Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

------- 2----------------— fiz Indagro cég bemutatója (folytatás az első oldalról)­­ Az Ady Endre utcai szék­­házba­­visszatérve, Radóczy Edit, a Mercator Kft. képvi­selője ismertette a gépek be­szerzésének lehetőségeit, módozatait. A bemutató és a tájékoz­tató után Emmerich Fiber mérnök, az Iridagrn kereske­delmi cég bemutató csoport­jának vezetője válaszolt la­punk munkatársának néhány kérdésére. — Fiber úr, ön nem elő­ször jár Magyarországon. Mi­lyen eredménnyel és tapasz­talatokkal járt eddigi útjuk? — Valóban, nem először járok Magyarországon, s nem udvariasságból, de csak jót tudok mondani. Mindig szí­vesen és nagy érdeklődéssel jöttek a magyar szakembe­­rek bemutatóinkra. Ez köl­csönös haszonnal járt, hiszen — bár tavaly kedvezőtlen időszakban, a második­­ fél­évben jártunk itt, amikor már a pénzügyi keretek fel­­merülőben voltak — mégis mintegy 10 0­10 dollár érték­ben adtunk el a magyar épí­tőipari vállalatoknak tapétá­­zógépet. — Milyen vállalatokat kép­visel az Ivda.gro külkereske­delmi cég? — Négy ország — Auszt­ria, Olaszország, Svájc és Nyugat-Ném­etország több tu­cat vállalatával kooperálunk. A repülőgépablaktól az auto­mata tekepályán át al­ építő­gépekig sokfajta áru szere­pel a listánkon. Természete­sen elsősorban építőipari gé­pekkel foglalkozunk. — Milyen eredményeket vár mostani bemutató körút­juktól? — Kilenc városba látoga­tunk el, s elsősorban üzleti kapcsolataink szélesedését, a lehetőségek realizálását sze­retnénk elérni, mivel jelen­legi kollekciónkat a magyar igényeknek megfelelően igye­keztünk összeállítani­. Ütünk legnagyobb eredménye Sze­rintem az, hogy jelenleg két magyar vállalattal is­­folyta­tunk tárgyalást a szorosabb együttműködésről. Remélem, még gyakran látogatok el az Önök hazájába. Bízom ben­ne, hogy látogatásaim a ma­gyar építőipari vállalatok és cégem számára is gyümöl­csözőek lesznek. Kiss Csaba Arafat nem nyilatkozik • Egyiptomi álláspont Folytatódik a kairói csúcsértekezlet Csütörtökön délelőtt foly­tatta munkáját a kairói né­gyes csúcsértekezlet. Szadat, Nimeri, Kadhafi és Asszad a Rubbeth-palotában ült ismét tárgyalóasztalhoz, hogy a szerdán este megkez­dett eszmecserét felújítsa. Mielőtt a négy államfő megkezdte volna csütörtöki tanácskozását, Asszad mar­sall Ali Saabri egyiptomi al­el­nökkel folytatott másfél­­órás megbeszélést. *** Csütörtökön reggel Kairó­ba érkezett .Tasszer Arafat, a Palesztinai felszabadí­tási szervezet elnöke. Megérkezé­sekor sem egyiptomi látoga­tásának céljáról, sem a jet-­r­dánia állapotokról nem volt hajlandó nyilatkozni. *** Az El Fatah kairói irodája szerint a csütörtökre virradó éjjel a jordániai királyi had­sereg „Husszein-hadosztály­a” ,számos helyen tám­adást in­dított a pa­laszti­na­i gerillák állásai ellen. A támadókat, akik könnyűfegyvereket és kéz­i­gr­á­n­á­tokat használ­tak, nehéztüzérség támogatta. A palesztinai fegyveres harc parancsnoksága még ar­ról is hírt adott, hogy a ,,Husszein-hadosztály’’ siker­telen kísérletet tett az ellen­állás egyik vezetőjének Abu Fatah-nak a meggyilkolására. Időközben a királyi hadse­reg tüzérsége meglepetéssze­rű támadást indított az Ad­­zslun város közelében lévő geri­­­la-tám­a­szpon­tok el­l­en. A tüzelés csütörtökön reggel még tartott.