Fejér Megyei Hírlap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. ÁPRILIS 1 Jogsegélyszolgálat 58 vállalatnál A megye párt- és társadalmi szerveinek vezetői tegnap Takács Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével munkamegbeszélést tartottak. Ezen Csehkis Imréné, a Szak­­szervezetek Fejér megyei Tanácsának vezető titkára tartott tájékoztatót a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megyei tapasz­talatairól. Elmondotta, hogy Fejér me­gyében 1977-ben a megye je­lentősebb vállalatainál létre­hozták a jogsegélyszolgálatot, amelynek keretében a válla­lat dolgozóinak jogi tanács­adást, felvilágosítást adnak, különös tekintettel a munka­jogra, munkavédelemre, a társadalombiztosításra. A megyében már 1977-ben több mint hatezer ügyet in­tézett el az 51 jogsegélyszol­gálat, 1979-ben az 58 jogsegély­­szolgálat már csaknem tízezer ügyet intézett. A szakszervezeti jogsegély­­szolgálatnak a legnagyobb súlyt a munkajog kérdéseire kellene fordítania. Mégis a bonyolított ügyek tekintélyes része a dolgozók polgári peres ügyeivel volt kapcsolatban. Ennek ellenére a munkaügyi viták, perek száma az utóbbi években csökkent, s ebben jelentős része volt a jogse­gélyszolgálat működésének is. Minden jogsegélyszolgálat szorosan együttműködik a ta­nácsokkal a dolgozók tanácsi ügyeinek intézésében is. Vi­szonylag kevés a társadalom­­biztosítási ügyek száma. A jogsegélyszolgálatot, egy kivétellel, tapasztalt jogászok látják el. A függetlenített jog­segélyszolgálati vezető ma még indokolatlanul kevés. A jogsegélyszolgálat térítésmen­­tessége maradéktalanul ér­vényesül. A jogsegélyszolgá­latok vezetői sok segítséget kaptak a vállalati szakszer­vezeti bizottságoktól, a taná­csoktól, a bíróságoktól és az ügyészségtől. Sajnos, az ügy­védi kamarával ez az együtt­működés még nem jó. Az a tapasztalat, hogy a jogsegélyszolgálat elérte cél­ját, rövid idő alatt kivívta a dolgozók elismerését. A jövő­ben gondoskodni kell arról, hogy a jogsegélyszolgálatok a szükséges dokumentumok­kal legyenek ellátva. Célul tűzte ki az SZMT azt is, hogy a jövőben a dolgozók ügyei­nek intézése gyorsabb legyen, a már előforduló szakszerűt­lenségek megszűnjenek. To­vább szándékoznak javítani a jogpropagandát, és az érintett társadalmi szervek közötti együttműködést. A tapasztalatok összege­zésével kapcsolatban a me­gyei pártbizottság első titká­ra kifejezte, hogy a munka­jogi ügyek számának csökke­nése a jogsegélyszolgálaton belül helyes lenne, ha a jog­segélyszolgálat javuló, erősö­dő tevékenységével lenne ösz­­szefüggésben. Jobb kapcsola­tot kívánatos kialakítani a jogsegélyszolgálat és azon vállalatok között, amelyekkel kapcsolatban a dolgozók pa­naszai gyakoribbak. Ez előse­gítené a gyorsabb, bürokrá­­ciamentesebb ügyintézést, pa­naszorvoslást. A jogsegélyszolgálatnak ki­mondatlanul is van egy em­bernevelő funkciója. Ha a dolgozó panasza jogos, ügyét minden körülmények között, következetesen támogassák. Ha panasza jogtalan, azt is közöljék nyíltan, hogy a pa­naszosnak ne kelljen vélt iga­zával a különböző jogi fóru­mokat végigjárnia. KISZ kitüntetési ünnepség Tegnap délután a székesfehérvári helyőrségi művelődési köz­pontban rendezte meg a KISZ Fejér megyei Bizottsága a forradalmi ifjúsági napok keretében, felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából azt a kitüntetési ünnepséget, amelyen a Kommunista Ifjúsági Szövetségben kiemelkedő munkát végzett ifjúmunkások tevékenységét ismerték el. Az ünnep­ségen részt vett Kázsmér János, a megyei párt­ végrehajtóbi­zottsága tagja is. A