Fejér Megyei Hírlap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. FEBRUÁR 10. A rádió és tv műsoraiból KOSSUTH RADIO 7.23: „Halat, vadat s mi jó falat ...” Élelmiszermagazin a fűszerekről. 8.10: öt kontinens hét napja. 8.26: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 9.20: Magyar Múzsa. 10.08: Ő és én meg én, Vidor Miklós hangjátéka. 10.49: Anna Moffo operafelvételeiből. 11.14: Vasárnapi koktél. 12.10: Édes anyanyelvünk. 12.15: A Vasárnapi koktél című műsor folytatása. 13.00: Rázós úton. Bajor Nagy Ernő írása. 13.10: Évszázadok mesterművei. 13.54: Rádiólexikon. 14.24: Táncházi muzsika. 14.40: Pillantás a szocialista világba. A jobbparton is Varsó van. 15.12: Áttetsző, tiszta víz. Riport. 15.22: Hallgassuk együtt. 16.05: Talpalatnyi föld. Szabó Pál regénye rádióra alkalmazva II. rész. 17.10: A kamarazene kedvelőinek. 18.10: Hol volt, hol nem volt... 18.50: Diákkönyvtár hangszalagon. 20.00: Régi muzsika. 20.14: A külpolitikai rovat műsora. 20.44: A Rádió Dalszínháza. 22.58: Zenekari muzsika. 0.10: Toronyzene Giovanni Gabrieli canzonáiból. PETŐFI RADIO 7.00: A református egyház félórája. 7.30: Lionel Rogg orgonái. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: János vitéz. Részletek Kacsóh Pongrác- Heltai Jenő daljátékából. 9.48: A lovaglás magasiskolája. Látogatás a bécsi Winterzeitschuleban. Sediánszky János műsora. 10.21: Színházi Magazin. 11.48: Jó ebédhez szól a nóta. 12.45: Könyv és ifjúság. Az Ifjúsági Rádió és a KISZ KB irodalmi vetélkedője. I. elődöntő. 14.03: Híres zenekarok albuma. 14.33: Táskarádió. 15.30: Találkozás a hajóval. 16.00: Népdalok a Dunántúlról. 16.38: Slágerek mindenkinek. 17.40: A vasárnap sportja. Totó. 18.00: Közben elmúlnak a hetvenes évek. Szepesi Attila versei. 18.10: Palcsó Sándor operettdalokat énekel. 18.33: Mit üzen a Rádió? 19.08: Nótakedvelőknek. 19.55 Sanzonok. 20.38: Társalgó. 22.35: Könnyűzene esti hangulatban. 23.10: Dzsesszfelvételeinkből. III. MŰSOR 18.45: A magyar széppróza századai. kb. 19.05: A hangversenyközvetítés folytatása. 19.45: Kis magyar néprajz. 19.50: Új lemezeinkből. 20.54: Új dzsesszfelvételeinkből. 21.25: Mihail Homber és Anton Ginzburg Beethovenhangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 22.56: zenei panoráma. BUDAPEST TV 1 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism) (Sz) 8.05: Mindenki iskolája. Fizika. Elektromos alapjelenségek. (Ism) 8.35: Matematika. Arány, arányosság. (Ism.) 9.05: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás: 1. Krakkvak. olasz animációs filmsorozat. 7. rész: A papagáj. (Sz) 2. Kezdődjék a játék! NDK-bábfilm-sorozat. (Sz) 12. rész: cirkusz. 9.25: A Templomos lovagok kincse. Magyarul beszélő, lengyel filmsorozat gyerekeknek. 2. rész: Alszakáll. (Ism.) 9.55: Mindent bele! Játékos sportvetélkedő. 10.55: Hírek. 11.00: MAFCBp. Honvéd. Bajnoki férfi kosárlabdamérkőzés. Közvetítés a budapesti sportcsarnokból. A szünetben : Leo Brouwer gitározik. (Sz) 12.20: Déli muzsika. A Televízió nyilvános felvétele a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában. (Sz) 14.25: Koncert a téren. A pécsi körzeti stúdió műsora. 15.00: Tengerre! Magyarul beszélő, NDK tévéfilmsorozat IX/6. rész: Két levél. (Sz) 16.20: Farinától Laudáig. Fejezetek a Forma I. világából. 16.55: Reklám. 17.00: Műsorainkat ajánljuk. (Sz) 17.25: Simándy József operettdalokat énekel. (Sz) 18.00: Lehet egy kérdéssel több? 18.30: Reklám. 18.35: A közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 18.45: Esti mese. (Sz) 19.00: A HÉT. (Sz) 20.00: Hírek. 20.05: Modern Monte Christo. Magyarul beszélő, olaszfrancia kalandfilm. (Sz) 21.40: Sporthírek. (Sz) 21.50: Mesteriskola. vásáry Tamás a Budapesti Zeneakadémián. 22.20: Hírek. OSZTRÁK TV I 15.20: Az utolsó mohikán. Film Cooper „Bőrharisnya” című regényéből. 