Fejér Megyei Hírlap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
FEJÉR MEGYEI ( «)* | NAGYRA NŐJENEK A FÁK! ^ mtm\+ mm I « ■ W I ■ ■■■ |------------------------------——— 8 H ■ | lg (----------------------------------------\ ÁRCSÖKKENTÉS, SAJÁT ERŐFORRÁSBÓL | | | Péntek ■onttem iff Ifi pglqBEw JO& IES 1988. április 1. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK SUB ‘ XLIV. évfolyam ’ gggj| L'Jf,..,--yr | ■ H' | "H 78. szám HALÁLOS ÉLETJÁTÉKOK • Ára: 1,86 Ft V .................. M / l J A piacról élünk? Tőlem ne kérje ezentúl senki, hogy ingyen dolgozzak — fakad ki ingerülten ismerősöm, amikor valamely társadalmi munkaakció kerül szóba beszélgetésünk közben. — Megfizetem az adómat, érjék be azzal! Pénzt kell keressek a szabadidőmben is, épp eléggé magasak az árak, és hát mindnyájan a piacról élünk. Várja, meghökkenek majd indulatos szavain. S ő lepődik meg, mikor csöndesen annyit válaszolok: Igaza van, ez a magánügye. Ezt mindannyiunknak a saját lelkiismeretével kell elintéznie. Mentegetőzni kezd, hogy „nem úgy gondolta ", restetti is, hogy kiszaladt a száján, csak hát,sok a gond. Bizony, mondom, a legtöbbünknek sok a gondja. S általában azoknak sok, akik nem tartozunk avirilisták , a legtöbb adót fizető állampolgárok közé. Az is érthető, hogy az adófizetők ezentúl magabiztosabban kérik majd számon képviselőjüktől, választókerleti tanácstagjukra, miképp gazdálkodik az állam, a helyi tanács a közösség pénzével. Választópolgári joga, persze, mindegyiüknek megvolt eddig is a közpénzek sorsának figyelemmel kísérésére, csak épp nem érződött annyira, mint most, hogy a közpénz a mi pénzünk is. Igen, a dolgok most világosabban körvonalazódnak előttünk. Most már nehezebben mondjuk, „adjon a tanács” erre is, amarra is. Aggodalmas figyelemmel kísérjük, eléggé megfontoltan döntenek-e képviseletünkben az erre hivatott választott testületek, a legszükségesebbekre fordítják-e valóban a közpénzt? Amiképp az állami, avagy a munkahelyi közös vagyon pazarlása is egyre többünknek kezd fájni, s nem legyintünk rá, hogy „nem a mienket szórják". A közösségi felelősségtudatot tehát szerintem, nem gyöngítheti, ellenkezőleg: erősítenie kell ennek az új állampolgári szituációnak, amelyben élünk. És ennek az erősödő közösségi lelkiismeretnek oszlatnia kéne mindenütt az önzést, a rövidlátó elzárkózást saját személyes gondjaink közé. Mert a közösség ügyei iránt való érdeklődésünk híján a társadalom atomjaira hullna. Elvégre, ha senki nem „vesződne" közös gondjainkkal, az értünk, tagjaiért szervezett közösség ugyanúgy működésképtelenné válhat, mint egy akármi tökéletes, de megolajozatlanul előbbutóbb elakadó gépezet. Nem, ezt még egy olyan állam polgárai sem engedhetnék meg tartósan maguknak, akik, szerencséjükre, jobban élnek a piacról, pontosabban a világpiacról. Arról már nem is szólva, hogy nekünk, akiknek fontos és értékes a tudat, hogy közösségi társadalomban élünk, igazán illenék is rendelkeznünk ennyi demokráciaigénnyel, s ennyi erkölcsi tartással. Mekis János Ma tíz éve nyitott a Fehérvár Áruház Javította az ellátást, a vásárlás körülményeit Nagy várakozás után, és még nagyobb tömeg jelenlétében, ma tíz esztendeje, hogy megnyitotta kapuit a vásárlók előtt a Fehérvár Áruház. Talán véletlen egybeesés, de méltó a jubileumhoz, hogy éppen az évfordulóra való készülődés napjaiban számolt be az áruház „lakosságellátó tevékenységéről”, a munka továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról a megyei tanács végrehajtó bizottságának Halász János igazgató. Igazán eredményes tíz esztendőről adhatott számot. A megfogalmazás, hogy az áruház tevékenysége e tíz év alatt „dinamikusan fejlődött", jó néhány szám ismeretében szerénynek tűnhet. Az árbevétel majdnem megháromszorozódott, vagyis az első év 610 millió forintjáról 1,7 milliárd forintra nőtt. Volt