Fejér Megyei Hírlap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JÚNIUS 15. KOSSUTH RADIO 7.23: Faluról — mindenkinek. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Népdalok, néptáncok. 9.00: Minden versek titkai. 9.30: Si­­mándy József operettdalokat énekel. 10.08: A pereputtyi kis­ Inas, Enyedi György mesejátéka. 10.47: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa énekel. 11.14: Vasárnapi koktél. 13.00: Böske néni, Faragó Vilmos írá­sa. 13.10: Nagy mesterek — vi­lághírű előadóművészek. Köz­ben: 13.38: Rádiólexikon. 14.08: A Nagy mesterek — világhírű­­előadóművészek című műsor folytatása. 14.40: Tömegsport — versenysport. 15.14: Adriana Le­­couvreur. Részletek Cilea ope­rájából. 15.49: A zsidó háború. Flavius Josephus és Lion Fe­­uchtwanger művei alapján írta és rendezte Kozó László I. rész. 17.10: Metronom. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.45: Színek és évek. Kaffka Margit regénye rádióra alkalmazva. 19.54: Új nótafelvé­teleinkből. 20.32: Dargomizsszkij: A sellő. Négyfelvonásos opera. 22.10: Sporthírek. Totó. 22.20: Az operaközvetítés folytatása. 23.22: Zenekari muzsika. 0.10: Operett­finálék. , PETŐFI RADIO 7.00: az evangélikus egyház fél­órája. 7.30: Jean Guillou roman­tikus szerzők műveiből orgonái. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Fúvós­átiratok. 9.30: Világvasárnap. Sediánszky János műsora. (Nor­végia) 10.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Lopni tudni kell! Moldva György szatírái. II. 30: A búcsúból jelentjük. 12.05: Jó ebédhez szól a nóta. 13.02: Félek, de nem nagyon. Vekerdy Tamás rádiójátéka. 14.05: Híres, zenekarok albuma. 14.33: Táska­rádió. 15.30: A világ „másik” fe­le. 16.00: Újdonságainkból. 16.35: Népdalok a Dunántúlról. 17.00: Slágerek mindenkinek. 18.33: Nó­takedvelőknek. 19.20: Népszerű filmekből. 19.40: A vasárnap sportja. Totó. (Közvetítés az or­szágos úszóbajnokságról) 20.00: János vitéz. Részletek Kacsóh Pongrác—Heltai Jenő daljátéká­ból. 20.21: Európa térképe. Vic­tor Hugó versei. 20.38: Társalgó. 22.35: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb—horvát nyelvű műsora. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora. 8.08: Boleyn Anna: Részletek Donizetti operájából. 8.51: Heré­nyi Miklós és Szűcs Lóránt hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 10.10: Új Zenei Oriság. 11.06: Romantikus mu­zsika. 13.05: Világszínház. 15.23: Művészlemezek. 16.30: Igor her­ceg. Részletek Borodin operájá­ból. 17.27: Így láttam Kodályt. 17.55: Nekem az tűnt fel. . . Ri­port. 18.10: Kapcsoljuk a Kaffka Margit Gimnázium dísztermét. Évszázadok vokális muzsikája. Az Ifjú zenebarát Klubok köz­ponti kórusának hangversenye. Kb. 19.03: A magyar széppróza századai. 116. rész. kb. 19.20: A hangversenyközvetítés folytatá­sa. 19.45: Kis magyar néprajz. 19.50: A Zágrábi Szólisták hang­versenye a Dubrovnik­ Fesztivá­lon. 20.56: Sztárok sztereóban. 21.47: Új lemezeinkből. 22.32: A Purcell énekegyüttes, és Erzsé­bet királynő violaegyüttes és a Londoni Rézfúvósegyüttes angol madrigál-felvételeiből. 23.00: Dubrovay László műveiből. BUDAPEST TV I 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 8.05: Óvo­dások filmműsora. Puf és Mus sportol. Csehszlovák rajzfilm. 8.25: Játszunk bábszínházat! XIII/12 .rész: Zsákbamacska. (Sz) 9.10: Stanislaw Lem: Pirx ka­landjai. Ifjúsági tévéfilmsorozat. V/2. rész: A Galilei-állomás rej­télye (Ism.) 10.05: Hírek. 10.10: Kaland az Aranyöbölben. Ma­gyarul beszélő, csehszlovák film. (Ism.) gyerekeknek. 