*** El Zaj­jat, az Egyesült Arab Köztársaság ENSZ-nagykö­vete eljuttatta Gunnar Jar­ri­nghoz kormánya válaszát Izrael legutóbbi javaslataira. Egyiptom egyszersmind túl­lépett a Jarring-misszió ke­retein: a válasz egy példá­nyát emlékirat formájában átnyújtották Sír Colin Crowe brit ENSZ-na­gykövetnek, a Biztonsági Tanács soros elnö­kének. Az ily módon nyilvánosság­ra került egyiptomi álláspont — mint, már jelentettük hat pontban foglalja össze Kairó elképzeléseit a közel­­keleti válság rendezéséről. A hat pon­t alapvetően a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­ber 22-i határozatára támasz­kodik, s ennek megfelelően követeli az izraeli megszálló csapatok visszatérését az 1367. június 5-i határokra. Ugyanakkor — és ezt a hír­­ügynökségek nyomatékosan aláhúzzák — ,Egyiptom el­ismeri Izraelnek azt a .if­:bár, hogy „békésen biztonságos és elismert határok között, fenyegetésektől, erőszakos cselekményektől mentesen együtt­­éljen” a többi közel­­keleti országgal. Az egyipto­mi rendezési tervezet a­ Biz­tonsági Tanács hatáskörébe utalja annak eldöntését, mi­lyen intézkedésekre lehet szükség a térség összes álla­ma biztonságának szavatolá­sához. A Biztonsági Tanácshoz eljuttatott emlékirat a kons­truktív javaslatok mellett leszögezi: Izrael nem tesz egyebet, csupán korábbi ál­láspontját ismételgeti, s nem hajlandó egyértelműen elkö­telezni magát a BT-határozat m­a­radék­ta­la­n végreha­j­tása mel­lett.. . Nyugati hírügynökségek Jeruzsálemből keltezett je­lentései szerint Izrael a New York-i tárgyalásoik „titkos­ságának” megsértését látja abban, hogy Egyiptom nyil­vánosságra hozta elképzelé­seit. Annak sem örülnek az izraeli politikusok, hogy a Biztonsági Tanácshoz eljut­tatott emlékirat elmarasztal­ja Izraelt a BT-határozat végrehajtásának akadályozá­sa miatt. Ezzel szemben a REUTER hírügynökség a közel-keleti béketárgyalásokhoz közel ál­ló, nyugati és el nem kötele­zett” diplomatákat idézve azt jelenti New York-ból, hogy az egyiptomi tervezet ENSZ-körök­re „bátorítólag hatott”. *♦* Óvatos és határozott cáfo­latok után szerda estére tisz­tázódott a Palesztinai ellen­állási mozgalom álláspontja: a mozgalom — amint, azt az­ Al Ahram már­ jelezte — nem ellenzi, hogy az arab ál­lamok politikai erőfeszítése­ket tegyenek az izraeli ag­­resszi­ó következmén­yei­nek felszámolására. • Az ú­j álláspont-módosítás ön bí­rá­la­p­kén­t értel­mezhet­ő: annak idején, amikor Nasz­­szep elnök elfogadta a Ro­­gers-kezdeményezést, bizal­mi konfliktus támadt Kairó és a Palesztinai mozgalom között. Az ellenállás élesen támadta az egyiptomi politi­kát, s a szópárbaj olyan mé­reteket öltött, hogy Egyiptom ellenintézkedésekre kénysze­rült. Most, mint Ibrahim Bátor, a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet Központi Bizottságának hivatalos szó­vivője szerdán este bejelen­tette, a palesz­tinaiak nem tartják fenn többé „érzelmi okokra” visszavezethető el­lenállásukat az Egyiptom ál­tal folytatott tárgyalásotokal szemben. Politikai források olyan következtetéseket vontak le az Egy­iptommal szembeni palsz­tin-polit­i­ka változásá­­­ból, hogy a békés rendezésre törekvő arab erők helyzete ezzel jelentékenyen megerő­södött. Kémközpont az Ifjúsági Faluban Gustav Heinemann nyugat­német államelnök csütör­tökön személyes telefonbe­szélgetést