Fejér Megyei Hírlap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. OKTÓBER 1. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) között a melléktevékenység kiszélesítésére, illetve a gyep­gazdálkodásban meglévő le­hetőségekre hívta fel a fi­gyelmet. Kovács Ferenc csákvári tsz-elnök szintén a terv reális, teljesíthető cél­jait hangsúlyozta. Megemlít­ve, hogy ekkora feladatok megoldásához nélkülözhetet­lenül szükség lesz a beruhá­zások növeléséhez, elsősor­ban az üzemek összefogása révén. Fodor István seregé­lyesi tsz-elnök, a végrehajtó bizottság tagja hangsúlyozta: látszólag túlzottan nagyok a tervben meghatározott fel­adatok, de ha számításba vesszük, hogy húsz évvel ez­előtt a hektáronkénti 3,4— 3,5 tonnás kukoricatermés volt a „nagy cél”, ma viszont sokan 7 tonna körül termel­nek, be kell látni, hogy a ho­zamok növelésében nincs felső határ. Felszólalását így fejez­te be: „A terv vonzó progra­mot ad, amiért érdemes oda­­adóan dolgozni”. Springer Ferenc, a Velen­cei-tavi Intéző Bizottság fő­titkára azt kérte, hogy a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tésének céljait jól hangolják össze a természetvédelemmel, a tó vizének védelmével. Hajba Kálmán, a megyei ta­nács nyugalmazott elnökhe­lyettese örömét fejezte ki, hogy az újjáalakult megyei tanács első igazi munkata­nácskozásán az egész gaz­daság szempontjából ilyen fontos témát tárgyal. A vita lezárásaként Závodi Imre ta­nácselnök a napi munka mi­nőségének javítására, az ala­posabb, gondosabb munkára, az átlagosnál gyengébb ered­ménnyel gazdálkodó üzemek segítésére hívta fel a figyel­met. A tanácsülés a jelentést, vagyis a megye mezőgazda­ságának és élelmiszeripará­nak távlati fejlesztési tervét elfogadta. Az 1980-ban több mint 8100 autóbuszt előállító Ika­rus székesfehérvári gyárának igazgatója, Balla Károly szá­molt be az alig több mint 4 ezres létszámú korszerű nagyüzem dolgozóinak mű­velődésügyi, egészségügyi és szociális helyzetéről. E téma tárgyalásánál jelen volt Toldy József, az Ikarus ve­zérigazgatója is. Az írásos beszámoló, vala­mint a szóban elhangzott ki­egészítés szólt arról, hogy a jelenlegi magasabb követel­ményeknek megfelelő mun­káját a gyár közössége keve­sebb létszámmal oldja meg, mint öt évvel ezelőtt. És mi­ként megtervezik a gazdasági feladatokat, úgy megtervezik a közművelődési, egészségügyi és szociálpolitikai tennivaló­kat is. Így valósulhattak meg a közúti járműprogram máso­dik szakaszában azok a beru­házások és fejlesztések, ame­lyek közvetlenül vagy köz­vetve jelentős mértékben ja­vították a dolgozók helyzetét, élet- és munkakörülményeit. Kialakultak a művelődés és szociálpolitika gyári szerve­zeti keretei, személyi és tár­gyi feltételei. Emelkedett a munkakultúra színvonala, ja­vult a dolgozók kulturális, egészségügyi és szociális el­látása. Hasznosan javult az életkörülmények fejlesztésé­hez a városi tanács és a gyár közötti megállapodás betar­tása, amely településfejlesz­tési és lakóterületi teendőket tartalmazott. A gyár dolgozóinak fele ma is bejáró munkás. Ezért ala­kítottak ki két évvel ezelőtt kilenc településsel is inten­zív kapcsolatot. Falunapokon találkoznak rendszeresen, és kölcsönösen segítik, tájékoz­tatják egymást. A bejáró dol­gozók lakóterületen végzett társadalmi munkáját elisme­rik a szocialista brigádok közéleti, társadalmi tevé­kenységében. Közművelődési munkájuk meghatározója a 206 szocia­lista brigád művelődésének tervezése s ehhez a feltételek biztosítása. Új, hatékony módszerként említette az igazgató, hogy egy-egy na­gyobb egység évenként meg­bízatást kap az egy hónapig tartó sűrített rendezvénysoro­zat szervezésére. Jó gazdája a közművelődési programok­nak a műszaki értelmiség is. Alapvetően a munkásműve­lődést, a politikai, ideológiai nevelést szolgálja a gyár Gárdonyi Géza Művelődési Házának programja. Figye­lemre méltó eredményei van­nak a felnőttoktatásnak, a