Fejér Megyei Hírlap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

6 Olvasószolgálat SZERDA, 1974. szeptember 25. A Nap kél 5 óra 34 perc­kor, nyugszik 17 óra 37 perckor. A Hold kél 14 óra 41 perc­kor, nyugszik éjfélkor. — EUFROZINA napja van. A név a görög Euphroszüné név latinos formájából származik. Jelentése vidám. — 30 éve született Olaf Römer dán matematikus és csillagász, több csillagászati műszert talált fel, legjelentő­sebb felfedezése a fénysebesség mérése volt. — 125 éve halt meg idősebb Johann Strauss osztrák zeneszerző. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Keleten is felszakadozó fel­hőzet, majd felhőátvonulások, újabb esők, helyenként ziva­tar. Élénk, többfelé erős déli, délnyugati, később a Dunán­túlon északnyugatira forduló és viharossá fokozódó szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. (MTI) BUDAPESTI ZENEI HETEK. A Budapesti Művészeti Hetek keretében az idén is gazdag eseménysorozatnak le­hetünk tanúi. A zenei programsorozatot az Erkel színházi közvetítés nyitja meg. A televízió a nyitóhangversenyt közvetíti. Műsoron a huszadik századi zene legnagyobb alakjának, Bartók Bélának két műve szerepel..A Két kép és a 3. zongoraverseny. A Két kép Bartók korai műve, 1910-ben, A kékszakállú herceg vára előtt egy évvel szüle­tett. Bartókot akkoriban sokat foglalkoztatták a zenei meg­oldások új lehetőségei, s erre jó példa a Két kép (az első a virágzás, a második a falu tánca) ellentétes felfogású két darabja. (21.00) RÁDIÓMŰSOR Kossuth Rádió 8.22: Szimfonikus zene. 10.05: „Nyitnikék” Kisiskolások mű­sora. 10.40: A varázshegedű. 11.30: A Szabó család. 12.35: Tánczenei koktél. 13.50: Vála­szolunk hallgatóinknak. 14.05: Az élő népdal. 14.15: Harsan a kürtszó. A Gyermekrádió mű­sora. 14.50: Kóruspódium. 15.10: A világgazdaság hírei. 15.15: Diáktarisznya. 15.50: II. félidő — Közvetítés bajnoki labdarú­gó mérkőzésekről. 17.45: Pro és kontra a munkaversenyről. II. rész. 18.00: Zsoldos Imre trom­bitál. 18.13: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 19.25: Hangszer­­szólók. 19.35: A Budapesti Film­­harmónia Társaság zenekará­nak Bartók-hangversenye. Köz­vetítés az Erkel Színházból. 22.20: Haydn-művek. 23.00: H. C. Artmann osztrák költő versei. 23.25: A Newport­ Dzsesszfesztivál felvételeiből. Petőfi Rádió 8.05: Sló­rmúzeum. 8.53: Jo­hann Strauss: A királyné csip­­kekenderje. Nyitány. 9.30: Mi van a varázsdobozban? 10.00: A zene hullámhosszán. 13.03: Beethoven: B-dúr trió. Op. 97. 13.40 : Orvosok a mikrofon előtt. 14.00: Kettőtől hatig. 18.20: Be­mutatjuk az OIRT. Nemzetközi Gyermekdalverseny díjnyertes alkotásait. 18.45: Föld és csil­lagok. 19.00: Közvetítés az V. Dózsa—Szombathelyi Haladás bajnoki labdarúgó mérkőzés­ről. 19.20: Badacsony—Keszt­hely. 20.33: Félóra sanzon. 21.22: A Rádió Dalszínháza. Hatvani diákjai. 3. műsor 18.05: Iskolarádió. Angol tár­salgás. 18.25: Magyar zeneszer­zők. 18.55: Josef Hoffmann zongorázik. 19.30: Szabó Gá­bor együttese játszik. 