Fejér Megyei Hírlap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
Budapestrt várják Joward Ciereket és P Piofr Jaroszowilczet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Tizenhét százalék „Már megint azt a néhány nyugdíjast mozgósítjátok” — mondta a nyár derekán ismerősöm, amikor a lapok közölték a hírt, hogy a betakarítási munkákban nyugdíjuk korlátozása nélkül vehetnek részt idős emberek. És hozzátette : „van negyvenöt nyugdíjasunk, de nekem négyszázötven ember is kevés lenne hirtelenjében, tehát nem old meg semmit, ha mind a negyvenöt ember jelentkezik is munkára.” Most tűzöket keresnek — „lehet nyugdíjas is” megjegyzéssel. Takarítónőket — ugyanezzel. Máskor bolti eladókat, vasutasokat, lakatosokat, gépkocsivezetőket. És általában mindig kampányszerűen. Mintha nem is egymilliónyolcszázezer nyugdíjasa lenne ennek az országnak. Mintha nem számolnánk azzal a ténnyel, hogy hazánk állampolgárainak 17 százaléka élvezi nyugdíját, s ez a tizenhét százalék ért valamihez. A takarítómunkához csakúgy, mint a könyveléshez, a hegesztéshez éppen úgy, mint a mozdonyvezetéshez. Pedig tudnunk kell, hogy érrnek mindehhez. Méghozá az átlagosnál jobban értenek, hiszen bárhonnét is menjen nyugdíjba az ember, egy élet tapasztalatát nem körözheti le egy-két nyugdíjas esztendő alatt a fejlődés. Az is igaz viszont, hogy nem mind az egymillió-nyolcszázezer tud vagy akar már dolgozni. Az egészség „fogyóeszköz”, az erő is. De az az ötven vagy harminc százalék, amelyik akarna is, tudna is dolgozni, mindenképpen tartalékainkhoz tartozik. Számolni lehet és kell is velük, mind a józan közgazdasági alapokról, mind pedig humánus oldalról közelítve a témához. De ne kampányszerűen! Ne csak akkor hívjuk őket a munkahelyekre, amikor már túl sok a restancia, amikor már a munkaképes korú gárda rogyadozik az ünnepi vásárlási forgalom túlterhelésétől, amikor már a többiek, a munkaviszonyban állók nem tudnak több túlórát vállalni. Mert a nyugdíjasok éppen ezt az erőltetett ütemet nem bírják már. De bírnák és vállalnák az év elején elkészített program szerinti foglalkoztatást. Megelőzését a munka összetorlódásának, a túlórázási kényszernek. Szükség van rájuk, hony minden vállalat, inrravény, gazdasági vezetői tudják, hogy a statisztikailag feltöltöttnek látszó létszámból éves átlagban 5-7 százaléknyi a betegállományban levő, egy-két százalékot a gyermekgondozási segélyt, s az ezt megelőző szülési szabadságot igénybe vevő nők aránya is eléri, öszszességében tehát az elméleti létszám 6,9 százaléka is hiányozhat a tervek végrehajtásához. Igaz, mindezzel számolnak is. Csakhogy a tervek, a feladatok hazánkban jócskán megelőzik a létszámmal körülhatárolt lehetőségeket. A technika és technológia fejlesztése és fejlődése ellenére is. S ha a munkát vállalni tudó és dolgozni akaró nyugdíjasok csaknem kétmilliós tömegével jobbá, tartósabbá, tervszerűbbé tesszük kapcsolatainkat, valamivel közelebb kerülhet egymáshoz ilény és lehetőség. Mert nem feledhetjük el: hadunk lakosságának 17 százalékáról van szó. K. A. S/-T KÖ?IT, V ■ \ u ! i ? ! *"• n SZÉKESFIÓVÁR I.S2. l/j } FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . Gazdaságpolitikai tájékoztató TANULSÁGOK A IÖ¥Ő ÉVI TERVEKHEZ Időszerű gazdaságpolitikai feladatokról tartott tájékoztatót tegnap a városi és járási pártbizottságok első titkárainak tanácskozásán Balázs Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Tájékoztatójában az 1977. gazdasági év várható eredményeit elemezte, s külön felhívta a figyelmet néhány tennivalóra. A megye üzemeiben eredményes törekvés van