Fejér Megyei Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
Péntek, 1974. április 12. Szabad Élet Valóságos fóliaerdő fogad bennünket. Hirtelenjében nehéz is lenne megszámolni, hány műanyag sátrat állítottak már fel idén tavaszon. Alattuk díszült a saláta, a retek, ezeket mér több mint egy hete szedik és küldik piaci standjukra, a karalábét is csomózhatják két héten belül. — Tizenhat fóliasátor alatt szedhetjük már a salátát — mondja a szövetkezet kertésze, Izsák János. — Amikor legutóbb kint jártak nálunk, olyan ígéretet tettünk, hogy a húsvéti ünnepekre bármilyen mennyiségben szállíthatjuk a salátát. Az idő és az emberek szorgalma lehetővé tette, hogy áljuk szavunkat. Legalább 6000 fejet akarunk eladni az ünnepek előtt. De ez csak kis hányada a több mint kilencvenezer fejnek. ” Enni- és innivaló bőven Egy nappal húsvét előtt az élelmiszerboltokban, ABC áruházakban tart az édességdömping. Kicsi és nagy csokinyuszik, tojáscukor, táblacsoki várja, hogy elvigyék a gyerekeknek. Ha minden édesség elfogyna, akkor több mint tizennyolcezer mázsát ennének meg a felnőttek, gyerekek. A felnőtteket azonban valószínűleg jobban vonzza a húsféle, a hagyományos húsvéti füstölt sonka, füstölt tarja. Mint a vásárlók is tapasztalhatják, ebből is van elég. A háziasszonyok a nagy sütéshez-főzléshez több, mint kétszázezer tojást vásárolnak a Fejér megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben. Aligha lehetne pontos statisztikát készíteni arról, hogy ezen kívül hány tokiol-ól ír niopiárusoknál. Már az üzletekben van tízezer félkész torta, több ezer fonott és foszlós kalács, bejgli. Az üzletek rendelése alapján körülbelül ötszáz mázsa kenyérre lesz szükség a kétnapos ünnepen. Valószínű, ezúttal is előfordul, hogy nem mindenki jut egészen friss, még meleg kenyérhez, hiszen lehetetlen egyszerre ennyi kenyeret kisütni. Természetesen kenyér lesz, sőt még vasárnap is vásárolhatnak a feledékeny háziasszonyok azokban az üzletekben, ahol vasárnap délelőttönként történik árusítás. Az ünnepi nyitvatartás a következő: szombaton a rendes nyitvatartási idő szerint árusítanak a boltok, s a két ünnep közül vasárnap lesznek nyitva a kijelölt üzletek. Hétfőn minden bolt zárva tart. A FÜSZÉRT-től szerzett információ szerint déligyümölcsben sem lesz hiány. A szokottnál valamivel több banán kerül az üzletekbe ma, citromból és narancsból minden igényt ki tudnak elégíteni. Szeszes italból lehet választani az ünnepi ebédhez, s új üdítőital is forgalomba került. A „Sztár” család következő ágra a feketeribizli kóla. HÍRLAP Szedik a fejes salátát a fehérvári Szabad Élet kertészetében. Az ünnepek előtti napon hatezer fej salátát szállítanak a piacra. (Fotó: Kabiczy Szilárd) Ígéret az ünnepekre Lesz elegendő primőr A húsvéti ünnepek előtt különösen nagy az érdeklődés a fehérvári piacon a primőrök iránt. Lesz-e elegendő a vitamindús zöldségekből? Jut-e mindenkinek saláta, sóska a hús mellé, főzeléknek spenót, a kirándulóknak pedig ízletes retek, hagyma? Ezt kérdeztük a három fehérvári termelőszövetkezettől. Kertészetük jelentősen előmozdíthatja a kínálat bővítését. Egész nap csomózzák a retket, a hagymát, szedik a spenótot. A Szabad Élet piaci árudását tehát érdemes lesz felkeresni. Vörösmarty Érdemes lesz felkeresni a Vörösmarty standját is. Itt halat is mérnek. — Nagyon jól sikerült a tavalyi lehalászás, az áttelepítés sem okozott gondot, így most naponta, az ünnepek előtt talán többet is, három mázsa szép pontyot szállítunk a piacra — mondja a közös gazdaság pártszervezetének titkára, Horváth Győzö. — Ilyenkor különösen kelendő cikk a hal. Természetesen zöldségféléket is kínálnak a hús mellé. Hollandi ágyban nevelt fejes salátát, sóskát, egyéb zöldségfélét. Amit saját kertészetükből nem tudnak szállítani, azt a nagykereskedelmi vállalattól szerzik be. Kossuth Nemcsak piaci, hanem egyéb napokon is nagy forgalmat bonyolít le a Kossuth Termelőszövetkezet