Fejér Megyei Hírlap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
4. OLDAL Körzeti orvosi ügyelet (Szerda reggel 7 órától csütörtök reggel 7 óráig). Székesfehérvár környéke: 1. körzet (Enying, Mátyásdomb, Lepsény, Mezőszentgyörgy): Enying, a volt Szülőotthon épülete; 2. körzet (Polgárdi, Kisláng): dr. Éber Anikó Polgárdi, körzeti orvosi rendelő; 3. körzet (Martonvásár, Tordas, Baracska): dr. Cokrisz Sztavrosz Tordas, orvosi rendelő; 4. körzet (Agáré, Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Pázmánd, Pákozd, Vereb, Nadap, Sukoró, Pettend, Zichyújfalu, Dinynyés): dr. Czuppon Imre Velence, Fő út 2. Központi ügyelet: Székesfehérváron, az Engels Frigyes u. 7. szám alatt (földszint jobbra, telefon: Ills?) a következő községek részére: Csór, Iszkaszentgyörgy, Sárkeresztes, Moha, Szabadbattyán, Kőszárhegy, Urhida, Soponya, Csősz, Tác, Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasdladány, Jenő, Lovasberény, Zámoly, Pátka. Bicske környéke: 1. körzet (Bicske és környéke, Szár és Szárliget): Bicske, Kossuth tér rendelőintézet; 2. körzet (Csákvár, Vértesboglár, Vérteskozma, Gánt, Bodmér, Móricmajor, Kőhányás): dr. Wiesler Csákvár, Jókai u. 7/4; 3. körzet (Alcsútdoboz, Vál, Felcsút, Vértesacsa, Tabajd): dr. Milvius Vál, orvosi rendelő; 4. körzet (Etyek, Háromrózsa, Dávidmajor, Göbölpuszta): dr. Nagy János Etyek, orvosi rendelő. Sárbogárd környéke 1. körzet (Sárbogárd, Pusztaegres): Sárbogárd rendelőintézet; 2. körzet (Dég, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég, Igar, Mezőszilas; 3. körzet (Sárkeresztúr, Kálóz, Aba, Sárszentágota, Sárkeresztúr, orvosi rendelő; 4. körzet (Sárosd, Seregélyes, Szabadegyháza, Nagylók, Hantos): Sárosd, orvosi rendelő; 5. körzet (Cece, Alap, Alsószentiván, Vajta, Sáregres) , Cece, körzeti orvosi rendelő. Dunaújváros környéke Az alábbi községek részére összevont körzeti ügyelet Dunaújvárosban, a Vasmű út 10. szám alatt: Előszállás I—II., Nagykarácsony, Baracs I—II., Adony I—II., Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Nagyvenyim, Mezőfalva I—III., Rácalmás I., Kulcs II., Perkáta I—II., Pusztaszabolcs I—II., Ercsi I—III. és Ráckeresztúr: dr. Kaszap Erzsébet Ráckeresztúr, Petőfi u. 7. Mór város és vonzáskörzete (móri járás, kivéve Gánt), körzeti orvosi ügyelete Móron, a rendelőintézetben, tel.: Mór 41. Felnőtteknek Székesfehérváron, a Vorosilovgrád lakótelepi orvosi rendelőben, telefon: 11-456. Gyermekeknek Székesfehérváron, a Vorosilovgrád lakótelepi orvosi rendelőben, telefon: 11-021. Fogorvosi ügyelet az Engels Frigyes út 7. szám alatt, szerda reggel 7 órától csütörtök reggel 7 óráig. Dunaújváros Felnőtteknek és gyermekeknek a rendelőintézetben, Vasmű út 10. sz. alatt. Fogorvosi ügyelet az Építők útja 2. sz. alatt, szerda reggel 7 órától csütörtök reggel 7 óráig. Állatorvosi ügyelet A Fejér megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrzési Állomás értesíti az üzemeket és az állattartó lakosságot az állatorvosi ügyeleti szolgálat beosztásáról. Az ügyelet szerdán reggel 8 órától csütörtök reggel 8 óráig tart. Bicske környéke: 1. körzet (Alcsútdoboz, Bicske, Etyek, Szár, Vál, Vereb, Vértesacsa községek közigazgatási területe): dr. Berecz Botond Vál, Bem J. u. 4.; 2. körzet (Csákvár község közigazgatási területe, valamint Vérteskozma és Gánt községek): dr. Császár András Csákvár, Kisdobos u. 12.; 3. körzet (Móri járás közigazgatási területe, kivétel: Gánt és Vérteskozma): dr. Lévai Flórián Mór, Dózsa Gy. u. 2/a. Sárbogárd környéke: 1. körzet (Sárbogárd I—II.): dr. Bukovecz Tibor Sárbogárd, Csók I. u. 25/a.; 2. körzet (Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Mezőszilas): dr. Lauber János