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat. 17.40: Jó éjszakát gyerekek . 17.45: Idősek klubja. 18.30: A MI különkiadása. 19.00: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: Gaetano Donizetti: Don Pasquale. Komikus opera, 3 felvonásban. 22.15: Hírek. OSZTRÁK TV II 16.10: Rose és a férfiak. Filmsorozat. 17.00: Az egész város erről beszél. Filmkomédia. 18.30: OKAY. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Heti körkép. 20.15: Gálaest-közvetítés a Stockholm-i Téli Cirkuszból. 21.05: Tetthely. Filmsorozat: „A sárga alsószoknya”. 22.50: Sporthírek. szlovák tv . 16.30: Meseműsor gyerekeknek. 16.45: pionírmagazin. (FF) 17.25: Rövidfilm-összeállítás. 18.15: Komolyzenei műsor. (FF) 18.55: Sífutó tanfolyam 6. rész. 19.00 Pedagógusok műsora. 19.30: Tudományos ismeretterjesztő műsor. 21.10: Az ördög szépsége. Francia film. (FF) 22.45: Tv-híradó 1. (Ism) Fakultatív oktatás Tudunk-e választani? A közoktatás mai rendszerében a gimnáziumokra több feladat hárul. Elsősorban az általános műveltség megteremtésével és széles körű ismeretek átadásával a továbbtanulásra készíti fel a fiatalokat. Ezen túl segítséget nyújt azoknak is, akik nem akarnak továbbtanulni — a gimnázium felkészít a gyakorlati életben való helytállásra is. Felzárkózás, orientálás Ettől a tanévtől kezdve a gimnáziumokban új munkarendet vezettek be. A legfontosabb pontjai az új tanterveknek: a felzárkózás, a pályairányítás és a szabad tantárgyválasztás. Az iskola társadalmi feladata az 1972-es oktatáspolitikai határozat alapján egyértelműbbé vált. Ennek alapján három fő célról beszélhetünk: a szocialista ember nevelése, a kultúra értékeinek átadása és a tanulók alkalmassá tétele a társadalmi munkamegosztásban való elhelyezkedésre. Székesfehérváron, a József Attila Gimnáziumban is megtörténtek az előkészületek a fakultatív oktatás bevezetésére. Dr. Háry Ferenc, a gimnázium igazgatója sok új lehetőséget lát ebben a formában. A munka megkezdődött, most az a fő feladat, hogy az első évfolyamosokat, akik különböző iskolákból érkeztek, „előkészítsék”. Arról van szó, hogy az általános iskolai oktatás iskolánként is különböző színvonalú. A diákokat azonos szintre kell hozni — ez a fő feladat az első évben a gimnáziumban. A második évfolyamban orientálják a tanulókat. Az iskola, segítve a pályaválasztást, bemutatja a lehetőségeket. Azért is szükséges ez, hogy harmadikban és negyedikben már könnyebb legyen a választás. Milyen a választék? A József Attila Gimnáziumban kilencféle tárgy közül választhatnak a fiatalok. Több lehetőség is van, ha akár csak elméleti, ha akar elméleti és gyakorlati tantárgyat tanulhat a diák, Így harmadikban heti 7 órán, negyedikben heti 9 órán olyan tananyaggal foglalkozhat a tanuló, amihez több kedve van, ami a továbbtanulását segíti. Így az elméleti tantárgyak közül párosítva választhat magyart, matematikát, fizikát, kémiát, német és francia nyelvet. A gyakorlati tantárgyak közül pedig műszaki rajzot, s a többi elméleti tárgy mellett tanulhat kémiai anyagvizsgálatot, vagy telexgépkezelői tárgyat. Vannak szabadon választható tananyagok is, amelyeket a kötelező iskolai óraszámon túl tanulhat a diák. Ilyen a matematika, a földrajz, a művészettörténet és az idegen nyelvek. A variációs lehetőség tehát igen nagy. A fakultatív oktatással nem nő a diákok leterheltsége, elfoglaltsága. A kötelezően választott anyag beépül az órarendbe és a tantervbe. A fakultatív tárgyak kiválasztásával a tanuló tudatosan készülhet a felvételi vizsgára, vagy valamilyen szakmára, ha nem akar továbbtanulni. A József Attila Gimnáziumban a tárgyi feltételek is adottak. Új tantermeket alakítanak ki, hiszen a négy osztály helyett (a harmadik és negyedik osztályokról van szó) nyolc csoportban tanulnak majd a diákok. Ha meggondoljuk, igen