kitüntetési ünnepség ven­dégeit Schmauder János, a KISZ megyebizottságának titkára köszöntötte, majd Kiszler Albert, a KISZ me­gyei bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt. A megemlékezés elhangzása után Tóth Tihamér, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkára kitüntetéseket adott át. Ifjúságért Érdemérem ki­tüntetésben részesült: Bara­bás Attiláné, Décsi Ferenc és Krupp József. KISZ Érdemérem kitünte­tést kapott: Nagyné Benke Katalin, Staudtné Czifra Er­zsébet, Krausz János, Annus István, Mazák Gyula és Ko­vács Lajos. Kiváló ifjúsági vezető ki­tüntetést kapott: Nyigri Er­zsébet, Vízi Anna, Kecskés Kálmán, Loy Tünde, Aschen­brenner Valéria, Medve And­rea, Kovacsics Árpád, Ha­­barics Anikó, Füzesi Péter, Zsorda Béla, Varga Ágnes, Weisengruber Imre, Kaszásné Ökrös Mária, Bozzay Ákos, és Rákosa Tibor. Aranykoszorús KISZ-jel­­vényt Posch Mihályné, Bor­bély András és Pollák József kapott. Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetésben részesült Kárpáty Imre, Siba János és Németh János. Az ünnepségen számos út­törővezetői kitüntetést is át­adtak. Úttörővezetői Érdemérem­ben részesült Hortobágyi Fe­­rencné, Földvári Andrásné, Antal Tiborné, Mihálkovics István és Nádasi Vincéné. Kiváló Úttörővezetői kitün­tetését vehette át: dr. Kinál Olivérné, Zsoldos Lászlóné, Brunner Gyuláné, Vadász Dezsőné, Nagy Imre, Csörgői Lajosné, Horváth Jár­osné, Jung Gáspár, Öcsi Ferencné, Takács Józsefné, Mayer Ist­ván és Bálint Gyula. Kiváló ifjúvezető kitünte­tést kapott: Tóth Zoltán, Szlá­­vik Judit, Cserpes Anikó, Vajda Timea, Bozai Rita, Kuti László, Ásványi Tibor, Molnár István, Debreceni Ág­nes, Csőri Erzsébet, Horváth­­né Kocsi Márta és Fehér Ká­roly. A KISZ megyei bizottsága tizennyolc aktívát tárgyjuta­lom részesített. Felkészülés a nyárra Ülést tartott a Dunai Vasmű Szakszervezeti Bizottsága. Egye­bek között tájékoztatót hallgatott meg a vállalat által szer­vezett hazai és külföldi üdülés lehetőségeiről, a vállalat dol­gozóinak üdültetéséről. A Dunai Vasmű, évi három­millió forintot meghaladó költséggel, három felnőtt üdülőt és egy gyermek üdülő­tábort üzemeltet Balatonszép­­lakon, Gyopároson, illetve az utóbbit Alsóőrsön. A bizottság a tájékoztató alapján megállapította, hogy a vállalati üdülők megfelelő­en felkészülve várják a május végi, június eleji szezonnyi­tást. Valamennyi üdülőben bővültek a pihenés kellékei, televíziókkal, csónakokkal, vízibiciklikkel, egyéb sport­eszközökkel gyarapodtak. A közös programok szervezésé­ről hivatásos népművelők gondoskodnak. A Dunai Vasmű külföldi kapcsolatai révén igen kedve­ző ellenszolgáltatásért idén öt felnőtt és három gyermek­­csoport üdülhet a csehszlová­kiai Krusbergben, az NDK- beli Morizburgban és a jugo­szláviai Raska-Vodán. Ai Áfész-tervek, eredmények Sárbogárdon A Sárbogárdi Járási Áfész a 860 millió forintos bruttó árbevételi tervét több mint 2 millió forinttal túlteljesí­tette tavaly, a bázisévhez, 1978-hoz képest ez nyolc és fél százalékos emelkedés. Mint ahogy Sáfrány Ferenc elnök a küldöttgyűlésen is elmondta, a legnagyobb forgalomfelfutást a vendég­látás. ..hozta”, itt a bázis­évhez képest a teljesítés 114 százalékos. A sárbogárdi fogyasztási szövetkezet élen jár a me­gye áfészei közt a gyer­mek- és diákétkeztetés be­vezetésében. Albrecht József szövetkezetpolitikai osztály­­vezető arról tájékoztatott, hogy összesen tizenhárom helyen, az áfész ellátási kör­zetébe tartozó 19 község kö­zül tizenegyben gyakorlat már ez a szolgáltatás. Volu­menben a legnagyobb a sza­badegyházi ipartelepen foly­tatott