Fejér Megyei Hírlap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
ESKA MEDVEI hírlap , 1987. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT A gazdasági-társadalmi kibontakozás programja Mit terveznek a műszakiak? N Egy héttel ezelőtt ezeken a hasábokon vállalati igazgatók ismertették a párt Központi Bizottságának július ?.-i állásfoglalásával, a gazdaság élénkítésével kapcsolatos elképzeléseiket, véleményüket. Most három, vezető pozícióban dolgozó műszaki nyilatkozik a témáról. Valamennyien érintették a központi szabályozórendszer kívánatosnak ítélt változtatását, ám mondanivalójukban a fő hangsúlyt vállalatuk műszaki, fejlesztési, szerkezet-átalakítási terveire és lehetőségeire helyezték. Csatát nyert a 300-as busz — A jórészt saját fejlesztéssel és formatervvel kialakított, 300-as autóbuszcsalád a 90-es évek keresett járműve lesz — újságolta Gángó László, az Ikarus Székesfehérvári Gyárának műszaki főmérnöke. — A mintadarabok téli tesztelése jó eredménnyel zárult a Szovjetunióban és sikeres bemutatót tartottunk a moszkvai közlekedésivállalatok szakembereinek. Ez azért döntő eredmény, mert a szovjet fél eddig évente csaknem nyolcezer Ikarus-autóbuszt vásárolt. Hozzáteszem, más szocialista országban is kellő piaci érdeklődést tapasztalunk, vagyis beigazolódott, hogy a magasabb műszaki színvonalért és utaskényelemért hajlandó nagyobb árat fizetni a vevő. Az új járműcsalád augusztus közepén bemutatkozik Frankfurtban, a gépkocsi világkiállításon is. Úgy ítéljük meg, ez a szépvonalú és korszerű autóbusz jó értékesítési esélylyel jelenhet meg a tőkés piacon is. Különösen, hogy a sorozatgyártásig elkészül a legkényesebb igényt is kielégítő fényezőüzemünk és a műanyag karosszéria-elemeket az idén felépülő fehérvári, illetve kiskunhalasi poliészter gyárunk készíti. Ezek a beruházások a nagyobb piaci rugalmasságot, a minőségjavítást szolgálják, de jól tudjuk, hogy gyárunknak a nem elhanyagolható nagyságú kooperáció megbízhatóbbá formálásán is többet kell fáradoznia. Az Ikarus-autóbusz ugyanis nemcsak a saját, hanem szinte az egész magyar ipar műszaki színvonalát tükrözi és csaknem ötven részegységgyártó, alkatrész szállító partnerünkkel eredményesebben együttműködni kizárólag nagyobb érdekeltség teremtésével, közös fejlesztéssel tudunk. Például a 300-as autóbuszhoz jóval magasabb árat fizetünk az első ötven, az első száz részegységért, mint később az ezres sorozatért. Vagyis külön megfizetjük a fejlesztés költségeit, a kis sorozatnagyságot. A jó minőségű gyártásban dől el Clement Lajos, a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengermű gyáregységének műszaki vezetője ott kezdte, hogy a közelmúlt fejlesztése olyan technológiát, berendezéseket eredményezett, amelyekkel — nagy figyelemmel — első osztályú minőségű lemezt, illetve magasabb feldolgozottságú termékeket tudnak gyártani. Az igényes export piacokon csak kifogástalan minőségű, megbízhatóan csomagolt félgyártmányokkal és rugalmas vállalási határidőkkel tudunk versenyben maradni. Ennek érdekében a műszaki fejlesztéssel, a gyártmánykorszerűsítéssel egy évre sem állhatunk le, s dolgozóinktól is egyre céltudatosabb tevékenységet, nagyobb munkakultúrát követelünk. A baj csak az, hogy termelékeny berendezéseink jobb kihasználása a mennyiségi teljesítményösztönzést is megkívánja, s a „hajtás”, meg az év végi munkatorlódás olykor a minőség rovására megy. Nagy eredménynek tartom, hogy a német szabvány mellett képesek vagyunk a szigorúbb skandináv és amerikai szabvány tűréseinek teljesítésére. Hála annak, hogy korszerűsítettük a hengerállványok villamos