11.15: Ka­merával hetedhét országon át. Francia filmsorozat (Ism.) (Sz) Málta, a lovagok szigete. 11.30: Zenés múzeumi délelőtt. Közve­títés a Szépművészeti Múzeum­ból. (Sz) 14.45: Disco, disco, disco. (Ism.) (Sz) 15.20: Radódy László sorozat. Szakadék. Magyar film. 17.00: Reklám. 17.05: Vakáción a Mézga család. Magyar rajzfilm­sorozat. XIII/1. rész: Vakáció. (Sz) 1730: Műsorainkat ajánljuk! (Sz) 17.55: Lehet egy kérdéssel több. Vetélkedőműsor. 18.25: Reklám. (Sz) 18.35: A Közönség­­szolgálat tájékoztatója. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv­­torna. (Sz) 18.45: Esti mese (Sz) 19.00: A HÉT (Sz) 20.00: Hírek. 20.05: A Karsai Pan­­tomin RT műsora. (Sz) 20.20: TELESPORT (Sz) — Sporthírek. — Labdarúgó Európa Bajnokság. Olaszország—Anglia mérkőzés. Közvetítés Torinóból. 22.20: Hí­rek. BUDAPEST TV II 17.35: Labdarúgó Európa Bajnok­ság. Spanyolország—Belgium mérkőzés. (Sz) Közvetítés Milá­nóból. A szünetben: összefogla­ló a tegnapi Csehszlovákia— Görögország mérkőzésről. (Sz) 19.30: vízözön után. NSZK isme­retterjesztő film. (Sz) 20.00: Hí­rek. 20.05: A híd marad, a folyót tereld el. Magyarul beszélő, an­gol filmvígjáték. (Sz) 21.40: San Remo. Olasz zenés film. (Sz) OSZTRÁK TV I 15.20: Látogatóban a törzsfőnök fiánál. Film. 16.45: Egy, kettő, három. Fejtörő műsor. 17.30: Kicsinyek műsora. 17.40: Jó éj­szakát gyerekek. 17.45: Idősek klubja. 18.30: A MI 8 különki­adása. „Utiláz” 19.00: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.20: Közvetí­tés a Volkstheaterből. Gerhardt Hauptmann: Rose Bernd. Szín­mű öt felvonásban. 22.45: Hírek. OSZTRÁK TV II 17.35: Közvetítés Milánóból: Spanyolország—Belgium labda­rúgó EB-mérkőzés. 19.30: Tv-hír­adó. 20.20: Közvetítés Torinóból: Olaszország—Anglia labdarúgó EB-mérkőzés. 22.15: Hotel Plaza. Filmkomédia. JUGOSZLÁV TV I 9.00: Barázda — faluműsor, utá­na gyermekműsor magyar nyel­ven. 10.00: Elemibb iskola — gyermekműsor. 11.30: Népi mu­zsika. 12.00: Földművelőknek. 13.00: A tudás — vagyon. 14.00: Stúdió 071. 14.30: A gyerekek, mint a gyerekek — játékfilm. 16.15: Csak vasárnap. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Bosko Buha — tv-játéksorozat. 20.55: Útirajzok. 21.45: Szórakoz­tató zene. 22.25: sportszemle. 22.55: Jugoszláv autós bajnokság. JUGOSZLÁV TV II 15.40: Motorversenyek a Jugo­szlávia nagydíjáért. 16.10: Balká­ni­ atlétikai játékok. 18.30: Moto­ro­k, versenyek. 19.20: Labdarúgó EB: Olaszország—Anglia (közv.1). 21.15: Huszonnégy óra. 21.35: Düh — amerikai játékfilm. SZLOVÁK TV . 8.50: Hírek. 8.55: Kicsinyek mű­sora. 9.30: Az élet vize forrásá­nál. Gyermekműsor. 9.05: Mer­kur jegyében. Tv-sorozat 5. rész. 11.10: A Sportka számainak hú­zása. 11.20: Heti hírösszefoglaló. 13.25: Hírek. 13.45: Egy hét a képernyőn. Csehszlovákia—Fran­ciaország Tenisz Davis Kupa mérkőzés. 16.55: A barátság ne­vében. A brnói békeünnepség műsorából. 17.35: Labdarúgó EB. Spanyolország—Belgium. A szü­netben. Esti mese és időjárásje­lentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vasárnapi versműsor. 20.05 Egy ház és a lakói­ma. Filmsorozat 6. rész. 21.40: A XVII. nemzetkö­zi tv-fesztivál krónikája. 21.50: A cseh filharmonikusok műsora. 22.35: Sporthíradó. 22.50: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.25: Hírek. 17.40: Olimpiai ve­télkedő műsor. 18.35: A XVII. Tv-fesztivál műsorából. 18.50: Pedagógusok és szülők magazin­ja (Ism.) (FF). 20.00: Pár perc dalműsor. 20.20: Labdarúgó EB. Olaszország—Anglia. A szünet­ben: Spartakiád híradó. 