Fejér Megyei Hírlap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
Ki mit visz haza ? Hétköznapi lamoremeink Érthetetlen népszerűtlenség Világgazdasági híradó Amatőr kamerák Három napon át Székesfehérvár vendégei az ország legjobb amatőr kamerái. Az amatőrfilmezés legélesebb szemű, legihletetebb kezű alkotói. Három napon át 49 hazai amatőrfilmet, ezenkívül külföldi alkotásokat láthatnak a fehérváriak a Petőfi moziban. Örülhet e kiváltságnak Fehérvár, hogy másodízben - és előreláthatólag hosszú távon - kapta meg az amatőrfilmezés legmagasabb hazai szemléjének rendezési jogát. Igaz, a fesztiválra nem azért van jussunk, mert az amatőrfilm-mozgalomban kiváló erényeket csillogtatott volna ez a város. Ám, ezekkel a találkozókkal úgy kéne sáfárkodnunk, hogy megtermékenyítse városaink, sőt egész megyénk amatőrfilmmozgalmát. Látványt és tanítást remélünk a most kezdődő fesztiváltól. Látványt, mely a közönség számára élményt, hangulatához, emberségéhez egy kis többletet ad. Derűt, életszeretetet, igazságérzetet sugallna. Látványt, mely a fiatalok — különösen az amatőrfilmezéssel kacérkodók - szívét megnyeri e mozgalomnak. Fejleszti szépérzéküket, képi látásukat. Megmutatta, mily kifejező erő, a valóságfeltárás mily sajátos ,.szeme” rejtőzik a kamerában, ha jó kéz, lényeglátó értelem vezeti „objektívjét”. Tanítást is remélünk a fesztiváltól. Olyan mindennapi problémák, gondok, tennivalók láttatását, melyről könnyen megfeledkezik az ember, ki a maga nyűgével van tele. A változó világ változó emberének ábrázolását, aki az élet minden helyzetében meg kell őrizze egy állandó jellemzőjét — emberségét. A történelem mindennapjainak „tettenérése” lenne az amatőrkamerák feladata. Az élet apró, emberi villanásaiban is meglelni az egyszerűt, nemeset, tisztát. A pillanatban az örökkévalóságot, az örökkévalóságban a pillanatot, a sajátosban az általánost; egyszóval: az emberit! És olyan tanítást is tartogat a fesztivál, melyből a filmezés amatőrjei gyarapodhatnak. A szakma avatott fogásait, a képi látást, a téma megszerkesztését a kamerával. Nem tudjuk, mit tartogat az idei amatőrfilm-fesztivál a közönség örömére vagy a műfaj művelőinek épülésére. Szeretnék, ha megtermékenyítené megyénkben, városunkban is az első lépéseket sikerrel megtevő amatőrfilm-mozgalmat. Szeretnék, ha megnyerné a fehérvári közönség szívét az amatőrfilm. ✓ A film itt van, a közönségé a következő lépés. És az eredmény abból a „beszélgetésből” derül ki, melyet mű és néző folytat a mozi nézőterén. A tavalyi fesztivál , olyan ígérettel zárult, hogy az amatőrfilmezés eljegyzi magát a népműveléssel. Bevonul a klubbokba, a művelődés életébe. Idén egy lépés előre, hogy maga a fesztivállehetőség a népművelésre, a film eszközeivel. A Petőfi moziban méltó helyet kapott a filmek bemutatása. A tanácskozásoktól talán arról is hallunk valami biztatót, hogy a népművelés mindennapjaiba beleszól lassan az amatőr kamera. E téren eddig ugyanis vajmi kevés eredmény tapasztalható házunk táján. Köszöntjük Székesfehérváron az amatőrfilm-mozgalom legtehetségesebb híveit, szervezőit, irányítóit. Hasznos eszmecserét kívánunk mind a filmek nyelvén, mind élőszóban. (b. ö.) FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TESTVÉRI BARÁTSÁGGAL Sztanko Todorov Székesfehérváron Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és felesége, Szonja Todorova, valamint kísérete tegnap Székesfehérvárra látogatott. A vendégeket a látogatásra elkísérte dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. A megyei tanács