Fejér Megyei Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. MÁJUS 1. Szakszervezeti kitüntetések­ A szakszervezeti mozgalom­ban kiemelkedő, eredményes jó munka elismeréseként, a munkásosztály nemzetközi nagy ünnepe, május elseje al­kalmából több politikai-moz­galmi vezető, aktivista része­sült kitüntetésben, elismerés­ben. Az alábbiakban közöljük a Fejér megyei kitüntetett dol­gozók névsorát. Szakszervezeti Munkáért arany fokozat kitüntetésben részesült: Bársi László, a Du­nai Vasmű energiagyáregy­ség; Bóka István, Bicskei Já­rási Hivatal; Dömötör János, Balinkai Szénbányák; dr. Etelvári Attila, az SZMT tit­kára; Görbe István, Sárbogár­di Áfész; Horváth János, Ikarus fehérvári gyára; Huj­­ber Kálmánná, Pamuttextil fehérvári gyára; Jeszenszky Lajos, Könnyűfémmű; Kere­kes Judit, Dunaújvárosi Ve­gyesipari Vállalat; Kovács Gyula székesfehérvári Város­gazdálkodási Vállalat; Litvik József, FETÉV; Naporovszki István, Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság; dr. Orbán Irén, Megyei Központi Kórház és Rendelőintézet; Réti József, 323. sz. Szakmunkásképző In­tézet; Rigó Jánosné, Videoton Ságvári gyáregység; Szloboda Antalná, KPVDSZ megyei bi­zottsága; Szűcs János, Építők megyei bizottsága; Takács Imre, SZMT sportfel­őse; Var­ga Istvánná, Dunaker Válla­lat; Vincze Józsefné, megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat; Vonatka János, Agárdi Mezőgazdasági Kombinát. Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozat kitüntetést ka­pott: Belháziné Szűcs Mária, megyei Növényvédő és Agro­kémiai Állomás; Burnyóczki József, nyugdíjas, Dunaújvá­rosi Szakmaközi Bizottság; Csiszár Imre, Videoton; Do­­minik Imréné, Videoton; Do­rozsmai Lajosné, Fejér me­gyei Vízmű; Egyed Imréné, megyei központi kórház; Fá­bián Lajos, MÁV Székesfe­hérvári Járműjavító Üzem; Fekete Ferencné, Bakony Elelm, Vegyiáru Nagy­ker. Váll.; Kocsis Miklósné, H­VDSZ megyei bizottsága; dr. Fekete György, KPVDSZ megyei bi­zottsága jogsegélyszolgálat ve­zető; Gönczi Sándorné, Duna­újvárosi Sütőipari Vállalat; Gugolya János, ARÉV; Kocsis Antalné, megyei tanács;­Mes­ter István, Csákvári Állami Gazdaság; Molnár József, Du­nai Vasmű koksz-vegyészeti gyáregység; Nagy Gyula, Du­nai Vasmű, energiaüzem; Nagy Lajosné, Sárbogárdi Áfész; Nemes Lászlóné, FÉ­­KON Dunaújvárosi Gyára; Nyuli József, Magyar Posztó dunaújvárosi gyára; Paulusz Andrásné, Videoton; Pogács Imréné, Bodajki Bányász Mű­velődési Ház; Ragó Imréné, Dunai Vasmű, üzemfenntar­tás; Tóth Lajos, 26-os ÁÉV; Tömpe Lászlóné, Ikarus fe­hérvári gyára; Warvasovszki József, megyei pártbizottság munkatársa. Szakszervezeti Munkáért Oklevél kitüntetésben része­sült többek között: Baló Ist­vánná, Pákozd, szakmaközi bizottság; Balogh József, Pa­muttextilművek fehérvári gyára; Fejes László, SZMT, szakszervezeti iskola; Kódai Lászlóné, SZMT szakszerve­zeti iskola. Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott: Kindl Mária, SZMT technikai dolgozója. Véleménycsere A megyei pártbizottság ve­zetői tegnap a dunaújvárosi­árási pártbizottság vezetői­nek Listár Sándor első titkár­al és Mihálovics András tit­kárral tanácskoztak. A véle­­ménycserét Takács Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára vezette. A járásban fo­­gó pártmunka egy-egy fontos észterületéről elmondták ré­­eményüket és tapasztalatai­kat Boór Ferenc és Sudár­ván a megyei pártbizottság ttkárai, Závodi Imre, a me­gyei tanács elnöke, Balázs Miklós a megyei pártbizott­­ág osztályvezetője és Vára­­si László az MSZMP KB munka­társa. