Fejér Megyei Hírlap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. JÚNIUS 1. SZERDA Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára tegnap munkalátogatást tett szerkesztőségünkben. A Fejér megyei Hírlap újságíróinak szokásos havi fórumán beszélt azokról a lehetőségekről, amelyek a Központi Bizottság 1983 áprilisi határozata nyomán a sajtó dolgozói előtt állnak: a közélet első vonalában karoljanak fel és erősítsenek minden arra méltó kezdeményezést, bírálják úgy a hibákat, hogy közös ügyünk nyerjen belőle és legyenek kérlelhetetlenek az embertelenség megnyilvánulásaival szemben. A szerkesztőségi fórumon a megyei pártbizottság első titkára válaszolt az újságírók kérdéseire és észrevételeire Dunaújváros - június 20-21 KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Május 30-án, hétfőn ülésezett a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei Szervezetének elnöksége. A testületet dr. Szabó Ferenc elnök és Guáth Imre titkár tájékoztatta a június 20-án és 21-én Dunaújvárosban megrendezésre kerülő közgazdász vándorgyűlés programjáról, valamint az előkészítő munkákról. Az országos rendezvénynek valamivel több mint nyolcszáz résztvevője lesz, akik a 20-án reggel 9.30 órakor kezdődő plenáris ülés után —, amelynek a Dunai Vasmű művelődési terme ad otthont — hat szekcióban folytatják a munkát. A program szerint a vándorgyűlés a magyar gazdaságról, annak feladatairól, gondjairól és lehetőségeiről kap áttekintést, s a szekciüléseken már szakosított csoportosításban nyújtanak lehetőséget az elemzőmunkára, alkotó vitára. A vándorgyűlés sikeréhez nélkülözhetetlen „háttérmunkát”, a vendégek elszállásolásától az étkezésen át a részvétellel összefüggő pénzügyi tennivalókig, a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal és sok sok társadalmi munkatárs végzi. A rendezvénynek a Dunai Vasműn kívül otthont ad a Dunaújvárosi városi Tanács, a Műszaki Főiskola, valamint a Munkásművelődési Központ. A sajtómunkához a Dunaújvárosi Hírlap szerkesztősége nyújt segítséget. A rendezvény ideje alatt a Közgazdasági és Jogi Kiadó alkalmi könyvkiállítást és -vásárt vendez, a városi tanács épületében. A Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei szervezete a társszervekkel közösen gondoskodik a kétnapos rendezvény sikerének feltételeiről. bky - Az OSZB tárgyalt a Szakszervezeti oktatás Móron Az Ikarus móri gyárában befejeződött az 1982—83. évi szakszervezeti oktatás. A különböző oktatási formákon több mint háromszázan vettek részt. A felkészítés az elvárásoknak megfelelt, módszerei javultak, s ez nagyban hozzájárult a dolgozók felkészültségének fokozásához. A tömegpolitikai oktatás alapvető célja eredményeink bemutatása, az emberi munka szerepének hangsúlyozása, aktív cselekvésre való mozgósítás. A részt vevő 160 hallgató tájékoztatást kapott a gazdasági építőmunkáról, szűkebb környezetünk, a gyár feladatairól, a termelési, gazdálkodási tevékenységekről és a szakszervezeti mozgalomról. Figyelemre méltó, hogy a hallgatókat közvetlen környezeti problémáik foglalkoztatták leginkább. Aktívan reagáltak az ár-, bér- és életszínvonal kérdéseire. A SZOT-elnökség 1981. április 27-i határozata alapján folytatták a száz tisztségviselő választás utáni felkészítését. Egy-egy témakör tárgyalásába bevonták a gazdasági vezetőket is. A foglalkozásokat külső meghívott előadók tartották. A többi oktatási formával ellentétben a szakszervezeti bizalmiak