Fejér Megyei Hírlap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. OKTÓBER 1. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) között a melléktevékenység kiszélesítésére, illetve a gyepgazdálkodásban meglévő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Kovács Ferenc csákvári tsz-elnök szintén a terv reális, teljesíthető céljait hangsúlyozta. Megemlítve, hogy ekkora feladatok megoldásához nélkülözhetetlenül szükség lesz a beruházások növeléséhez, elsősorban az üzemek összefogása révén. Fodor István seregélyesi tsz-elnök, a végrehajtó bizottság tagja hangsúlyozta: látszólag túlzottan nagyok a tervben meghatározott feladatok, de ha számításba vesszük, hogy húsz évvel ezelőtt a hektáronkénti 3,4— 3,5 tonnás kukoricatermés volt a „nagy cél”, ma viszont sokan 7 tonna körül termelnek, be kell látni, hogy a hozamok növelésében nincs felső határ. Felszólalását így fejezte be: „A terv vonzó programot ad, amiért érdemes odaadóan dolgozni”. Springer Ferenc, a Velencei-tavi Intéző Bizottság főtitkára azt kérte, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének céljait jól hangolják össze a természetvédelemmel, a tó vizének védelmével. Hajba Kálmán, a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettese örömét fejezte ki, hogy az újjáalakult megyei tanács első igazi munkatanácskozásán az egész gazdaság szempontjából ilyen fontos témát tárgyal. A vita lezárásaként Závodi Imre tanácselnök a napi munka minőségének javítására, az alaposabb, gondosabb munkára, az átlagosnál gyengébb eredménnyel gazdálkodó üzemek segítésére hívta fel a figyelmet. A tanácsülés a jelentést, vagyis a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának távlati fejlesztési tervét elfogadta. Az 1980-ban több mint 8100 autóbuszt előállító Ikarus székesfehérvári gyárának igazgatója, Balla Károly számolt be az alig több mint 4 ezres létszámú korszerű nagyüzem dolgozóinak művelődésügyi, egészségügyi és szociális helyzetéről. E téma tárgyalásánál jelen volt Toldy József, az Ikarus vezérigazgatója is. Az írásos beszámoló, valamint a szóban elhangzott kiegészítés szólt arról, hogy a jelenlegi magasabb követelményeknek megfelelő munkáját a gyár közössége kevesebb létszámmal oldja meg, mint öt évvel ezelőtt. És miként megtervezik a gazdasági feladatokat, úgy megtervezik a közművelődési, egészségügyi és szociálpolitikai tennivalókat is. Így valósulhattak meg a közúti járműprogram második szakaszában azok a beruházások és fejlesztések, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős mértékben javították a dolgozók helyzetét, élet- és munkakörülményeit. Kialakultak a művelődés és szociálpolitika gyári szervezeti keretei, személyi és tárgyi feltételei. Emelkedett a munkakultúra színvonala, javult a dolgozók kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. Hasznosan javult az életkörülmények fejlesztéséhez a városi tanács és a gyár közötti megállapodás betartása, amely településfejlesztési és lakóterületi teendőket tartalmazott. A gyár dolgozóinak fele ma is bejáró munkás. Ezért alakítottak ki két évvel ezelőtt kilenc településsel is intenzív kapcsolatot. Falunapokon találkoznak rendszeresen, és kölcsönösen segítik, tájékoztatják egymást. A bejáró dolgozók lakóterületen végzett társadalmi munkáját elismerik a szocialista brigádok közéleti, társadalmi tevékenységében. Közművelődési munkájuk meghatározója a 206 szocialista brigád művelődésének tervezése s ehhez a feltételek biztosítása. Új, hatékony módszerként említette az igazgató, hogy egy-egy nagyobb egység évenként megbízatást kap az egy hónapig tartó sűrített rendezvénysorozat szervezésére. Jó gazdája a közművelődési programoknak a műszaki értelmiség is. Alapvetően a munkásművelődést, a politikai, ideológiai nevelést szolgálja a gyár Gárdonyi Géza Művelődési Házának programja. Figyelemre méltó