19.59: Enescu: Oidipusz. Négyfelvoná­­sos opera. Mai tévéajánlatunk Vsllesmann W&m* JF in fa% « Szeptember 25-én este 7 órakor „F” bérletben: HÖLGYEK ÉS HUSZÁROK 3270 MOZIMŰSOR Székesfehérvár, Köztársaság Filmszínház 16 óra: A korona elrablá­sa, avagy újra a bosszúál­lók. Színes, magyarul beszé­lő, szovjet kalandfilm. IS és 20 óra: A Pendragon legenda. Színes, magyar film. Petőfi Filmszínház 17 óra: Az ördög azamája. Színes, szovjet kalandfilm. 19.30 óra: Hétszer hét. Színes, magyarul beszélő olasz filmvígjáték. TELEVÍZIÓMŰSOR Budapest I. 9.20: Iskolatévé. 10.21: Delta. 16.10: Három srác a hadsereg­ben. 16.50: Közvetítés bajnoki labdarúgó mérkőzésekről. 20.00: Kék fény. 21.00: Budapesti Ze­nei Hetek. 21.45: Budapesti Mű­vészeti Hetek. Yehudi Menu­hin Bartókról. 7. műsor 20.01: Alattunk a város. Szín­mű két részben. A József Atti­la Színházból. Osztrák . 10.30: Közvetítés Kinhasa-Zaire-ból. Nehézsúlyú box-VB. George Foreman—Cassius Clay. 17.35: Lassia. Francia filmsoro­zat. 18.30: Tv-konyha. 19.00: Osztrák képek. 20.15: Bécs-ze­­nében. Osztrák n. 18.30: Iskolatévé. 20.06: Tudo­mányos magazin. 21.15: A vad­állat. Film. Jugoszláv tv I. 17.45: Kis világ. 19.00: Szóra­koztató zene. 19.20: Időszerű tu­domány. 20.30: Édes izgalom. Amerikai álm. 22.30: Előtérben. 2. műsor 20.30: Szabadegyetem. 21.15: Egy kamarazenei antológiából. 21.45: Tv-tárca. 22.10: Huszon­négy óra. Pozsonyi tv I. 14.45: Életkörnyezet. 15.55: A fiatalok szemével. 16.55: Cseh­szlovákia—NDK labdarúgó mér­kőzés. 1990: Kultúra 74. 20.00: Brutus-akció. Lengyel film. 2. műsor 17.35: Willit, semmi sem hozza ki a sodrából. NSZK film. 19.35: A művészet nyomában. 20.00: Slágerkalendárium. 21.00: Film­­riport. 21.25: Az orvos és önök. Dunaújváros, Dózsa Mozi 15.30 óra: Fogadó a törött patkóhoz. Színes, szovjet film. 17.45 és 20 óra: Alfredó, Alfredó! Színes, magyarul beszélő olasz—francia film­vígjáték. KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár nyitva: felnőtteknek: 11.00— 19.30 óráig, gyermekeknek: 10.00— 17.30 óráig. Velinszky László Városi Könyvtár, Székesfehérvár, nyitva: 14.00—19.00 óráig. * * * Székesfehérváron Fejér megye Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága ülést tart ma délelőtt ORVOSI ÜGYELET A felnőtteket ellátó központi ügyelet Székesfehérváron, a Pintér Károly utca 5. szám alatt található, 19.07 óráig. Telefon: 11-456. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Székesfehérvár, Liszt Ferenc utca 1. szám alatt. *4*fe*« - Világgazdasági híradó Ellenőrzött világjárás A Jugoszláv Kommunisták­­Szövetsége Elnökségének 44. ülésén hozott határozat ki­mondja, hogy „az állami szerveknek azonnal konkrét in­tézkedéseket kell tenniük an­nak érdekében, hogy lelassít­sák a szakemberek külföldre távozását és megakadályoz­zák tartalékos katonatisztek kiutazását”. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezzel véget ért munkásainak külföldi foglalkoztatásában az ösztö­­nösség és a hiányos ellenőr­zés, amely kedvezőtlen hatást gyakorolt gazdaságunkra. A jövőben a külföldi mun­kaadók munkaerő igényeiket a Szövetségi Munkaközvetítő Irodának nyújtják be, amely a köztársasági és tartományi szervezetekkel együtt hagyja jóvá munkásaink külföldi kiutazásának feltételeit. (A legújabb törvényes rendelke­zések világosan hangsúlyoz­zák, hogy jugoszláv állam­polgár egyedül a munkaköz­vetítő hivatalon keresztül vál­lalhat külföldön munkát. Ezt az intézkedést elfogadta az összes állam ahol jugoszláv munkásokat foglalkoztatnak.) A rendelkezések értelmé­ben külföldön csak olyan ál­lampolgárok vállalhatnak m­­unkát, akiknek nincs szak­­képzettségük és munkát ke­resnek, továbbá olyan szak­munkások, akik számára a társult munka szervezete nem képes megfelelő munkát ajánlani, továbbá olyanok, akik nem szerepelnek azok­nak a foglalkozásoknak a lis­táján, amelyekre vonatko­zóan a foglalkoztatási terv nem engedélyezi a közvetí­tést. Egyelőre azonban nem le­het tudni pontosan, milyen foglalkozások szerepelnek majd a külföldre utazást kor­látozó listán. Biztos, hogy a jövőben az országot nem hagyhatják el olyan káderek, akiknek a képzésére a közös­ség jelentős eszközöket for­dított, s akikre a mi gazda­ságunknak is szüksége v­an. A munkaközvetítő hivata­lok ugyancsak közbenjárhat­nak olyan munkások elhelye­zése érdekében, akik belát­ható időn belül nem találnak munkát saját munkaszerve­zetükben, továbbá akik azért utasították el a számukra fel­ajánlott foglalkoztatást, mi­vel ott, ahol dolgozniuk kel­lett volna, nem biztosítottak normális elhelyezést és élel­mezést családjuknak. Előirányozták továbbá, hogy a munkaközvetítő szer­vezetek nem engedélyezhetik olyan személyek külföldi fog­lalkoztatását, akik önkénye­sen hagyták el a munkaszer­vezetet. Nem engedélyezik a külföldi munkavállalást meg­határozott évfolyamú tarta­lékos tiszteknek, s egyre na­gyobb tartalékos állományú hadkötelesnek, végül azoknak sem, akik nem bizonyították, hogy gondoskodtak egyedül­álló szüleikről, akik eltartá­sára a törvény kötelezi őket ha nem hatottak konjunkturá­lis szempontok, mindig a tervszerűség érvényesült. Nagyszerű példája volt en­nek a nemrégiben lezajlott nyersanyag- és energiavilág­válság. A Szovjetuniótól elő­re meghatározott ütemben és áron, folyamatosan, pontosan kaptuk a megállapodásokban előirányzott alapanyagokat és energiahordozókat. A két or­szág árucsere-forgalmában a főbb szállítási arányok már régen kialakultak. Kivite­lünknek mintegy 30 százalé­ka gép és berendezés, 30 szá­zaléka fogyasztási cikk és gyógyszer, 16 százaléka me­zőgazdasági termék, a fenn­maradó néhány százalék kü­lönböző nyersanyag. Beho­zatalunknak mintegy 70 szá­zaléka nyersanyag és félkész termék, 30 százaléka gép és berendezés. A folyamatban lévő terv­tárgyalások alapján már most kibontakozik a két or­szág együttműködésének fő iránya az 1976—80-as évekre. A Szovjetunió a jövőben is változatlanul fedezi majd a kőolajszükségletünk nagy ré­szét. A következő ötéves terv­­­­időszakban dinamikusan nő a szovjet földgázszállítás ha­zánkba. 1980-ban már eléri a 3,8 milliárd köbmétert. Nö­vekvő villamosenergia-szük­­ségletünk nagy részét is a Szovjetunióból fedezhetjük. Ugyanakkor eldőlt már, hogy 1980-ig 2,5 millió tonna vas­ércet is szállít a Szovjetunió. Kapcsolataink elmélyíté­­sének minden bizonnyal újabb határköve lesz a ma­gas szintű magyar—szovjet találkozó, és hozzájárul majd az eddig is sokoldalú tudo­mányos-műszaki, gazdasági kapcsolataink további bőví­téséhez. Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok A történet mintegy két év­vel ezelőtti. A magyar—szov­jet éves árucsere-forgalmi megállapodás tárgyalásaira Moszkvába érkezett dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter. Ugyanabban az idő­ben ott tartózkodott Stans akkori amerikai kereskedel­mi miniszter is. Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­­niszter a vendégeket meghív­ta a Nagy Színház egyik elő­adására. Amikor a szünetben néhány szót váltottak hár­masban, a házigazda Stans felé fordulva megjegyezte: — Magyar kollégámmal a napokban kétmilliárd rubeles árucsere-forgalmi megálla­podást írunk alá a következő esztendőre. A nagy számokhoz szokott amerikai minisztert látható­an meglepte a bejelentés és csodálkozással vegyes sóvár­gással kérdezte: — Vajon mi­kor jut majd el ilyen magas szintre a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolat? Szavai őszintén hangzottak, nem csupán az illem mondatta őket. A magyar—szovjet árucse­re-forgalom 1946-ban 18,7 millió rubel volt. A kölcsönö­sen szállított termékek tük­rözték a két népgazdaság ak­kori teherbíró-képességét. Az első jelentős fordulópontot, az évi 500 millió rubeles for­galmat, az ezt követő 13. esz­tendőben haladták meg. A következő nagy állomás 1966, amkor a kölcsönös szállítások értéke elérte az egymilliárd rubelt. A bevezetőben is em­lített 2 milliárd rubeles ha­tárt 1973-ban lépte át a két ország kereskedelme. Amint a számok is mutatják, a múlt években a magyar—szovjet külgazdasági kapcsolatok még lendületesebben fejlőd­tek. A két ország együttműkö­désében különösen fontosak a szakosítási és kooperációs megállapodások, amelyek ma már jóformán minden terme­lési ágazatot átfognak. Ma­gyarország figyelemreméltó bauxittartalékkal rendelke­zik. Gazdaságos hasznosítá­sát az 1962-ben kötött megál­lapodás teszi lehetővé. Az 1967—80-ra szóló keretegyez­­mény 2,6 millió tonna tim­föld szállítását irányozza elő a Szovjetunióba, cserébe 1,3 millió tonna alumíniumot kapunk vissza. Ezzel a meny­­nyiséggel nemcsak a hazai szükségleteket tudjuk kielé­gíteni, hanem kiviteli áruala­punk is bővül. A timföld-alu­­mínium-termelési együttmű­ködés nagy mértékben hoz­zájárult a magyar műszaki színvonal fejlődéséhez, sőt magyar és szovjet tervezők megállapodást írtak alá évi 600 ezer tonna kapacitású ju­goszláv timföldgyár közös tervezésére és építésére. A legsokoldalúbb együtt­működés a közúti járműipar­ban bontakozott ki. Hazánk 18-féle alkatrészt szállít a­ Zsiguli személygépkocsik első típusához, s a népszerű, kis fogyasztású autók továbbfej­lesztett változatában is fel­használnak majd magyar részegységeket. Az 1971—75. évekre aláírt szerződés értel­mében ellentételként 65 000 Zsiguli személygépkocsit kap a magyar népgazdaság. Ked­vezően alakul az autóbusz­mellső- és hétsóhíd-kooperá­­ció is. Az együttműködési meg­állapodások segítik a magyar műszaki-tudományos