hajtását és automatika vezérli a hengerlés fázisait, az úgynevezett szúrástervet. Ezt a fejlesztőmunkát kell folytatnunk, hogy világszínvonalú berendezéseink, japán hengerállvány, nyújtva-egyengető és hőkezelő kemencéink tovább bővüljenek a meleghenger és a hasítósor korszerűsítésével, okos célgépekkel és ellenőrző műszerekkel. Meg kell találjuk a módját a figyelmetlenségből, hanyagságból eredő minőségromlás, főként a felületi lemezhibák csökkentésének és a karbantartás hatékonyságát is emelnünk kell. Tarthatatlan, hogy a hengerműben az összes kieső idő — üzemzavar, anyaghiány, átállás — mértéke megközelíti a 25 százalékot, s ebben a nyomasztó tartalékalkatrészellátáson kívül a saját szervezetlenségünk is benne van. Az önálló külker-jog előnyei önálló export-import jogot kapott a magyar ipar egyik legnyereségesebb vállalata, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára. Ebben, a hatékonyabb, rugalmasabb értékesítés lehetőségében látja a gyorsabb innováció, műszaki fejlesztés esélyét Győri Imre, az MMG Bicskei Gázautomatika Gyár igazgatója. • Remélhetőleg megmarad az a szabályzás, hogy az exporttöbblet felét, valutában, az illető vállalat, technikai fejlesztésre használhatja fel, így a külkereskedelmi vállalatok kikapcsolásával jobban tudnánk gazdálkodni az importtal is. A mostani helyzetben ugyanis a nehézkes engedélyezési eljárás jelentős késedelmet és a túlbiztosítás folytán pazarlást okoz. Meggyőződésem, mint ahogy import alkatré-szekből mi is „bespájzolunk”, a magyar vállalatoknál legalább 1e—15 százalék elfekvő import anyag és alkatrész található. Ha pedig előre tudjuk a behozatal éves kontingensét, akkor a korszerű gépek és technológiák importja is felgyorsul. Mi például a jelenleg is igen korszerű precíziós öntödénk kapacitásbővítését, a minőségellenőrzés, a gyártáselőkészítés szigorítását tervezzük új berendezések és műszerek telepítésével, a gázkészülékek vonalán pedig megkezdjük a távfűtés hatékonyságát javító hőfokszabályzó gyártását a radiátorokhoz. A nagyvállalattal közös, illetve a saját fejlesztő tevékenységünk az önköltségcsökkentést, a műszaki színvonal emelésével egybekapcsolt kapacitásbővítést és a korszerű gyártmányok kifejlesztését szolgálja. Konstruktőreink, technológusaink nyitott szemmel járnak tőkés kooperációs partnereink üzemeiben is, sok hasznos feladatot kapnak s oldanak meg. Ilyenek például az importkiváltó új eljárások, a termelékenységet javító, energiatakarékos berendezések, célgépek tervezése, új anyagok, nemesített öntvények gyártása. Mindehhez az MMG pályázati rendszerében évi 400 ezer forint célprémium ösztönzi fiatal műszaki szakembereinket, akiknek egyébként — az elmúlt évek következetes bérpolitikájával — havi átlagjövedelmük 1500—2000 forinttal haladja meg a legjobb szakmunkások keresetét. Zsiday Csaba Gángó László Clement Lajos Győri Imre Targoncából tolókocsi Lépcsőjáró tolókocsi húszdarabos nullszériájának előállítását kezdték meg a Hévillnél, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat leányvállalatánál. Ebben az üzemben amerikai licenc alapján motoros targoncákat gyártanak, s az egyik targoncatípusból fejlesztették ki a nemcsak sík terepen, hanem lépcsőn való közlekedésre is használható, kézi meghajtású tolókocsit mozgáskorlátozottak részére. A prototípus kipróbálását a Mozgáskorlátozottak Budapesti Egyesülete vállalta, s az ennek alapján végrehajtott módosítások után kezdték meg a nullszéria gyártását. Az országban jelenleg mintegy 400 ezer mozgáskorlátozottat tartanak nyilván, s közülük a becslések szerint legalább húszezren jól tudnák