Fejér Megyei Hírlap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-03 / 101. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1979. MÁJUS 3. „Diszpécserközpont” Battyánban Ágota László, az IKR szervizkocsijának sofőre előző nap éjjel fél tizenkettőkor érkezett meg a Tolna megyei Ozoráról, és másnap reggel már hatkor indulnia kellett. Tóth Gyula, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat 2000-es szabadbattyáni körzetének vezetője, április 25-én, kora reggel a Fejér megyei AGROKER Vállalatnál tárgyalt a kukorica gyomirtó szerek elosztása ügyében. Varga Károly szervizmérnök összeírta az eddigi túlórákat, s az ezért járó munkabérjavaslatot. Tóth Ferenc kerületi agronómus Mezőszentgyörgyön, Siófokon és Balatonkenesén ellenőrizte, vajon szakszerűen vetik-e a kukoricát. Kótai János, aki Sáregresen lakik, munkahelyére tartva benézett Előszállásra és Cecére: — A vetés idején, az agronómus szerszáma a centiméter, amivel méri, milyen mélyen vannak a szemek: a 13 méter és tíz centi hosszú zsinór, amelynek segítségével megállapítja, mennyi mag kerül egy hektárra, és a saját ökle, ajja, mellyel kikaparja a számolni való vetőmagot. Igazi „mini diszpécserközpont” ezen az esős napon is a Fejér megyei 2000-es termelőszövetkezeti egység. Tóth Gyula hol a telefonba kiált —, mert rossz, — hol pedig a telexgéphez rohangál. — A leggyakrabban a gyomirtó szerek ügyében keresnek minket. íme, néhány példa: „Értesítünk benneteket, hogy az újabb Eradicane tételek érkezésével pótkeretet kapott a megyei AGROKER ebből 80—90 mázsát biztosítunk taggazdaságaitok részére. Az üzemi elosztást ismertessétek a megyei AGROKER-rel.” „Irénke, közöld Gyuláékkal, a kiszámított búza helyére kukoricát vetünk, NKPX- fajta vetőmagja kellene.” „Nem lenne jó a Pionneer 3780-as?” „Nem, NKPX kell!” „Megpróbáljuk...” * Az öt szervizkocsi naponta járja a megyét. Mindegyikben URH-rádióadó van, a sofőrök figyelik, hová kell gyorsan alkatrészt szállítani, hol kell esetleg a gépeket megjavítani. A 2000-es termelésszervezési egység állandó létszáma 12, most a kukoricavetés idején tizenhatan vannak. Itt van a központból, Nagyigmándról Boór Sándor gépészmérnök, Tóth Elek mérnök és Gyenes Mihály technológus.* Március 15-e óta, amióta a talajmunkák folynak, nincs szabad szombat, vasárnap, ünnep, húsvét, még május elsején is dolgozunk — tájékoztat Tóth Gyula. — Éjszaka is vemek taggazdaságaink, ekkor ügyeleti rendszert állítottunk fel. Alkatrész, szaktanácsadás, ha szükséges, perceken belül a rendelkezésre állunk. Az alkatrészraktár áprilisban 3 millió 400 ezer forintot forgalmazott, ha nincs éppen kéznél, amit kéznek rádión megkérdezik a szomszéd körzetek raktárából tudnak-e segíteni. Az URH-val felszerelt szervizkocsik járják a megye útjait. Ügyelniük kell valamiféle rendre. Mezőgazdaságunk fontos tennivalójára, a kukoricavetésre. Valamelyik IKR-vezető április elején így fogalmazott: „a vetést meg kell személyesíteni”. A battyániak ezt helyesen a következőképpen értelmezték: a kukoricavetés mindennél fontosabb. Gabnai Gábor A székesfehérvári Kossuth Tsz-ben az IKR és a tsz szerelői a Rába 180-as traktor szert vizelésével töltik az eső okozta kényszerpihenőt Fotó: Rabáczy Szilárd Termékváltás Móron A móri Vértes Ipari Szövetkezet a Mátraplaszt műanyagfeldolgozó részére dolgozott bérmunkában. A csak nőket foglalkoztató részlegben az egy dolgozó napi termelési értéke nem haladta meg a 300 forintot. Az 1977-es esztendő számos változást hozott a szövetkezet életében. Megkezdődött a profiltisztítás. Tárgyalásokat kezdtek a Videotonnal, s ennek eredményeként kooperációs kapcsolatba kerültek vele. Kölcsönös megállapodás alapján csatlakozó kábelek gyártását vállalták. Ez számos változást jelentett, hiszen a metszőollót az ellenőrzőlámpa, a forrasztópáka s az Ohmmérő váltotta fel. Megjelentek a műszaki dokumentációk, rajzok, technológiai utasítások. A dolgozók segítették egymást az új műveletelemek elsajátításában, és a minőségi követelmények megteremtésében. Autóbuszok és kamionok BZ közúti fékhengereit szerelik a