Fejér Megyei Hirlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
11.] FEJÉR MEGYEI 147. szám 7 W. Mai ------------W Jl.1" ■ . . V . Ára: 80 fillér p.^ . ________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | Baracs, Kisapostag megkezdte az aratást Jó termés érik A mezőgazdaság ismétlődő eseménye, de mindannyiszor izgalmas teendője is az aratás, jobban mondva: a gabonabetakarítás. Az őszi kalászosok most is a dunai fennsíkon, a melegebb talajokon, a baracsi és a kisapostagi tsz-ek talajain — a Mezőföld más területein is — érnek be először. Baracs ismét első A baracsiak már tegnapelőtt, csütörtökön tartottak „próbaaratást”. A Víztárolódűlőben 1450 négyszögölről 22 mázsa őszi árpát mértek be. Németh Károly, a gazdaság nyolc kombájnja közül az egyik „parancsnoka”. Ez élete hetedik aratása, és úgy látja, ilyen gazdag termésben még nem dolgozott, mint a mostani. Németh Károly nem ült le a vezetőfülkében, állva maradt, hogy jobban lássa, mint hajlik és simul a termés a motollok alá. Kitaposta;; húsz napja Néhány kilométerrel odébb a szomszéd, a kisapostagi Napsugár Termelőszövetkezet NDK gyártmányú kombájnjával kezdték meg az aratást. Ruzicska Pál először dolgozik ilyen típusú gépen, de ott van mellette Nagy Károly —, aki tavaly aratott már ezzel a géppel —, hogy segítsen a kezdeti nehézségekben. Úgy tervezték, húsz nap alatt végeznek a gabonabetakarítással. Meghirdették az aratási és betakarítási versenyt is. Nyolc pontban foglalták a feltételeket. A legjobbak idén is magas prémiumot kapnak. Egyébként ebben az évben aratnak először öntözött búzát, nagyon szép a tábla, de azt mondták, ne beszéljünk még a várható termésről. Ha minden úgy történik, mint azt az ember akarja, új táblarekordot jegyezhetnek majd fel. Fajtaváltásról aratáskor És amíg Baracson, Kisapostagon a kombájnokkal az őszi árpa táblákat „kerítették”, Tordason a Fajtakísérleti Állomáson tegnap délelőtt lezajlott június harmadik búzatermesztési tanácskozása, ahol megjelent Hajba Kálmán, a megyei tanács elnökhelyettese is. A fajtaváltásra, a búza hozamainak további emelésére készülő gazdaságok képviselői a kísérleti parcellákon ötven valahány fajta közül megismerkedhettek azzal a kilenc legjobbnak tartott búzával, amelyekre dr. Szabó Miklós, a tordasi kísérleteket vezető kutató, külön is felhívta a figyelmet. A koraiak közül Tordason tegnap nagyobb bizalmat kapott a GK-Fertődi 2, mert a kísérletben is bizonyította jó termő- és állóképességét egyaránt. Tordas egy, nálunk még „újonc” bolgár búzafajtát is ajánlott, a Burgasz—2 jelzésűt. A középkéseiek közül a kísérletben a Kavkáz mutat kedvező erényeket. Ismét többet tárgyaltak a törpe Triticale-ről, amely az állomás vezető szakemberei szerint, igenis termesztésbe vonható, nemcsak takarmányozásra, hanem étkezésre is, mivel 25 százalékkal több a fehérje tartalma, mint egyes vezető búzafajtáké. Egyébként változatlanul igaz, nincs még a láthatáron olyan búzafajta, mint a Bezosztása. A biztonságos termelés miatt a termesztést egyszerre több fajtával kell végezni, azzal a tudattal, hogy a fajtaváltás ezután is állandó gondja lesz a termelőnek, ha mindig jó búzát akarunk betakarítani. A Dunántúl kémikusai Székesfehérváron A VIII. dunántúli analitikai konferencia csütörtökön megkezdte munkáját. A minden évben más városban megrendezett konferenciát az idén a millenniumi rendezvénysorozat keretében Székesfehérváron tartja a Magyar Kémikusok Egyesülete. Három szekcióban hetven előadást tartanak az elektrokémia, a kromatográfia és az analízis egyéb módszereiben jeles eredményeket elért dunántúli tudóskollektívák. A nyitóülésen dr. Inczédy János, az Analitikai Díjbizottság elnöke átadta az 1972. évi Dunántúli Analitikai Díjakat. Az elméleti díjat dr. Garai Tibor kandidátus, a Tudományos Akadémia veszprémi kutatója kapta, a Jan Heyrovsky Nobel-díjas cseh kutató által ezelőtt ötven évvel kidolgozott analitikai módszer továbbfejlesztéséért. Nyolc esztendei munkával kutatócsoportjával sikerült a régi módszer alapján egy jóval érzékenyebb és finomabb eljárást kidolgozniuk a fémek mennyiségi és minőségi meghatározására. Az 1972. évi gyakorlatianalitikai díjat a fehérvári Minőségvizsgáló Intézet műszaki vezetője, dr. Siska