székházánál Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke és dr. Töttő János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának, titkára fogadta a vendégeket. Ezt követően dr. Tapolczai Jenő, a megye életében a felszabadulás óta bekövetkezzett nagyarányú változásokról adott tájékoztatást. Többek között elmondotta, hogy megyénk egyike a leggyor s vendégek a megyei tanácsnál Gyárlátogatás a Videotonban (Folytatás a 2. oldalon) Kongresszusi előkészület a tsz-ekben Megkezdődtek a küldöttválasztó közgyűlések Négy évvel ezelőtt hívták létre területi szövetségeiket a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Az akkor megválasztott küldöttek megbízatása lejárt, vagy hamarosan lejár. A tagszövetkezetek most külön közgyűlésen számoltatják be küldöttjüket saját munkájáról, s arról is, milyen hasznos tevékenységet fejtett ki négy év alatt a szövetség, milyen segítséget nyújtott a közös gazdaságoknak, hogyan képviselte érdeküket. A közgyűlések már megkezdődtek és december 5-ig lezajlanak mindenütt a megyében. A négy évvel ezelőtti őszön — bár megyénk minden közös gazdasága csatlakozott a kétterületi szövetség valamelyikéhez — még elég sok volt a kétkedés, a kérdésekkel teli várakozás. Megéri-e belépni a szövetségbe, megfelelnek-e majd ezek a társadalmi, szakmai, érdekképviseleti szervek a nagy várakozásnak? Minden szövetkezeti küldött azt felelheti a megbízó tagságnak, érdemes volt, hasznos volt csatlakozni. A már lezajlott közgyűléseken is ilyen értelemben számoltak be a küldöttek. A termelőszövetkezeti tagság elfogadta, megnyugvással tudomásul vette a beszámolókat. Az Észak-Fejér megyei és a Mezőföldi Területi Tszszövetség javaslata alapján a szövetkezetek — a négy évvel ezelőttitől eltérően — nem egy, hanem két küldöttet választanak a szövetség küldött-közgyűlésébe. Tapasztalatok szerint, szélesebb társadalmi alapon ugyanis az eddiginél hatékonyabban tevékenykedhet a területi szövetség legfőbb szerve, a küldöttgyűlés. A küldöttválasztó közgyűlésekkel tulajdonképpen megkezdődött egy nagyon fontos munka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, a jövő tavasszal tartandó országos kongresszus előkészítése. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Péntek, 1971. november 26. XXVII. évfolyam, 279. szám * Ára: 80 fillér Ülést tartott a KISZ KB Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese is — megvitatták a KISZ december 8-án összeülő VIII kongresszusának előkészítését. Dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára tartott tájékoztatót a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának tervezetéről. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság ülésével lényegében lezárult, a kongresszus politikai, szervezeti előkészítése. Az elmúlt hónapokban a KISZ valamenynyi fórumán lezajlottak a vezetőségválasztások, megtartották a küldöttértekezleteket, bizalmat szavaztak annak a 850 küldöttnek, akik 800 ezer társukat képviselik majd a kongresszuson. A KISZ Központi Bizottsága elfogadta a tervezett kongresszusi beszámolót, meghallgatta Illisz Lászlónak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a KISZ szervezeti szabályzatának módosításáról, s végezetül nyugtázta a Központi Bizottság két ülése között, végzett munkáról szóló jelentést. (MTI) Jeget hozott a szél Befagyott a Velencei-tó Befagyott megyénk legnagyobb összefüggő vízterülete, a Velencei-tó tükre. A hajnalban érkezett erős lehűlés és a hideg szél hatására a csütörtök reggeli órákra „beállt” a tó tükre. Főként a sekély partszakaszokon erős mértékű