hasznosítani a szerkezetet. A kézi meghajtású tolókocsi ára az előzetes kalkuláció alapján nyolc és fél ezer forint körül lesz. (MTI) Gazdaság- és társadalompolitika 1. Oldal Ülésezik a Tasson elnökséget Az első számú tsz-vezetők utánpótlása A Fejér Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége tegnap Székesfehérváron tanácskozott, Cserhalmi István személyzeti vezető előterjesztése alapján, az első számú vezetők káderutánpótlásáról. Nagy László Teszöv-elnök vezetésével lezajlott fórumon számos negatív jelenségre hívták fel a figyelmet. Az első helyen szerepel az anyagi és az erkölcsi elismerés hiányossága. A Fejér megyei tsz-elnökök alapbére, jövedelme is még csak most érte el az országos átlagot, de a szövetkezeti gazdaságok produktumaihoz mérten ez túl szerény „díjazásnak” számít. Számos hozzászóló, köztük Király Gyula martonvásári, Hetyei János adonyi, dr. Szalóki László pusztaszabolcsi, dr. Bálint János enyingi, Németh Sándor magyaralmási elnök részletesen foglalkozott azzal a körülménynyel, hogy az érvényes jogszabályok még mindig fékezik a kívánatos bérezést és javadalmazást. Ezzel magyarázható a rendkívüli fluktuáció, elsősorban a második vonalban, a főagronómusok, a főállattenyésztők és a főágazatvezetők körében. Fejér megyében öt éven belül kicserélődött a főagronómusok több mint 80, a főállattenyésztőknek pontosan a 02 százaléka. Az elnökségi tagok közül többen katasztrofálisnak mondották a kialakult helyzetet. Mire beletanulna és megismerné az adott főágazatvezető a területet, mire kibontakozhatna, a rossz anyagi viszonyokra való tekintettel továbbáll. Többségük más megyébe „szegődik”, ahol garantáltabb a magasabb jövedelem. A fiatal szakemberek hasonló meggondolásból váltanak. Nagyon kevés marad meg hivatástudatból, hivatásszeretetből. A fiatalok anyagi és kulturális igénye (a képzettségi szintnek megfelelő) kielégítésre vár és túl soká már nem halogatható Fejér megyében sem. Hasonlóak a kádergondok a közgazdasági szakmában. A főkönyvelőknek is igen jelentős hányada mozgásban van a megye szövetkezeteiben. Ezért kénytelenek a szövetkezeti vezetők megelégedni a szerényebb képességű emberek alkalmazási lehetőségével. Néhányan javasolták, hogy elő kellene szedni a régi bértáblázatot, a munkaegységes korszak bérpolitikáját, amikor (ha kisebb gazdasági egységben is, például a főagronómus az elnöki bérnek a 95, a főágazatvezetők a 85, a középfokú végzettségűek a 80 százalékát kapták. Ez utóbbiak ma már csak az elnöki alapbér 62 százalékát kapják. Nem is találnak egykettőre ezekbe a beosztásokba Fejér megyében (a káderutánpótlás folytonos szervezése és irányítása ellenére) megfelelő szakembert. A magyaralmász tsz másfél éve keresi a főállattenyésztője utódját, akit Fehérvárcsurgón elnöknek választottak. Alföldi és távolabbi tájak gazdaságaiból érkezett ajánlatok szerint az ígért bérért nem vállalják a munkát. De lényegesen jobbak a bérviszonyok e tekintetben az állami mezőgazdasági nagyüzemekben, Fejér megyében is. Dr. Sáray György, a TOT személyzeti vezetője, dr. Dudor István és mások is abban látják a kivezető utat, hogy az eddigieknél még alaposabban kell foglalkozni az emberekkel, nagyobb gondossággal, szakmai becsvágygyal kell törődni azzal a nemzedékkel, amelyik már dolgozik, illetve amelyik ezekben az években lép majd munkába. Peresztegi T. Ferenc A MÁV korszerűsíti a konténeres áruszállítást Az elkövetkező években a Magyar Államvasutak jelentős műszaki és technológiai fejlesztéssel tovább növeli a konténeres áruszállítás arányát. A szakemberek ősszel megkezdik a szolnoki konténerpályaudvar