olyan évük, amikor a forgalom több mint egynegyedével nőtt. Az eredmény növekedése látványos: az első teljes esztendőhöz, 1979-hez mérten tavaly huszonnyolcszoros volt a mérleg szerinti nyereségük. Megdolgoztak érte. Az igazgató tájékoztatója hangsúlyozta: a ruházati cikkek forgalmazásában elsődleges céljuk mindenkor a kereslethez jól igazodó választék megteremtése volt. Sajnos, nem mindig sikerült ezt maradéktalanul megvalósítani, de a hiánycikkek számát csökkentendő, főleg az import és a termelői kapcsolatok szélesítésére törekedtek. Időnként gondot jelentett a termékek minősége, de a fogyasztók érdekének védelmében vállalták a vitát, a konfliktust a szállítókkal. A szakma divatérzékenysége, a magánszektor térhódítása továbbra is rugalmas beszerzési politikát követel meg az áruháztól. Annak ellenére, hogy a forgalmon belül nőtt az iparcikkek aránya, ebben a szakmában volt leginkább ingadozó az ellátás. Az igen A jubileumi héten különböző akciókkal, programokkal kedveskedett vásárlóinak az áruház. Felvételünk a szerda délutáni „kóstolón” készült, ahol a Hungarovin alacsony alkoholtartalmú üdítő italaival ismerkedhettek a vásárlók Fotó: Fási László nyék változásához alkalmazkodva, a beszerzési források bővítésével, különböző akciókkal igyekeztek kielégíteni a keresletet. (Főleg a háztartási munkát megkönnyítő készülékek, a szabadidő hasznos eltöltését segítő, a magas színvonalú szórakoztatóipari, és a magánerős építkezéshez szükséges termékek, a mezőgazdasági kisgépek iránt nőtt meg a kereslet.) A rendszeresen megtartott különböző vásárok, az országos hatáskörű reklámakciók szép sikereket hoztak az áruháznak, és jelentős kedvezményekhez juttatták a vásárló-kát. Az igazgató tájékoztatójához fűzött kiegészítésben Tóth Károly, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője kiemelte: az áruház üzletpolitikája, áruforgalmi munkája javította a megyében az áruellátást és a vásárlás körülményeit. Évek óta a Fehérvár Áruház a megye áruforgalmából 6,5—7,5 százalékkal részesül. Székesfehérvár ellátásából 17—19 százalékkal. Sajnos, az áruforgalomban vállalt részaránya az utóbbi néhány évben visszaesett, ami azzal van összefüggésben, hogy más forgalmazók gyorsabban bővítették hálózatukat. (A megye bolti alapterületéből a Fehérvár Áruház aránya 5,5 százalékról 4,7 százalékra, Székesfehérváréból 17 százalékról 14,5 százalékra csökkent.) Az áruház fejlesztésének lehetőségei a szó valódi értelmében behatároltak. A vb osztályvezetőjének véleménye szerint indokolt az áruház 2-3 ezer négyzetméterrel történő bővítése. Bár az áruház növekvő nyereségéből a visszamaradó hányad csökken, a bővítésre évek óta készül. Terveik megvalósításához azonban a megyeszékhely vezetőinek megértése, segítsége is szükséges. A végrehajtó bizottság ülésén Kovács György, a Mészöv elnöke is kérte: a tanács támogassa az azonnali bővítést, aminek ellenében a szövetkezeti mozgalom később a Lenin városrészben kialakítandó „kereskedelmi központ” építésében is részt vesz. F) ÚJ VÍZVÉDELMI LABORATÓRIUM, a környezet, de különösen a vizek védelme érdekében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság központjában, Székesfehérváron létrehozták a dunántúli regionális laboratóriumot. Ez a laboratórium gyűjti össze a Dunántúlon lévő mintavételi helyek vizsgálati anyagát, és végzi el az ellenőrzését (Fotó: Rabáczy szilárd) I LEVÉLTÁR | LEVÉLTÁR Lesz még jobb év is... A megyei Tszker bizakodik Rész-igazgatótanácsi ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron a Tszker Székesfehérvári Területi Központja. A rendezvényen Varjas Gyula, a területi bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezután Zombori Antal, a Tszker igazgatóhelyettese beszélt a tsz-ek értékesítő, beszerző és szolgáltató, közös vállalatának tavalyi eredményeiről. Elmondta, hogy a közös