a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet korszerűsítésére és a beruházások tervszerű megvalósítására. A tervezési és szervezési munkák a megye gazdaságában eredményesnek mutatkoznak. A vállalati kollektívák, csatlakozva a csepeliek felhívásához, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversennyel elsősorban alapvető gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását segítették elő. Kedvező a kép a megyében folyó beruházásokról. Az idén mintegy 3 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg. Továbbra is érvényesek azok a megyei határozatok, amelyek a beruházások sorolására vonatkoznak, a népgazdasági érdekek és igények alapján. Helyenként tapasztalható a beruházásoknál a kezdési és üzembelépési határidők kitolására való törekvés. Sőt, az üzembe helyezés után egyes vállalatok beruházásainál a termelési felfutás akadozik, az eredetileg tervezett termelési kapacitásokat vontatottan érik el. A pártbizottság javasolja, hogy beruházásokat csak akkor vegyenek át, ha azok rendeltetésszerűen üzemeltethetők. Nincs szükség olyan átadásokra, amelyek után az igen bőséges hibajegyzék sokáig akadályozza meg a beruházás hasznosítását. Az ipari vállalatok tervszerűen oldják meg termelési feladataikat, kellő gondot fordítsanak a gazdaságosságra, a hatékonyságra, a szervezettségre. A megye mezőgazdaságai az állatállomány fejlődését, a kiváló búzatermést, kukoricából a hektáronként várható csaknem 60 mázsás átlagtermést figyelembe véve — valószínű 1975-höz viszonyítva 8—9 százalékos termelésemelkedést lesz képes elérni. Ezzel együtt még mindig igen nagy kihasználatlan tartaléka van a megye mezőgazdaságának a helyesebb fajtaválasztásban, a melléktermékek hasznosításában, a korszerű eszközök és módszerek bátrabb alkalmazásában. A pártbizottság osztályvezetője alapos elemzés alá vette a korszerűtlen termékekhez való görcsös ragaszkodást egyes vállalatoknál, illetve áfészeknél. Okulnunk kell olyan hibákból, amelyek a megye termelő vállalatai közötti együttműködés kihasználatlanságából fakadnak, s emiatt fontos gazdasági programok megvalósítása hónapokat, néha éveket késik. A mezőgazdasági üzemeknél az együttműködési készség még nem együttműködés, annak gazdasági haszna még nem realizálódik. A szerződések hiányos megkötése miatt akadozva tudjuk hasznosítani a nagy mennyiségű megtermelt zöldséget és gyümölcsöt. Egészségesen fejlődik nagyvállalataink és szövetkezeteink exportja. Baj van viszont az exportra szánt termékek minőségével. Ezek a tized százalékos nagyságrendű kifogások, főként a lazaságokra, hanyagságra vezethetők vissza. Úgy tűnik, lanyhult az import kiváltására irányuló vállalati törekvés. Erre nagy figyelmet kell fordítanunk a továbbiakban is. Igen kicsi arányban emelkedett tavaly óta a megyében az átlagos műszakszám. (1,41-ről 1,42-re!) A manufakturális tevékenység még mindig magas a termelésben, a nagy kapacitású, termelékeny vezérgépek és berendezések kihasználására nem fordítanak kellő figyelmet a vállalatok. A gazdaságtalan termelés visszaszorítására főként adminisztratív intézkedések miatt került sor. Maguk a vállalatok belső tartalékaik — például a belső munkaerő-tartalék — feltárására kevés figyelmet fordítanak. A munkaerőta leghatékonyabb területre kell irányítani, a legkorszerűbb berendezések mellé. A nyereség növelésének olyan területei, mint a takarékosság, szervezés, nincsenek eléggé előtérben a vállalati gazdálkodásban. A kommunális fejlesztések időarányosan megvalósulnak a megyében, fejlődés van a szolgáltatásban és a kereskedelemben. Közvetlen gazdasági feladataink közül kiemelkednek