Fejér Megyei Hírlap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
6 Olvasószolgálat SZERDA, 1974. szeptember 25. A Nap kél 5 óra 34 perckor, nyugszik 17 óra 37 perckor. A Hold kél 14 óra 41 perckor, nyugszik éjfélkor. — EUFROZINA napja van. A név a görög Euphroszüné név latinos formájából származik. Jelentése vidám. — 30 éve született Olaf Römer dán matematikus és csillagász, több csillagászati műszert talált fel, legjelentősebb felfedezése a fénysebesség mérése volt. — 125 éve halt meg idősebb Johann Strauss osztrák zeneszerző. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Keleten is felszakadozó felhőzet, majd felhőátvonulások, újabb esők, helyenként zivatar. Élénk, többfelé erős déli, délnyugati, később a Dunántúlon északnyugatira forduló és viharossá fokozódó szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. (MTI) BUDAPESTI ZENEI HETEK. A Budapesti Művészeti Hetek keretében az idén is gazdag eseménysorozatnak lehetünk tanúi. A zenei programsorozatot az Erkel színházi közvetítés nyitja meg. A televízió a nyitóhangversenyt közvetíti. Műsoron a huszadik századi zene legnagyobb alakjának, Bartók Bélának két műve szerepel..A Két kép és a 3. zongoraverseny. A Két kép Bartók korai műve, 1910-ben, A kékszakállú herceg vára előtt egy évvel született. Bartókot akkoriban sokat foglalkoztatták a zenei megoldások új lehetőségei, s erre jó példa a Két kép (az első a virágzás, a második a falu tánca) ellentétes felfogású két darabja. (21.00) RÁDIÓMŰSOR Kossuth Rádió 8.22: Szimfonikus zene. 10.05: „Nyitnikék” Kisiskolások műsora. 10.40: A varázshegedű. 11.30: A Szabó család. 12.35: Tánczenei koktél. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: Az élő népdal. 14.15: Harsan a kürtszó. A Gyermekrádió műsora. 14.50: Kóruspódium. 15.10: A világgazdaság hírei. 15.15: Diáktarisznya. 15.50: II. félidő — Közvetítés bajnoki labdarúgó mérkőzésekről. 17.45: Pro és kontra a munkaversenyről. II. rész. 18.00: Zsoldos Imre trombitál. 18.13: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 19.25: Hangszerszólók. 19.35: A Budapesti Filmharmónia Társaság zenekarának Bartók-hangversenye. Közvetítés az Erkel Színházból. 22.20: Haydn-művek. 23.00: H. C. Artmann osztrák költő versei. 23.25: A Newport Dzsesszfesztivál felvételeiből. Petőfi Rádió 8.05: Slórmúzeum. 8.53: Johann Strauss: A királyné csipkekenderje. Nyitány. 9.30: Mi van a varázsdobozban? 10.00: A zene hullámhosszán. 13.03: Beethoven: B-dúr trió. Op. 97. 13.40 : Orvosok a mikrofon előtt. 14.00: Kettőtől hatig. 18.20: Bemutatjuk az OIRT. Nemzetközi Gyermekdalverseny díjnyertes alkotásait. 18.45: Föld és csillagok. 19.00: Közvetítés az V. Dózsa—Szombathelyi Haladás bajnoki labdarúgó mérkőzésről. 19.20: Badacsony—Keszthely. 20.33: Félóra sanzon. 21.22: A Rádió Dalszínháza. Hatvani diákjai. 3. műsor 18.05: Iskolarádió. Angol társalgás. 18.25: Magyar zeneszerzők. 18.55: Josef Hoffmann zongorázik. 19.30: Szabó Gábor együttese játszik. 19.59: Enescu: Oidipusz. Négyfelvonásos opera. Mai tévéajánlatunk Vsllesmann W&m* JF in fa% « Szeptember 25-én este 7 órakor „F” bérletben: HÖLGYEK ÉS HUSZÁROK 3270 MOZIMŰSOR Székesfehérvár, Köztársaság Filmszínház 16 óra: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók. Színes, magyarul beszélő, szovjet kalandfilm. IS és 20 óra: A Pendragon legenda. Színes, magyar film. Petőfi Filmszínház 17 óra: Az ördög azamája. Színes, szovjet kalandfilm. 19.30 óra: Hétszer hét. Színes, magyarul beszélő olasz filmvígjáték. TELEVÍZIÓMŰSOR Budapest I. 9.20: Iskolatévé. 10.21: Delta. 16.10: Három srác a hadseregben. 16.50: Közvetítés bajnoki labdarúgó mérkőzésekről. 20.00: Kék fény. 21.00: Budapesti Zenei Hetek. 21.45: Budapesti Művészeti Hetek. Yehudi Menuhin Bartókról. 7. műsor 20.01: Alattunk a város. Színmű két részben. A József Attila Színházból. Osztrák . 