vállalat 22 milliárdos összes forgalmából tavaly 468 millió forint volt a tiszta nyereség. Ez is bizonyítja, hogy a Tszker nem elsősorban a nagy forgalmazási jutalékra törekszik. A vállalat saját vagyona így is 23 százalékkal gyarapodott, elsősorban azért, mert a kereskedelmi bankokkal kölcsönösen előnyös üzleteket kötöttek. A területi központ igazgatója, Németh Károly, nem tudott ilyen sikeres évről számot adni. Ahogyan önkritikusan és jövőbe mutató terveik lényegét megfogalmazta: a székesfehérvári területi központ Fejér megye adottságait tekintve nincs azon a helyen, melyet működési lehetőségeinek legjobb kihasználása lehetővé tenne. Ennek érdekében javítottak a személyi feltételeken, és szorosabbra szeretnék fűzni kapcsolataikat az 53 partner termelőszövetkezettel. A területi központ szakági nyeresége hárommillió forint felett alakult, melyből 1 millió 650 ezer forintot osztottak vissza a tagszövetkezeteknek. Az idei terveket részletezve elmondta, hogy elsősorban továbbra is a hagyományos mezőgazdasági termékek forgalmazásával kívánnak foglalkozni, s a partneri kapcsolatok elmélyüléséből következően bíznak a forgalom növekedésében. Sokat várnak továbbá a létesítendő kereskedőház megalapításától, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerek tőkeállományának növelése. A fórum új területi bizottságot választott, melynek elnöke Szabó Dezső lovasberényi tsz-elnök lett, tagjainak pedig Wanderer Jánost, Balogh Györgyöt, Jakab Istvánt és dr. Bódizs Tamást választották. G. G. Úttörővezetők tanácskozása A művelődés rangját növelő kezdeményezések A Magyar Úttörők Szövetsége Fejér Megyei Elnöksége az idén is megszervezte az úttörővezetők éves felkészítését az 1988—89-es mozgalmi évre. A tegnapi tanácskozáson, melyet az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán tartottak. A megjelenteket Sajtos Katalin, a Magyar Úttörők Szövetsége Fejér megyei elnöke köszöntötte. Az egész napos programot Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottsága titkárának előadása nyitotta meg. A belpolitikai tájékoztatójában többek között szólt a megújulás, a kibontakozás fontosságáról, és arról, hogy a kormányprogram megvalósításáért a felelősség közös. A végrehajtásban a fiatalokkal foglalkozó pedagógusokra éppúgy számítanak, mint a kezük alatt növekvő, mindenre fogékony ifjúságra. Az 1987—88-as mozgalmi évet értékelte Sajtos Katalin megyei úttörőelnök. A nehezedő körülmények miatt a mozgalmi munka feltételei is romlottak. A pedagógusok közérzetét meghatározza, hogy úgy érzik, továbbra sem becsülik meg kellően munkájukat, megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben nem részesülnek. A megyei elnökség munkamódszerének, munkastílusának erősítésével javult a testületen belüli munka. A szakbizottságok tevékenysége, a rendezvények színvonala emelkedett, sok a jó kezdeményezés. A munkaprogram megfogalmazta, hogy továbbra is a gyerekek igényeire, érdeklődésére, alkotókedvére kívánnak építeni. Erősíteni akarják az érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. A MUSZ Fejér megyei elnöksége, a megyei és városi elnökséggel közösen, az úttörőcsapatoknak feladatként határozta meg, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a társadalmi és közéleti részvételre, az egészséges életmódra, a tanulóifjúság testi, lelki fejlődésére, a művelődés rangját növelő kezdeményezésekre, a társadalmilag hasznos munkára nevelésre. Az úttörővezetők ezután fórumon vettek részt, ahol Friss Péter, a MUSZ Országos Titkárságának titkára válaszolt az úttörőmozgalom időszerű kérdéseire. A délutáni programon az 1988—89-es mozgalmi év fő feladataival, a rendezvénykínálattal és a tervezés új rendjével ismerkedtek meg a résztvevők. A kibővített megyei szakbizottsági ülésen javaslatok hangzottak el a szakbizottsági munkatervek kialakítására. — Orbán —