Fejér Megyei Hírlap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.25: Fűtől a fáig. Környezetvé­delmi műsor. 8.54: Beszélni ne­héz. 9.06: Szirmai Albert ope­rettjeiből. 9.41: Kis magyar nép­rajz. 9.46: Tarka mese, kis mese. 10.05: Olimpiai híradó. 10.20: Fecskék és fruskák. Arthur Ransome regénye folytatások­ban. 10.40: Válaszolunk hallga­tóinknak. 10.55: Zenekari mu­zsika. 12.35: Olimpiai híradó. 12.55: Házunk tája. 13.10: Opera­slágerek. 13.40: Örökzöld dzsessz­­melódiák. 14.11: Egy estém ott­hon. Petőfi Sándor versei. 14.21: Népszokások dalai. 15.10: Olim­piai hírek. 15.15: Rossini: Tell Vilmos — Nyitány. 15.28: Sztá­rok — anekdoták nélkül. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Arma Pál dalaiból. 16.24: Bemutatjuk új Goldmark-felvételeinket. 17.17: Apróságok. Riport. 17.42: Szabó Csaba és Zoltán Aladár népze­nei feldolgozásaiból. 19.15: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tu­dósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. 21.06: Walter Giese­king összes Mozart hanglemez­­felvételei. 22.15: Moszkva ’80. összefoglaló az olimpia esemé­nyeiről. 22.35: Tíz perc külpo­litika. 22.45: Szimfonikus zene. 0.10: Németh Gábor táncdalai­­)i­ből. PETŐFI RADIO JC • .-v 8.05: Az Altbrünner együtttes cseh népdalokat játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Bágya And­u­­­rás szerzeményeiből. 10.00: Ze­­nedélelőtt. 11.17: Olimpiai hír­adó. 11.30: A Szabó család. 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Kellenek-e hősök? Szatmá­ri Gábor írása. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig... 16.00: Fordulók a líra történeté­ben. X. rész. 16.40: Fiatalok a seregben. 17.30: Halló, itt Moszk­va! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. 19.10: Utry Anna nótafelvételei­ből. 19.25: Csalagút vagy salak­út. Tallózás az angol sajtóban. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Trió. A Belgrádi Rádió, a Zág­rábi Rádió és a Budapesti Rádió közös zsórakoztató műsora. 22.30: A tegnap slágereiből. 23.15: Kál­mán Imre operettjeiből. III. MŰSOR 9.00: Az Amadeus vonósnégyes lemezeiből. 10.15: Operafinálék. 11.05: Láthatatlan múzeum. 11.35: A Miskolci Dzsesszhétvége fel­vételeiből. 12.04: Zenekari mu­zsika. 14.00: A századforduló irodalmának hetei. 14.20: Francia kamarazene. 15.10: Reneszánsz kórusmuzsika. 15.35: Romantikus muzsika. 16.40: Nemzetközi éremművésztelep Nyíregyházán, u. 17.00: öt földrész zenéje. 17.07:­­­ Holnap közvetítjük... 17.28: A főszerepben: Beverly sills. 20.08: Lepereg az óra. Kiss József ver­­i fel. 20.13: Új Bach-kantáta le­mezeinkből. 21.03: Magnóról — magnóra. 21.48: Kilátó. BUDAPEST TV I 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 8.05: Óvo­dások filmműsora. Kisfilm-össze­­állítás. 1. Erdőakció. Lengyel rajzfilm. (Ism.) (Sz) 2. A fogadó. Lengyel rajzfilm. (Ism.) (Sz) 8.25: Idesüss! Ajánlóműsor gye­rekeknek. (Ism.) 8.50: Delta. Tu­­­­­dományos híradó (Ism.) (Sz) 9.40: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor (Ism.) 10.10: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük. .. Ismétlés a tegnapi skk eseményekből. (Sz) 11.40: Mene­külés az arany földjéről. Ma­gyarul beszélő csehszlovák film­­sorozat VII/5. rész. (Ism.) (Sz) 15.10: Stop! Közlekedj okosan! A közlekedési jelzőtáblák rendsze­rezése. (Ism.) (Sz) 15.20: Hírek. 15.25: A XXI. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük. .. (Sz) 18.45: Staféta. Tíz perc Ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv­­torna. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Szemtől szembe. .. Konfliktusok a vi­lágpolitikában. (Sz) 20.55: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük... (Sz) Közben: Rek­lám. (Sz) Kb. 23.30: Tv-híradó 3. (Sz) BUDAPEST TV II 17.40: Fehér izzásban. Tóth Menyhért élete. (Ism.) (Sz) 18.25: Nas Ekran — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió szerb­­horvát nyelvű nemzetiségi mű­sora. 18.45: A XXII. Nyári Olim­piai Játékokról jelentjük. .. (Sz) 20.55: Tv-híradó 2. (Sz) 21.15: Oj Scotland Yard. Magyarul beszé­lő angol bűnügyi filmsorozat: A drága nő és a drága­kő. 22.05: Zenés Nyári Esték — Labiche— Végh: Házasságkötés éjjel kettő­kor. Bohózat sok zenével. (Ism.) (Sz) 22.45: Reklám. OSZTRÁK TV 1 9.30: Ország és emberek. 10.00: Riportműsor. 15.00: Dermedt fé­lelem. Film. 16.45: A Boney M együttes műsorából. 17.00: Az arany tojás. Bábjáték. 17.30: Bá­­csikám a Marsról. Filmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Flambards. Filmsorozat: „A föld­­birtokosnő”. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A vád tanúja. Film. 22.10: Közvetítés Moszkvából: Olimpiai Játékok 1980. OSZTRÁK TV II 10.00: Filmösszeállítás az Olim­piai Játékokról. 15.00: Filmössze­állítás az Olimpiai Játékokról. 16.00: Közvetítés Moszkvából. Olimpiai Játékok 1980. 20.15: Centrál Kávéház. 21.05: Doku­mentumfilm Afrikáról. 22.20: Bolond nap. Film. BELGRÁD TV I 14.25: Olimpiai krónika. 14.55: Olimpia: Atlétika. 11.00: Olim­pia: Kosárlabda. 12.30: Olimpia: Kézilabda. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Tarka világ — gyermekműsor. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajz­film. 19.27: Ma este. 20.00: Olim­piai szerda. 21.00: Olimpia: Ké­zilabda, férfiak, döntő. 22.00: Olimpia: ökölvívás. BELGRÁD TV II 15.30: Olimpia: Röplabda. 18.00: Dokumentumfilm. 18.15: Olimpia: Kosárlabda, 4 férfiak. 18.25: A gruntovoiak — drámasorozat (Ism.) 19.27: Ma este. 20.00: Szer­biai színházi fesztivál. 21.25: A világ költészete. 21.55: A pulai fesztivál krónikája. SZLOVÁK TV 1­ 8.55: Hírek. 9.00: Beethoven: Egy élet hétköznapjai — NDK film. 10.45: Az olimpiai játékokról je­lentjük — a helyszíni közvetítés folytatása. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés. 19.30: Tv-hír­adó. 20.00: Tavaszi változások — szovjet film. 21.40: A rendőrség naplójából. 21.45: Olimpiai kró­nika. 22.00: Tv-híradó. 22.30: Sa­­ku, az ördög — finn tv-film. 23.30: Hírek. SZLOVÁK TV II 19.10: Az olimpiai játékokról je­lentjük — a 1l. nap. 23.00, Tv­­híradó. Johann Sebastian Bach szobra Lipcsében Kulturált pihenés?­ ­ Hogyan, is állunk a kultu­rált pihenéssel? Vajon a nyári kikapcsolódás — mint azt sokan hiszik — tényleg összekapcsolható-e szellemi töltődéssel, vagy valójában az ürülés, a lerakodott salak­anyagok kiválasztására sem elegendő? Miért van az, hogy a szabadságra félretett „Jó­zsef és testvérei” vagy más hasonló súlyú olvasmány vé­gül ilyenkor sem kerül kéz­be, pihentetőbbnek véljük a krimit, sőt sokszor a képes­lapok átböngészésénél sem jutunk tovább. Vajon lenne-e közönsége a szabadtéri moziknak, ha ka­landfilmek, krimiparódiák és habkönnyű — úgynevezett szórakoztató — harmadik ár­kategóriás, színes, szélesvász­nú