a jegesedás. Itt a jégréteg már elbírja a tóra leszálló madarakat, amelyek a téli madárvándorlással tömegesen érkeznek a védett tóvidékre, és a tavi nádasokba. A tó alacsony vízállása is hozzájárult a szokatlanul korai bejegesedéshez. Már csak a nádasok környékén látható jégmentes vízterület. A tó befagyása nem akadályozza lényegesen a partterületen folyó munkákat, az alacsony vízállás miatt ugyanis a partfalépítés zavartalanul folyhat a jegesedés ellenére is. Annál nagyobb gondot okoz a tóparti építőmunkásoknak a vastag hóréteg, amely összefüggően borítja be a déli partot. Különösen a tópart épülő legnagyobb strandja, a leendő Park szabadstrand építkezésein okozott a hófúvás nehézségeket az elmúlt napokban. A strand kivitelezési munkálatainak eddig mintegy 70 százalékával készültek el az agárdi Költségvetési Üzem dolgozói, s a műszaki szakemberek arra számítottak, hogy az időjárás legalább december elejéig lehetővé teszi még a rendezési munkálatokat. Két öltözőépület napokon belül tető alá kerül — itt már csak a pala tetőszerkezet ráhelyezése folyik —, további hat öltöző alapozási munkálatai december elsején kezdődnek. — m — Az SZMT elnökségének ülése Hormarendezések — közmegelégedéssel A munkanorma nagymértékben befolyásolja, meghatározza a termelés hatékonyságát, a gazdasági egységek munkájának eredményességét. A helyes, gazdasági-műszaki elemzésekkel megalapozott norma ugyanis — más tényezők pozitív itatásával együtt — növeli a termelékenységet, a kollektíva munkájának eredményét. Az alacsony követelmények viszont csökkentik a hatékonyságot, s a munkafegyelem szilárdítása, a munkaidő teljes kihasználása ellen hatnak. De más vonatkozásban — a túlfeszítés is káros. A munkanorma olyan eleven hatóerő, amelynek ellenőrzését, úgynevezett karbantartását a vállalatvezetésnek állandóan szem előtt kell tartania. Ebben az egy gondolatban összesűríthető az SZMT elnöksége tegnap délelőtt megtartott ülésének tapasztalata is, ahol az ÉDOSZ és a HVDSZ megyebizottságokhoz tartozó vállalatok, üzemek munkanormákkal kapcsolatos tevékenységének vizsgálata szerepelt napirenden. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságához kilenc vállalat, (ebből három tanácsi) és három kirendeltség tartozik Hat vizsgált vállalatnál a 2176 dolgozó 47 százaléka már a munkanormékon alapuló teljesítménybérben, a többségük (53 százalék) viiszont — a feltételek hiánya, stb. miatt — az órabér, órabér plusz prémium és órabér plusz jutalék bérezési rendszerben dolgozik. A teljesítmény-elszámolásnál egyaránt alkalmazzák az iparági országos és a vállalati normaalapokat. A munkanormát alkalmazó vállalatok nagy része kizárólag a tudományos elemzésre épülő műszaki normával dolgozik. Kivételt képez a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat, ahol a normák mintegy egyharmada a számítások alapján meghatározott statisztikai norma. Ez az arány azonban a vállalat jelenlegi gépesítettségi színvonala mellett elfogadható. Három év alatt a kilenc vállalat közül hétnél, 139 esetben volt normarendezés — 512 dolgozót érintett, amelyekre 90 százalékban a műszaki feltételek változása miatt volt szükség. A normák rendezése azonban egyetlen esetben se okozott keresetcsökkenést, s teljesíthetőségükre jellemző, hogy a dolgozók átlagos havi teljesítménye a 95—105 százalék között mozog. A 95 százalék alatt teljesítő dolgozók száma elenyészően kevés. A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága kilenc vállalatra terjesztette ki a vizsgálatot. Megállapította: (Folytatás a 1. oldalon)