22.15: Irodalmi est. 23.00: Tv-híradó 1. (Ism.). Magyar drámák Leningrádban A Szovjetunióban megren­dezett magyar dráma feszti­válján három leningrádi szín­házat tüntettek ki, köztük a Gorkij Színházat, amelynek főrendezőjét, Georgij Tovszto­­gonovot és társulatát szoros barátság fűzi a budapesti Nemzeti Színház együttesé­hez. — Barátságunk a budapesti Nemzeti Színházzal nem új keletű — nyilatkozta Tovszt­­ogonov. — Többször rendez­tem már Budapesten. A Nem­zeti Színházban például Go­gol „Revizor”-ot, amelyben Major Tamás nyújtott felejt­hetetlen alakítást Oszip sze­repében. Művészi kapcsolata­ink egyik különleges formája volt a „polgármesterek cseré­je”, amikor Kirill Lavrov Budapesten, Kállai Ferenc pedig Leningrádban játszotta a szerepét. — Jól ismertem Örkény Ist­vánt. Barátságunk és együtt­működésünk akkor kezdődött, amikor színre vittük a „Tó­ték” című drámáját. Ez a da­rab kapta az 1971-es fesztivál fődíját. A „Macskajáték”-ot a Kis Színházban mutattuk be, s a szerző nagyra értékelte da­rabfelfogásunkat. A leningrádi színházi élet érdekes színfoltja volt Gyur­­kó László „Szerelmem Elekt­ra” című drámájának szín­padra állítása a Puskin Drá­mai Színházban. ÖSSZEFOGÁSBÓL MÚZEUM Szombat óta új múzeuma van Fejér megyének. Váncsa Jenő mezőgazdasági minisz­terhelyettes, a Mezőgazdasá­gi Múzeum Baráti Körének elnöke a dégi kastély parkjá­ban lévő szigeten felavatta a Dégi Mezőgazdasági Múzeu­mot és Tájházat. A múzeum — melynek környezete is ter­mészetvédelmi terület — rö­vid összefoglalóját adja a Sárvíz, a Mezőföld gazdaság­­fejlődésének, a környéken fo­lyó hagyományos magtermel­tetésnek és a madárvilágnak. A holland ház Két nappal a kiállítás meg­nyitása előtt jártunk a „hol­land házban”. Lázas tevé­kenység nyomai mindenütt: ragasztós vödrök, fehér zú­zott kő, hatalmas üvegtáb­lák, megbámult, ismeretlen rendeltetésű eszközök szana­­széjjel. A képek, a tárgyak egy része már a helyére ke­rült, ágon ül a Mezőföld sok madara, üveg mögött az apró gőzlokomotív. A tarka ház­ban hűvös van, a szigetre öm­lik a nap, az árnyékban a ra­gadozó madár, talán ölyv pi­­heg. Két asszony, egy férfi ciprusokat ültet a bejárat elé, a bővizű forrásból meg is ön­tözik. A tó vize csendes. Ha­talmas, aranyzöld leveleken fehér tündérrózsák ringatóz­nak. 1891-ben építette az akkori Festetich gróf a szigeten a kisházat, valószínűleg svájci vagy holland teheneket — szám szerint hatot — hoza­tott ide a szürke parlagi mar­ha javítására. A mesterséges szigeten akkor erdő volt, sza­badon legelésztek a tehénkék, a tavon hattyúk úsztak. A szájhagyomány szerint az emeleti parkettás lakosztály­ban grófkisasszonyok laktak, a felszálló ammónia­gázokkal gyógyítgatták gyenge tüdejü­ket. A valóság azonban az, hogy a tejtermelésben, a tej­­feldolgozásban járatlan vidé­kekre az új, jól tejelő tehe­nekkel együtt külföldről hoz­ták a sajtmestert is, ő lakha­tott abban a két szobában. Az ősi Mezőföld Mindezt már Kovács Mik­lóstól, a múzeum munkatár­sától tudom. A vékony, moz­gékony, ősz hajú muzeológus, akit mindenki Miklós bácsi­ként emleget, mintha minde­nütt egyszerre ott volna. In­nen odébb tesz egy sarlót, megigazít egy motollát, vagy Sárosdról érkezik két gondo­san becsomagolt patkótt to­jással. — Itt kezdtem a pályámat 1928-ban, ezen a vidéken. Tudnia kell, hogy ez a vidék Vetőmagtermelés régen és most földtanilag és embertanilag is az egyik legidősebb Ma­gyarországon. A Kiskunság­hoz tartozik, amelytől a Duna vágta el ezt a csücsköt. A kő­korszak óta lakott terület, a dombhátakat, a völgyeket a szél, a