szakmunkás- és vezetőkép­zésnek és továbbképzésnek, valamint a szakmunkásneve­lésnek. A politikai oktatás­ban résztvevőkkel együtt minden második dolgozó ta­nul szervezett keretek között. Szó volt az Alba Regia SE munkájáról, majd részletesen elemezte a beszámoló a javu­ló egészségügyi helyzetet. Er­re a célra jelentős pénzeszkö­zöket fordítottak. Korszerű az üzemi orvosi rendelő, ahol szakrendelések is vannak, rendszeresek a szűrővizsgála­tok, folyamatos az egészség­­ügyi felvilágosítás. Az V. ötéves tervben 265- en kaptak, illetve kapnak la­kást, és 277 munkavállaló családi ház építését támogat­ták anyagiakkal. A felsőfokú végzettségű pályakezdők la­kásgondjain enyhít átmeneti­leg a garzon­házban rendel­kezésre álló nyolc lakás. Felújították a munkásszál­lót, és a három évvel ez­előtt átadott 2000 adagos konyha, étterem hosszú távon megoldja az üzemi étkezte­tést. Idén elkészült a 200 sze­mélyes óvoda is, amely fo­gadni tudta a dolgozók gyer­mekeit. A volt gyári óvoda épületét átadták a városi ta­nácsnak, aminek fejében a következő öt évben 40 gyer­­meknek bölcsődei elhelyezé­sét vállalta a tanács. Szólt a beszámoló az üdül­tetés gyári lehetőségeiről, a gyermekek nyári napközis táboroztatásáról, és a mun­kásszállításról is. Mindebből kitűnt, hogy eredményesen munkálkodtak a dolgozók szocialista tudatának, szak­mai műveltségének fejleszté­se érdekében, s folyamatosan javították a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Javuló életkörülmények az Ikarusban Számadás megyénk közművelődéséről A tanácsülés következő na­pirendként Fejér megye köz­­művelődési helyzetét tárgyal­ta meg. A megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezető­je, Pasztner Frigyes jelenlé­té­ben az 1974 és 1979 kö­zötti időszak fejlődési ten­denciáit elemezte. Az általános és szakmű­veltség emelésében a közok­tatási intézmények mellett jelentős szerepet vállaltak a közművelődési intézmények is. A dolgozók általános isko­lájának 8. osztályát csaknem négyezer munkás végezte el az­­ 1974/75-ös tanévtől, nap­jainkig. Igaz, további tenni­valók is vannak, mint a je­lentést követő vitában Cseh­­kis Imréné rámutatott: még mindig 16 ezren vannak, akik megyénkben nem végezték el a nyolc osztályt. A szocialista brigádok, munkahelyi kö­zösségek művelődési formái­ra ösztönzően hatott az SZMT által indított közművelődési akció. Az ism­erterjesztés különböző formáiban a peda­gógusok mellett egyre jelen­tősebb szerepet vállalt a mű­szaki, az agrár-, valamint az egészségügyi értelmiség. Az aktivitás növekedéséhez a szervezeti keretek bővülése, a nagyközségi, üzemi TIT-szer­­vezetek létrejötte is hozzájá­rult. A könyvtárak állomány­gyarapítására egyre nagyobb összeget fordítottak, egyenle­tesen nőtt a kötetek száma. Ezzel arányosan azonban nem gyarapodott az olvasótábor, és a kikölcsönzött könyvek mennyisége is lényegében változatlan maradt az évek során. Az amatőr művészeti moz­galom fontos szerepet tölt be a művészetek tömegkapcso­latainak kiszélesítésében, az aktív művelődésben. Körül­belül hétezren vesznek részt a különböző művészeti együt­tesekben, s bár ez a szám az évek során nagyjából vál­tozatlan, javult a műkedvelő együttesek társadalmi össze­tétele, a foglalkozások rend­szeressége, az együtt végzett munka eredményessége, az amatőr csoportok nyilvános szereplésének színvonala. A jelentésnek ehhez a pontjá­hoz szólt hozzá a vitában Szekeres Károly nádasdladá­­nyi tanácstag, aki a népdal­körök működéséhez kért na­gyobb támogatást, szép sza­vakkal jellemezve a pávakö­röknek a falvak életében be­töltött kulturális szerepét. A zenei kultúra fejlődését a székesfehérvári, dunaújvá­rosi és az 1976-ban létrejött sárbogárdi önálló zeneisko­lák, valamint a kihelyezett zeneiskolai tagozatok ered­ményesen szolgálták. Jelen­tősen megnőtt a zeneiskolák tanáraiból álló dunaújvárosi szimfonikus, és az 1978-ban átszerveződött