Elemér kapta, sokéves, igen széles körű fizikai—kémiai vizsgálatainak elismeréseként. Dr. Siska Elemér kutatótársa dr. Pungor Ernő, a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészeti karának dékánja tartotta a megnyitó előadást. (Siska és Pungor egyébként az idén is négy előadásban szerepeltek együtt.) Ebben vázolta az elektroanalitika új fejlődési irányait. Utána dr. Bálint Tibor és dr. Macher Frigyes kitüntetett előadását hallgatta meg a mintegy száz, a Pintér Károly művelődési házban összegyűlt kutató, majd a háromnapos konferenciát három szekcióban folytatták. A „Radelkis” Elektrokémiai műszergyártó Kisz a konferencia időtartama alatt műszerbemutatót tart a helyszíneit.' ■ » ’ , ' ' Törvény a híriságokről és az ügyészségről Befejezte tanácskozását az országgyűlés Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. APRÓ ANTAL elnöki megnyitó szavai után folytatódott az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája. A vita lezárása után FALUVÉGI Lajos pénzügyminiszter összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. KOROM MIHÁLY igazságügyminiszter szólalt fel. Hazánkban szilárd a törvényes rend Korom Mihály expozéja . Állam és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. — A törvényjavaslat kidolgozása során — az alkotmányban foglalt alapvető rendelkezésekkel összhangban — az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelményei vezettek bennünket. Bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszolgáltatás. Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bízott feladatok további jó ellátásának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat. Fontos láncszeme ez azoknak a magas szintű jogszabályoknak, amelyek — a társadalmunkban bekövetkezett változásokkal összhangban — az igazságszolgáltatás továbbfejlesztését szolgálják. A jelenleg hatályban lévő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembe vételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. — A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg. A számadatok mindennél jobban mutatják, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. A törvényes és igazságos döntés, a jogi felvilágosítás és tanácsadás azonban nem pusztán az érintett állampolgárok ügye, hanem társadalmi hatású is. Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az nagyban elősegíti a közrend, közbiztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását és nem utolsó sorban a jogsértések megelőzését is szolgálja. A nagy munkateherről szólva nem lehet hallgatni néhány olyan körülményről, amely ma nagy mértékben nehezíti és lassítja az ügyintézést. Gondolok itt többek között eljárási jogszabályaink bonyolultságára, nehézkességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelentősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett ügygyel érdemben köteles foglalkozni akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés változás történt a „ha per, úgymond, hadd legyen per!" felfogáson. Ez pedig jelentékeny mértékben leköti és terheli az igazságszolgáltatás dolgozóit és elvonja őket a valóságos jogviták eldöntésétől, legalábbis sok esetben a fontos kérdések eldöntésének elhúzódásához vezet. Az eljárási törvények módosítására irányuló munkánkban arra törekszünk, hogy ezt a „betegséget” megfelelő jogszabályok is segítsék megszüntetni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy egyetlen állampolgárt sem akadályozzunk a jogos érdekeinek bírósági védelmében, és a szocialista törvényesség érvényesülése csorbát ne szenvedjen. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok felfogásán, szemléletén is változtassunk, mert meggyőződésünk, hogy nem helyes, ha rögtön rendőrért, vagy bíróért kiáltanak, amikor a vita más úton-módon is rendezhető. A miniszter a továbbiakban az előterjesztett törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt , Tisztelt képviselő elvtársak! — Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a kövelménynek tesz eleget a törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi (Folytatás * 1. oldala! ’i ’ .Véget értek a magyar-indiai tárgyalások Pénteken délelőtt az országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. (MTI) —