Fejér Megyei Hírlap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
Axéhai kávés pséldaképek köztünk élnek Amerika axahid tőigfjén Tudománytechnika Rsmes Cssntfra Budapesten Homes Csindra, a Béke világtanács főtitkára az Országis Béketanács meghívására január 28-30. között Burtnesten tartózkodott. Látogatsa alkalmával tájékoztatást adott az ősszel Moszkválban sorra kerülő béke világkongresszussal kapcsolatos kérdésekről, a Békevilágtancs előtt álló időszerű feladatokról, valamint a BVT Vietnamban járt küldöttségének tapasztalatairól. Konzultációt folytatott a magyar békemozgalomnak a moszkvai béke-világkongresszus előkészítésében való részvételéről. Reines Csandrát fogadta Kállai Gyula, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és dr. Sík Endre, Lenin-békedíjas, az Országos Béketanács elnöke. (MTI) Kissinger Hanoiba látogat Hanoi A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok megállapodott: február 10—13. között Hanoiba látogat dr. Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, hogy a két ország háború utáni kapcsolatairól és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyaljon a VDK kormányával. (MTI) A KB határozat szellemében tanácskozott az MXT elnöksége A Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei szervezetének elnöksége, igazodva az elmúlt hetekben megtartott soronkívüli országos elnöki és titkári értekezlettekhez, január 30-án, soronkívüli elnökségi ülésttartott. Az országos elnöki tanácskozásról Homoki József elvtárs tájékoztatta az elnökséget. Elmondta, hogy a szervezetbe tömörült közgazdák választott képviselői a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának novemberi határozatából eredő feladataikat vitatták meg, s egységes állásfoglalásuk, hogy mind teljesebb alkotó légkörben kell dolgozniuk a népgazdasági tervek sikeréért. A szervezetbe tömörült közgazdák időszerű feladatai közül is kiemelte a hatékonyabb bérrendszerek kialakításának fontosságát, a munka és üzemszervezés területén végzendő komplex- és részfeladatok jelentőségét, a termelés gazdaságosságát, a munka hatékonyságát segítő elemző, tervező és szervezőmunka fontosságát. Külön felhívta a figyelmet a gazdaságtalan termékek fokozatos visszaszorítására, a beruházások ütemének gyorsítására, s még jó néhány, a KB határozataiból eredő feladatra. Az elnökség a beszámoló alapján felülvizsgálta éves munkatervét, s úgy határozott, hogy annak módosítására nincs szükség, viszont arra kötelezte önmagát, a szakosztályok vezetőségét és a szervezet tagságát, hogy nagy következetességgel hajtsák végre az 1973-ra munkaprogramokban vállalt feladataikat. A megyei szervezet elnöke ezt követően, az elmúlt évi költségvetési beszámoló elemzése és az idei költségvetés áttekintése után javaslatot tett az elnökségnek, hogy a rendelkezésükre álló anyagi forrásokból az MKT Fejér megyei szervezete létesítsen egy négy vagy öt esztendőre szóló ösztöndíj-alapítványt, amelynek lényege az lenne, hogy minden esztendőben felkutatnának egy olyan munkás- vagy parasztszármazású fiatalt, akinek a tehetsége, rátermettsége, érdeklődése a közgazdasági pálya felé orientálódik, viszont a családi körülményei, anyagi helyzete lehetetlenné tenné továbbtanulását. Az elnök előterjesztése szerint ez a társaság megyei szervezetének szociális és a szocialista humánumból eredő kötelessége is, s noha a havi 800 vagy 1200 forint — esetleg 800—600 forint, s akkor két fiatal támogatásáról lehetne szó! — nem old meg társadalmi méretű gondokat, annak egy kis részét magára vállalva követendő példával szolgálhatna országos viszonylatban is. Az elnökség kiegészítő javaslatok alapján egyhangú szavazattal határozatba foglalta az alapítvány létrehozását. Az országos titkári értekezletről szóló beszámoló jelentést a betegség miatt távollevő dr. Fodor Lajos titkár nevében Szecsődi Ferenc terjesztette az elnökség elé. A beszámolót az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette. Az elnökség ezt követően az 1972-ben Székesfehérváron megrendezett XI. Közgazdász Vándorgyűlés anyagának megjelentetésével foglalkozott. Tudomásul vette az országos elnökség elismerő sorait a szervezés és lebonyolítás példamutatóan pontos munkájáért, s készségét fejezte ki, hogy az 1973-ban Szombathelyen sorra kerülő XII. vándorgyűléshez a szervezési tapasztalatokat átadja. A vándorgyűlés szervezésében és, lebonyolításában kiemelkedő munkát végzett elnökségi tagokat értékes könyvjutalomban részesítették az ülésen. Az MKT Fejér megyei szervezetének elnökségi ülésén megjelent Lantai Gyula elvtárs is, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága munkatársa, s javaslatot tett arra, hogy az elnökség a megyénkből felelős gazdasági funkcióba távozó Homoki József elvtársat, a szervezet alapításában és megerősítésében végzett kiemelkedő