdaság négy többlakásos házat javított, illetve újít fel. Egymillió forintba kerül ez a gondoskodás, amelynek nyomán elfogadható körülmények közé kerülnek a családok, a gazdaság dolgozói. A régi épületek eltüntetésével bővül a parkosítási lehetőség, lehet gazdagítani a játszóteret. De a lebontás nemcsak területet szabadít fel, hanem anyagot is ad a kislakás-építkezőknek. Évről évre többen vállalkoznak saját otthon létesítésére. — Amikor mi nekibátorkodtunk, akkor még első fecskének tűnt a kislakásépítkezés. Nem volt intézményesen rendszeresített gazdasági kölcsön. Az OTP adta lehetőséget és a bontási kedvezményt vettük igénybe. Ferenc tanyán szedtünk szét egy házat. Azóta ez a külterület már lakott helyként nincs gazdaságunk térképén — emlékezik a közelmúltra Teker József raktáros, aki egyben a szakszervezeti bizottság titkára. Az ő otthona már a régi Zichyújfaluban van. Olyan, mint Ambrus Istváné, akivel együtt bontották a régi épületet. Igaz, azt is megtudtam, hogy Teker Józsefeknél központi fűtés van. A kis kazán sem egyedülálló az új utcasor otthonaiban és majdnem mindenütt gázpalack könynyíti a házimunkát. — Nagyon jól érezzük magunkat új házunkban. Igaz a 100 ezer forint nem igen takarta be a költségeket, de most már a számolgatáson túl vagyunk. Berendeztük szépen a lakást. Az ember a jobbat, a kulturáltabbat hamar megszereti — mondja a családi ház tulajdonosok büszkeségével Bolla Jánosné. Szomszédságukban az Állami-dijas traktoros, Nagy József és családja lakik. Mint állami gazdasági dolgozó kapott a Zenkei utcában házhelyet Dezső Lajos, Füzesi Sándor, Mocsári Jónás, Vízi György és a többi. Hajdú Sándor, Winklár Ferenc és mások ezután cserélik fel egészségtelen lakásukat újra. Van, aki Agárdon építkezik, más Pusztaszabolcson telepszik le, de jobbára itt maradnak Zichyújfaluban. — Dolgozóink közül mintegy huszonöten építettek. Mindenki megkapta a segítséget, a kedvezményes hitelt. Ezt kiegészítettük bontási anyaggal, szállítóeszközzel. De nemcsak a kislakás-építkezéshez járulunk hozzá, hanem a községfejlesztéshez is. Most állítjuk fel a hidroglóbuszt. Egy éven belül lesz jó ivóvizünk. Építettünk az új lakótelepen kövesutat, az utcák egyik oldalán van járda. Közös beruházásnak tekinthető a nemrégiben avatott úttörőház — sorolja az öszszehangolt munka eredményét Szalontay Jenő kerületvezető. A gazdaság dolgozói háromezer társadalmi munkaórával járultak az úttörőfoglalkozások tárgyi feltételeinek megteremtéséhez. Mert az is községpolitika, ha helyiség van korrepetálásra, gyakorlati foglalkozásokra, őrsi összejövetelekre. Hogy a kerületvezető Gruiz Károly iskolaigazgatóval (mindketten tanácstagok) hányszor konzultált, nem lehet tudni. De az eremény már látható. Majdicz Rozália, Debreczeni József, Szalántai Zsuzsa és a többi pajtás a megmondhatója, mennyi örömöt szerez a korszerű úttörőotthon. Jó példája ez a fizikai munkások gyermekei segítésének. Most azon morfondíroznak, miképpen lehetne többszintes szövetkezeti lakásokat építeni. Bizonyára megtalálják ennek is a módját, mert meg akarják találni. Közben, mint Nagy Józsefné említette, óvodára is szükség lenne. S ha nem azonnal, de a közeljövőben ehhez is segítséget ad a gazdaság. Mert végső soron a családok jólétét növeli, ha az asszony is rendszeres munkára vállalkozik. Ha a gyerekeket biztonságban tudják, ennek nem lesz akadálya. Németh Erzsébet Búcsúznak a régitől Új házak a tanyasoron