SZIM székesfehérvári gyárában. Az alkatrészeket az Ikarus, a RÁBA és a Csepel Autógyár használja elsősorban, de a MOGÜRT által külföldre is eljutnak Fotó: Fási László Gazdaságpolitika Baracskai gazdagodás — A termelőszövetkezet brigádjai csinálták — pillantok körül az elsimuló, táguló udvaron, a készülő melléképületek alapjain. Az óvoda ajtaján nyitunk be, s közben az jár az eszemben: nem dobszóval, hanem baráti hangú kéréssel hívják Baracska lakóit társadalmi munkára. „Várjuk, dolgozzon velünk együtt... Szépítsük, gazdagítsuk otthonunkat.” Bent, a baracskai óvoda termeiben kicsi ágyakon, kicsi gyerekek alusszák délutáni álmukat. Alusszák? egyik-másik ravaszkodik, éppen az alvási idő alatt kell kifutnia, a kicsi fürdőszoba mellé, a kicsi kagylókhoz. Mosolyognak is, picit cinkosan, a látogatóra, csak nem alhatunk folyton, amikor már szinte nagycsoportosok vagyunk. Mosolyog mellettem Bédi Gyuláné a baracskai tanács megbízott vb-titkára is. Nem mondja egy szóval sem, de szó nélkül is világos, értük, a gyermekekért szépül az óvoda udvara. Hamarjában, a termelőszövetkezet brigádjai mellé Keszthelyi Rezsőné szobafestő kisiparos (másodállású) nevét jegyzem föl. ő festette ki az óvoda belső helyiségeit. És mint hallom, nincs is óvodás gyermeke. Igaz, egyetlen segítő sem mondta, azok közül sem, akik az udvart igazították, hogy neki éppen nincs itt gyermeke. Ott, a már elsimított, feltöltött résszel táguló udvaron gyermek KRESZ-pályát szeretne létrehozni Udvaros Károlyné vezető óvónő. S majd mögé, a telket lezáró fal elé magasra növő bokrokat telepíteni. KRESZ a gyerekeknek? Kell az ilyen irányú foglalkozás is, hiszen forgalmas út fut Baracskán keresztül. A forgalmas 70-es út a jövőt idézi. A hídja alatt hangtalanul, lassan ballagó, már Vörösmarty Mihályt is látó Válivíz a múltat. A múlt völgyéből akar ez az egyre jobban magára találó község föntebb kapaszkodni. Varjas László tanácselnök egy nemrégi tanácsülés alapján összegezi a község három fő gondját: a víz, az utak állapota, a művelődési ház. Megjegyzi aztán, hogy legutóbb Mórocz Lajos vezérőrnagy, országgyűlési képviselő ugyanígy szűrte le magának a tanácsülés tapasztalatait. A víz? Nem éppen a Váli-víz, fut az az medrében, hanem az a víz, amelyik nagy esők után zúdul le a domboldalakról. Történetet hallok a múlt nyárról, amikor a készülő átrendezést percek alatt mosta el, tette meg nem történtté egy nyári zápor. S ezek a vizek mind a községen keresztül futnak le, a völgybe. — A művelődési ház ügyében a magunk erejéből egyelőre nem tudunk előre mozdulni. Az utak... Igen, az utak rendezése, a járdák végigvezetése az utcákon, éppen a mostani napokban folyik, nagy erővel, nagy összefogással. „A tanács az anyagot adja. ..” — jegyezhető föl az iskola napközis helyiségeinek építkezésénél, az óvoda szépítésénél, és ezt a mondatot hallani a frissen készült járdák utcáiban is. A szükséges kavicsot már jóelőre kiszállították a termelőszövetkezet járművei. A helyszínre került a betonkeverő, a cement. És ott voltak a szorgos kezek is. Szombaton, a termelőszövetkezet irodistái, a nem fizikai dolgozók az óvoda udvarának rendbetételén dolgoztak. Az épületet tavaly kívül-belül helyrehozták, most játékok készítése, majd a kerítés fölépítése következik. A munkában ott volt a brigádtagokkal együtt Boriszov Lajos, a szövetkezet elnökhelyettese, Szűcs József párttitkár is. Kezükben lapát, gereblye... Előző szombaton járdát építettünk. A Templom utcában láttunk hozzá, reggel hattól szinte sötétedésig folyt a munka. Volt egy kis maradék, az sem vált semmivé, húsvét hajnalán az is a helyére került. Az eredmény: kétszáz- kétszázhúsz méter friss betonjárda. A község szépítésének, a társadalmi munkának idei tervében ezt rögzítették: „A feladatok végrehajtásában... számítunk a község egész lakosságára, mindazokra, akik hajlandók tenni azért, hogy közvetlen környezetünk, falunk arculata kedvező irányba változzék. Mindezek elérését a bizottság kétféle módon véli elérni : akciónapok szervezésével és a folyamatosan végzett társadalmi munkával... Akciónapok, együtt