bő ez a választék. Többre nincs lehetősége az iskolának, de úgy tűnik, ez bőven elegendő. Jövőre, amikor másodikosok lesznek a mostani első évfolyamosok, a kötelező 33 órán felül 2 órában már tanulhatnak szabadon választott tantárgyakat. A tanárok és az iskola tehát felkészült az új rendszerű oktatásra. Viszont az általános iskolákban a tanulók, a tanárok, de a szülők sem ismerik kellőképpen a fakultatív oktatás lényegét. Hiszen megszűntek a tagozatos osztályok, a gimnáziumokban a diákok egységes tanterv alapján tanulnak. Egyelőre az első évfolyamosok felzárkóztatása folyik. Akik valamilyen tárgyból elmaradtak, azoknak az iskola délutáni korrepetálásokat szervez. Úgy látszik sikerrel — az Országos Oktatási és Módszertani Központ felmérő lapjainak kitöltése után az iskola vezetői ezt állapították meg. Tehát a fakultatív oktatásban bevezették az önellenőrzést is. Ez megnyugtató a tanárok és a tanulók számára egyaránt. Mindenki vizsgázik A fakutatív oktatásban nemcsak a diák, hanem a tanár is vizsgázik. Hiszen tőlük is függ, hogyan szerettetik meg a tantárgyat, fel tudják kelteni az érdeklődést? Később az iskola vizsgázik azzal, hogyan tudta orientálni tanulóit az első két évben. Vagyis 15—16 éves korban sikerült-e diákoknak pályát választaniuk? Az is vizsga lesz minden gimnázium számára, hogy mennyien tudnak több tanulni, hány diákot vesznek fel a felsőoktatási intézményekbe. Mindez attól függ, hogy mennyire sikerül az általános művelés és a szakosodás. A gimnáziumoknak alapjaiban egységesebb, korszerű és továbbfejleszthető műveltséget kell kialakítani, így az általános művelés iránya az önművelés képességének kifejlesztése. Nem könnyű ez a feladat. Ma még csak találgatni lehet, hogyan válik be a fakultatív oktatás. De minden esély adott ahhoz, hogy sokoldalúbban művelt és felkészültebb diákok érettségizzenek a gimnáziumokban. Mert választani jó. Több kedvet és nagyobb aktivitást teremthet az a lehetőség a tanulásban. Vaderna József Újmódi „falujárók” Mit tudtak meg az egyetemisták? Megvallom, hogy Mórra, a közművelődési gyakorlatra érkezett egyetemistákat előre megfontolt szándékkal kerestem fel. Hallottam róluk, hogy lelkes, jó szemű, friss és kritikus gondolkodású fiatalok mind a négyen, szerettem volna velük elmondatni mindazt a móri valóságról, amit a kívülállók mindig könnyebben megtehetnek. Csalódnom kellett. Kiderült, hogy túl sokat vállaltak és nagyon kevés idejük volt ahhoz, hogy a felszíni jelenségek rögzítése mellett a dolgok mélyére juthassanak. Dicséretükre válik józanságuk, nem estek a pletykák, az intrikák hálójába. Többnyire a lényeg körül vizsgálódtak, de a gyökereket kibontani, feltárni tíz nap alatt lehetetlen. Egyoldalú lenyomat Szele István, a móri művelődési ház igazgatója a falujárók halvány utódjának nevezi ezt a közművelődési gyakorlatot, amelyet egyoldalúsággal vádol. A fiatalok tapasztalatban, élményekben gazdagodnak, hiszen szinte mindenhova bekopogtathatnak, számos tanulságos beszélgetés részesei lehetnek, viszont hiányzik az ő jelenlétük lenyomata. Véleménye szerint igazi értelme akkor lenne a gyakorlatnak, ha többször visszanéznének, ha valamilyen fontos vagy számukra izgalmas témában alaposan vizsgálódhatnának és segítséget adnának a holtpontról való elmozduláshoz. Történhetne ez oly módon is, hogy a tanács vagy a művelődési ház megbízást adna egy-egy feladatra, s azt anyagilag is támogatná. A fiataloknak tetszett az ötlet, ők is szívesen vállalják az élethelyzeteket, a valós feladatokat, hiszen a felsőfokú képzést még mindig az a gond nyomasztja, hogy nem készíti fel eléggé az ifjakat az életre. * Ez a forma jobban szolgálná a gyakorlat célját is, azt, hogy közéleti gondolkodású és magatartású értelmiség kerüljön ki az egyetemekről, olyanok, akik nemcsak paszszív