Cece, Tanácsköztársaság út; 3. körzet (Dég, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég, Pélpuszta): dr. Bónis Árpád, Lajoskomárom, Tanácsköztársaság u. 8.; 4. körzet (Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Nagylók, Hantos, Kálóz, Szabadegyháza): dr. Zelcsényi László Szabadegyháza, Kossuth u. 3. Székesfehérvár környéke: 1. körzet (Baracska, Gárdony, Gyúró, Kajászó, Kápolnásnyék, Martonvásár, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Velence) : dr. Berta Gyula Velence, Vihar u. 7., tel.: Könyék 95.; 2. körzet (Aba, Seregélyes): dr. Jánosi István Aba, Dózsa Gy. u. 95., tel.: Aba 1.; 3. körzet (Csór, Iszkaszentgyörgy, Lovasberény, Pákozd, Moha, Pátka, Sárkeresztes, Zámoly, Vereb): dr. Osztotics Ferenc Székesfehérvár, Németh Győző u. 3.; 4. körzet (Csősz, Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Urhida): dr. Poszmik Imre Polgárdi, Batthyány u. 99., tel.: Polgárdi 26.; 5. körzet (Enying, Kisláng, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy): dr. Kövecses Lajos Enying, Szabadság tér 5., tel.: Enying 126. Székesfehérvár: (A város közigazgatási területe): dr. Perényi István Székesfehérvár, Horvát I ltp. 3., tel.: Szivár 18-102. MOZIMŰSOR SZERDA Székesfehérvár — Köztársaság de. 10, du. 2, 4, 6, és este 8 órakor: Kincs, ami nincs (olasz, III. helyár!) Székesfehérvár — Petőfi du. 3 órakor: Gyilkosságok ok nélkül (szovjet, 14 éven felül!) du. 5 órakor: Csatár a pácban (francia, II. helyár, 14 éven felül!) este 7 órakor: Kincs, ami nincs (olasz, III. helyár!) Dunaújváros — Dózsa du. 4 órakor: Ólomidő (NSZK, Forradalmi ifjúsági napok bérlet) du. 6 órakor: Kisvárosi fojtogató (francia, II. helyár, 16 éven felül!) este 8 órakor: Újra szól a hatlövetű (amerikai, II. helyár!) Mór — Vörös Csillag du. 5 órakor: Felhőjáték (magyar, 14 éven felül!) este 7 órakor: Feketeszakáll szelleme (amerikai, III. helyár!) CSÜTÖRTÖK Székesfehérvár — Köztársaság du. 4 órakor: Boszorkányszombat (magyar—amerikai) du. 6 órakor: Gyertek el a névnapomra (magyar, 14 éven felül!) este 8 órakor: Bizonyítási eljárás (japán, II. helyár, 14 éven felül!) Székesfehérvár — Petőfi du. 3 és 5 órakor: Kispapák és nagypapák (szovjet, I. kat. helyár!) este 7 órakor: Hurrikán (amerikai, II. helyár, 14 éven felül!) Székesfehérvár — Barátság du. 6 órakor: Átkozottak, szeretlek benneteket (olasz, 16 éven felül, Kortárs filmklub bérlet) Dunaújváros — Dózsa du. 3 órakor: Szállást kérek (olasz, Középiskolás filmklub bérlet) du. 6 órakor: Kenguru (magyar) este 8 órakor: Forró vérű kísértet (olasz, III. helyár!) Mór — Vörös Csillag du. 5 órakor: Vészjelzés a tenger alól (szovjet) este 7 órakor: Forró vérű kísértet (olasz, III. helyár!) Gazdaság- és társadalompolitika A béke-barátság vonat utasa voltam Vendégként a Krímfélszigeten A Székesfehérvárról március 17-én indult béke-barátság vonat először vitte utasait a Fekete-tenger egyik gyöngyszemébe, Jaltába. Igaz, a természet még a tél jelenlétét igazolta, hiszen hótakaró, jégcsapok, itt-ott havazás kísérte utunkat. Mindnyájunk részére lenyűgöző látvány volt Kijevben az 1981-ben elkészült és átadott Nagy Honvédő Háború Múzeumának megtekintése. A kijevi koszorúzáson megyénk dolgozói nevében leróttuk kegyeletünket az elesett hősök emlékművénél. A békevonat 337 utasa különböző csoportokban egymással is ismerkedett, menet közben kitűnő hangulat alakult ki. Énekeltek, élményeket meséltek, ultipartikat rendeztek azon a hosszú úton, amely Kijevtől Szimferopolig tartott. Itt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság képviseletében ünnepélyesen fogadták népes küldöttségünket. A háromnapos jaltai tartózkodás legszebb látványai közé sorolható a