filmalkotások helyett el­gondolkoztató művészfilme­ket vetítenének? S miért kell az egyre sza­porodó nyári színházi pro­dukciók többségénél még az esetleges magasabb mondani­valót is zenei közhelyekkel hígítani, musicalt, operettet faragni prózai alkotásokból? Úgy tűnik, nyáron fárasztó a gondolkodás. Alternatíva­ként jelentkezik: pihenünk vagy a fejünket törjük. A jelenségek felsorolását azért is kezdtem a könyvnél s nem a felkínált egyéb kikapcsoló­dási lehetőségeknél, mert ez nem a kultúra szolgáltatói­nak rosszhiszemű műsorpoli­tikája, hanem belső igényte­lenségünk, szellemi restsé­günk. Változtatni nem lehet rajta a kínálat megváltozta­tásával — példa erre a bá­nyatól különböző fajsúlyú koncertek erősen eltérő mér­tékű látogatottsága. A vá­laszték igénytelenségünkhöz igazodik, amikor valamely kulturális intézmény nem ezt teszi, ráfizet. Lehetne ellen­példát is említeni, Marton­­vásárt, sukorói orgonahang­versenyt és társait, de tartok tőle, hogy eme „elitkultúra” tömegesen mégsem gondol­kodtató kultúra, a többség sekélyes szellemiségű divat­ból, az „elithez való tartozás” kedvéért, sznobságból láto­gatja ezeket. A kérdés megmarad kér­désnek. A hit azonban, hogy a gondolkodás nem pihenhet, talán kérdésektől is megren­dülhet. Hogyan is állunk a kultu­rált pihenéssel? Az üdülői népművelő az első ebédnél feláll, és felolvassa a sza­bályzatot. Játékok kölcsö­nözhetők hétfőn, szerdán, pénteken 10-től 12-ig, köny­vek kedden és csütörtökön ugyanebben az időben, ugyanott. Mindennemű ká­rért a felelősség és a dolog anyagi kihatása a beutaltat terheli. Este ismerkedési est (fiatal, kezdő népművelőkre jellemző ez az ambiciózus szervezkedés), tréfás verse­nyekkel, tombolával és sok mókával. Az első két turnus­ban még meghirdetett TIT- előadást az üdülőhely kultúr­történeti nevezetességeiről, harmadszor már meg sem hirdetik, elég volt az égésből az előadó előtt. Jó idő ese­tén a hajókirándulás még be­lefér a programba, de hamar elérkeznek a népművelők a fásultságnak arra a fokára, amikor a kölcsönzés marad az egyetlen szolgáltatási tevé­kenység. Pedig itt kimondat­lanul van igénye mindenki­nek, sokan csak akkor veszik észre, hogy hiányzott vala­mi, amikor már a visszaútra csomagolnak. Hogy mi hiány­zott? „Azt nem tudom, de tavaly egy szimpatikus fiú el tudta érni, hogy két nap alatt összeverődjön a társa­ság, mindenki megtalálta a kártya-, sakk-, séta- vagy (horribile dictu) szerelmi partnerét, és jól éreztük ma­gunkat”. A társaság össze­hozása — valami ilyesmi len­ne a népművelő feladata az üdülőhelyeken — s erre nincs még (már) meg a recept. Hogyan is állunk a kultu­rált pihenéssel? A gondnokok végletei vajon miben befo­lyásolják kultúránkat? Az egyik helyen gondozott vi­rágágyak, selymes fű s rajta a tábla. Fűre lépni tilos. Má­sutt a gaz felveri szinte még az épület folyosóját is, a tár­salgó asztalain a hamutar­tókból kicsordul a csikk, a sörösüvegek által hagyott foltkarikákba beleragad a kikölcsönzött szutykos kár­tya. A szobában a sötétítő­­függöny két szárnyának egyi­két színéről, a másikat fo­nákjáról akasztották föl, kit zavar a felemás szín? Az előbbibe (lévén vállalati vagy szakszervezeti nyaralóhely) ék­esebb urak és dámák csendigényéhez kell alkal­mazkodni, az utóbbiban (lé­vén Express turistaház) a tás­kamagnóról, a minduntalan megfordított kazetta jóvoltá­ból, a