10.30: Közvetítés Kinhasa-Zaire-ból. Nehézsúlyú box-VB. George Foreman—Cassius Clay. 17.35: Lassia. Francia filmsorozat. 18.30: Tv-konyha. 19.00: Osztrák képek. 20.15: Bécs-zenében. Osztrák n. 18.30: Iskolatévé. 20.06: Tudományos magazin. 21.15: A vadállat. Film. Jugoszláv tv I. 17.45: Kis világ. 19.00: Szórakoztató zene. 19.20: Időszerű tudomány. 20.30: Édes izgalom. Amerikai álm. 22.30: Előtérben. 2. műsor 20.30: Szabadegyetem. 21.15: Egy kamarazenei antológiából. 21.45: Tv-tárca. 22.10: Huszonnégy óra. Pozsonyi tv I. 14.45: Életkörnyezet. 15.55: A fiatalok szemével. 16.55: Csehszlovákia—NDK labdarúgó mérkőzés. 1990: Kultúra 74. 20.00: Brutus-akció. Lengyel film. 2. műsor 17.35: Willit, semmi sem hozza ki a sodrából. NSZK film. 19.35: A művészet nyomában. 20.00: Slágerkalendárium. 21.00: Filmriport. 21.25: Az orvos és önök. Dunaújváros, Dózsa Mozi 15.30 óra: Fogadó a törött patkóhoz. Színes, szovjet film. 17.45 és 20 óra: Alfredó, Alfredó! Színes, magyarul beszélő olasz—francia filmvígjáték. KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár nyitva: felnőtteknek: 11.00— 19.30 óráig, gyermekeknek: 10.00— 17.30 óráig. Velinszky László Városi Könyvtár, Székesfehérvár, nyitva: 14.00—19.00 óráig. * * * Székesfehérváron Fejér megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ülést tart ma délelőtt ORVOSI ÜGYELET A felnőtteket ellátó központi ügyelet Székesfehérváron, a Pintér Károly utca 5. szám alatt található, 19.07 óráig. Telefon: 11-456. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Székesfehérvár, Liszt Ferenc utca 1. szám alatt. *4*fe*« - Világgazdasági híradó Ellenőrzött világjárás A Jugoszláv KommunistákSzövetsége Elnökségének 44. ülésén hozott határozat kimondja, hogy „az állami szerveknek azonnal konkrét intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy lelassítsák a szakemberek külföldre távozását és megakadályozzák tartalékos katonatisztek kiutazását”. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezzel véget ért munkásainak külföldi foglalkoztatásában az ösztönösség és a hiányos ellenőrzés, amely kedvezőtlen hatást gyakorolt gazdaságunkra. A jövőben a külföldi munkaadók munkaerő igényeiket a Szövetségi Munkaközvetítő Irodának nyújtják be, amely a köztársasági és tartományi szervezetekkel együtt hagyja jóvá munkásaink külföldi kiutazásának feltételeit. (A legújabb törvényes rendelkezések világosan hangsúlyozzák, hogy jugoszláv állampolgár egyedül a munkaközvetítő hivatalon keresztül vállalhat külföldön munkát. Ezt az intézkedést elfogadta az összes állam ahol jugoszláv munkásokat foglalkoztatnak.) A rendelkezések értelmében külföldön csak olyan állampolgárok vállalhatnak munkát, akiknek nincs szakképzettségük és munkát keresnek, továbbá olyan szakmunkások, akik számára a társult munka szervezete nem képes megfelelő munkát ajánlani, továbbá olyanok, akik nem szerepelnek azoknak a foglalkozásoknak a listáján, amelyekre vonatkozóan a foglalkoztatási terv nem engedélyezi a közvetítést. Egyelőre azonban nem lehet tudni pontosan, milyen foglalkozások szerepelnek majd a külföldre utazást korlátozó listán. Biztos, hogy a jövőben az országot nem hagyhatják el olyan káderek, akiknek a képzésére a közösség jelentős eszközöket fordított, s akikre a mi gazdaságunknak is szüksége van. A munkaközvetítő hivatalok ugyancsak közbenjárhatnak olyan munkások elhelyezése érdekében, akik belátható időn belül nem találnak munkát saját munkaszervezetükben, továbbá akik azért utasították el a számukra felajánlott foglalkoztatást, mivel ott, ahol dolgozniuk kellett volna, nem biztosítottak normális elhelyezést és élelmezést családjuknak. Előirányozták továbbá, hogy a munkaközvetítő szervezetek nem engedélyezhetik olyan személyek külföldi foglalkoztatását, akik önkényesen hagyták