befogadók, hanem aktív alkotó, beavatkozó, változtató emberek. Ehhez persze nem elég évente néhány napos gyakorlat, főleg, ha előkészületek nélkül való. A móri stáb tagjai, ahányan vannak, annyi helyről jöttek, előbb tehát egymás között kellett valamiféle közös platformot kialakítani. Mórról pedig mindössze ennyit tudtak: borvidék. No, de az elmélkedés helyett hallgassuk meg őket! Vidékiség? Magas igények? — Milyennek látja a csoport legaktívabb lánya Mórt? Szívesen vállalnád-e itt az értelmiség hivatását? — Nem! Túlságosan a fővároshoz kötődöm, a másik ok pedig, hogy a vidékiség sok megnyilvánulása elriasztott. A település helyzete sajátos, se nem város, se nem falu, ezért nagyon nehéz itt a népművelő és minden más közéleti ember dolga — mondja Szabó Kovács Judit, a csoport „szóvivője”, joghallgató. — Éppen talán a feladatok nehézsége adja szépségüket. Ami pedig a vidékiséget illeti, meggyőződésem, hogy a fővárosban is szembe kell majd nézned efféle jelenségekkel. Nem gondolod? — Kétségtelen, de itt a lehetőségek szűkössége az igények felkeltését is nehezíti. Ugyanakkor Fehérvár és Pest közelsége lehetővé teszi, hogy ott keressük a művelődés, a szórakozás tartalmasabb formáit. Szele István közbeszól és mindnyájan igazat adunk neki. — Ezek, az úgynevezett magasabb igények gyakran nem léteznek, csak leplezik a bezárkózást, a közömbösséget. Tudok róla, hogy többen néha „felugranak” Pestre egy-egy színházi előadásra, de ha megkérdezzük tőlük, hogy mit néztek meg, akkor kiderül, hogy semmiféle „magasabb szempontok” nem jellemzik érdeklődésüket Bár kétségtelen, az a tény sem mellékes, hogy esztétikus, kulturált környezetben szórakozhattak, ami Móron csak a Lamberg-kastélyban lehetséges, itt is csak klubméretekben. Megismerő portyázások Vaszlik Zoltán, a kazincbarcikai vegyipari főiskola hallgatója nem volt maximalista, s talán neki van igaza. Nem tűzött ki maga elé nagy célt, csak egy bizonyos fokú megismerést és ez sikerült. — Sok kellemes, okos beszélgetés részesei voltunk. Egy bizonyos mélységig megismertem ezt a városiasodó települést, amelyről eddig szinte semmit sem tudtam. Portyázásaink során nagyon sok helyre eljutottunk, sok érdekes jelenségbe belekóstolhattunk. Igazat adok annak a dunaújvárosi társamnak, aki a képmagnóra felvett beszélgetés során elmondta, hogy ő a lakhelyét húsz év alatt nem tudta úgy megismerni, mint Dunaújvárost néhány nap alatt. Én is így vagyok ezzel. — Mi volt vizsgálódásaitok fő témája? — kérdezem Meggyesi Beától, a műszaki egyetem másodéves hallgatójától, aki a beszélgetések során is inkább hallgató volt. Az orvosértelmiség helyzete, valamint a közművelődési intézmények és az iskolák kapcsolata volt a fő témánk, pályázatunkat is erről írjuk. De emellett számos részterület érdekelt bennünket, például a KISZ és a közművelődés kapcsolata, vagy az agrárértelmiség jelenléte a közéletben. Továbbépíteni... Abdái Károly, a közgazdasági egyetem hallgatója dicsérte a művelődési ház vezetőit, akik valódi otthont adtak nekik, akik segítették őket munkájukban, de nem befolyásolták őket véleményükkel. A ház örömmel látta őket vendégül, mert olyan fiatalok, akiknek van véleményük, akik végigdolgozták a tíz napot, akik sok mindent akartak, s nem az ő hibájuk, hogy keveset értek el. Nekik is jobb lenne, ha a legközelebbi gyakorlatot nem megint elölről kezdenék, hanem továbbépítenék azt, amit már megalapoztak. Már visszavárja őket. Zágoni Erzsébet Közművelődés , Új könyvtár A múlt év végén adták át Martonvásáron az új könyvtárat. Az intézmény a régi iskola felújításával a földszinti részen kapott végleges helyet, ahol a csaknem 100 négyzetméternyi helyiségben 8700 kötet várja a látogatókat. A könyvtárat — mely délutánonként két órától tart nyiva . Chilla Szilvia vezeti Fotó: Rabáczy Szilárd 13. OLDAL