a szervezett őszi mezőgazdasági munkák, amelyeket az aratási munkákhoz hasonlóan kell megvalósítani. Az őszi mezőgazdasági munkáknál külön figyelmet kell fordítani a tároló, szárító, szállító kapacitások észszerű kihasználására, biztonságosan megvédeni a megtermett értékeket. A vállalatok december végéig készítik el a jövő évi terveket, s ezzel párhuzamosan a cselekvési programokat. Az ötödik ötéves terv első két évének eredményei jó alapokat teremtenek a tervidőszak harmadik esztendejének megalapozott előkészítéséhez. Mit mond majd a kazánbiztos? Véghajráznak a dunaújvárosi kohóátépítők A dunaújvárosi kettes kohón most mindenki izgatott, most mindenki a felügyeleti szerv kazánbiztosát várja, hogy véleményt mondjon: az új, elpárologtató hűtőrendszer csővezetékeit jól szerelték-e össze, nem szivacsosak-e a hegesztések, jól tömítenek-e a különböző kötések, bizonyos nyomás alatt kifújnak-e a biztonsági szelepek? Ha ugyanis ezekre, és még sok egyéb kérdésre kedvező választ ad a kazánbiztos, akkor az azt jelenti, hogy a kettes kohó útépítői a célegyenesbe fordultak, megkezdhetik a kohó kiszárítására való felkészülést. Persze, néhány munkának még a végére kell járni, mielőtt a szárítást megkezdenék. Mindenekelőtt be kell fejezni a kohóakna tűzálló falazatának építését, amelyen — Murányi József főépítésvezető-helyettes irányításával — a Kohászati és Gyárépítő Vállalatnak több mint ötven kemencekőművese dolgozik. Az elpárologtató hűtőrendszeren is akad még munka: több száz ívelt csőág vár még a hegesztésre. Ezt — Kecskés Pál szerelésvezető irányításával — a vasmű üzemfenntartási gyárrészlegének csőszerelő szakmunkásai végzők. A harmadik legfontosabb feladat: a léghevítő berendezések előkészítése, amelyek a szárításhoz szükséges, 1000— 1200 fokos forró levegőt szolgáltatják majd. A legtöbb ember — a gyárépítő vállalat kemencekőművesei, a csőszerelő vállalat szakemberei, valamint a vasmű lakatosai, villanyszerelői — itt dolgozik, Fike Géza üzemvezető és Budák János vezető technológus irányításával. Tőlük függ most elsősorban, hogy a kettes kohó szárítása megkezdődhet-e az átépítési hálótervben megjelölt napon — október 11-én — s hogy a kohóátépítésben részt vevő munkáskollektívák teljesíteni tudják-e azt a felajánlásukat, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére tettek még ez év augusztusában, a kohóátépítés kezdetén: a kettes kohó október 16-án — a huszadik „születésnapján” — újra kezdheti a vasgyártást. — káposztás — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Szombat, 1977- október 1. XXXIII. évfolyam, 231. szám • Ára: 80 fillér Ülést tart az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította az 1963. évi 36. sz. törvényerejű rendeletnek az Állami-díjra, és a Kossuth-díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A módosítás értelmében mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer és a jövőben — a nagy díj mellett — egységes elnevezéssel Állami-díjat és Kossuth-díjat adnak ki. A díjakkal együtt járó összeget a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapelveit figyelembe véve a módosító rendelkezések biztosítják a mezőgazdasági rendeltetésű földek hatékony védelmét a gyors ütemű iparosodás és városiasodás viszonyai között. Az új rendelkezések a legértékesebb mezőgazdasági földek más célra történő felhasználását csak kivételesen indokolt esetben teszik lehetővé, anyagilag érdekeltté teszik a beruházókat a földek takarékos felhasználásában, valamint továbbfejlesztik a művelési kötelezettség ellenőrzésének és a művelésből való kivonás engedélyezésének rendszerét. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Háromnegyed év gyorsmérlege hati szakasz elől! A háromnegyed évi termelési eredmények még nem álltak össze hivatalos jelentéssé, de az eddigiekből már megállapítható, hogy hol lesz szükség év végi hajrára, és hol folytatódhat az egész évben kiegyensúlyozottan megszervezett munka. A Duna Cipőgyár dunaújvárosi gyáregysége idén egymillió 50 ezer pár 19—30-as nagyságú gyermekcipő elkészítését vállalta. Szeptember 30-ig az időarányos menynyiség 101,2 százalékát sikerült teljesíteni. Sajnos, részben a megmunkálás színvonala, részben pedig a nyersanyagként felhasznált bőrök színeltérése miatt az első osztályú cipők részaránya fél százalékkal a tervezett szint alatt maradt. A dunaújvárosi gyáregység idén januárban lett önálló elszámolású üzem. Új minőségében háromnegyed év elég volt ahhoz, hogy bizonyítsa életképességét: 4 millió forintos évi nyereségtervét már jóval szeptember 30-a előtt teljesítette. Ennek egy részét az az egymillió 800 ezer forint megtakarítás jelentette, amit átgondolt anyaggazdálkodással értek el a gyáregység dolgozói. A jó teljesítmény mellett arra is futotta a 16 szocialista brigád idejéből, hogy négy kommunista szombattal — az utolsó szeptember 24-én volt — támogassák a város szociális létesítményeinek bővítését. A négy kommunista műszak munkabérét 60 ezer forintot bölcsőde- és óvodaépítés céljaira utalták át. Ez azért is találkozott a brigádok lelkesedésével, mert a dolgozók 75 százaléka nő Ugyancsak asszonyokat, lányokat foglalkoztat a FEKON dunaújvárosi férfifehérnemű gyára. A gyár eredményeinek jelentőségét növeli, hogy Valamennyi termékük — női blúzok és férfiingek — kivétel nélkül tőkésexportra készül. Noha a harmadik negyedév szeptember 30-án este tízkor fejeződik be, az eddigi eredményekből már kiolvasható, hogy a fehérneműgyár nettó teljesítménye két százalékkal meghaladta a terv időarányos részét, és a normaóraterv teljesítése is jóval 100 százalék fölött várható. A férfifehérnemű gyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forrdalom közelgő hatvanadik évfordulója tiszteletére szeptember és október hónapokat kiemelt munkaverseny-szakasznak nyilvánította. Az erre az időszakra tett pótvállalások a fő termelési mutatók, elsősorban a termékek minőségének javítását tűzték célul. A vállalásoknak a kedvező létszámhelyzet és a jó anyagellátás teremtettreális alapot. Nem kevesebb optimizmussal tekintenek az utolsó negyedévre a Magyar Optikai Művek dunaújvárosi gyáregységénél sem. Az óragyárban 24 szocialista brigád tett idén kiemelkedő vállalásokat, illetve a második félévben pótvállalásokat. A szocialista brigádok még ezeket a vállalásokat is túlszárnyalták néhány százalékkal: 120 ezer forint értékű újítást nyújtottak be, és 5700 óra társadalmi munkát végeztek a város javára. Mindemellett 281 dolgozó tanul — vállalásának megfelelően — iskolában, vagy tanfolyamokon. A gyár fennállása óta idén először sikerült az évi 109 millió 500 ezer forintos termelési tervet negyedévenként arányosan teljesíteni, így az utolsó negyedév még akkor sem okoz gondot, hogy az idén befejezett utolsó beruházás, a galvanizálócsarnok üzembe helyezése is az év utolsó hónapjaira esik. A brigádok vállalásaiból táplálkozó rezsianyag-megtakarítás értéke félmillió forint, energiamegtakarításból pedig több mint egymillió forint tiszta nyereség keletkezett. Az óragyár maradéktalanul ellátta a hazai kereskedelmet ébresztőórákkal és 52 százalékos tőkésexportját időarányosan teljesítette. Az órák minősége a múlt évihez képest 11,7 százalékkal javult. J. B.