el a munkaszervezetet. Nem engedélyezik a külföldi munkavállalást meghatározott évfolyamú tartalékos tiszteknek, s egyre nagyobb tartalékos állományú hadkötelesnek, végül azoknak sem, akik nem bizonyították, hogy gondoskodtak egyedülálló szüleikről, akik eltartására a törvény kötelezi őket ha nem hatottak konjunkturális szempontok, mindig a tervszerűség érvényesült. Nagyszerű példája volt ennek a nemrégiben lezajlott nyersanyag- és energiavilágválság. A Szovjetuniótól előre meghatározott ütemben és áron, folyamatosan, pontosan kaptuk a megállapodásokban előirányzott alapanyagokat és energiahordozókat. A két ország árucsere-forgalmában a főbb szállítási arányok már régen kialakultak. Kivitelünknek mintegy 30 százaléka gép és berendezés, 30 százaléka fogyasztási cikk és gyógyszer, 16 százaléka mezőgazdasági termék, a fennmaradó néhány százalék különböző nyersanyag. Behozatalunknak mintegy 70 százaléka nyersanyag és félkész termék, 30 százaléka gép és berendezés. A folyamatban lévő tervtárgyalások alapján már most kibontakozik a két ország együttműködésének fő iránya az 1976—80-as évekre. A Szovjetunió a jövőben is változatlanul fedezi majd a kőolajszükségletünk nagy részét. A következő ötéves tervidőszakban dinamikusan nő a szovjet földgázszállítás hazánkba. 1980-ban már eléri a 3,8 milliárd köbmétert. Növekvő villamosenergia-szükségletünk nagy részét is a Szovjetunióból fedezhetjük. Ugyanakkor eldőlt már, hogy 1980-ig 2,5 millió tonna vasércet is szállít a Szovjetunió. Kapcsolataink elmélyítésének minden bizonnyal újabb határköve lesz a magas szintű magyar—szovjet találkozó, és hozzájárul majd az eddig is sokoldalú tudományos-műszaki, gazdasági kapcsolataink további bővítéséhez. Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok A történet mintegy két évvel ezelőtti. A magyar—szovjet éves árucsere-forgalmi megállapodás tárgyalásaira Moszkvába érkezett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Ugyanabban az időben ott tartózkodott Stans akkori amerikai kereskedelmi miniszter is. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter a vendégeket meghívta a Nagy Színház egyik előadására. Amikor a szünetben néhány szót váltottak hármasban, a házigazda Stans felé fordulva megjegyezte: — Magyar kollégámmal a napokban kétmilliárd rubeles árucsere-forgalmi megállapodást írunk alá a következő esztendőre. A nagy számokhoz szokott amerikai minisztert láthatóan meglepte a bejelentés és csodálkozással vegyes sóvárgással kérdezte: — Vajon mikor jut majd el ilyen magas szintre a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolat? Szavai őszintén hangzottak, nem csupán az illem mondatta őket. A magyar—szovjet árucsere-forgalom 1946-ban 18,7 millió rubel volt. A kölcsönösen szállított termékek tükrözték a két népgazdaság akkori teherbíró-képességét. Az első jelentős fordulópontot, az évi 500 millió rubeles forgalmat, az ezt követő 13. esztendőben haladták meg. A következő nagy állomás 1966, amkor a kölcsönös szállítások értéke elérte az egymilliárd rubelt. A bevezetőben is említett 2 milliárd rubeles határt 1973-ban lépte át a két ország kereskedelme. Amint a számok is mutatják, a múlt években a magyar—szovjet külgazdasági kapcsolatok még lendületesebben fejlődtek. A két ország együttműködésében különösen fontosak a szakosítási és kooperációs megállapodások, amelyek ma már jóformán minden termelési ágazatot átfognak. Magyarország figyelemreméltó bauxittartalékkal rendelkezik. Gazdaságos hasznosítását az 1962-ben kötött megállapodás teszi lehetővé. Az 1967—80-ra szóló keretegyezmény 2,6 millió tonna timföld szállítását irányozza elő a Szovjetunióba, cserébe 1,3 millió tonna alumíniumot kapunk vissza. Ezzel a menynyiséggel nemcsak a hazai szükségleteket tudjuk kielégíteni, hanem kiviteli árualapunk is bővül. A