Fejér Megyei Hírlap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

K ■ a székesfehérvári Rákóczi Ferenc általános iskolában készült, amikor először kötik fel a piros nyakkendőt az úttörővé avatott kislány nyakába Úttörő­avatás Szombaton délután a szé­kesfehérvári általános isko­lákban közel ezer pajtást avattak úttörővé ünnepélyes keretek­ között. A gyermekek­nek avatószülők közö* "* fel a piros nyakkendőt, pedagó­gusok és régi úttörők köszön­tötték újdonsült társaikat. Az úttörőavatás alkalmából adtak a székesfehérvári Ének­zenei Általános Iskolában a 2124-es számú Bartók Béla úttörőcsapatnak az Alba Re­gia vándorzászlót kiemelkedő tanulmányi, kulturális, sport és társadalmi munkájáért. Az úttörőcsapat pajtásai már harmadszor nyerték el a ván­dorzászlót, így már végleg náluk is marad. A székesfehérvári Május 1. téri Általános Iskola paj­tásai a másodikra Petőfi Sán­dor Általános Iskola úttörői harmadik helyezést értek el. Munkájuk elismeréseképpen oklevelet nyújtottak át nekik. Kiváló tsz-eket ünnepeinek A cím megtartására vállalkoznak Május 20-án, szombaton a dunaújvárosi Vörös Csillag és a diégi Szabadság Tsz vezetői vették át az 1972. évi gaz­dálkodási versenyben elért eredményeik alapján a kiváló ter­melőszövetkezetnek járó oklevelet és pénzjutalmat. Mindkét szövetkezeti gazdaság évek óta élen jár a két ágazat, a nő­vé­r­­­termesztés és az állattenyésztés hozamainak növelésé­ben is. , CORSZIFVK­IS 31500 pontja Az egykori­­ dunapentelei földeken gazdálkodó dunaúj­városi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet 31 500 verseny­­pontot szerzett az 1972. évi eredményeivel. A különböző kategóriákba sorolt termelő­szövetkezetek pontszámaihoz mérten a dunaújvárosiaké több vonatkozásban is érté­kesebb, mint bármelyik­ más, esetleg magasabb pontszá­mot, elért tsz-é. Erről fogal­mazott a szombat délelőtti ünnepi közgyűlésen Takács Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér megyei Bizottságának titkára is. Em­lékeztette a termelőszövetke­zet­i közgyűlés résztvevőit azokra a napokra, amikor „verbuválódott” a közös gaz­da.. .g. Az első kollektív gaz­dálkodási formát 1949, a mai Vörös Csillag Tsz „születését” 1959 óta számíthatjuk. Ta­kács elvtárs emlékeztette az e­kori pentelei földművese­kek a Vörös Csillag Termelő­sor, elkezd tagjait azokra a napokra, amikor ő maga sze­mélyesen is érvelt a nagyüze­mi gazdálkodás mellett. Ak­kor még talán maguk az új földművelési lehetőség mel­lett agitáló kommunisták sem gondolták, hogy ezen a Duna menti tájon, hogy másfél év­tized múltával európai szint­­ű termelési kultúrát valósí­tanak meg. A legkiválóbb pentelei föld­művelők sem álmodhatták annak idején, hogy lehetsé­ges a Duna menti földeken búzából 44,2, kukoricából 61,2, burgonyából 231,2 mázsa hek­tárátlagot termelni. A burgo­nya különösképpen érdekes a Vörös Csillagban, hiszen nem kevesebbre, mint a ha­zai kifogástalan burgonya­ellátás javítására vállalkoz­tak. Termésátlaguk nagysá­gát elsősorban az a tény bi­zonyítja, hogy 102 mázsával jobbak burgonyatermesztés­ben, mint a megyei átlag. De számos más, kiemelkedő ha­zai burgonyatermesztő gaz­daságot is maguk mögött hagytak az 1972. évi hektár­átlagaik alapján. (Folytatás a 3. oldalon) FEJÉR M­EGYE 11 ■"■■■•­ Kedd, 1973. május 22. XXIX évfolyam 117. szám AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 Ára: 8° fi.,ér Párt­­ás állami vezetők látogatása a BNV-n Hétfőn magas rangú párt­ás állami vezetők látogattak a BNV-re. A vásárt felke­reste Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki­­ Tanácsának elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titká­ra, a Politikai Bizottság tag­jai, valamint Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. A körsétát a kőbányai vá­sárvárosban kezdték. A vá­sár bejáratánál dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi m­i­­niszter és Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója fogadta, majd kalauzolta a vendégeket. (MTI) ,, ... * Szovjet-nyugatnémet közös nyilatkozat BONN (TASZSZ) Willy Brandtnak­, a Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellárjának meghívá­sára 1973. május 18. és 22. között a Német Szö­vetségi Köztársaságban tartózkodott Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa elnökségénél­ tagja. Az SZKP KB főtiktárát elkísérte A. A. Gro­­miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter, B. P. Bugajev, polgári repülésügyi miniszter, A. M. Alekszandrov és A. I. Blatov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadói, L. M. Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója, V. V. Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője, L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára láto­gatást tett dr. Gustav Heinemannál, a Német Szövetségi Köztársaság elnökénél. L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellára, számos megbeszélést tartott, egyebek között A. A. Gromikonak, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Szovjetunió külügymi­niszterének, és Walter Scheelnek, a szövetségi alkancellárnak­ és külügyminiszternek részvé­telével. A látogatás során megtartott találkozókon ugyancsak részt vett. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége képviseletében — N. Sz. Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter, B. P. Bugajev, polgári repülésügyi miniszter, A. M. Alekszandrov és A. I. Blatov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadói, L. M. Zamjatyin, a TASZSZ vezér­­igazgatója, V. M. Falin, a Szovjetunió NSZK- beli nagykövete, V. V. Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője, A. P. Bondarenko, a Szovjetunió külügymi­nisztériuma részvételével. A Német Szövetségi Köztársaság képvisele­tében dr. Hans Friderichs, szövetségi gazda­ságügyi miniszter, dr. Lauritz Lauritzen szö­vetségi közlekedésügyi miniszter, Egon Bahr különleges feladatokkal megbízott­­ szövetségi miniszter, Paul Frank, az NSZK külügymi­nisztériumának államtitkára, von Wechmar, a szövetségi kormány információs -és sajtóiro­dájának vezetője, dr. Heinz-Ulrich Lahm, az NSZK szovjetunióbeli nagykövete, Günther von Well, az NSZK külügyminisztériumának igazgatója és Peter Hermes, az NSZK külügy­minisztériumának igazgatója. A látogatás alkalmából a kétoldalú kapcso­latok további kibővítését és elmélyítését elő­segíteni hivatott következő megállapodásokat írták alá: — a gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködés fejlesztéséről szóló megállapodást; — a kulturális együttműködésről szóló meg­állapodást; — az 1971. november 11-én megkötött légi­­forgalmi megállapodás kiegészítő jegyzőköny­vét. Az SZKP KB főtitkára és a szövetségi kancellár megvitatta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövet­ségi Köztársaság közti kapcsolatok alapvető kérdéseit. Nagy figyelmet szenteltek az idő­szerű nemzetközi kérdéseknek, mindenekelőtt az európai és a világbéke megteremtése pers­pektívájának. A megbeszélések nyílt, tárgy­szerű légkörben, a kölcsönös megértés szelle­mében folytak, ami megfelel a két ország közti kapcsolatok jellegének. Az 1970. augusztus 12-én megkötött szerző­dést mindkét fél történelmi mérföldkőnek te­kinti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Német Szövetségi Köztársaság közti kapcsolatokban és általában az európai fejlődésben. A felek egyhangúlag megállapí­tották, hogy a szerződés reményteljes alapul szolgál a múlt súlyos örökségének felszámolá­sára, a két ország közti kapcsolatok átalakí­tására és megjavítására. A szerződés aláírása óta eltelt rövid idő alatt az együttműködés számos területén jelentős eredmények szü­lettek. A felek kifejezték készségüket arra, hogy a szerződést élettel töltsék meg és arra, hogy a szerződésből kiindulva következetesen mun­kálkodjanak a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közti kapcsolatok javítá­sán és fejlesztésén. Az ebben az irányban tett, közös erőfeszítések, amelyeket a felek a jövő­ben is folytatnak, kölcsönös megértést és bi­zalmat szülnek. Különösen fontos szerepet játszanak ebben a vezető személyiségek ta­lálkozói és eszmecseréi. Megállapodtak abban, hogy ilyen találkozókat a jövőben is tarta­nak. Elégedettséggel állapították meg, hogy a más szinteken történő véleménycserék és konzul­tációk gyakorlata állandó elemévé vált a két állam közti együttműködésnek. Ez a gyakorlat igazolta önmagát, a jövőben folytatódik és szélesebb teret kap. Konzultációk tárgyát ké­pezik majd a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések és a kétoldalú kap­csolatok problémái egyaránt. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és a szövetségi kancellár megelégedéssel álla­pította meg, hogy az­ 1970. augusztus 12-i szer­ződés megkötése óta lényegesen megnöveke­dett a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság között a kereskedelmi forgalom. Megkötötték a kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt és a légiforgalmi megállapodást. Jelentősen megélénkültek a (Folytatás a 2. oldalon) Rozsaratás a zölden Az isztiméri Lenin Termelőszövetkezetben korai zöldtakarmá­nynak rozsot vetettek, s most megkezdhették a betakarítást. Képünkön: Varga István,­ P.P. Károly és Fe­gh József dolgoz­nak az arato-rakodo géppel !foto: Siska) Nemzetközi szíjlasfom­fi konferencia Székesfehérváron Az Alba Regia napok ke­retében a Magyar Tudomá­nyos Akadémia számítástu­­dományi bizottsága, a Video­ton gyár, a Neuman János Számítógéptudományi Társa­ság és a Bolyai János Mate­matikai Társulat rendezésé­ben hétfőn Székesfehérváron megkezdődött az I. Magyar Számítástudományi Konfe­rencia. A négynapos tanács­kozáson háromszáz szakem­ber, köztük 14 országból 55 külföldi kutató vesz részt. A konferencia nyitó ülé­sén, a székesfehérvári városi tanács dísztermében Szőke­­falvi Nagy Béla akadémikus, az MTA matematikai bizott­ságának elnöke üdvözölte a konferencia vendégeit és résztvevőit. A nyitó ülésen részt vett Herczeg Károly, az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának első titkára, Boór Ferenc, az MSZMP szé­kesfehérvári bizottságának első titkára, és Lévai András, a Videoton párttitkára. Kalmár Dezső, a székesfe­hérvári tanács elnöke üdvö­zölte az új tudományág kép­viselőit, majd Kalmár László akadémikus, a Szegedi Ki­bernetikai Laboratórium igazgatója mondott megnyitó beszédet. A konferencia szekció­ülésekkel folytatta munkáját. A szakemberek a számítás­­technikai rendszerek modell­jeiről, azok szimulációjáról és paramétereinek becslési módszereiről, a formulave­zérlésről és a címnélküli szá­mítógépekről, valamint a sztochasztikus folyamatok el­méletének számítástechnikai alkalmazásáról tanácskoznak Székesfehérváron. A négy­napos, nemzetközi konferen­cián a három szekcióban ösz­­szesen 58 előadás hangzik el angol, illetve orosz nyelven.

Next