Fejér Megyei Hírlap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. ÁPRILIS 1 Jogsegélyszolgálat 58 vállalatnál A megye párt- és társadalmi szerveinek vezetői tegnap Takács Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével munkamegbeszélést tartottak. Ezen Csehkis Imréné, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának vezető titkára tartott tájékoztatót a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megyei tapasztalatairól. Elmondotta, hogy Fejér megyében 1977-ben a megye jelentősebb vállalatainál létrehozták a jogsegélyszolgálatot, amelynek keretében a vállalat dolgozóinak jogi tanácsadást, felvilágosítást adnak, különös tekintettel a munkajogra, munkavédelemre, a társadalombiztosításra. A megyében már 1977-ben több mint hatezer ügyet intézett el az 51 jogsegélyszolgálat, 1979-ben az 58 jogsegélyszolgálat már csaknem tízezer ügyet intézett. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatnak a legnagyobb súlyt a munkajog kérdéseire kellene fordítania. Mégis a bonyolított ügyek tekintélyes része a dolgozók polgári peres ügyeivel volt kapcsolatban. Ennek ellenére a munkaügyi viták, perek száma az utóbbi években csökkent, s ebben jelentős része volt a jogsegélyszolgálat működésének is. Minden jogsegélyszolgálat szorosan együttműködik a tanácsokkal a dolgozók tanácsi ügyeinek intézésében is. Viszonylag kevés a társadalombiztosítási ügyek száma. A jogsegélyszolgálatot, egy kivétellel, tapasztalt jogászok látják el. A függetlenített jogsegélyszolgálati vezető ma még indokolatlanul kevés. A jogsegélyszolgálat térítésmentessége maradéktalanul érvényesül. A jogsegélyszolgálatok vezetői sok segítséget kaptak a vállalati szakszervezeti bizottságoktól, a tanácsoktól, a bíróságoktól és az ügyészségtől. Sajnos, az ügyvédi kamarával ez az együttműködés még nem jó. Az a tapasztalat, hogy a jogsegélyszolgálat elérte célját, rövid idő alatt kivívta a dolgozók elismerését. A jövőben gondoskodni kell arról, hogy a jogsegélyszolgálatok a szükséges dokumentumokkal legyenek ellátva. Célul tűzte ki az SZMT azt is, hogy a jövőben a dolgozók ügyeinek intézése gyorsabb legyen, a már előforduló szakszerűtlenségek megszűnjenek. Tovább szándékoznak javítani a jogpropagandát, és az érintett társadalmi szervek közötti együttműködést. A tapasztalatok összegezésével kapcsolatban a megyei pártbizottság első titkára kifejezte, hogy a munkajogi ügyek számának csökkenése a jogsegélyszolgálaton belül helyes lenne, ha a jogsegélyszolgálat javuló, erősödő tevékenységével lenne öszszefüggésben. Jobb kapcsolatot kívánatos kialakítani a jogsegélyszolgálat és azon vállalatok között, amelyekkel kapcsolatban a dolgozók panaszai gyakoribbak. Ez elősegítené a gyorsabb, bürokráciamentesebb ügyintézést, panaszorvoslást. A jogsegélyszolgálatnak kimondatlanul is van egy embernevelő funkciója. Ha a dolgozó panasza jogos, ügyét minden körülmények között, következetesen támogassák. Ha panasza jogtalan, azt is közöljék nyíltan, hogy a panaszosnak ne kelljen vélt igazával a különböző jogi fórumokat végigjárnia. KISZ kitüntetési ünnepség Tegnap délután a székesfehérvári helyőrségi művelődési központban rendezte meg a KISZ Fejér megyei Bizottsága a forradalmi ifjúsági napok keretében, felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából azt a kitüntetési ünnepséget, amelyen a Kommunista Ifjúsági Szövetségben kiemelkedő munkát végzett ifjúmunkások tevékenységét ismerték el. Az ünnepségen részt vett Kázsmér János, a megyei párt végrehajtóbizottsága tagja is. A kitüntetési ünnepség vendégeit Schmauder János, a KISZ megyebizottságának titkára köszöntötte, majd Kiszler Albert, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt. A megemlékezés elhangzása után Tóth Tihamér, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkára kitüntetéseket adott át. Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesült: Barabás Attiláné, Décsi Ferenc és Krupp József. KISZ Érdemérem kitüntetést kapott: Nagyné Benke Katalin, Staudtné Czifra Erzsébet, Krausz János, Annus István, Mazák Gyula és Kovács Lajos. Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést kapott: Nyigri Erzsébet, Vízi Anna, Kecskés Kálmán, Loy Tünde, Aschenbrenner Valéria, Medve Andrea, Kovacsics Árpád, Habarics Anikó, Füzesi Péter, Zsorda Béla, Varga Ágnes, Weisengruber Imre, Kaszásné Ökrös Mária, Bozzay Ákos, és Rákosa Tibor. Aranykoszorús KISZ-jelvényt Posch Mihályné, Borbély András és Pollák József kapott. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Kárpáty Imre, Siba János és Németh János. Az ünnepségen számos úttörővezetői kitüntetést is átadtak. Úttörővezetői Érdeméremben részesült Hortobágyi Ferencné, Földvári Andrásné, Antal Tiborné, Mihálkovics István és Nádasi Vincéné. Kiváló Úttörővezetői kitüntetését vehette át: dr. Kinál Olivérné, Zsoldos Lászlóné, Brunner Gyuláné, Vadász Dezsőné, Nagy Imre, Csörgői Lajosné, Horváth Járosné, Jung Gáspár, Öcsi Ferencné, Takács Józsefné, Mayer István és Bálint Gyula. Kiváló ifjúvezető kitüntetést kapott: Tóth Zoltán, Szlávik Judit, Cserpes Anikó, Vajda Timea, Bozai Rita, Kuti László, Ásványi Tibor, Molnár István, Debreceni Ágnes, Csőri Erzsébet, Horváthné Kocsi Márta és Fehér Károly. A KISZ megyei bizottsága tizennyolc aktívát tárgyjutalom részesített. Felkészülés a nyárra Ülést tartott a Dunai Vasmű Szakszervezeti Bizottsága. Egyebek között tájékoztatót hallgatott meg a vállalat által szervezett hazai és külföldi üdülés lehetőségeiről, a vállalat dolgozóinak üdültetéséről. A Dunai Vasmű, évi hárommillió forintot meghaladó költséggel, három felnőtt üdülőt és egy gyermek üdülőtábort üzemeltet Balatonszéplakon, Gyopároson, illetve az utóbbit Alsóőrsön. A bizottság a tájékoztató alapján megállapította, hogy a vállalati üdülők megfelelően felkészülve várják a május végi, június eleji szezonnyitást. Valamennyi üdülőben bővültek a pihenés kellékei, televíziókkal, csónakokkal, vízibiciklikkel, egyéb sporteszközökkel gyarapodtak. A közös programok szervezéséről hivatásos népművelők gondoskodnak. A Dunai Vasmű külföldi kapcsolatai révén igen kedvező ellenszolgáltatásért idén öt felnőtt és három gyermekcsoport üdülhet a csehszlovákiai Krusbergben, az NDK- beli Morizburgban és a jugoszláviai Raska-Vodán. Ai Áfész-tervek, eredmények Sárbogárdon A Sárbogárdi Járási Áfész a 860 millió forintos bruttó árbevételi tervét több mint 2 millió forinttal túlteljesítette tavaly, a bázisévhez, 1978-hoz képest ez nyolc és fél százalékos emelkedés. Mint ahogy Sáfrány Ferenc elnök a küldöttgyűlésen is elmondta, a legnagyobb forgalomfelfutást a vendéglátás. ..hozta”, itt a bázisévhez képest a teljesítés 114 százalékos. A sárbogárdi fogyasztási szövetkezet élen jár a megye áfészei közt a gyermek- és diákétkeztetés bevezetésében. Albrecht József szövetkezetpolitikai osztályvezető arról tájékoztatott, hogy összesen tizenhárom helyen, az áfész ellátási körzetébe tartozó 19 község közül tizenegyben gyakorlat már ez a szolgáltatás. Volumenben a legnagyobb a szabadegyházi ipartelepen