felkészítése a nyári időszakban sem szünetel. Az oszk folyamatos tájékoztatót tart a szakszervezeti munkáról, a dolgozókat foglalkoztató kérdésekről. A korábbi gyakorlatnak megfelelően folytatódott a szocialista brigádvezetők oktatása. Ezen a tanfolyamon hatvanketten vettek részt, s idén először a versenyszervezők is. Megtárgyalták a brigádmozgalommal kapcsolatos feladatokat, a helyi kezdeményezéseket. Módszertani segítséget kaptak a közösségek irányításához, programok szervezéséhez. Sz. S. Gazdaság- és társadalompolitika Magyar -amerikai kapcsolatok Május 29—31. között Budapesten tárgyalásokat folytatott az Amerikai Nemzetközi Kutatási és Cseretanács (IREX) és az Amerikai Tudományos Társaságok Tanácsa (ACLS) küldöttsége. A tárgyalások eredményeként Allen Klaissof, az IREX igazgatója és Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója kedden aláírta a két intézmény következő két évre szóló együttműködési megállapodását, amely a többi között közös társadalomtudományikerekasztal-konferencia rendezését és tudományos kutatók kölcsönén fogadásának a korábbinál szélesebb körű lehetőségeit irányozza elő. Az amerikai küldöttséget fogadta Köpeczii Béla művelődési miniszter, és dr. Szentágotthai János, azMTA elnöke. vi n -■ Mesék a traktorról — Nahát! — csapja össze a kezeit kerekre nyílott szemmel. — Igen, én vagyok az a Nagy Jánosné, aki traktoristalány voltam. — Méghozzá velem együtt — teszi hozzá a férj. Aztán egyetlen pillanat alatt úgy repülünk át harminc esztendőt, mintha csak tegnap lett volna az a különös időszak, amikor a lányokat is traktorra ültették. — Sírva borultunk egymás nyakába az utcán egy régi traktoros ismerősömmel, mikor hírét vettük apécsi találkozónak — mondja az egykori traktoroslány. — Szívesen gondol vissza arra az időre? — Igen. Nagyon szívesen. És mesél. Kapkodva és kissé rendszertelenül, mintha mindent egyszerreakarna elmondani. Egymás szavába vágnak a férjével az emlékidézés nagy-nagy lázában. Emlékszel? Nem, az nem akkor volt.. . Tudod, amikor ránk fagyott a munkaruha . .. Vagy amikor a részeg postásttraktorral vittem haza ... Hát amikor a felcsúti határban szántottunk ... és amikor beszakadt a traktor kereke ... ? De hát hogyan vállalta ezt a szokatlan, nem éppen nőnek való munkát az etyeki fiatalasszony? — Nem is igazán etyekiek vagyunk mi a férjemmel. Heves megyéből jöttünk ide telepesként. Eleinte albérletiben laktunk és nemigen volt a magunkon lévő holmin kívül egyebünk. A férjem a gépállomáson kapott munkát, én pedig napjában kivittem neki ,az ételt. Egyre szívesebben jártam oda és érdeklődve nézegettem a munkát, meg a gépeket. Aztán egyszer csak elhatároztam, hogy én is traktoros leszek. Akkoribannem kerítettek nagy feneket ezeknek a dolgoknak. Meg sem igen lepődtek a kérésemen. Aztán egy hét alatt megtanították vele mindazt, amit alapfokon tudni kell egytraktorvezetőnek és máris bevetették a mélyvízbe. — Nem félt? — Akkoriban nem féltem én semmitől a világon. Boldog voltam. Előttem a határ, és rám bíztak egy gépet, amely nekem engedelmeskedett. — No nem mindig — teszihozzá őszintén. — Mert a kapcsolás azért nehezen ment... — Gyakran lefullasztottad a motort. Azt a borulást is annak köszönheted — mondja a férje. Nagyné, az egykori traktorisitaslány beismeri,hogy így történt, de szerencsés eset volt, csak a hátát ütötte megnagyon. Vitték volna az orvoshoz, de ilyen csekélységgel akkoriban nem törődtek az emberek. Sőt