eredményei vannak a felnőttoktatásnak, a szakmunkás- és vezetőképzésnek és továbbképzésnek, valamint a szakmunkásnevelésnek. A politikai oktatásban résztvevőkkel együtt minden második dolgozó tanul szervezett keretek között. Szó volt az Alba Regia SE munkájáról, majd részletesen elemezte a beszámoló a javuló egészségügyi helyzetet. Erre a célra jelentős pénzeszközöket fordítottak. Korszerű az üzemi orvosi rendelő, ahol szakrendelések is vannak, rendszeresek a szűrővizsgálatok, folyamatos az egészségügyi felvilágosítás. Az V. ötéves tervben 265- en kaptak, illetve kapnak lakást, és 277 munkavállaló családi ház építését támogatták anyagiakkal. A felsőfokú végzettségű pályakezdők lakásgondjain enyhít átmenetileg a garzonházban rendelkezésre álló nyolc lakás. Felújították a munkásszállót, és a három évvel ezelőtt átadott 2000 adagos konyha, étterem hosszú távon megoldja az üzemi étkeztetést. Idén elkészült a 200 személyes óvoda is, amely fogadni tudta a dolgozók gyermekeit. A volt gyári óvoda épületét átadták a városi tanácsnak, aminek fejében a következő öt évben 40 gyermeknek bölcsődei elhelyezését vállalta a tanács. Szólt a beszámoló az üdültetés gyári lehetőségeiről, a gyermekek nyári napközis táboroztatásáról, és a munkásszállításról is. Mindebből kitűnt, hogy eredményesen munkálkodtak a dolgozók szocialista tudatának, szakmai műveltségének fejlesztése érdekében, s folyamatosan javították a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Javuló életkörülmények az Ikarusban Számadás megyénk közművelődéséről A tanácsülés következő napirendként Fejér megye közművelődési helyzetét tárgyalta meg. A megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetője, Pasztner Frigyes jelenlétében az 1974 és 1979 közötti időszak fejlődési tendenciáit elemezte. Az általános és szakműveltség emelésében a közoktatási intézmények mellett jelentős szerepet vállaltak a közművelődési intézmények is. A dolgozók általános iskolájának 8. osztályát csaknem négyezer munkás végezte el az 1974/75-ös tanévtől, napjainkig. Igaz, további tennivalók is vannak, mint a jelentést követő vitában Csehkis Imréné rámutatott: még mindig 16 ezren vannak, akik megyénkben nem végezték el a nyolc osztályt. A szocialista brigádok, munkahelyi közösségek művelődési formáira ösztönzően hatott az SZMT által indított közművelődési akció. Az ismerterjesztés különböző formáiban a pedagógusok mellett egyre jelentősebb szerepet vállalt a műszaki, az agrár-, valamint az egészségügyi értelmiség. Az aktivitás növekedéséhez a szervezeti keretek bővülése, a nagyközségi, üzemi TIT-szervezetek létrejötte is hozzájárult. A könyvtárak állománygyarapítására egyre nagyobb összeget fordítottak, egyenletesen nőtt a kötetek száma. Ezzel arányosan azonban nem gyarapodott az olvasótábor, és a kikölcsönzött könyvek mennyisége is lényegében változatlan maradt az évek során. Az amatőr művészeti mozgalom fontos szerepet tölt be a művészetek tömegkapcsolatainak kiszélesítésében, az aktív művelődésben. Körülbelül hétezren vesznek részt a különböző művészeti együttesekben, s bár ez a szám az évek során nagyjából változatlan, javult a műkedvelő együttesek társadalmi összetétele, a foglalkozások rendszeressége, az együtt végzett munka eredményessége, az amatőr csoportok nyilvános szereplésének színvonala. A jelentésnek ehhez a pontjához szólt hozzá a vitában Szekeres Károly nádasdladányi tanácstag, aki a népdalkörök működéséhez kért nagyobb támogatást, szép szavakkal jellemezve a pávaköröknek a falvak életében betöltött kulturális szerepét. A zenei kultúra fejlődését a székesfehérvári, dunaújvárosi és az 1976-ban létrejött sárbogárdi önálló zeneiskolák, valamint a kihelyezett zeneiskolai tagozatok eredményesen szolgálták. Jelentősen megnőtt a zeneiskolák tanáraiból álló dunaújvárosi szimfonikus, és az 1978-ban