érdemeinek elismerése mellett mentse fel az elnöki tisztségből. Az elnökség a javaslatot elfogadta, Homoki József elvtárs lemondását tudomásul vette, s új munkaköréhez sok sikert kívánt. Ezt követően az elnökség saját soraiból választott megbízott elnököt, Kiss Illjos elvtárs személyében, aki gyakorló közgazda, az MKT megyei , szervezetének alapító tagja, s mint az a jelölést követő vélemény-nyilvánításból kitűnt, egyértelműen élvezi az elnökség bizalmát. Az MKT Fejér megyei szervezetének elnöksége egyhangú szavazattal bízta meg Kiss Lajost az elnöki tisztségnek a következő szervezeti választásokig való betöltésére. Kátay Antal Munkaprogram a tízezrekért A múlt években a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa kidolgozta a leglényegesebb párt- és szakszervezeti határozatok megvalósításával kapcsolatos megyei szakszervezeti tennivalókat. Az idei elfogadott munkaprogram továbbra is központi feladatként jelöli meg a népgazdaság fejlesztésével, a munkásosztály, nők, ifjúsági és más rétegek helyzetével, valamint a közoktatás, kulturális nevelő munkával kapcsolatos határozatok végrehajtását. A népgazdaság és a megye tervszerű fejlődésének érdekében a szocialista munkaverseny középpontjába a termelékenység és a termelés hatékonyságának növelését állítják. A szakszervezeti mozgalom nagy gondot fordít ennek velejáróira, a termelési költségek csökkentésére és ez eszközök jobb kihasználására, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Az újítómozgalom tömeges kibontakozására a szocialista munkaverseny mozgalom ad új lehetőségeket. Az alkotókészség kibontakoztatása a műszaki fejlesztés elősegítésére, a vállalati munka és üzemszervezés korszerűsítése sokat vár az újítóktól, többek közt a termelés gazdaságosságának növelését, a munkafeltételek javítását és a vállalatok gondjainak megoldásában való részvételt. A szakszervezeti szervek kiemelt feladatként foglalkoznak az állami ipar- és kivitelező építőipar munkásai és művezetői egyszeri központi bérfejlesztésének differenciált és célszerű felhasználásával. Valamennyi szakszervezeti sejt gondoskodik majd arról, hogy a központi irányelvek maradéktalanul érvényesüljenek. Nagy gondot fordítanak ezen túl a vállalati saját erőből történő bérfejlesztésekre, általában a helyes és tervszerű vállalati bérpolitika kialakítására. A fogyasztói érdekvédelem további erősítése érdekében szervezettebbé és irányítottabbé teszik az árak és a kereskedelem társadalmi ellenőrzését. Az idei évben tovább javítják megyénkben az üzemek és munkahelyek munkavédelmi és egészségügyi helyzetét. A szociális ellátottság és fenti követelmények megvalósítására szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos fejlesztések megvalósulását és a vonatkozó törvények, rendeletek maradéktalan betartását. A szocialista tudatformálás és a szocialista közgondolkodás erősítésére a szakszervezeti szervek növelik az agitációs és propaganda fórumok hatásfokát. Határozottabb és sokoldalúbb nevelőtevékenységgel lépnek fel a közömbösség, a passzivitás, a kispolgári magatartás és gondolkodási mód ellen, fokozzák a szocialista erkölcs erősítésére irányuló nevelőmunkát. Tervszerű munkával továbbfejlesztik a felnőttek munkahelyi általános — é s szakmai képzését __...... FEJÉR MEGYEIÉ— IMKyk sail Tggflplj# BKi-HBfe. 1 Csütörtök, KM —Jk Igjl flip J 1973. február 1. 3 §1m Safe tj.". flRfiil XXIX évfolyam AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 8° fi"ér . Zárszámadás Termelési sikerek Pusztavámon Amint azt tudósítónk, Kiss Józsefné jelentette, a pusztavámi Sallai Imre Termelőszövetkezet tagsága az elmúlt évben is szép termelési sikereket ért el. Zárszámadási közgyűlésüket már megtartották, s amint a vezetőség beszámolójából kitűnt, a jó gazdálkodás eredményeként nemcsak a tagság jövedelme emelkedett az előző évhez képest, de arra is jutott pénz, hogy több mint egymillió forintot tartalékoljanak. Idei terveik között szerepel a szarvasmarha-ágazat további fejlesztése, s noha eddig sem szégyenkeztek a tehenészetben és a nevelő-hizlaló istállókban elért eredményekért, emelni kívánják a hozamokat. ülést tartott a Fejér megyei Taanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap rendkívüli ülést tartott a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, melyen intézkedési tervet fogadott el az MSZMP KB. 1972. novemberi határozatában foglalt tanácsi feladatok végrehajtására. A napirend előadója dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke volt. A végrehajtó bizottság ezután dr. Hantos László általános tanácselnökhe vette s előterjesztésében meghallgatta a negyedik ötéves terv fejlesztési feladatainak időarányos teljesítéséről szóló tájékoztató jelentést. a Támogatás lakásépítőknek Új feltételek alapján folyósítják az építési kölcsönöket A kormány — mint