rég megint Boney M. szám üvölt még éjfélkor is, vigasz csupán annyi, hogy a hatágyas szobában az egyet­len, csupaszon lógó negyvenes villanykörtétől még lehetne aludni. Nemcsak a könyv, a színház és a partnerkapcsola­tok tartoznak az üdülési kul­túra fogalmába, hanem kör­nyezetünk esztétikája, birtok­­bavehetősége is. Népműve­lők, gondnokok, kulturális intézmények és jómagunk — ezek az összetevői kulturált pihenésünknek. Vajon van-e rá példa, hogy ez a nagy csa­pat optimálisan összeáll? Vértes J. Andor 2: 3. „Csurgói madonna” - pirogránitból Amerigo Tot, a magyar származású világhírű szob­rászművész újabb két alkotá­sát adományozta a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeumnak. Az egyik az 1946-ban készült „Gráciák” című dombormű, a másik az 1947-ben megfor­mált „Falusi üdvözlégy” cí­mű szobor. A Rómában élő művész korábban tizenegy értékes szobrát ajándékozta Pécsnek. A belőlük rendezett állandó kiállítással megve­tették a hazai Amerigo Tot Múzeum alapjait. A 72 éves mester jelenleg a pécsi Zsolnay gyárban dol­gozik, két művének másod­­példányát készíti el a gyár híres formázóanyagából, a tűzálló pirogránitból. Az egyik a világszerte ismert „Csurgói madonna” című al­kotás, a másik részlet a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem számára tervezett „A mag apoteózisa” című nagy­méretű munkájából. A szob­rok egy-egy pirogránit pél­dányát ugyancsak elhelyezik a Janus Pannonius Múzeum­ban. Ismerd meg megyénket, hazánkat A Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház „Ismerd meg me­gyénket, ismerd meg hazánkat” címmel pályázatot hirdetett a város valamennyi KISZ-bizottsá­­gának és alapszervezetének. A pályázatra beérkezett tíz legjobb útitervet az ifjúsági ház díjazta. Az első három helye­zett megvalósíthatja tervét, díj­mentesen rendelkezésükre bo­csátják az ifjúsági ház 45 szemé­lyes autóbuszát. A pályázatra 14 alapszervezet 48 útitervvel je­lentkezett. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségé­vel értékelték a pályamunkákat, ennek megfelelően az első há­rom helyet az IBUSZ Kisz-alap­­szervezete, az OTP KISZ-alap­­szervezete és a Köfém szállítási gyáregység KISZ-alapszervezete szerezte meg. Igele-bigele, Mák Stefi és társai Német nemzetiségi tábor Móron Gyönyörködöm a táborzáró kiállítás rajzaiban, a bábfigu­ráiban, a gyermekjátékokban. Mák Stefik, Kukorica Han­­zik, krumpliból, uborkából készült szellemes állatkák. Mind a tábor játékos kedvű lakóinak leleményességét di­cséri. Alaposan fel kell kötnöm a felkötni valókat, ha ver­senyre akarok kelni a nemzetiségi tábor riporter csoport­jának ügyességével, frissességével, egy sor tudósítói erényé­vel. Hiteles krónikásai ők az első német nyelvi nemzetiségi tábor történészeinek. Nem pusztán tények leltárba vevői, hangulatok érzékeny rögzítői is. Közmondások, mondókák A pusztavámi Pásztor Ist­ván, aki most lesz nyolcadi­kos, a nemzetiségi irodalmi szekcióban dolgozott. — Hoztál magaddal vala­mit tarsolyodban otthonról? Versikét, mondókákat, da­locskát? — Ha jövőre is eljöhetek, biztosan nem érkezem üres kézzel. Most tudom csak, mi­lyen is egy nemzetiségi tábor. Azt mondják, ez az első a megyében. — Mit csináltatok a tíz nap alatt? Négele Erzsébet,­ a móri Petőfi Általános Iskola taná­ra, az irodalmi csoport veze­tője segít számbavenni mit is gyűjtöttek a tábor közös