folytatott Sekou Touré guineai elnökkel a Guineában őrizetben tartott és vád alá helyezett Adolf Marx nyugatnémet állam­polgár ügyében. Csütörtökön délelőtt Bonn­ban sajtóértekezletet tartott Sekou Top, Guinea bonni ügyvivője. Kijelentette kor­mánya egyetért azzal, hogy az afrikai egységszervezet ve­gyen részt azoknak a körül­ményeknek a tisztázásában, amelyek Hermann Seibold nyugatnémet fejlesztési szak­értő halálára­­vezettek Conak­­r­wban. A guineai diplomata kijelentette, hogy mindkét őrizetbe vett nyugatnémet ál­lampolgár „bűnrészes” a por­tugál zsoldosok által Guinea ellen elkövetett agresszióban. Hozzáfűzte, hogy a Leibold vezette guineai „Ifjúsági Fa­lu” valóságos kémközpont volt. HÍRLAP T­űzszünet Az AP Saigoni tudósítója ottani megbízható forrásokra hivatkozva csütörtökön je­lentette, hogy­ a Pentagon ál­lításaival szemben amerikai tanácsadók és dél-vietnami katonatisztek közösen, heli­kopterekről irányítják a Kambodzsában harcoló Sai­gon­ és Phnom Penh-i kor­­má­nycso­partokat, sőt, időn­ként leszállásokat is végre­hajtanak kambodzsai terüle­­ten. Az AP tudósítója ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a Pentagon legutóbbi ál­lásfogl­alá­sában, amelyet­ Friedheim szóvivő ismerte­tett, azt állította, hogy ame­rikai tanácsadók Kambodzsá­ban sem a levegőben, sem a szára­zfölön nem találhatók. A sailgoni kormányzat csü­törtökön bejelentette, hogy csapatai jövő héten a Hold­­újév alkalmából 24 órás fegyvernyugvást tartanak, amely saigoni idő szerint 26- án, kedden 18 órakor kezdő­dik. A DNFF már korábban bejelentette, hogy fegyveres erői január 26-tól négynapos tűzszünetet tartanak. Kam­bodzsában a kambodzsai és dél - vi­etn­ami korm­ány­csa­pa­­­tok tovább folytatták tám­a-­­dásaikat a 4-es főútvonalon levő, stratégiai fontosságú Pich Nil-szoros birtoklásá­ért. A népi erők változatla­nul tartják állásaikat a na­palm-bombákkal és rakéták­kal támadó ellenséggel szem­ben, sőt, szerdán este várat­lan fegyvertényt is végrehaj­tottak: mélyen az ellenséges vonalak mögött, a szorostól mintegy 13 kilométerre levő kambodzsai parancsnoksá­g ellen támadást hajtottak vég­re. Az akcióról részleteket nem közöltek, de a UPT egyik jelentése sejtetni enge­di, hogy a kambodzsai kor­mány­csapat­ok nagy vesztesé­geket szenvedtek. Saigonivan egy amerikai katonai szóvivő bejelentette, hogy két napon belül a má­sodik Phantom-típusú va­­dászbombázót vesztették el. A leghosszabb vita Singapore-ban meg­köny­­nyebbülés­sel fogadták ugyan egy nyolctagú nemzetközös­ségi bizottság megteremtését, amivel 14 óra hosszat tartó és a Commonwealt történe­tében leghosszabb és legne­hezebb vitának minősített tanácskozást lezárták, de ez a megoldás láthatólag nem hozta­­közelebb egymáshoz az értekezlet résztvevőinek a Dél-Afrikába irányuló brit feg­yverszállításokkal kapcso­latban elfoglalt ellentétes ál­láspontjait. Az „Indiai-ócean biztonsági problémáinak” ta­nulmányozásával megbízott munkacsoport megalakítását úgy tüntették fel, mint a ke­resett megoldást, amely le­hetővé teszi a probléma el­ halasztását, s ugyanazokbil megmenti a nemzetközösség egységének látszatát. i ■Péntek, 1971. január 22. Dr. Urhn Kekkonen, (szemben) a Finn Köztársaság­ elnöke, az­ Elnöki Palotában fogadta Fock Jenő miniszterelnököt (mellette ül) és Péter János