fejlő­dést, s az árucsere-forgalom bővülését. A számítástechni­kai egyezmény 1971—75-ben 225 millió rubel értékű forga­lomra rúg. A kedvező ered­mények ellenére sem lehe­tünk elégedettek a két ország szakosítási és kooperációs megállapodásainak jelenlegi szintjével, mert nagyon sok még a kiaknázatlan lehető­ség. A múlt évtizedekben nem egyszer bebizonyosodott, hogy a magyar—szovjet kül­gazdasági kapcsolatokra so- HALÁLOZÁS Ezúton tudatjuk mindazokkal kik Ismerték és szerették, hogy drága jó apánk erdélyi andrás f. hó 21-én életének 89. évében váratlanul csendesen elhunyt. Temetése szept. 27-én pénteken du. háromnegyed négy órakor lesz a Csutora temetőben. A gyászoló család, L. Nov. 24. lp. F. ép. H. e. 9. 3458. Szerda, 1974. szeptember 25. X PÁLINKAFŐZŐTÖK FIGYELEM! Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy Székes­­fehérvár, Tanyasor 4. szám. alatti PÁLINKAFŐZDÉNK-­ BEN A FŐZÉST OKTÓBER­9-ÉN MEGKEZDJÜK. Kér­jük előjegyzés végett szep-­ tember 30-tól a fenti címek megjelenni szíveskedjenek., FEJÉR MEGYEI SZESZ- ÉS­ SZIKVÍZIPARI VÁLLALAT, 3382. Nevet a laktanya A városi gyerek Kézdi honvéd születése percétől a fővárosban élt. A falu, a természet szépségével katonai szolgálata alatt kez­dett ismerkedni. Az őszi gya­korlaton­­ esett vele meg az alábbi történet. Az egyik tanya melletti almáskertben szóba elegye­dett a házigazdával. Beszél­getés közben feltűnt neki, hogy a bőséges terméstől ro­gyadozó almafák között az egyik fa csupasz ágakkal me­­redezik az ég felé. — Erről a fáról már le­szedték az almát? — kérdez­te. — Sajnos, az már az idén nem hoz termést — válaszol­ta a házigazda. — Akkor miért nem vág­ják ki? — Azért öcsém, mert az meggyfa... Meglepő válasz A kapuügyeletes felelős­ségre vonó hangon kérdezi meg a borotválkozásról meg­feledkező Ficzere honvédet. — Hová megy ilyen szakál­lasan? — Jelentem: a Sevillai­borbélyhoz. Titoktartás katonák egymás közt. — Tudsz titkot tartani? — Tudok. — Akkor ne szólj senkinek, hogy megettük a csomagod... Vetélkedés A vonaton összetalálkozik egy repülős és egy gépkocsizó katona. A szolgálatról kezde­nek beszélgetni. A repülős nagyon büszke a saját fegy­vernemére. — Nincs párja a repülő­életnek — jegyzi meg dicse­kedve. — Maholnap már száz kilométeres magasságban is repülhetek! — Az is valami?! — csó­válja a fejét a gépkocsizó. — Ha jól megnyomom a gázpe­dált, az én járművem egye­nesen a mennyországba visz, így már érthető Regös őrnagy kislányát minden érdekli. Legutóbb a házimunkába bedolgozó — mosogató — papájától meg­kérdezte: — Apuka! Kik azok a bi­gámisták? " Néhány másodpercnyi gon­­dolkodás után Regös apuka így felelt: — Bigámistáknak azokat a bácsikat nevezik, akik két­szer annyi tányért mosogat­nak el, mint én__ (b. E) T­e­kint­se meg A „NÉPMŰVÉSZET BULGÁRIÁBAN” című árusítással egybekötött KIÁLLÍTÁST SZÉKESFEHÉRVÁRON, az Építők Művelődési Házában (Kossuth u. TK) A kiállítás nyitva: SZEPTEMBER 28-IG keddtől­ péntekig 9-18 óráig, szom­baton 9-13 óráig. Mindezt érdeklődőt szeretettel várunk. ^p|: FEJÉR MEGYEI IPARCIKK KERESKEDELMI VÁLLALAT 3439.

Next