víz hozta létre. Itt már a 8—9. században ke­nyérgabonát, kölest termesz­tettek. A vizekben — mert a Sárvíz összekötötte a Dunát a Velencei-tóval, amely öt­­ször-hatszor akkora volt mint most, és az áradástól függő­en, hol a Dunából a Velencei­tóba, hogy a tóból a Dunába szivárgott a víz , halak, ma­darak éltek. A nádasokban védelmet találtak a gótok, szarmaták, avarok, magya­rok, besenyők, a betörő tör­zsek elől. Egyedül a százöt­ven éves török uralom elől volt lehetetlen elrejtőzni, egész falvakat irtottak ki ek­kor. A vidék földje mezőségi feketeföld, a békési csernoz­­jommal azonos értékű. Ami­kor a század első harmadá­ban megalakult a Növényter­melési Hivatal, új arculatot kapott ez a gazdag vidék: a magtermeltetés lett a legjö­vedelmezőbb bevételi forrás. Az akkori nádor (Jó­zsef főherceg) szorgalmaz­za, hogy vezessék le a vize­ket. Megépült a Nádor-csa­torna, szántóvidékké lettek a dombhátak, halmok. Ez en­nek a kiállításnak a történel­mi háttere. A dörgölőkőtől a gyeszebuláig A négy teremben szemet húzóan kellett a kiállítást megrendezni. „Cifra palotába nem lehet bakancsban be­menni” — mondja Miklós bácsi. A gazdaságtörténeti részben a halászat, vadá­szat, a nádaratás, a nád­, a fűzfavessző feldolgozása, a legeltetés eszközei a ruházat alapanyagának, a kendernek feldolgozása, majd a savanyú fűrű legelőre igen alkalmas lótenyésztés, az uradalmi gaz­dálkodás tárgyi emlékei, egy híres kovácsmester, Baranyi ekéje, ökör-, tehénjárom lát­ható, majd a tejgazdaság szerszámai, a sertéstenyész­tés, az aprójószágtartási tár­gyi eszközei kaptak helyet, közöttük a gyeszebulának ne­vezett kukoricadaráló. Az előcsarnok helytörténeti anyagában a kollektív szer­ződés „őse”, egy Urbárium is van, amely a földbirtokos és jobbágyok kötelességeit tar­talmazza. A Mezőföld madár­világát élőkép mutatja be az emeleten, a sajtmesteri lak­osztályban, a magtermelés makettjei játsszák a főszere­pet, két Szép régi tárggyal, egy csigatriőrrel és egy Kal­már féle szerelőrostával. Itt állítják majd ki a vidék nép­művészeinek legszebb alko­tásait is. Mit tehet egy nép Imre Gyula, a Mezőgazda­­sági Múzeum Baráti Körének főtitkára is ezen a napon lá­togatott a múzeumba. A ba­ráti körnek harminc szerve­­zete, háromezer tagja van­. Ezeknek a szervezeteknek az a sajátossága, hogy már ak­kor létrejönnek, amikor még nincs is múzeum a község­ben. A dégi 1977-ben alakult, elnöke Verebics Géza tanár. A Szabadság termelőszövet­kezet elnöke, Kovács György azonnal a múzeumalapítás ügye mellé állt, még helyisé­get is adott volna mezőgaz­dasági múzeum céljára, ami­kor megszületett az ötlet , rendezzék be a holland házat múzeumnak. Most is a ter­melőszövetkezet jelentkezett, és — ahogy a tanácselnök mondta — „kevés pénzzel, igen sok társadalmi munká­val” felújították az elhanya­­golt épületet, s átadták a Me­zőgazdasági Múzeumnak, ke­zelésre.­­ Dolgozott itt a község: a Móri Állami Gazdaság dégi telepe, a tanács, az általános iskola, az egészségügy, a két képviselő, az erdőgazdaság és a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az ő brigádjuk társadalmi munkában két- százezer forintot érő vízren­dezési tervet készített a tó rekonstrukciójáról. A járás pedig megmozdult. Hordták a szép, régi, padlásokon, csű­­­rökben porosodó szerszámo­kat. Farkas Eszter A holland házhoz zöld híd A kitömött madarak mellett ez a pihenő ölyv képviseli a Mezőföld mai állatvilágát vezet a vízililiomokkal borított tavon át Varsa, szigony, emelőháló (Fási László felvételei) 11. OLDAL

Next