fekete-tengeri panoráma, és a mediterrán éghajlatra jellemző legyezőpálmafák sora. Vendéglátóink jóvoltából láthattuk a festői hegyoldalban lévő Livádia-kastély, az emlékezetes krími találkozó színhelyét, a tárgyalótermeket. A botanikuskert világhírű ültetvényeit sem lehet soha elfelejteni. Ki ne ismerné hazánkban a Bahcsiszeráji szökőkút című táncjáték tartalmát, koreográfiáját. Viszont a szökőkutat Bahcsiszerájban megnézni, azóta is „könnyező” állapotban találni, külön fénypontját jelentette a látnivalóknak. A carrarai márványból egy olasz fogoly által készített szökőkút, a szerelmi emlékezés csodálatos szimbólumává vált. Ezt igazolta a márványtáblába vésett Puskin-vers, amire a költőt bahcsiszeráji tartózkodása ihlette. Arról szól, hogy soha nem szabad elhervadniuk a szökőkútban elhelyezett piros és sárga rózsáknak, amelyek a szeretet és a szomorúság jelképévé váltak. Nem volna teljes a legszebb élményekről szóló beszámolóm, ha nem említeném meg a búcsúestet, a magas színvonalú műsort. Ekkor szállodánk kristálytermében a jaltai művészek előadásában gyönyörködhettünk. Bár a tél még jelen volt, de a hosszú úton láthattuk a tavasz csalhatatlan jeleit is, a megmunkált, vagy megmunkálás alatt álló óriási kiterjedésű mezőgazdasági vetésterületeket. Miközben a Dnyepr hídján áthaladt vonatunk, ipartelepóriások tárultak elénk, ahol a gyárkémények füstje a termelést jelezte, amott pedig az erdőszélen a favágók, a zord tél után, a kitermelt farönköket szállították, talán már az új télre készülődve. Molnár Árpád A gyermekétkeztetés Fejér megyében Mi fő a fazékban? A kíváncsi kérdés ezúttal nem a háziasszonyok hétköznapi menüjét tudakolja, hanem a vendéglátóiparét. S akik fogyasztják azt, ami a fazékban fő, azok a gyerekek, diákok. A Fejér megyei Élelmiszerkereskedelmi és Vendéglátóipari Vállalat 1977 óta foglalkozik a gyermekétkeztetéssel. — Hány gyerek étkeztetéséről gondoskodnak ez idő tájt? — teszem fel a kérdést Molnár Albert kereskedelmi igazgatóhelyettesnek. — A megyében 4380 óvodás korú, 12 500 általános iskolás és 3290 középiskolás tanuló élelmezéséről gondoskodunk. A báziskonyháink maximálisan kihasználtak, s ha a jövőre megnyíló iskola is bekapcsolódik, ez a kapacitás nem is elegendő. — Elég gyakran éri kritika az iskolák, óvodák menüjét. Miért főznek olyat, amit sokan nem kedvelnek? — Mi előre, havonta tervezzük meg az étlapot orvos segédletével. Az elsődleges szempontunk a gyerekek tápanyagszükséglete, vagyis, hogy belekerüljön minden az ételbe, ami az adott korosztályban élettanilag fontos, s lehetőleg ne túlfűszerezve. Az így összeállított étrend nem mindig, sőt gyakran nem egyezik a gyerekek, a fiatalok ízlésével. Nem nagyon szeretik a főzeléket, annál inkább a kifőtt tésztát. Dehát nekünk az ízlésformálás is a feladatunk, a korszerű táplálkozás megszerettetése. A tejet, tejtermékeket például semmiképp sem hagyhatjuk ki az étrendből, pedig vannak gyerekek, akik ezt sem szeretik. A helyes étrend mellett gondot fordítunk az ételek mennyiségére és minőségére. A szállított ételek minőségét lehetne javítani, ha hőtárolós konténerekkel rendelkeznénk. Évek óta tervezzük beszerzését, de — miután több milliós beruházást jelentene — saját erőből a közeljövőben sem lesz rá mód. — Mennyiből kell „kihozni” egy-egy tízórait, ebédet? — Egy óvodai tízóraira 2 forint 17 fillér értékű nyersanyagot használhatunk fel, az ebédet 9 forint 72 fillérből állítjuk elő. Ebben az öszszegben benne van a sütemény, gyümölcs is. Nem könnyű ennyi pénzből gazdálkodni. — Mennyi ebből a nyereségük? — Mondok erre is egy példát: a 2 forint 17 filléres nyersanyagárú tízórait mi 2 forint 70 fillérért adjuk. A különbözetbe