előfizetéses munkás­étkeztetés, s örvendetesen növekedett a járás vendég­látóipari egységeiben a szeszmentes italok forgal­ma. A tavalyra tervezett beru­házások közül a legjelentő­sebb a fogyasztási szövetke­zetnél Sárbogárdon, a Vi­deoton gyáregysége közelé­ben kialakított felvásárló telep létesítése, Alsó-Töbör­­zsökön két kisebb bolt össze­vonásával korszerű ABC- áruházat létesítettek, gépe­sítették továbbá a rakodást, s négy új tehergépkocsit is vásároltak. A bolti kiskereskedelmi forgalom növekedése 1,1 százalékkal haladta meg a tervezetett, 8,2 százalék he­lyett 9,3 százalékos „felfu­tást” értek el. 1980-ban a sárbogárdi áfésznál az évi összes brut­tó árbevételt 8,4 százalékkal kívánják növelni. Ezen be­lül a legdinamikusabban a felvásárlási tevékenység növelését tervezték. Az ered­ménytervet 17 millió forint­ban állapították meg. BRIGÁD AZ SKD- ÜZEMBEN „Kötelezettség is az embernek...” Négy alkalommal elsőnek lenni az értékelésben nem kis ered­mény. Az Ikarus székesfehérvári gyárának SKD lakatosüze­mében dolgozó József Attila szocialista brigádnak azonban sikerült. Tavaly, a már megváltoztatott, negyedéves periódu­sokban tartott brigádértékelések alkalmával, az esztendő vé­gén is sikeresen dupláztak rá az addig elért eredményeikre. Az ilyen „repetából”, a minőségi munkára serkentő munka­­verseny-eredményekből több is, jobb is elkel. Különösen ak­kor, ha mint ennél a 18 tagú lakatosbrigádnál, a termékek nagy része exportra megy. — Meg kellett dolgoznunk érte — mondja Kovács Dezső brigádvezető —, de azért nem okozott olyan nagy erőpróbát, hiszen benne voltunk, már többször értünk el arany, ezüst és bronz fokozatot. Most pedig megpályáztuk a Válla­lat Kiváló Brigádja címet is. Az SKD lakatosüzemben, amerre elhaladunk, végig meg­munkálásra, vagy éppen már szállításra váró üléstámlák, alvázelemek, s más autóbusz­alkatrészek. Úticéljuk egy-egy afrikai, ázsiai, vagy éppen latin-amerikai ország. — Néhányan azt mondják, igaz nem közgazdászok, hogy ha kész autóbuszt szállíta­­nánk, talán kifizetődőbb lenne — mondja a brigádvezető. De aztán a beszélgetésből csakhamar kiderül, hogy a gyár forgalma éppen a bri­gád által is gyártott SKD és CKD néven ismertté vált ter­mékekkel, a félkész, összesze­relésre váró állapotban szállí­tott autóbuszokkal fejlődött sokat az utóbbi időben. Még­is, Kovács Dezső, és hozzá hasonlóan a brigád többi 17 tagja a „gazda” szemével né­zi a gyár saját munkahelyén túlnövő, de a legkisebb mun­kásközösségre is épülő tevé­kenységét. Mégis, milyen ez a brigád? A válasz egyszerű: jó. Tö­mör jellemzés ez róluk, ami mögött persze sok munka akarat, igyekezet húzódik. Emellett szólnak a tények is. És Kovács Dezső a napló fölé hajolva, Jábor József főművezető munkaverseny­felelősi iratai között koto­rászva, Baksa László pedig emlékezetére támaszkodva —, hol érthető büszkeséggel, hol nehezen oldódó szerénységgel — elő is sorolják valameny­­nyit. Tizenöt éve dolgoznak együtt. Tizenöt éve a „mag”, ahogy ők fogalmazzák, de a fiatalabbak is, mint például Horváth Imre, az üzemi KISZ-titkár, ha jól dolgoznak, ha becsülettel vállalják a rá­juk háruló kötelességet, ha­mar teljes értékű tagjaivá válhatnak a csoportnak. És kik alkotják a brigád lelkét? Négy párttag és nyolc kiváló dol­gozó. Büszkeséggel beszélnek róluk és büszkeséggel említik név szerint is egyik társukat, Baksa Lászlót, aki a Munka­érdemrend ezüst fokozatának birtokosa. Munkájukról, ha csak azt írnám, hogy tavaly 1453 iga­zolt társadalmi órával és két, teljes létszámban teljesített kommunista műszakkal