folytatott előfizetéses munkásétkeztetés, s örvendetesen növekedett a járás vendéglátóipari egységeiben a szeszmentes italok forgalma. A tavalyra tervezett beruházások közül a legjelentősebb a fogyasztási szövetkezetnél Sárbogárdon, a Videoton gyáregysége közelében kialakított felvásárló telep létesítése, Alsó-Töbörzsökön két kisebb bolt összevonásával korszerű ABC- áruházat létesítettek, gépesítették továbbá a rakodást, s négy új tehergépkocsit is vásároltak. A bolti kiskereskedelmi forgalom növekedése 1,1 százalékkal haladta meg a tervezetett, 8,2 százalék helyett 9,3 százalékos „felfutást” értek el. 1980-ban a sárbogárdi áfésznál az évi összes bruttó árbevételt 8,4 százalékkal kívánják növelni. Ezen belül a legdinamikusabban a felvásárlási tevékenység növelését tervezték. Az eredménytervet 17 millió forintban állapították meg. BRIGÁD AZ SKD- ÜZEMBEN „Kötelezettség is az embernek...” Négy alkalommal elsőnek lenni az értékelésben nem kis eredmény. Az Ikarus székesfehérvári gyárának SKD lakatosüzemében dolgozó József Attila szocialista brigádnak azonban sikerült. Tavaly, a már megváltoztatott, negyedéves periódusokban tartott brigádértékelések alkalmával, az esztendő végén is sikeresen dupláztak rá az addig elért eredményeikre. Az ilyen „repetából”, a minőségi munkára serkentő munkaverseny-eredményekből több is, jobb is elkel. Különösen akkor, ha mint ennél a 18 tagú lakatosbrigádnál, a termékek nagy része exportra megy. — Meg kellett dolgoznunk érte — mondja Kovács Dezső brigádvezető —, de azért nem okozott olyan nagy erőpróbát, hiszen benne voltunk, már többször értünk el arany, ezüst és bronz fokozatot. Most pedig megpályáztuk a Vállalat Kiváló Brigádja címet is. Az SKD lakatosüzemben, amerre elhaladunk, végig megmunkálásra, vagy éppen már szállításra váró üléstámlák, alvázelemek, s más autóbuszalkatrészek. Úticéljuk egy-egy afrikai, ázsiai, vagy éppen latin-amerikai ország. — Néhányan azt mondják, igaz nem közgazdászok, hogy ha kész autóbuszt szállítanánk, talán kifizetődőbb lenne — mondja a brigádvezető. De aztán a beszélgetésből csakhamar kiderül, hogy a gyár forgalma éppen a brigád által is gyártott SKD és CKD néven ismertté vált termékekkel, a félkész, összeszerelésre váró állapotban szállított autóbuszokkal fejlődött sokat az utóbbi időben. Mégis, Kovács Dezső, és hozzá hasonlóan a brigád többi 17 tagja a „gazda” szemével nézi a gyár saját munkahelyén túlnövő, de a legkisebb munkásközösségre is épülő tevékenységét. Mégis, milyen ez a brigád? A válasz egyszerű: jó. Tömör jellemzés ez róluk, ami mögött persze sok munka akarat, igyekezet húzódik. Emellett szólnak a tények is. És Kovács Dezső a napló fölé hajolva, Jábor József főművezető munkaversenyfelelősi iratai között kotorászva, Baksa László pedig emlékezetére támaszkodva —, hol érthető büszkeséggel, hol nehezen oldódó szerénységgel — elő is sorolják valamenynyit. Tizenöt éve dolgoznak együtt. Tizenöt éve a „mag”, ahogy ők fogalmazzák, de a fiatalabbak is, mint például Horváth Imre, az üzemi KISZ-titkár, ha jól dolgoznak, ha becsülettel vállalják a rájuk háruló kötelességet, hamar teljes értékű tagjaivá válhatnak a csoportnak. És kik alkotják a brigád lelkét? Négy párttag és nyolc kiváló dolgozó. Büszkeséggel beszélnek róluk és büszkeséggel említik név szerint is egyik társukat, Baksa Lászlót, aki a Munkaérdemrend ezüst fokozatának birtokosa. Munkájukról, ha csak azt írnám, hogy tavaly 1453 igazolt társadalmi órával és két, teljes létszámban teljesített kommunista műszakkal