tar­solyába. — Mondókákat, közmondá­sokat, népdalokat gyűjtöt­tünk és tanultunk meg. Meg­ismerkedtünk a könyvtár gazdag nemzetiségi anyagá­val. Járt nálunk Kalász Már­ton, aki természetesen néme­tül beszélt a költészetről és saját verseiről. Fischer Józsefné Etyekről jött, ő is ebben a témakör­ben foglalkozott a gyerekek­kel. Lelkesülten beszél erről a remek kezdeményezésről. — Én már hetek óta ké­szültem erre a szép, népszerű feladatra. Összegyűjtöttem a legfr­issebb német nyelvű gyermekirodaimat, kalendá­riumokat, de itt is megvan minden fellelhető forrás. A legnagyobb sikere az Igele­­bigele, azaz Süni-büni című kötetnek volt. Rendeztünk szavalóversenyt, szép kiejtési vetélkedőt, rajzos mesefeldol­gozást. Keményen dolgoz­tunk, mégis remekül éreztük magunkat, a gyerekek sem akarnak hazamenni. Grosze Riporter Szabó Gyöngyi, a „hetedik gida”, Bodajkról jött, ő a bábozók szekciójában szor­goskodott. — A farkas és a hét kis gi­da történetét tanultuk meg és játszottuk el. Julcsi néni segítségével sváb viseletbe öltöztettük a babákat és még makramézni is megtanultunk. Julcsi néni, Hübler József­­né pedagógus, a nemzetisé­gi kultúra egyik jeles móri patrónusa. Tanítványainak egyike Négele Erzsébet, aki maga is lelkes és értő „apos­tola” ennek a szép és jó ügy­nek. — Ez az ügy sokak erkölcsi és anyagi támogatását élvezi, bízunk abban, hogy lesz foly­tatása. Az egésznek akkor lenne igazi értelme, ha né­hány évig visszatérnének ide a gyerekek. Ami a programot illeti kollektív munka volt. Sok segítséget kaptunk Schuth Jánostól, a Neues Deutschland riporterétől, aki a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségét is képviselte, és természetesen ő volt a riportercsapat ve­zetője. — Nein kleine Riporter, grosze Riporter ... — kezdi ösztönösen németül mondan­dóját Búza Imréné, német anyanyelvű pedagógus, a Radnóti iskola tanára. — Azaz a kis jelző helyett a nagyra jogosultak, mert re­mekül oldották meg felada­taikat. Ők készítették el a tá­bor krónikáját, hogy legyen mintája az utódoknak. Úttörő tapasztalataink egyike, hogy az ilyen játékos, oldott nyel­vi tábor sok-sok iskolai órá­nál is többet ér. Itt a vidám­ság teszi könnyűvé a tanu­lást, míg amott a feszültség nehezíti. — Faliújságot is szerkesz­tettünk — veszi át a szót a hatodikos Látos Adél, akiről az­ a hír járja, hogy remek rajzokkal egészítette ki a tu­dósításokat. Virágzó nyelvtudás — A honismereti csoport tagjai házaltak is — kezdi beszámolóját Schweighard József, a Petőfi iskola tanuló­ja. — Bekopogtattunk Stumpf nénihez, akinél esküvői szo­kásokat gyűjtöttünk. Nagyon meghatotta az idős embere­ket, hogy mi nemcsak néme­tül, de nyelvjárásban is tu­dunk néhány dalt, versikét, köszöntőt. Néhány nagypapát és nagy­mamát talán arra is rádöb­bentettek, hogy milyen nagy mulasztás terheli őket, ha nem beszélnek svábul gyere­keikkel, unokáikkal. Hiszen az irodalmi nyelv a nép­nyelvből nőtt ki. Előbb szök­ken virágba az a nyelvtudás, amely a gyökerekből hajt ki, arra építkezik. Már ezen a nyáron sok jó­nak adott sátorozási lehető­séget. Tábort vert a honis­meret, a német nemzetiség ügye. Alig bontottak sát­rat, már leverték sátorfáju­kat a képzőművészeti tábor lakói. Mindez jelzi, hogy nemcsak az Ezerjó virul a Vértes móri lankáin, ezerféle szellemi ló is kezd gyökeret ereszteni a fejekben, a szí­vekben. Zágoni Erzsébet

Next