timföld-alumínium-termelési együttműködés nagy mértékben hozzájárult a magyar műszaki színvonal fejlődéséhez, sőt magyar és szovjet tervezők megállapodást írtak alá évi 600 ezer tonna kapacitású jugoszláv timföldgyár közös tervezésére és építésére. A legsokoldalúbb együttműködés a közúti járműiparban bontakozott ki. Hazánk 18-féle alkatrészt szállít a Zsiguli személygépkocsik első típusához, s a népszerű, kis fogyasztású autók továbbfejlesztett változatában is felhasználnak majd magyar részegységeket. Az 1971—75. évekre aláírt szerződés értelmében ellentételként 65 000 Zsiguli személygépkocsit kap a magyar népgazdaság. Kedvezően alakul az autóbuszmellső- és hétsóhíd-kooperáció is. Az együttműködési megállapodások segítik a magyar műszaki-tudományos fejlődést, s az árucsere-forgalom bővülését. A számítástechnikai egyezmény 1971—75-ben 225 millió rubel értékű forgalomra rúg. A kedvező eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek a két ország szakosítási és kooperációs megállapodásainak jelenlegi szintjével, mert nagyon sok még a kiaknázatlan lehetőség. A múlt évtizedekben nem egyszer bebizonyosodott, hogy a magyar—szovjet külgazdasági kapcsolatokra so- HALÁLOZÁS Ezúton tudatjuk mindazokkal kik Ismerték és szerették, hogy drága jó apánk erdélyi andrás f. hó 21-én életének 89. évében váratlanul csendesen elhunyt. Temetése szept. 27-én pénteken du. háromnegyed négy órakor lesz a Csutora temetőben. A gyászoló család, L. Nov. 24. lp. F. ép. H. e. 9. 3458. Szerda, 1974. szeptember 25. X PÁLINKAFŐZŐTÖK FIGYELEM! Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy Székesfehérvár, Tanyasor 4. szám. alatti PÁLINKAFŐZDÉNK- BEN A FŐZÉST OKTÓBER9-ÉN MEGKEZDJÜK. Kérjük előjegyzés végett szep- tember 30-tól a fenti címek megjelenni szíveskedjenek., FEJÉR MEGYEI SZESZ- ÉS SZIKVÍZIPARI VÁLLALAT, 3382. Nevet a laktanya A városi gyerek Kézdi honvéd születése percétől a fővárosban élt. A falu, a természet szépségével katonai szolgálata alatt kezdett ismerkedni. Az őszi gyakorlaton esett vele meg az alábbi történet. Az egyik tanya melletti almáskertben szóba elegyedett a házigazdával. Beszélgetés közben feltűnt neki, hogy a bőséges terméstől rogyadozó almafák között az egyik fa csupasz ágakkal meredezik az ég felé. — Erről a fáról már leszedték az almát? — kérdezte. — Sajnos, az már az idén nem hoz termést — válaszolta a házigazda. — Akkor miért nem vágják ki? — Azért öcsém, mert az meggyfa... Meglepő válasz A kapuügyeletes felelősségre vonó hangon kérdezi meg a borotválkozásról megfeledkező Ficzere honvédet. — Hová megy ilyen szakállasan? — Jelentem: a Sevillaiborbélyhoz. Titoktartás katonák egymás közt. — Tudsz titkot tartani? — Tudok. — Akkor ne szólj senkinek, hogy megettük a csomagod... Vetélkedés A vonaton összetalálkozik egy repülős és egy gépkocsizó katona. A szolgálatról kezdenek beszélgetni. A repülős nagyon büszke a saját fegyvernemére. — Nincs párja a repülőéletnek — jegyzi meg dicsekedve. — Maholnap már száz kilométeres magasságban is repülhetek! — Az is valami?! — csóválja a fejét a gépkocsizó. — Ha jól megnyomom a gázpedált, az én járművem egyenesen a mennyországba visz, így már érthető Regös őrnagy kislányát minden érdekli. Legutóbb a házimunkába bedolgozó — mosogató — papájától megkérdezte: — Apuka! Kik azok a bigámisták? " Néhány másodpercnyi gondolkodás után Regös apuka így felelt: — Bigámistáknak azokat a bácsikat nevezik, akik kétszer annyi tányért mosogatnak el, mint én__ (b. E) Tekintse meg A „NÉPMŰVÉSZET BULGÁRIÁBAN” című árusítással egybekötött KIÁLLÍTÁST SZÉKESFEHÉRVÁRON, az Építők Művelődési Házában (Kossuth u. TK) A kiállítás nyitva: SZEPTEMBER 28-IG keddtől péntekig 9-18 óráig, szombaton 9-13 óráig. Mindezt érdeklődőt szeretettel várunk. ^p|: FEJÉR MEGYEI IPARCIKK KERESKEDELMI VÁLLALAT 3439.