átszerveződött székesfehérvári kamarazenekar. Megyénk képzőművészeti életének fejlődéséhez szólt hozzá Áron Nagy Lajos, aki a Képcsarnok és a galéria sok éve húzódó ügyét tette szóvá. Pozitívnak ítélte meg a Fejér megyei Hírlap kritikai hangvételének hatását a művészeti élet továbbfejlődésére. A közművelődés helyzetéről szóló jelentés foglalkozott a kulturális élet főbb jellemzői mellett a személyi, tárgyi, anyagi feltételek alakulásával is. Nőtt a főfoglalkozású szakalkalmazottak száma, azonban így is csak háromezer lakosra jut átlagban egy főfoglalkozású könyvtáros és egyművelődési otthoni szakalkalmazott. Sokat segítenek a feladatok végrehajtásában a tiszteletdíjas és társadalmi munkások. A közművelődés távlati fejlesztési programjával összhangban történt az intézményhálózat, a közművelődés feltételeinek fejlesztése is. A jelentősebb eredmények közül említésre méltó a dunaújvárosi Munkás Művelődési Központ és Könyvtár, a kincsesbányai művelődési ház és könyvtár, a móri művelődési központ és könyvtár létesítése, a múzeum és levéltár megfelelő elhelyezése és több községi intézmény felújítása. A közművelődés helyzetéről szóló beszámolót hozzászólásában értékelte Villogó István, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője is. Kiemelte, hogy a legfontosabb közművelődési feladat — mégha paradoxonnak is tűnik — a közoktatás, és kapcsolódva Pasztner Frigyes szóbeli kiegészítéséhez, szorgalmazta a közoktatási és közművelődési intézmények kölcsönös nyitottságának megteremtését. A tanácsülés a vita után elfogadta a jelentést és a határozati javaslatot. Ez utóbbi felhívja a tanácsok és a közművelődési intézmények figyelmét, hogy az eddiginél is fokozottabban törekedjenek az aktuális társadalmi és gazdasági feladatok végrehajtását segítő tudatformáló tevékenység fejlesztésére, a tartalmi munka színvonalának emelésére a társadalmasodási folyamat kiterjesztésére. A határozat tartalmazza, hogy a művelődésügyi osztály vezetője ötévenként köteles a közművelődés helyzetéről hasonló jelentést tenni a tanácsnak. Felmentés, kinevezés, interpellációk A tárgysorozat következő témájaként elfogadta a testület Fejér megye tanácsainak 1979. évi költségvetési és a fejlesztési alap zárszámadását. Ezután Listár Sándor, az ügyrendi bizottság elnöke beterjesztette a Fejér megyei Tanács és szervei új szervezeti és működési szabályzatát, amit — megköszönvén az ügyrendi bizottság munkáját — ugyancsak elfogadott a testület. A Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottságának javaslatát a tanácsi bizottságok elnökeire, tagjaira Bodnár Lászlóné, a HNF megyei titkára terjesztette a testület elé, amivel szintén egyetértett a testület. Személyi ügyekben is döntött Fejér megye Tanácsa. Köszönettel és elismeréssel nyugtázta dr. Janni Sándornak, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetőjének a közigazgatásban végzett négy évtizedes munkáját, amit több kitüntetés, többek között a Munka Érdemrend arany fokozata is fémjelez. Dr. Janni Sándor nyugdíjjogosultságot szerezvén, kérte felmentését, amihez a tanács hozzájárult. A pénzügyi osztály vezetőjének kinevezte a testület dr. Gálicz Tibort, aki több mint egy évtizede az osztályvezető-helyettesi feladatokat látta el. Ezután interpellációk, bejelentések következtek. Szekeres Károly, a nádasdladányi kastélyépület ügyében terjesztett elő interpellációt. Selmeczi Imre, az autóbuszmenetrend idei változtatása okozta gondokra hívta fel a figyelmet, ami Szabadegyházán nehezíti a munkásközlekedést. Major Géza interpellációjában a Velencei-tó környéki településekről Pusztaszabolcsra járó középiskolás diákok közlekedési problémájával foglalkozott. Mint mondotta, autóbuszjárat hiányában huszonkét fiatal közlekedtetése megoldatlan. Mindhárom interpellációt megvizsgálják az illetékes szakosztályok és a vizsgálat eredményéről