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a Magyar Nép­­köztársaság oktatási rendsze­réről szóló 1961. évi III. tör­vény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre jut­tatja, hogy a szakközépiskola a tanulóknak középfokú szak­­képesítést, illetőleg meghatáro­zott magasabb elméleti kép­zettséget igénylő szakmákban szakmunkásképesítést nyújt­son. Erre tekintettel az Elnö­ki Tanács úgy rendelkezett, hogy a szakközépiskolai tanu­lók — az eddigi érettségi vizs­ga helyett — a kettős képzési céllal összhangban lévő érett­ségiképesítő vizsgát tesznek, és a megszerzett szakmai ké­pesítést is tanúsító érettségi­képesítő bizonyítványt kap­nak. Az Elnöki Tanács módosí­totta a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet. A módosítás célja, a lakosság kiskereskedelmi ellátásának további javítása. Az Elnöki Tanács végül leg­felsőbb bírósági bírót válasz­tott. Továbbá bírákat men­tett fel és választott és egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) iváló cím a köszörűgépgyárnak növekedett az export A Szerszámgépipari Mű­­ek székesfehérvári Köszö­­rgépgyára 1981. évi gazdaság­i munkája alapján elnyerte Kiváló Gyár kitüntető cí­­met. A munka ünnepének tisz­­tetére rendezett munkás­­yűlésen Radács Ferenc, a Vár igazgatója mondott ün­­epi beszédet, majd szólt a aszörűgépgyár kollektívájá­­ak múlt évi munkasikerei­ 51. Termelési tervüket több­int 484 millió forintra tel­­sítették, 3,9 százalékkal elhaladva a tervezettet,­redménytervük pedig 96,m­illió forint volt. A gyárban múlt évben — a népgazda­­gi célokkal összhangban a tőkés árbevétel részaránya , exporton belül további 12­ázalékkal növekedett. 1980- ra export árbevételük 66,4 százaléka volt dollárelszá­molású, 1981-ben már 78,4 százaléka. A gyárban a hatékonyabb munkavégzés eredményeként a termelés ütemességének ja­vításával, az egy fizikai dol­gozóra jutó termelési érték 591 ezer forint, ami 4,7 szá­zalékkal több az 1980-ban el­értnél. Az ünnepségen a Kiváló Gyár kitüntetést,­­ valamint a SZIM gyárak közti újítási versenyben tavaly elért ered­ményekért az első helyezett­nek járó oklevelet Pásztory Lajos, a SZIM termelési igaz­gatója adta át a köszörűgép­gyár igazgatójának. Az ünnepi munkásgyűlés befejező részében kitünteté­seket, okleveleket vettek át a köszörűgépgyár­ munkában élenjáró szocialista brigádjai és dolgozói. V. Gy. ­ások pihenéséért - kiválóan ismét elnyerte a kiváló nőt a Velencei-tavi Kö­­s Költségvetési Üzem rél­­zes kollektívája. A VIB tkház tanácskozótermé­­n tegnap délután megren­­tett ünnepségen a kitünte­­tt átadó Soltész László­­k, az Építési és Város­­élesztési Minisztérium fő­­stály­vezetőjének elismerő iraiból kitűnt, hogy az em rövid egy esztendő itt 58 millió forintról 10i­llió forintra növelte felte­­ményét. A múlt évi jó inka emlékét őrzi a Velen­­i felépített járási úttörő­­sor, az Agárdon épülő két églakásos épület és az­tancsak Agárdon megkez­di új 150 férőhelyes