magtetézték keresetét 100 forint „éberségi” prémiummal, amiakkoriban szép summa volt. Aztán aztis bevallja, hogy valamitől mégiscsak félt. De nagyon. — A rókáktól. Jöttek a szántás nyomán egereket fogni, s az éjszakában félelmesen villogott, világított a szemük. Ez a vallomás a félelemről csöppet sem kisebbíti annak a fiatal nőnek a merészségét, vállalkozó kedvét, aki „kormos” traktorával rámerészkedettjóformán előképzettség és gyakorlat nélkül a veszélyesen dombos etyeki és környékbeli földekre. — Huszonegy éves voltam ... A váltótársa pedig a férje volt, ki azérttöbbnyire vállaltaaz éjszakai munkát, meg olykor ellátta a feleségéta nagyon szükséges gyakorlati tanácsokkal is. Most már nevetve emlékszik a borsókazalban töltött éjszakákra Háromrózsapusztán, hiszen olyan távolságról nem volt érdemes és nem is volt mivel hazamenni. — Reggelre agyönyörű új munkaruhán lyukakat rágtak az egerek, s az sem volt ritka, hogy élelemhez nem jutottunk távol a lakott helytől. Olyan éhesek voltunk már, hogy a madarak fészkét dézsmáltuk meg néhány tojásért. A faluban, illetve a gépállomáson többen is dolgoztak lányok traktorosként. Egyikük,másikuk mais Etyeken lakik. Elfeledték már vajon azokat az időket? Aligha. Legfeljebb ritkábban beszélnek róla, hiszen az élet és a realitás nemsokára leparancsolta őket az egészséget veszélyeztető masináról. De helytállásuk emlékezetes marad az utódok számára. — Mi traktorosok nagyon jól kerestünk. Sokszor nem is akartam elhinni, hogy enyém az a sok pénz, amithazaviszek. Traktoroskeresetünkből vettük meg azt a házat is — mondja. Egyszer még filmet is forgattak róluk. Az etyeki dombokról dübörögtek alá traktoraikkal a lányok, énekelve. De aztán a filmet mégsem mutatták be. Pedig egy szegény tehenet halálra éheztettek, hogy ott nyúljon el a faeke előtt a felvevőgép „szeme láttára” így érzékeltetvén a múlt és a jelen paraszti munkája köztikülönbséget. Aztán egyszer csak vége lett. Vége lett, mert a józan ész diktálta így. — Gyereket vártam már én is, mikor abbahagytam. Nem vállalhattam tovább a kockázatot. De tudok olyanról, akinek pufajkája elrejtette alakját és az utolsó pillanatiggépen ült... Nagy Jánosnéis más mesterség, foglalatosság után nézett. Könnyebb, „nőiesebb” munkát vállalt. A betegség mindketttőjüket korai nyugdíjba kényszerítette. * * * Néztem az arcát: szép sima, a tekintete tiszta fényes és messzenéző, tartása ma is egyenes, erőt sugárzó. Ez az asszony traiktolista volt . Balázs Katalin Újítómozgalom az Ikarusban Nehogy kedvüket veszítsék! Az újítómozgalom kezdeteit az Ikarus székesfehérvári gyárában az ötvenes évek elejére teszik. Akkor még nem tartoztak az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárhoz, a csatlakozásra 1963-ban került sor. Az újítási iroda vezetőjével, Horváth Tiborral az eltelt évekről, a mozgalom sikereiről és megtorpanásairól, a továbblépés lehetőségeiről beszélgettünk. Gátló tényezők — Érdekes megfigyelni, hogy a beadott újítások száma profilváltáskor, valamint egy-egy új típus gyártásának megkezdésekor és az azt követő időszakban szinte ugrásszerűen megnő — mondja Horváth Tibor. — A szériagyártás 1968-ban kezdődött, jelentősen emelkedett is az újítások száma. Négy évvel később, az új 200-as autóbuszcsalád gyártásának a megkezdése újabb „lökést” adott az újítómozgalomnak. Ez a kedvező helyzet négy— öt évig tartott, míg aztán 1978- ra visszaesett az újítókedv. Egy évvel ezt követően, 