a megye, a járás többi községével április 21. és április 28., május elseje tiszteletére...” Mit tesznek a legközelebbi napokban Baracskán? Legközelebb — május elseje tiszteletére — a Rákóczi utca járdájának felújítására hívták a segítőket. S mire a társadalmi munkások jókor reggel megérkeztek, addigra már ott a szükséges anyag, a termelőszövetkezet brigádjainak jóvoltából készenlétben állt a szükséges jármű, gépi fölszerelés. És amikorra az este elérkezett, Baracska újabb méterrel és forinttal kifejezhető értékkel gazdagott. Gazdagodnak majd Baracska lakói is, a közösség szépre, jóra kész erejének tudatával. Vincze István Vízellátás Megyénkben a vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítettsége átlagos. A megye 105 településéből 55-ben megoldott a közműves vízellátás, s a megye lakosságának majdnem háromnegyede vezetéken kapja a vizet. Hét olyan település van, ahol sürgős intézkedésre vár a lakosság., Idén átmeneti megoldással, lajtkocsis szállíással juttatják el a jó vizet három településre. További négy településen pedig az üzemi vízellátó rendszerhez csatlakozó közkifolyókból jutnak vízhez. 3. OLDAL CSENDES LEMEZEK Az Autóipari Kutatóintézet Akusztikai Laboratóriumának dr. Kólya Tibor vezetésével kidolgozott új eljárása az eddigiektől eltérő elvek alapján zárja el a zajokat a környezettől. Az Ikarus székesfehérvári gyárában autóbuszokba építik a csendes lemezeket, Nyíregyházán és Miskolcon pedig a malmok egyes zajos szerkezeteit burkolják az új magyar találmánnyal. A szakemberek jól tudják, hogy nem könnyű a zajcsökkentés. Számos szempontot kell figyelembe venni. Az Autóipari Kutatóintézetben is olyan megoldásokat igyekeztek kidolgozni, amelyek jól illeszkednek a jelenlegi korszerű gyártástechnológiákhoz, a járműgyártás kialakult rendszeréhez, előállításuk olcsó, egyszerű- Akusztikai hatékonyságuk pedig megfelel a nemzetközi kívánalmaknak. A csendes lemezek olyan rezgéstanilag egymástól elválasztott kétsíkú lemezszerkezetek, ahol a gerjesztett lemezfelület, vagyis a hanghatással közvetlen kapcsolatban álló felület csupán előre megtervezett és meghatározott számú és méretű hanghidakon át kapcsolódik a másik oldalon lévő, úgynevezett kisugárzó lemezfelülethez. Ezek a hanghidak tulajdonképpen megfelelő pontokon elhelyezett akusztikai ellenállások, amelyek átvezetik a hangot az egyik lemezről a másikra. Az új találmány tehát nem szendvicsszerkezet ahol a két lemezt rendszerint vastag hangszigetelő betétanyag választja el egymástól. A zajcsökkentés a csendes lemez esetében abból ered, hogy egyrészt a hanghidakon áthaladva a hang energiájának egy része felemésztődik, hullámformája megváltozik, másrészt a sugárzó lemezoldalon a hatásos kisugárzó felület is kisebb lesz. A csendes lemezben is van 0,2 — 0,4 mm vékony műanyagfólia, de ennek csak a réstartás, a biztos rezgéstani elválasztás, és nem a hangszigetelés a feladata. A hanggátlásnövekedés átlagosan és az igényektől függően 10—15 decibel. A csendes lemezek gazdaságossága abban rejlik, hogy segítségükkel a hangszigetelést szerkezetváltoztatás és lemezanyagtöbblet nélkül érik el, vagyis az eredeti lemezvastagság kettéosztásával és nem megtöbbszörözésével. A már működő gépekbe, járművekbe, berendezésekbe utólag betervezhető vagy beépíthető, így az eredeti szerkezetrészek vagy alkatrészek súlya és mérete nem változik. A gyártás egyszerűsége pedig abban rejlik, hogy mindössze néhány ponthegesztés igényel csak többletmunkát.A csendes lemezek a járműveken kívül alkalmazhatók mindenütt, ahol fokozni kell a hanggátlást vagy csökkenteni a lemezszerkezetek zajkisugárzását. Egyaránt hatásosak például a szerszámgépek, gyógyszeripari gépek, építőgépek fülkéinek szigetelésére és az épületgépészetben főleg légcsatornák, centrifugális ventillátorok, klímaberendezések dübörgésének elnyelésére. Jól használhatók ezenkívül a könynyűszerkezetes épületek vázaira helyezett lemezborítások rezgésmentesítésére is. Egyszóval mindenütt, ahol súlynövekedés nélkül és aránylag olcsón kell a gépek zaját csökkenteni. A. F.