külügyminisztert (a kép bal szélén). Az államférfiak hosszú, baráti eszmecserét folytattak. (F. m. Hírlap — THefoto) ti Mi várható a külpolitikában • KÍNA A gyéren és fliffirtől érkező infor­mációk ellenére is szinte teljes bizonysággal vázolható, hogy bolygónk legnépesebb orszá­ga, a Kínai Népköztársaság, mire fog kon­centrálni az idei évben. Belpolitikai síkon tovább folytatják a „kulturális forradalom” által először (szigorú tervszerűséggel!) szét­zilált, majd átrendezett hatalmi struktúra konszolidálását, amely munkát előrelátható­lag ebben az évben be is fejezik. A Kínai KP 1969. áprilisában megtartott IX. kongresszusa óta alsóbb szinteken is újjászervezték a párt­­apparátust és — bár a hadsereg és gárda sze­repét senki sem vonja nyíltan kétségbe, — jelenleg egyre inkább a párt kerül előtérbe. Ezt­ fejezi ki a „nem a puska parancsol a párt­nak, hanem megfordítva” jelszó fokozottabb hangoztatása is, valamint, a tartományi párt­­kongresszusokról, újjáalakuló pártbizottságok tevékenységéről a kínai sajtóban elszaporo­­dott híradások. Vonatkozik ez a közigazgatási apparátusra is, amely ismét működőképes. Azonban mindkét terület vezető posztjain jó­részt­ új, a Man-vonalhoz feltétlenül hű ká­derek, valamint „átnevelt” régi funkcionáriu­sok találhatók. Az állami struktúra normali­zálási szándékára váti a bejelentés, hogy — hat évi szünet után — az idén összeül a leg­felső törvényhozói testület, a Kínai Országos Népi Gyűlés. Gazdaságpolitikai téren az idén alighanem erőteljes fordulat veszi kezdetét. Még nincs ugyan közhasználatban Kínában, de nem kel­lene csodálkoznunk, ha felröppentenék az „arccal az iparosítás felé” jelenleg újnak ható jelszavát. Az új ötéves tervre vonatkozó első utalásokból az derül ki, hogy az a gazdaság „vezető tényezőjére” fog koncentrálni. A hi­vatalos zsargonban pedig ezalatt az ipar ér­tendő. (A másik, az ún. „alaptényező”, a me­zőgazdaság fedőneve.) Az első ötéves terv — a Szovjetunió és a szocialista országok jelen­tős segítségével — 1953-ban vette kezdetét. Sikeres teljesítésével az ipari termelés 120, a mezőgazdasági pedig 20 százalékkal emelke­dett. 1958-ban fogtak hozzá a „nagy ugrás” megvalósításához, de a tervezés irrealitása, a szocialista országokkal való együttműködés felmondása és három katasztrofálisan rossz termés miatt, ez inkább nagy megtorpanásnak bizonyult. Az akkor támadt nehézségek fel­számolására kidolgozták a mezőgazdaság fej­lesztésének 12 éves tervét. Ami a külpolitikát illeti, a tava­lyi évet a kínai diplomácia pozitív mérleg­gel zárta. Az ENSZ történetében is forduló­pontot jelentett, hogy a tagországok többsége első ízben a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítása mellett adta le vok­­sát. Csak a kétharmados többség elve, illetve a tartózkodók nagy számában megnyilvánult amerikai nyomás akadályozta meg a közgyű­lés egyértelműen pozitív állásfoglalását. Csak­hogy nagyon keservesen ment­ ez Washing­tonnak, s amerikai kommentátorok szerint 1972. táján a Kína-ellenes „szavazógépezet"’ végképp csődöt mond majd. Új momentum az ENSZ-tagságért maga sohasem folyamodó Kína érdeklődése az ügy iránt. Ez abból derül ki, hogy egy idő óta a kínai sajtó há­lás figyelemmel regisztrálja más kormányok és nemzetközi szervezetek (így­ többek között, az el nem kötelezett, országok