piaci árudása. Nem csoda, hiszen majdnem mindig nagy itt az áruválaszték. — Kertészetünk idén is remekelt — mondja Moharos Ilona, az üzletvezető-helyetes. — Igaz, a primőrök termesztéséhez az időjárás is segített, így már most, ünnepek előtt bőséges ellátás lesz fejes salátából, retekből, sóskából, spenótból. Hiába, nincsen párja az üvegháznak, a fóliasátornak, jó néhány héttel előbbre hozza a beérési időt. A fehérvári termelőszövetkezetek tehát bőségesen kínálják árujukat a piacon. Sokkal nagyobb mennyiségben, mint egy évvel ezelőtt, o.t. 7 Nagykarácsonyi etűdök „Béreslegény jól megrakd a szekeret..." öreg, faragott citerák nyomában járva egy nagy fekete zongora kereste a szállást Nagykarácsonyon, úgy kilenctíz évvel ezelőtt. A helye már akkor éppen elkészült, a termelőszövetkezet építőbrigádja az utolsó simításokat végezte a község történelmének első kultúrházán. S a község történelmének első, az ottlakó nép zenei művelésének célját szolgáló zongora megtelepedett a színpad részen, az akkor friss mész, habarcsillatú nagyteremben. Egykori béresek, béresek unokái — a Kossuth Termelőszövetkezet tagjai megilletődtek — vagy talán meg sem illetődtek. Egykori citera-pengetők, egykori daloskedvű béresek, vasárnap délutánonként az istállók előtti „placcon” lányokkal cicázók mostanra megőszült hajjal, bajusszal dúdolok mosolyogtak s hitetlenkedtek: zongora került a kultúrházba, az egykori uradalmi épület megújított falai közé. Ré-mi-ré-dó ré-lá-lá-szó lá-ti-dó... „Sarjútüske böködi a tenyered..." Ki tudja, ki emlékszik még az egykori dalokra, ki tudja, hogy Bartók Béla is járt azon a tájon. A szomszédos Baracs nevét őrzi a magyar zenetörténelem, éppen a Béreslegénnyel, Bartók ottani gyűjtésével. A fekete zongora billentyűi engedelmesen simulnak az ujjak alá. Hangja ma is eleven, pedig ki tudja hány nemzedéket szolgált már. Talán urakat, talán falusi tanítókat, kántorokat, de semmi esetre sem parasztokat. Most szolgálhatná a béreslegények utódait, azoknak a leszármazottait, akiket őriz a magyar zene története, amíg csak magyar zene — s vele Bartók neve — lesz a világon. A zongorától nem kérik számon a Béreslegényt. Ré-mi-ré-dó ré-lá-lá-szó lá-lá-lá... „Mennél jobban böködi a tenyered..." A zongora békésen álldogí rézkeretes lábain. .Hallgatagon pihen, kivárja, amíg pezseg körülötte az élet. Figyeli esténként az ifjúsági klub új hangjait, hallgatja a mozi hangszóróját, figyeli néhanéha maga mellett az irodalmi színpad bemutatóját. Boldog, ha néha avatott kéz simítja végig, egy-egy zenés színdarab alkalmából. S éjjelenként, amikor Nagykarácsony az igazak álmát alussza, amikor a fák susogása indul György szállás, Kiskarácsony-szállás, már majdnem híre sincs puszták felől, akkor dobban a színpad deszkája, s citerahangon pattan a zongora húrja. Aztán elhallgat, várja a józan nappalt, amikor otthon, rózsalugasos házaikban fölébrednek az őszhajú nagyapák s bodorhajú unokák. A fiatalok a városba futnak, az idősebbek a szövetkezeti neonlámpás istállókba, az automata etetőkhöz, Hajókhoz. Szó-lá-szó-lá szó -ré-ré-dó ■ ré-mi-rá... „Annál jobban rakd meg a szekeredet” A hosszú, Stuttgartból Nagykarácsonyba származott zongora húr-idegpályáin már sok mindent elraktározhatott. Mostani napjai sem esemény nélkül valók. A művelődés nagykarácsonyi szekerén egyre ígéretesebb a rakomány. Az egykori úri földön nyújtózó falu aszfaltos főutcája esténként sem kihalt. Klubba igyekeznek a fiatalok. Semmelweis Ilona művelődési ház igazgató, „háznagy” irányításával tartalmas élettel töltődnek a falak, bábszakkör, könyvtár, oktatás , s még többféle értelmes elfoglaltság születik a művelődési házban. A múlt? A ház mostani vendégei számára az alig húszéves igazgatóval együtt jóformán csak emlék, történelem. De a művelődési ház munkaterve, a község közművelődési terve bizonyítja, nem akarják elfeledni: helytörténeti pályázatot írt ki a tanács, s a