székesfehér­vári kamarazenekar. Me­gyénk képzőművészeti életé­nek fejlődéséhez szólt hozzá Áron Nagy Lajos, aki a Kép­csarnok és a galéria sok éve húzódó ügyét tette szóvá. Po­zitívnak ítélte meg a Fejér megyei Hírlap kritikai hang­vételének hatását a művé­szeti élet továbbfejlődésére. A közművelődés helyzeté­ről szóló jelentés foglalkozott a kulturális élet főbb jellem­zői mellett a személyi, tárgyi, anyagi feltételek alakulásával is. Nőtt a főfoglalkozású szakalkalmazottak száma, azonban így is csak három­ezer lakosra jut átlagban egy főfoglalkozású könyvtáros és egy­­művelődési otthoni szak­­alkalmazott. Sokat segítenek a feladatok végrehajtásában a tiszteletdíjas és társadalmi munkások. A közművelődés távlati fejlesztési programjával össz­hangban történt az intéz­ményhálózat, a közművelődés feltételeinek fejlesztése is. A jelentősebb eredmények közül említésre méltó a du­naújvárosi Munkás Művelő­dési Központ és Könyvtár, a kincsesbányai művelődési ház és könyvtár, a móri mű­velődési központ és könyvtár létesítése, a múzeum és levél­tár megfelelő elhelyezése és több községi intézmény fel­újítása. A közművelődés helyzeté­ről szóló beszámolót hozzá­szólásában értékelte Villogó István, a Művelődési Minisz­térium osztályvezetője is. Ki­emelte, hogy a legfontosabb közművelődési feladat — mégha paradoxonnak is tű­nik — a közoktatás, és kap­csolódva Pasztner Frigyes szóbeli kiegészítéséhez, szor­galmazta a közoktatási és közművelődési intézmények kölcsönös nyitottságának megteremtését. A tanácsülés­ a vita után elfogadta a jelen­tést és a határozati javasla­tot. Ez utóbbi felhívja a ta­nácsok és a közművelődési intézmények figyelmét, hogy az eddiginél is fokozottabban törekedjenek az aktuális tár­sadalmi és gazdasági felada­tok végrehajtását segítő tu­datformáló tevékenység fej­lesztésére, a tartalmi munka színvonalának emelésére a társadalmasodási folyamat kiterjesztésére. A határozat tartalmazza, hogy a művelő­désügyi osztály vezetője öt­évenként köteles a közműve­lődés helyzetéről hasonló je­lentést tenni a tanácsnak. Felmentés, kinevezés, interpellációk A tárgysorozat következő témájaként elfogadta a testü­let Fejér megye tanácsainak 1979. évi költségvetési és a fejlesztési alap zárszámadá­sát. Ezután Listár Sándor, az ügyrendi bizottság elnöke be­terjesztette a Fejér megyei Tanács és szervei új szerve­zeti és működési szabályza­tát, amit — megköszönvén az­ ügyrendi bizottság munkáját — ugyancsak elfogadott a testület. A Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottságának javaslatát a tanácsi bizottsá­gok elnökeire, tagjaira Bod­nár Lászlóné, a HNF megyei titkára terjesztette a testület elé, amivel szintén egyetér­tett a testület. Személyi ügyekben is dön­tött Fejér megye Tanácsa. Köszönettel és elismeréssel nyugtázta dr. Janni Sándor­nak, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetőjének a közigazgatásban végzett négy évtizedes munkáját, amit több kitüntetés, többek között a Munka Érdemrend arany fokozata is fémjelez. Dr. Janni Sándor nyugdíjjo­gosultságot szerezvén, kérte felmentését, amihez a tanács hozzájárult. A pénzügyi osz­tály vezetőjének kinevezte a testület dr. Gálicz Tibort, aki több mint egy évtizede az osztályvezető-helyettesi feladatokat látta el. Ezután interpellációk, be­jelentések következtek. Sze­keres Károly, a nádasdladá­­nyi kastélyépület ügyében terjesztett elő interpellációt. Selmeczi Imre, az autóbusz­menetrend idei változtatása okozta gondokra hívta fel a figyelmet, ami Szabadegyhá­zán nehezíti a munkásköz­lekedést. Major Géza inter­pellációjában a Velencei-tó környéki településekről Pusz­­taszabolcsra járó középisko­lás diákok közlekedési prob­lémájával foglalkozott. Mint mondotta, autóbuszjárat hiá­nyában huszonkét fiatal köz­lekedtetése megoldatlan. Mindhárom interpellációt megvizsgálják az illetékes szakosztályok és a vizsgálat eredményéről