1979- ben az újabb változatok sorozatgyártásának megkezdésekor ismét fellendült a mozgalom, lényegesen emelkedett a benyújtott újítások száma. Most ismét kevesebb az újítás, és ez várható az elkövetkezendő években is. Mi ennek az oka? Ahogy beszélgetőpartnerem mondja, a beadott újítások számának csökkenése két alapvető okra vezethető vissza. Az egyik, hogy még nem jelent meg az új típus, a 200-as típuscsalád gyártmányait pedig úgymond teljesen „kivesézték” az újítók. A másik gátló tényező meg az, hogy az országos újítási rendelet igencsak megköti az újításokkal foglalkozók kezét. Magyarán a kritériumok túlzottan kötöttek, módosításra szorul maga az újítás fogalma is. A rendelet jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az ötleteket is elismerjék újításként, s nagyon mereven értelmezi a munkaköri kötelesség fogalmát. Kiváló újítók — eredményes újítások A gondok mellett azonban az eredmények is számottevőek. A múlt évben az újítások 11,5 millió forintos megtakarítást hoztak a székesfehérvári gyárban. A gazdasági eredmény alapján újítási díjként 301 ezer forintot fizettek ki az újítóknak. Ehhez jött még az eszmei díjként kifizetett 215 000 forint, illetve a különféle jutalmakra fordított 184 ezer forintos összeg. Ezenkívül még 200 ezer forintot fizettek ki találmányi díjként. A találmány, amely a gyártás során az autóbuszablakok behelyezését könnyíti meg, egyébként elég hosszú idő után kapott szabadalmat. Eredményes újítási tevékenységükért az elmúlt hetekben tizenketten vehették át a Kiváló Újító kitüntetés különböző fokozatait: arany fokozatot ketten, ezüstöt hárman és bronz fokozatot öten kaptak. Két újító Kiváló Feltaláló kitüntetést kapott. Polgár János, a műszaki ellenőrzési főosztály dolgozója külön is említésre méltó. Tizennyolc újítását vezették be, amelyek 1,7 millió forintos gazdasági eredményt hoztak. Az Ikarusban tavaly összesen 664-en újítottak, közülük 404 fizikai dolgozó. A nők és a fiatalok aránya is kedvezően alakult: 116 nő és 184 harminc éven aluli adott be újítást. Az újítási tevékenység jól illeszkedik a szocialista munkaverseny-mozgalomba. A legjobb propaganda — Ahogy az újítási grafikont nézzük, úgy érzékelhető, hogy az újításokat alapvetően a gyártmányok határozzák meg — fordulok Horváth Tibor felé. — Ez valóban így is volt, az úgynevezett konstrukciós újítások voltak a meghatározók. Nem véletlenül használom a múlt időt: a 200-as típuscsalád autóbuszai tízévesek már, a konstrukción már nem lehet semmit újítani, mint ahogyan szó is esett róla. Napjainkban a konstrukciós jellegű újításokat felváltották a gyártástervezéssel, a technológiával összefüggő újítások. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új típuscsalád megjelenését követően megint nem kerülhetnek majd előtérbe a gyártmányokkal kapcsolatos újítások. — Csúcspontok és mélypontok váltakoznak, de a görbe azért mindig felfelé megy. — így igaz. Az újítómozgalomra egyaránt a sikerek és a megtorpanások is jellemzőek. De egyet nem szabad feledni: folyamatosan, céltudatosan kell dolgozniuk az újítóknak, és akkor meg is lesz a munka eredménye. És itt beszélhetünk a pénzről is. Fölösleges elkendőzni, hogy a legjobb propaganda az, amikor egy-egy beadott és bevezetett újítás után a lehető legrövidebb időn belül kifizetik az érte járó összeget. Azért még nem megy minden gördülékenyen, sok helyütt szemléletváltozásra volna szükség. V. Varga József 3. OLDAL