ismeretes — módosította, és kiegészítette az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeit és új konstrukcióval — vállalati és külön állami támogatással — újfajta lehetőséget teremtett a munkások lakásproblémáinak megoldásához, meggyorsítva ezzel a városok és a munkálató települések lakáshelyzetének javítását. Az ezzel kapcsolatos minisztertanácsi rendelet, valamint a végrehajtására kiadott illetékes miniszteri rendeletek a Magyar Közlöny 6. számában jelentek meg. Az új jogszabályok a lakosság — ezen belül különösen az állami vállalatok munkásai — számára kedvezően módosították a társasház-építkezések hitelfeltételeit. A változás lényege, hogy az OTP egy társasház-lakásépítőnek vagy vásárlónak ezentúl nagyobb összegű kölcsönt folyósíthat, s az egyes építési formákban a korábbiakhoz képest kisebb saját készpénz-hozzájárulás is elegendő a lakásépítkezés megkezdéséhez, a vásárláshoz. Az új feltételeket differenciáltan állapították meg, a különböző kedvezményekkel elsősorban a telepszerű társasház-építkezésekre ösztönzik a lakosságot. A rendeletek tartalmazzák a változásokat, részletesen meghatározzák a hitelfolyósítás és -törlesztés feltételeit, s külön intézkednek az állami vállalatok munkásainak lakásépítési támogatásáról, az őket megillető különféle kedvezményekről. Az állami vállalatok munkásai a jogszabály mellékletében felsorolt helységekben •telepszerű, több szintes lakásépítkezéshez, (vásárláshoz) a szociálpolitikai kedvezményen felül — a lakások szobaszámától függően — 40 000—80 000 forint állami támogatást és saját 10 százalékos előtörlesztés mellett kedvezményes, 35 éves lejáratú, évi 1 százalékos kamatú OTP-hitelt kapnak a költségek 70 százalékára. Mindehhez azonban az szükséges, hogy az állami vállalatok az építési költségek legalább 20 százalékára kamatmentes vállalati kölcsönt adjanak munkásaiknak. További kedvezmény, hogy a három-, vagy az annál több gyermekes munkás saját előtörlesztése egyedi elbírálás alapján a költségvetés terhére részben, vagy teljesen elengedhető, a vállalat vissza nem térítendő támogatásként is megfizetheti, és az OTP a hitel havi törlesztési részletét az első három évben mérsékelheti. A vállalati kölcsöntámogatás után felmerült 1 százalékos kezelési költséget is a vállalatnak kell megfizetnie. Az új jogszabály alkalmazása szempontjából a rendelet szerint állami vállalatnak tekintendő a vállalati formában működő állami gazdálkodó szerv, ideértve a trösztöt, az egyesülést és az állami gazdaságot is. Munkásnak minősül a statisztikai szabályok szerint a munkásállományban nyilvántartott fizikai dolgozó, továbbá a kisegítő állománycsoportból — a kereskedelemben a forgalomtól függő, a közlekedésben a forgalmi állománycsoportból — a fizikai munkát végző dolgozó, valamint a termelés közvetlen irányítói közül a főművezető, a művezető és a segédművezető. A különféle munkás lakásépítési kedvezmények az alábbi helységekben, településeken — a fővárosban, a munkáslakta centrumokban — illetik meg a munkásokat: Budapest, Ajka, Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Debrecen, Dunakeszi, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Dorog, Érd, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Komárom, Komló, Kőszeg, Leninváros, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nagykörös, Nyíregyháza, Orosháza, Oroszlány, Ózd, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárvár, Sátoraljaújhely, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szigetvár. folytatás a 2. oldalon) . Az átszervezés jól vizsgázott A dunaújvárosi 26-os Építőipari Vállalatnál a múlt évben azt is jelentette, hogy megváltoztatták a lakásépítésen dolgozó munkabrigádok szakmai összetételét. Így kerültek például a Valkóczi László vezette, többszörös szocialista címet nyert asztalos brigád tagjai az építőmesteri tevékenységet folytató termelési egységhez. Horti József, az egység főépítés vezetője elmondta, hogy ez a szervezési forma a gyakorlatban jól vizsgázott, s mindjárt egy példával igazolta állítását. Valkóczi László tizennégy tagú brigádja a múlt évben 684 lakás építési munkálataiban vett részt. Dolgoztak a beépített bútorokkal, a nyílászárókkal, s ők végezték a vasalásokat is. Az átszervezés előtt ezt a munkát egy külön csoportot képező harminc asztalos végezteel. Vagyis az átszervezés révén ugyanennek a feladatnak az elvégzéséhez feleannyi dolgozó munkájára volt szükség. Ez igazolja azt is, hogy a munkaszervezésnek ez a formája jelentősen növeli a hatékonyságot. Sőt, gyorsítja a munkát, hiszen ebben a szervezési formában együtt, egy irányítás alatt dolgoznak az iparág valamennyi szakterületének munkásai. Egymás munkáját, tevékenységét tehát nem zavarják, keresztezik (ez nem volt ritka a korábbi szervezeti keretek között), hanem elősegítik. — gubacsi —