falu felszabadulásának évfordulóján szeretnék az eredményt kihirdetni. Egy lépés az is a falu önismerete, s az abból fakadó világismeret felé. A zongora hallgat, türelmesen. Zene-lelkével talán sejt valamit, hogy nem mindig a crescendo és a forte a leghatásosabb. A művelődés, a kulturálódás igényében sem. Ott, Nagykarácsonyon, egykori béresek és unokáik. Hevesből odatelepült egykori nincstelenek között, talán a közös érdek, az emberi vágyak mélyére ásó szívós türelem, leginkább a piano vagy pianissimo kelti életre a legigazabb gondolatokat, érzéseket — alapozza a legmaradandóbb eredményeket. S a végszót így, múltba kötődő, mához szóló hangon mondjuk, a zongora és én: „Annál jobban rakd meg a szekeredet..." Szó-lá-szó-lá szó-ré-ré-dó ré-ré-ré... Vincze István A HÍRLAP REJTVÉNYPÁLYÁZATA 1973-74. A versenyek legjobbjai Az Észak-Fejér megyei Területi Tsz-szövetség elnökségének egyik legtevékenyebb munkabizottsága a versenybizottság. Dolga is van bőven, különösen így év elején, amikor az előző esztendő versenyeinek értékelésével és az adott év mozgalmainak meghirdetésével kell foglalkoznia. Az elnökség legutóbbi ülésén három jelentős versenyforma értékelését terjesztette elő a versenybizottság: a Kiváló Szövetkezet cím odaítélésének alapját adó éves gazdálkodási versenyt; a gazdaságok ágazati, valamint a kombájnosok betakarítási versenyét zárták le. Hét termelőszövetkezetet terjesztettek fel Kiváló Szövetkezet címre a gazdálkodási versenyben pályázó tagszövetkezetek közül: az enyingi Vörös Hajnal, a székesfehérvári Szabad Élet, a kápolnásnyéki Petőfi, a fülei Búzakalász, az agárdi Gárdonyi Géza a seregélyesi Alkotás és a csabdi öszszetartás Tsz-t. Eredményeikkel valamennyien esélyesek a kiváló címre. Az ágazati verseny legjobbjai is nagyrészt azok a közös gazdaságok, amelyek egész múlt évi tevékenységükkel kitűntek. A hústermelési versenyben a száz hektárra jutó összes hústermelést, ezen belül a szarvasmarhahús arányát értékelik. A szövetséghez tartozó szövetkezetek között két kategóriában folyt a verseny, külön a kisebb és külön a nagy szövetkezetek részvételével. A kisebb területűek kategóriájában első lett a fehérvári Szabad Élet, második a mátyásdombi Lenin Tsz. A nagy szövetkezetek között első a seregélyesi Alkotás, második az Enyingi Vörös Hajnal Tsz. A tejtermelési versenyben a tehenenkénti átlaghozamot, a tejzsírszázalékot és a termelés költségét értékelik. Ennek a versenynek a legjobbjai: a csabdi összetartás és martonvásári Szabadság, illetve az Agárdi Gárdonyi Géza és az abai Vörös Hajnal Tsz. Volt cukorrépa-termesztési verseny is. Ebben az abai Vörös Hajnal és a tabajdi Arany Kalász Tsz került az élre. A kombájnosok versenyébe 111 -en neveztek. Ebben a learatott terület (kombájnhektár) és az egész évben betakarított összes termény (kalászos, napraforgó, borsó, kukorica) számít. A tíz legjobb kombájnos között hat az enyingi: Csima Gyula, Falusi István, Maczkó ■János, Mészáros László Farkas József, Körözsi Sándor. A szabadbattyáni Hegyi László és Boza István az agárdi Papp László és az abai Horváth László ért el nagyon jó eredményt. Sokat fejlődött a szocialista brigádmozgalom is a területi szövetségek létrejötte óta. A múlt évben Észak-Fejér megye szövetkezeteiben 220 brigád tett vállalást a szocialista cím megszerzésére, összesen 3279 taggal. A brigádok tagjai között 970 a fiatal és 904 a nő. Még nem minden szövetkezetben történt meg a múlt évi brigádmunka értékelése. Annyit azonban meggyőződéssel nyugtáznak a szövetségnél, hogy a legtöbb szövetkezetben a vezetők jól segítik a brigádok munkáját. • • • A megfejtést — a szelvényt és a hírt — kérjük legkésőbb április 16-án délig postára adni. A megfejtők között — az Észak-Fejér megyei Tsz-szövetség ajándékaként — egy 500, egy 300 és egy 200 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. Címünk: Fejér megyei Hírlap: 300? Székesfehérvár, Postafiók 5. R-42