járul­tak hozzá a vállalati terv és a verseny­vállalások teljesí­téséhez, összehasonlítva má­sokkal már ez is elegendő lenne, de ezzel még koránt sincs vége. Jábor József elő­találva a papírt, arról tesz említést, hogy tavalyi tervü­ket 114,6 százalékra teljesí­tették. Aztán másról szólva azt is hozzáteszi: " Emellett még a politikai könyvek ter­jesztésében­­ is első helyen végzett, a brigád. De hasonlóan jól „vizsgáz­tak” a véradásban és egy má­sik felajánlásukban is, amely­­lyel az egészségügyi hiány­­­cikkek listáját gyakran sza­porító rokkantkocsik gyártá­sára vállalkoztak. És munká­juk szempontjából nem kö­zömbös az sem, hogy szinte az egész brigád vállalta a máso­dik szakma megszerzését, a lakatosság mellé a hegesztő szakma elsajátítását. — Univerzálisabb az ember — fogalmazta a brigád egyik tagja. — Jobban el tudja lát­ni a feladatát. — Most pedig (találkozá­sunk időpontjában) ők is, mint megyénk más munkahe­lyi közösségei a kongresszusi és felszabadulási műszakok­kal öregbítették jó hírnevü­ket. — Teljes létszámmal! — mondják szinte egyöntetűen. És még egy beszédes tény, amely már Horváth Imrével, az üzemi alapszervezet titká­rával beszélgetve került szó­ba. — Mit jelent az itt dolgo­zók számára az, hogy ezek a termékek exportra mennek? — kérdeztem tőle. — Mit? — nézett rám. — Azt, hogy határidőre, jó mi­nőségű terméket adjunk ki a kezünkből, valamennyien. Ez­zel így vannak a fiatalok is. Nemcsak a brigád, hanem ők is tudják, hogy ez az üzem­nek is és a vállalatnak is nagy előrelépést jelent — fogal­mazta meg. — És azt jelenti, hogy nagy kötelezettség is az embernek... Fornai Miklós Fotó: Fási László Horváth Imre és Molnár László munka közben Párt-vb Dunaújvárosban Javult a tömegközlekedés Dunaújváros tömegközlekedésének helyzetéről, a múlt év má­jusában bevezetett lépcsőzetes munkakezdés hatásáról, ta­pasztalatairól és az ezzel kapcsolatos további feladatokról ta­nácskozott legutóbbi ülésén az MSZMP dunaújvárosi párt­végrehajtó bizottsága. A testületet Soós Imre, a városi tanács helyettes elnö­ke tájékoztatta. A városi párt-végrehajtóbizottság két éve tárgyalta a tömegközle­kedés helyzetét. A javító szándékból akkor született határozatoknak immár a vég­rehajtását vehette számba a testület. A tömegközlekedést egy, az érdekelt szervek szakembereiből alakult mun­kabizottság tanulmányozta, mielőtt sor került a lépcső­zetes munkakezdés bevezeté­sére. Az ily módon kialakí­tott munkakezdési időponto­kat a vállalatok zöme betar­totta, bár jelentkeztek a ré­gi kezdési időpontokat önké­nyesen visszaállító törekvé­sek is. A zsúfoltság a buszo­kon — ha nem is szűnt meg — érezhetően csökkent. A já­ratsűrűség fokozása meg­nyugtató az egy-egy járatról lemaradóknak. Kevésbé meg­nyugtató viszont, hogy a vi­déki dolgozók csatlakozása nem minden esetben megol­dott a vonatokhoz vagy hely­közi autóbuszokhoz. A járat­kimaradások száma a koráb­bi 236-ról a vizsgált idő­szakban 112-re csökkent, a megnövekedett járatszám mel­lett. Sajnálatos, hogy a Volán kiselejtezésre megérett öt csuklós buszt csak szólóbusz­­szal tudott pótolni, ami mér­sékli a zsúfoltság csökkenté­sére tett erőfeszítések ered­ményességét. A beszámoló alapján a vá­rosi párt-végrehajtó bizottság megállapította, hogy bár a környező falvakba irányuló helyközi személyszállítás még javításra szorul. A testület végezetül meg­határozta azokat a feladato­kat, amelyek a városi tömeg­­közlekedés további javítását szolgálják, közöttük a lassan önálló negyed arculatát öltő Béke városrész mielőbbi be­kapcsolását. 3. OLDAL

Next