a munka számítható be. Nyereségünk ebből a tevékenységünkből nincs. Nem veszteséges, de nem is nyereséges. Az éves forgalmunk 467,3 millió forint, ebből körülbelül 80 millió a diákétkeztetés. Szíveslátás a vendéglátás? Ahogyan az untig hallott reklám mondja? Annak szánják, hogy mégsem mindig szívesen fogyasztják azt amit tálalnak, arról talán nemcsak a vendéglátó tehet. (babiczky) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP * 1984. ÁPRILIS 4. SZERDA Nem megítélni, hanem segíteni... Újságíró kollégám döbbenetesen rajzolta meg néhány héttel ezelőtt irodalmi hetilapunkban agyérelmeszesedésben szenvedő, elhunyt édesanyja utolsó esztendeit. Leírta mi mindent tett az egész család a szerencsétlen mamáért, s a többi között leírta azt is, amikor munkahelyén azon töprengett, nem lenne-e megoldás a mamának az elme-szociális otthon. Amikor ezt hangosan megemlítette, egy fiatal gépírónő megrótta: „Majd magát is oda teszi egyszer a fia ...” Miért döbbentettek meg ezek a sorok? Mert mind gyakrabban írunk azokról a felnőtt, de még jó munkabíró emberekről, akik nem törődnek megfelelően rászoruló öreg szüleikkel. A társadalmi közhangulat — szerencsére — mindinkább az ilyenek ellen fordul. De gyakran hamis a kép! Most elsősorban nem azokra az öregekre gondolok, akik annak idején mondjuk nem törődtek a gyermekükkel, meglehet az is, hogy állami gondozásba adták őket vagy csak egyszerűen otthon nem törődtek velük. Nem rájuk gondolok, és nem is írom le, hogy ők nem érdemlik meg a viszonttörődést, mert ez nemcsak „megérdemlés” kérdése. Legalább anyagilag törődni általában azzal is kell, aki „nem érdemli meg”, legfeljebb az érzelmeket nem szükséges hozzáhazudni. Ez lehetetlen is. Nem róluk van szó, és nem ők a többség. A többség, aki megérdemli a törődést, akinek a gyermeke felelősnek is érzi magát ezért, de az akadályok néha már-már leküzdhetetlennek látszanak. Ismerek olyan asszony, aki idős, beteg szüleinek ápolása miatt ment csak el nyugállományba, és fél évvel később a leggondosabb törődése ellenére egymás után eltemette édesanyját, majd édesapját is. ő még ma is friss, fiatalos, dolgozhatna, de begyakorlott munkahelyét természetesen más foglalta el, és így a dolog megfordíthatatlan. A lelkiismerete nyugodt, de nem találja otthon a helyét. Ismerek olyan családot is, akiknek módjukban áll gondozót fizetni öreg édesapjuk mellé, de nagyon nehezen találnak ilyen gondozót, s ha találnak is, az néhány hónap múlva lemond az állásról. A legnehezebb persze azokkal az idős emberekkel, akik szellemileg nem tiszták. És tragikus, hogy milyen sok ember éli élete utolsó esztendeit agyérelmeszesedéssel, szellemi leépüléssel úgy, hogy gyakran cselekedeteinek sem ura már. Egy-egy ilyen eset az egész család tragédiája, és még jó, ha vállalni tudják az együttélést, a gondozást. De gyakran nem tudják földrajzi távolságok, lakáskörülmények és egyebek miatt. És akkor jön a gondolat: elme-szociális otthon. Jártam ilyen otthonban egy nyugat-magyarországi falucskában. Nem írhatom le, hogy boldogok voltak az ott élők, mert volt közöttük boldog is, boldogtalan is, teljesen közömbös is. De éltek, tiszták voltak, ellátták őket nemcsak élelemmel, fűtött szobával és tiszta ruhával, de, akit lehetett, azt némi foglalatossággal is. Talán nem voltak boldogtalanabbak, mint otthon egész nap üres falak között, hiszen társak között voltak. Azt hiszem, ilyen esetben a család a boldogtalanabb, a hozzátartozók, akik valamiféle szégyennek érzik, a társadalom ítélete előtt titkolják, hol is van öreg szüléjük. Pedig az esetek többségében nincs okuk a szégyenkezésre. Nem megítélni, hanem segíteni kellene az ilyen családokat. Sárdi Mária