óva­­építése. A kitüntetést átvevő Ma­gyar István üzemvezető egye­bek között arról beszélt, hogy az idei feladatok középpont­jában a fokozott környezet­­védelem és a környezeti tisz­taság megteremtése áll. A költségvetési üzem dolgozói­nak Lontay Gyula, a járási pártbizottság első titkára is kifejezte jókívánságait. Mészáros Kálmán kultikus brigádvezető és Práger Má­ria szb-titkár Kiváló Munká­ért kitüntetést kapott. Továb­bi 25 dolgozó Kiváló Dolgozó kitüntetést vehetett át. A teg­napi ünnepségen adták át a brigádkitüntetéseket, és ju­talmazták meg azt a 13 nyug­díjast, akik magas koruk el­lenére segítik az üzem mun­káját. s. b. Kiváló vállalat a SZÜV Kiváló Vállalat kitünte­tést kapott a Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Vállalat, amely tizenhat számítóközpont munkáját fogja össze. A 3 ezer fős kol­lektíva sikeréhez jelentős mértékben hozzájárultak a székesfehérvári számítóköz­pont dolgozói, akik 45-50 ügyfél számítástechnikai és ügyvitelszervezési megbí­zását elégítik ki a megyé­ben. Kitüntették a martonvásári szövetkezetet Ünnepi közgyűlésen talál­koztak tegnap délután a martonvásári ipari szövet­kezet tagjai, ahol Apró Já­nos, a szövetkezet elnöke köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd beszélt a kol­lektíva eredményes munká­járól. Tavalyi tevékenységüket Kiváló Szövetkezet kitünte­téssel ismerte el az Ipari Minisztérium és az OKISZ. A tanúsító oklevelet Antal János, az OKISZ főosztály­­vezetője nyújtotta át a szö­vetkezet elnökének. A dolgozók közül Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetést kapott Sánta Jánosné, betanított munkás és Ko­vács Sándor villanyszerelő, nyolcan pedig Kiváló Dol­gozó címet vehettek át. Átadták rendeltetésének Gárdonyban az új OTP-fiókot, amelynek rendeltetése a tókörnyék lakosságának és vendé­geinek takarékpénztári ellátása lesz. A fiók betéteket kezel, kölcsönöket nyújt, valutát vásárol és elad. A tegnap délután tartott kis házi ünnepségen dr. Villányi Miklós, a pénzügymi­niszter helyettese méltatta a VIB által szorgalmazott fiók fel­adatának jelenőségét és adta át az üzletet dr. Miklós Bélának, az OTP Fejér megyei Igazgatósága igazgatójának. Az ünnep­ségen részt vett Lontay Gyula, a járási pártbizottság első tit­kára, Teubel György, a megyei tanács elnökhelyettese 3. OLDAL Adatok az adóhatóságtól Akiket a vállalkozás füstje megcsapott Mostanság sokat és sokan beszélnek a különféle kisvál­lalkozásokról, a külső szem­lélőnek úgy tűnhet, lassan így vagy úgy mindenki ré­szese lehet valamilyen vállal­kozási formának, akkora en­nek az ügynek a füstje. Ideje­­ hát megvizsgálni, mekkora a lángja? A tanulságok szempontjá­ból az sem érdektelen, hogy kiknél keresnénk hiába kér­désünkre a választ, ezért gondolatban járjuk végig ezt a sort is. A magánvállalkozá­sok egy részénél ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerző­désre van szükség, de ahhoz, hogy ezeket az információkat egybegyűjtsük, a megye vala­mennyi ügyvédjét fel kellene keresnünk, s akkor is köny­­nyen elbotlanánk az ügyvédi titoktartás akadályán. Ugyan­csak­ szétszórtan találhatók meg az adatok a tanácsoknál. S nem csupán azért, mert já­rásoknál és városokban egy­aránt adnak ki hatósági en­gedélyt, hanem