értesítik az in­­terpellálókat, majd a legkö­zelebbi ülésen tájékoztatják a testületet is. F. F. — N. E. — V. J. A. Információfelelősök tájértekezlete Tegnap Székesfehérváron, az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának épületében Bu­dapest főváros, Pest, Komá­rom és Fejér megye pártbi­zottságainak információfele­lősei tájértekezletet tartot­tak. A megjelenteket Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának titkára tájékoz­tatta a megyei pártbizottság információs munkájáról. A sokoldalú beszámoló után Wágner Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetője az informá­ciós munka tapasztalatairól és a párt XII. kongresszusa határozatai végrehajtásának agitációs és propagandafel­adatairól beszélt. A referátu­mok után az értekezlet részt­vevői tapasztalataikról, mun­kamódszereiről adtak szá­mot. Hét megyéből Tájértekezlet a megyei NEB-nél Hét megye képviselte magát tegnap azon a tájér­tekezleten, amelynek házi­gazdája a Fejér megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottsága volt. Győr, Komárom, Pest, Vas, Veszprém, Zala és Fejér megye népi ellenőrzési bi­zottságait a megyei NEB-el­­nökök képviselték, de je­len volt a tanácskozáson minden megyéből egy-egy járási, illetve városi elnök is, valamint több főosztály­­vezető, illetve munkatárs. A tájértekezletet a KNEB kezdeményezte és képvisele­tében megjelent Dobos Ist­ván, a KNEB elnökhelyette­se is. A cél, hogy tapaszta­latokat gyűjtsenek a népi ellenőrzés módszereiről, az ellenőrzési munka eredmé­nyességéről. E tapasztalatokat a KNEB a közeljövőben országos ap­parátusi értekezleten vitat­ja majd meg, fő feladatának tekintve a népi ellenőrzés hatékonyságának, gyakorlati módszereinek továbbfejlesz­tését. 1. OLDAL Tömpe István Fehérváron Az Állami Rádió és Tele­vízió Bizottság elnöke, Töm­pe István tegnap Székesfe­hérvárra látogatott. A ven­déget a megyei pártbizottsá­gon fogadta Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Tömpe István látogatása során megismerkedett a ha­zánkban elsőként Székesfe­hérváron alkalmazott nagy­közösségi antennarendszer­rel és a rendszer nyújtotta technikai lehetőségekkel. Sudár Iván, a megyei párt­­bizottság titkára tájékoztat­ta a vendéget azokról az in­formációs és egyéb lehető­ségekről, amelyek a nagykö­zösségi antennarendszerek megépítésével teremtődtek meg Székesfehérváron, Du­naújvárosban és Móron. Az IKV szakemberei be­mutatták a technikai be­rendezéseket, majd Tömpe István látogatást tett az egészségügyi szakközépisko­lában, ahol megismerkedett a belső kábelrendszerről üzemelő zártláncú tévéháló­zattal és az iskolai stúdió munkájával. BNV Nagydíjas székesfehérvári bútor A Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjait odaítélő bi­zottság értékelte a vásáron kiállított termékeket, ezek megítélésénél elsősorban az exportképességét, az import­megtakarítás lehetőségeit és a nemzetközi színvonalat vette figyelembe. Tíz termék kapott nagydíjat, közöttük a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat Timi elemes gyerek­szoba-berendezése. (Három évvel ezelőtt a vállalat Alfa elemes irodabútora egyszer már nagydíjat hozott.) Nagydíjat kapott a Color Orion színes tv-készülék, a Sopilen szőnyegcsalád, a For­te Color színes negatív film, a pápai Elekthermax gyár légkeveréses edénycsaládja, a Budalakk vízzel hígítható Supralin alapozója és zo­máncfestékei, a pécsi bőrgyár újdonsága a Niagara sertés­­nábuk bőr, a Premier, Su­sanne, Arizona blúzanyagok, a Graboflex Terrana burko­lati rendszer, a poliészter nyúlszőr keverékű fonal és a Softi női ruhák, ez utóbbiak megosztva, ötven BNV-díjat is kiosz­tottak. Vásárdíjat kapott a Vi­deoton Cleopátra nevű szte­­reorádiója. Újroszi mélyszántás Őszi mélyszántást végez Kiss János traktoros az agárdi Gár­donyi Géza Termelőszövetkezet a dinnyés-seregélyesi út mel­letti 73 hektáros táblában Fotó: Kabáczy Szilárd

Next