korszerűsítését, s folytatják a békéscsabai fejlesztést. A legforgalmasabb vasúti csomópontokat különleges darukkal, illetve nagy teherbírású rakodógépekkel szerelik fel. A MÁV két évtizedes munkával építette ki a konténeres áruszállítás országos vasúti hálózatát. Hazánkban már 3,2 körzeti állomáson teremtették meg a konténerek fogadásának, illetve továbbításának feltételeit, s ennek eredményeként az ország minden településére el lehet juttatni az árut konténerekben. Jelenleg a MÁV 4000 közepes és 3400 húsztornnás, nagy konténerrel rendelkezik. A szállítótartályokban tavaly több mint 2,5 millió tonna árut továbbítottak. Ez több ugyan az előző évinél, de a vasúti fuvarozásra feladott áruknak csupán a 2,5 százalékát teszi ki. A Magyar Államvasutak ebben a tervidőszakban 560 millió forintot költ a konténerállomások műszaki színvonalának javítására. Tovább folytatjuk a legnagyobb forgalmat lebonyolító gépi rakodóállomások, illetve terminálok kiépítését. A naponta több mint 100 konténert fogadó, illetve továbbító csomópontokon különleges darukat, illetve rakodógépeket helyeznek üzembe. A VIII. ötéves tervidőszakban a székesfehérvári, a győri és a kelenföldi terminált építik ki. A távlati tervekben szerepel a soroksári konténerpályaudvar korszerűsítése. Kelet-Európában valószínűleg ez lesz az első olyan gépi rakodóállomás, amely a vasúti és közúti fuvarozási formák minden változatának kezelésére alkalmas. Kongresszusi előkészületek Tanácskozott a Vöröskereszt megyei vezetősége Kongresszusra készül a Magyar Vöröskereszt. Az országos fórumot megelőzően területenként számbaveszik, elemzik az utóbbi fél évtized munkáját. A Vöröskereszt Fejér megyei vezetőségi Telekesné dr. Guóth Zita elnökletével tegnapi ülésén összegezte a VI. kongresszus óta végzett sokoldalú tevékenységet és javaslatokat fogadott el a további feladatokra. Nagy Ferencné, a Vöröskereszt megyei titkára a Vöröskereszt megyei szervezeteinek tevékenységéről készített jelentést. A Vöröskereszt megyei szerveinek, alapszervezeteinek egészségvédelmi munkáját az egészséges életmód népszerűsítése, a káros szen-vedélyek elleni küzdelem jellemezte. A halálozást döntően befolyásoló betegségek megelőzése érdekében folyamatosan mozgósítottak a szűrővizsgálatokra és közreműködtek a szűrés feltételeinek biztosításában is. Országosan is figyelmet érdemel a mezőgazdasági üzemek részére meghirdetett üzemegészségügyi és tisztasági versenymozgalom eredménye. Családvédelmi és szociális munkájukkal támogatták a népesedéspolitika törekvéseit, részt vállaltak a családgondozás növekvő társadalmi feladatainak megoldásában és a különböző okok miatt hátrányos helyzetben lévők támogatásában. 1985-től megszervezték az egészségileg károsodott gyermekek üdültetését. A cigánylakosság körében végzett munkájukban fő törekvés a helytelen módon élők fölvilágosítása volt. Családvédelmi munkájuk egyik fontos területe az alkoholizmus elleni küzdelem. Fejér megyében a véradómozgalom stabil társadalmi bázison nyugszik. Jók az eredmények a társadalmi elsősegélynyújtás oktatásában és szervezésében, a tanfolyamok tematikájában a balesetmegelőzésre fektettek nagyobb hangsúlyt. A tömegszervezet fontos feladata — a polgári védelem szervezetéhez kapcsolódva — a lakóterületi elsősegélynyújtó alegységek szervezése és képzése. zs. m. FOKHAGYMAFONOK. Nagy hagyománya van Bács-Kiskun megyében, Bátya községben a fokhagyma-termesztésnek. A házak falai ilyenkor megtelnek az igen értékes fűszernövény-füzérekkel. Felvételeink özvövári Fülöpné lakásán készültek, ahol családtagjaival együtt tisztítják, fonják a fokhagymát