egy-egy ta­nácson belül is különféle osz­tályok foglalkoznak a szer­ződések jóváhagyásával s az alakuló munkaközösségek elő­re izgulnak, hogy a sors sze­szélye melyik osztályra veti őket; amíg az egyiken elég az erkölcsi és az iskolai bizo­nyítvány, a másikon köjül­engedélyt is kérnek. A me­gyei cégbíróságon ugyan együtt vannak az adatok, de nem minden formánál köte­lező a cégbejegyzés így ezek­ről nem tudnak felvilágosí­tást adni. A másik hátránya az itteni adatgyűjtésnek, hogy csak a papírok kerülnek a dossziékba, magukat a vállal­kozókat a bíróságon ismerik a legkevésbé. Az élet furcsa paradoxona, hogy az egyetlen hely, ahol a kisszövetkezetektől a leg­egyszerűbb polgári jogi társa­ságokig valamennyi kisvállal­kozási forma képviselője sze­mélyesen is megfordul, az a Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságának Fe­jér megyei Igazgatósága; más érdekvédelmi, tanácsadói szerv nem lévén az adóható­ság karolta fel leginkább és elsőként ezeket a vállalkozá­sokat. Csütörtök délutánonként, amikor a kereskedelmi és szolgáltatói osztály vezetője fogadóórát tart a kisvállalko­zások képviselőinek, Pálfy Zoltán kénytelen átköltözni osztályvezetői szobájából a tanácsterembe, hogy egyszer­re harmincan, ötvenen, oly­kor százan hallják az egyes kérdésekre adott válaszokat, mert még most is abban a stádiumban tart az, ügy, ami­kor minden érdekel minden­kit. Pedig — s ez derült ki ab­ból a beszélgetésből, amelyet az ellenőrzési főigazgatóság megyei igazgatójával, Zentai Loránddal és Pálfy Zoltán­nal­ folytattunk — ha Moldo­va kérdésével közelítünk a vállalkozási kedvhez, akkor megyénk lakosságának ezide­­ig még csupán minden ezre­dik tagját csapta meg a vál­lalkozás füstje, s ebben a 400 körüli számban már az ép­penséggel alakulófélben lévő vállalkozások tagjai is benne vannak. Az alapítások üteme jól igazodik a rendeletekben le­írt dátumokhoz. A rendeletek tavaly szeptemberben láttak napvilágot, többségük január elsejével nyitott új lehetősé­geket, s a korábbi polgári jo­gi társaságok számára kitün­tetett időpontként szerepelt bennük az április 30-a, amed­dig átalakulhatnak kedvezőbb adófizetésű gazdasági munka­közösségekké. Ennek megfe­lelően a múlt évben mindösz­­sze négy polgári jogi társaság alakult, alig egy tucat ember volt tehát, aki elébe sietett a január elsejének. Január— február az ügyvédeknél je­lentett forgalmat, kész szer­ződések az adóhatósághoz még nemigen futottak be. Február végén és márciusban megindult a magánvállalko­zások első nagyobb hulláma, s ez a forgalom megmaradt áprilisban is, de lassan túl­súlyba kerültek a vállalati kezdeményezések. Ha az április 27-i állapotot nézzük (naponta futnak­ be újabb alapítólevelek, társasá­­gi szerződések). Fejér megyé­ben jelenleg 5 polgári jogi társaság, 20 gazdasági mun­kaközösség, 15 vállalati gaz­dasági munkaközösség és 1 kisszövetkezet működik, s az ipari szolgáltatói szakcsoport kategóriában is van már egy átalány elszámolásos rend­szerben dolgozó kisvállalko­zás. Mivel ezek a számok há­rom és fél órás beszélgeté­sünk időtartama alatt sem voltak hajlandók „nyugton maradni” (befutott még egy vállalati gazdasági munkakö­zösség), a PM Ellenőrzési Fő­­igazgatóság megyei vezetőit egy kis