járultak hozzá a vállalati terv és a versenyvállalások teljesítéséhez, összehasonlítva másokkal már ez is elegendő lenne, de ezzel még koránt sincs vége. Jábor József előtalálva a papírt, arról tesz említést, hogy tavalyi tervüket 114,6 százalékra teljesítették. Aztán másról szólva azt is hozzáteszi: " Emellett még a politikai könyvek terjesztésében is első helyen végzett, a brigád. De hasonlóan jól „vizsgáztak” a véradásban és egy másik felajánlásukban is, amelylyel az egészségügyi hiánycikkek listáját gyakran szaporító rokkantkocsik gyártására vállalkoztak. És munkájuk szempontjából nem közömbös az sem, hogy szinte az egész brigád vállalta a második szakma megszerzését, a lakatosság mellé a hegesztő szakma elsajátítását. — Univerzálisabb az ember — fogalmazta a brigád egyik tagja. — Jobban el tudja látni a feladatát. — Most pedig (találkozásunk időpontjában) ők is, mint megyénk más munkahelyi közösségei a kongresszusi és felszabadulási műszakokkal öregbítették jó hírnevüket. — Teljes létszámmal! — mondják szinte egyöntetűen. És még egy beszédes tény, amely már Horváth Imrével, az üzemi alapszervezet titkárával beszélgetve került szóba. — Mit jelent az itt dolgozók számára az, hogy ezek a termékek exportra mennek? — kérdeztem tőle. — Mit? — nézett rám. — Azt, hogy határidőre, jó minőségű terméket adjunk ki a kezünkből, valamennyien. Ezzel így vannak a fiatalok is. Nemcsak a brigád, hanem ők is tudják, hogy ez az üzemnek is és a vállalatnak is nagy előrelépést jelent — fogalmazta meg. — És azt jelenti, hogy nagy kötelezettség is az embernek... Fornai Miklós Fotó: Fási László Horváth Imre és Molnár László munka közben Párt-vb Dunaújvárosban Javult a tömegközlekedés Dunaújváros tömegközlekedésének helyzetéről, a múlt év májusában bevezetett lépcsőzetes munkakezdés hatásáról, tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos további feladatokról tanácskozott legutóbbi ülésén az MSZMP dunaújvárosi pártvégrehajtó bizottsága. A testületet Soós Imre, a városi tanács helyettes elnöke tájékoztatta. A városi párt-végrehajtóbizottság két éve tárgyalta a tömegközlekedés helyzetét. A javító szándékból akkor született határozatoknak immár a végrehajtását vehette számba a testület. A tömegközlekedést egy, az érdekelt szervek szakembereiből alakult munkabizottság tanulmányozta, mielőtt sor került a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére. Az ily módon kialakított munkakezdési időpontokat a vállalatok zöme betartotta, bár jelentkeztek a régi kezdési időpontokat önkényesen visszaállító törekvések is. A zsúfoltság a buszokon — ha nem is szűnt meg — érezhetően csökkent. A járatsűrűség fokozása megnyugtató az egy-egy járatról lemaradóknak. Kevésbé megnyugtató viszont, hogy a vidéki dolgozók csatlakozása nem minden esetben megoldott a vonatokhoz vagy helyközi autóbuszokhoz. A járatkimaradások száma a korábbi 236-ról a vizsgált időszakban 112-re csökkent, a megnövekedett járatszám mellett. Sajnálatos, hogy a Volán kiselejtezésre megérett öt csuklós buszt csak szólóbuszszal tudott pótolni, ami mérsékli a zsúfoltság csökkentésére tett erőfeszítések eredményességét. A beszámoló alapján a városi párt-végrehajtó bizottság megállapította, hogy bár a környező falvakba irányuló helyközi személyszállítás még javításra szorul. A testület végezetül meghatározta azokat a feladatokat, amelyek a városi tömegközlekedés további javítását szolgálják, közöttük a lassan önálló negyed arculatát öltő Béke városrész mielőbbi bekapcsolását. 3. OLDAL