lusakai csúcs­­értekezlete) állásfoglalásait Kína ENSZ-jogai mellett. Minden bizonnyal folytatódni fog ebben az évben is a mintegy 18 hónapja megkezdett ,,diplomáciai nyitás”, illetve Kína visszaté­rése a világpolitika porondjára. E téren jelen­tős sikerként könyvelhette el tavaly a kínai diplomácia a két NATO-országgal — Kana­dával és Olaszországgal —, valamint az el nem kötelezett, Etiópiánál való államközi vi­szony­ rendezését. Figyelem k remelte az is, hogy elismeréséért Kína semmilyen elvi en­gedményt nem adott, hanem elérte partnerei szakítását a tajvani rezsimmel. E folyamat folytatásának első idei hírnöke volt, hogy a Chilében hatalomra került Allende elnök ha­ladó kormánya felvette a diplomáciai kap­csolatot a népi Kínával. Fontolgatják ezt a lépést Peruban is, de ugyancsak szerepelnek a „listán” Belgium, Ausztria és más tőkés országok. Államközi síkon konszolidálódásban van — s ez remélhetőleg nem áll meg ebben az évben sem — Kína viszonya a szo­cialista országokkal is. Az 1969-es feszült és egészségtelen légkörhöz képest,a Szovjetunió­­val fenntartott kapcsolat jelenleg korrektnek, de hűvösnek mondható. A kínai vezetés dok­triner jellegű szovjetellenessége miatt e téren jelentős haladás ez idő szerint nem látszik valószínűnek. A többi szocialista országgal — köztük hazánkkal — egy árnyalatnyival barátságosabb a kínai külpolitika, és a kap­csolatok fejlesztésére mutat hajlandóságot. Részünkről is — internacionalista elveink és a Szovjetunió iránti barátságunk teljes fenn­tartásával — megvan erre a készség. Abból kiindulva, hogy a világ Kína nélkül nem teljes, és békéjének egyik jelentős tényezője ez a nagy ország, örvendetesnek tartjuk Kína kimozdulását — részben önként vállalt — elszigeteltségéből. Pálfi Viktor „ B 100. Párizsban csütörtökön meg­tartotta 1 cm), ülését a Viet­namról tárgyaló négyes érte­kezlet. A tanácskozáson mind a négy partnert a küldöttség­­vezető képviselte: a VDK-t Xuan Thu­v államminiszter, a DIFK-t Nguyen Thi Binh asszony külügyminiszter, az Egyesült Államokat David Bruce nagykövet, a saigari rezsimet Phan Dang Lam nagykövet A négy küldött­ségvezető beszédet mondott. ENSZ főtitkár-jelölt Max Jakobson finn nagy­követ, az ENSZ-főtitkári tisztség első hivatalos jelölt­je, miután U Thant bejelen­tette, hogy má­sodik ötéves periódusának lejárta után, azaz jövőre nem fogadja el még egyszer a megbízást. A 47 éves diplomata jelölését, tá­mogatja kormánya és az északi országok csoportja. ­ír-együttműködés Moszkvában hivatalosan közölték, hogy január 18. és 21. között a szovjet főváros­ban Msztyiszlav Keldis aka­démikus, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának elnöke és George M. Low, az amerikai Országos Űrhajózá­si Hivatal (NASA) ügyvezető igazgatója között több talál­kozóra került sor, amelyet más érdekelt intézmények­­felelős képviselői is részt vet­tek. A megbeszéléseken véle­ménycserét folytattak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a világűr ku­tatása és a békés célú fel­használása terén folyó együtt­működés fejlesztésének le­hetséges irányairól. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája és a NASA véleménye szerint az űrku­tatási együttműködés nem­csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem a többi ország érdekeinek is megfelel.

Next