futurológiára biztat­tam, és Pálfy Zoltán nyolc­vanban határozta meg a fél­év végére várható kisvállal­kozások számát. Azt is hozzá­tette, hogy most döntő több­ségben a vállalati gazdasági munkaközösségek következ­nek, a kezdeti aggodalmak mintha lassan eloszlanának, egyre többen ismerik fel a vállalati gazdasági munkakö­zösségekben rejlő előnyöket. Ezeket Zentai Loránd így fog­lalta össze: a vállalat meg­tartja piacát, megrendelőit, ha a vállalkozókedvet a szűk kapacitások feloldására irányítja; mentesül a túlóra­­pótlék minden negatív követ­kezménye alól; csökken a fluktuáció, érvényesül a dol­gozók közötti természetes ki­választódás, a munkások az alapfizetésükért is nagyobb kedvvel, jobban dolgoznak, ha ez a mércéje a gazdasági munkaközösségben való rész­vételi jognak. Érdekes a vállalati mun­kaközösségek alapításában élenjáró két vállalat, a Dunai Vasműnek és az Alba Regia Építőipari Vállalatnak egy­mással teljesen ellentétes, s önmagában mégis megalapo­zott stratégiája. A Vasmű vál­lalati gazdasági munkaközös­ségei csak a Dunai Vasműtől vállalhatnak megbízást, mun­kájuk a belső szűk kapacitá­sok feloldását segíti. Az ARÉV viszont teljesen szabad gazdálkodást enged munka­­közösségeinek­, a vállalatnak nem kell dolgozniuk, sőt a vállalat még munkát is keres számukra. Ennek az Alba Re­gia Építőipari Vállalat szem­szögéből ott jelentkezik a haszna, hogy egyedi munká­kat, amelyek a nagyvállalati rendszerben gazdaságtalanul lennének elvégezhetők, áten­gedhet rugalmasabb gazdál­kodású munkaközösségeinek. A magánvállalkozási for­mákban tevékenykedők­ közül — az adóhatóság vezetői sze­rint — túl sokan álltak rá szellemi, nagyobb részt szá­mítástechnikai munkavégzés­re (ez országos jelenség), s kevés azoknak a száma, akik­ ipari vagy háztartási hiány­cikkek gyártására szövetkez­tek. Jellemző, hogy az a Fe­jér megyei gazdasági munka­­közösség, amelyik darufüg­­gesztők gyártására rendezke­dett be, vagy azok, akik a gáztűzhelyekre való kávéfő­zőalátéteket gyártják, több évre előre el vannak látva megrendelésekkel, míg egyes szellemi tevékenységet folyta­tóknál lehet, hogy már az idén megkezdődik a feloszlá­­si, megszüntetési folyamat is. Szabályozókra nincs szükség: a piaci igények előbb-utóbb kialakítják ezen a területen is a megfelelő struktúrát. A vál­lalkozói kedv visszafogottsága talán ezzel is magyarázható: az értéktörvényt ezen a tere­pen semmi sem fékezi, meg­bukni is szabad, megbukni is lehet. v. J. A. Fogorvosi nagygyűlés Pénteken szakmai nagy­gyűlést tartottak megyénk fogorvosai Székesfehérvá­ron, a Technika Házában. A tanácskozáson , amelynek munkájában részt vett Tele­­kesné dr. Guóth Zita főor­vos, dr. Szabó Imre profesz­­szor, egyetemi tanár, a POTE Fogászati Klinika igazgatója, dr. Czeizel Endre egyetemi magántanár, az orvostudomá­nyok doktora, dr. Horváth László, a Központi Stoma­­tológiai Tanszék osztályve­zetője, a megye instruktora, Kapusi József megyei kórhá­zi főigazgató-helyettes vala­mint dr. Hoffer­­ György, Székesfehérvár városi főor­vosa is — dr. Támadi Lajos fehérvári városi szakfőorvos bevezetője nyomán dr. Raj­amon János megyei­ szakfel­ügyelő főorvos számolt be megyénk fogászati ellátásá­nak helyzetéről és feladatai­ról.

Next