értesítik az interpellálókat, majd a legközelebbi ülésen tájékoztatják a testületet is. F. F. — N. E. — V. J. A. Információfelelősök tájértekezlete Tegnap Székesfehérváron, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának épületében Budapest főváros, Pest, Komárom és Fejér megye pártbizottságainak információfelelősei tájértekezletet tartottak. A megjelenteket Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a megyei pártbizottság információs munkájáról. A sokoldalú beszámoló után Wágner Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője az információs munka tapasztalatairól és a párt XII. kongresszusa határozatai végrehajtásának agitációs és propagandafeladatairól beszélt. A referátumok után az értekezlet résztvevői tapasztalataikról, munkamódszereiről adtak számot. Hét megyéből Tájértekezlet a megyei NEB-nél Hét megye képviselte magát tegnap azon a tájértekezleten, amelynek házigazdája a Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bizottsága volt. Győr, Komárom, Pest, Vas, Veszprém, Zala és Fejér megye népi ellenőrzési bizottságait a megyei NEB-elnökök képviselték, de jelen volt a tanácskozáson minden megyéből egy-egy járási, illetve városi elnök is, valamint több főosztályvezető, illetve munkatárs. A tájértekezletet a KNEB kezdeményezte és képviseletében megjelent Dobos István, a KNEB elnökhelyettese is. A cél, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a népi ellenőrzés módszereiről, az ellenőrzési munka eredményességéről. E tapasztalatokat a KNEB a közeljövőben országos apparátusi értekezleten vitatja majd meg, fő feladatának tekintve a népi ellenőrzés hatékonyságának, gyakorlati módszereinek továbbfejlesztését. 1. OLDAL Tömpe István Fehérváron Az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke, Tömpe István tegnap Székesfehérvárra látogatott. A vendéget a megyei pártbizottságon fogadta Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Tömpe István látogatása során megismerkedett a hazánkban elsőként Székesfehérváron alkalmazott nagyközösségi antennarendszerrel és a rendszer nyújtotta technikai lehetőségekkel. Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a vendéget azokról az információs és egyéb lehetőségekről, amelyek a nagyközösségi antennarendszerek megépítésével teremtődtek meg Székesfehérváron, Dunaújvárosban és Móron. Az IKV szakemberei bemutatták a technikai berendezéseket, majd Tömpe István látogatást tett az egészségügyi szakközépiskolában, ahol megismerkedett a belső kábelrendszerről üzemelő zártláncú tévéhálózattal és az iskolai stúdió munkájával. BNV Nagydíjas székesfehérvári bútor A Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjait odaítélő bizottság értékelte a vásáron kiállított termékeket, ezek megítélésénél elsősorban az exportképességét, az importmegtakarítás lehetőségeit és a nemzetközi színvonalat vette figyelembe. Tíz termék kapott nagydíjat, közöttük a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat Timi elemes gyerekszoba-berendezése. (Három évvel ezelőtt a vállalat Alfa elemes irodabútora egyszer már nagydíjat hozott.) Nagydíjat kapott a Color Orion színes tv-készülék, a Sopilen szőnyegcsalád, a Forte Color színes negatív film, a pápai Elekthermax gyár légkeveréses edénycsaládja, a Budalakk vízzel hígítható Supralin alapozója és zománcfestékei, a pécsi bőrgyár újdonsága a Niagara sertésnábuk bőr, a Premier, Susanne, Arizona blúzanyagok, a Graboflex Terrana burkolati rendszer, a poliészter nyúlszőr keverékű fonal és a Softi női ruhák, ez utóbbiak megosztva, ötven BNV-díjat is kiosztottak. Vásárdíjat kapott a Videoton Cleopátra nevű sztereorádiója. Újroszi mélyszántás Őszi mélyszántást végez Kiss János traktoros az agárdi Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet a dinnyés-seregélyesi út melletti 73 hektáros táblában Fotó: Kabáczy Szilárd