Fejér Megyei Hírlap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
t. Környezetvédelmi okulás Nagyra nőjenek a fák! Az utóbbi években minden megyében sorra alakultak a természet- és környezetvédelmi központok. Székesfehérváron immáron második esztendeje működik a József Attila Gimnáziumon belül — az intézménytől függetlenül — a környezetvédelmi oktatási központ, vezetője Hári Ferencné, aki biológia-földrajz szakos megyei vezető szaktanácsadó, az Ybl Miklós Általános Iskola tanára. — A környezetvédelem igen összetett fogalom, jóval több fér bele, mint az, hogy ne szemeteljünk az utcán vagy ne engedjünk vegyszert a vizekbe. Nem kell legyőzni a természetet, hanem önmagunkat győzzük meg az elpusztítása ellen. Mi legfőképpen a közönyből szeretnénk fölrázni mindenkit. Már gyermekkorban szándékozunk egyfajta környezetvédelmi szemléletet kialakítani, abban bízva, hogy ezek a gyerekek felnőtt korukra is átmentik magukba az őket körülvevő világ féltését, óvását. S ettől elválaszthatatlan azgymásra való vigyázás is, hiszen az embernek a másik ember is a „környezete” — fogalmazza meg Hári Ferencné a környezetvédelmi oktatási központ alapelvét. E szervezet három szakkört működtet Székesfehérváron, s a megyében harminckét környezetvédelmi szakkör dolgozik igen gazdag programmal. A fehérvári szakkörök tagjai a város általános és középiskoláiból verbuválódnak. Ők hivatottak arra is, hogy saját iskoláikban elhintsék azt a magot, amelynek termése nyomán mindenütt kedvezően alakulhat a sokat emlegetett természet- és környezetvédelmi szemlélet. A TIT-tel és a Pedagógiai Intézettel közösen a környezetvédelmi oktatási központ gondoskodik a biológia és földrajz szakos tanárok ilyen irányú képzéséről. Ezeken a sikeres, igen népes hallgatóságú tanfolyamokon neves előadók tájékoztatnak elméleti kérdésekről, s számos víz- és levegőszennyezési vizsgálatot, mikroszkopizálást végeznek a laboratóriumi gyakorlatok során. A nyári környezetvédelmi táborban, Vajtán, s a kirándulásokon, amit terepgyakorlatnak neveznek, növény- és állathatározókkal, távcsővel, különféle vizsgálati eszközökkel és vegyszerekkel fölszerelkezve mennek a gyerekek, hogy az elméleti ismereteiket a gyakorlat egészíthesse ki. A közvetlen környezet megismerése után többnapos bakonyi kirándulás következik, a kisgyóni kulcsos házak szolgálnak ilyenkor szálláshelyül. Az országjárások mellett külföldi kirándulások tervét is dédelgetjük, de nagyon kevés a pénzünk. Igaz, bármelyik hivataltól kérünk segítséget, igen készségesek. Vállalatok szocialista brigádjai is támogatnak bennünket. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal adott mintegy százezer forintnyi kezdőtőkét a megalakuláskor a környezetvédelmi központnak, ebből kizárólag fölszerelési tárgyakat vehettek. A Fejér Megyei Tanács 80 ezer forintot fizet évente, az OKTH esetleg filmekkel, kazettákkal járul hozzá a munkájukhoz. A kiállításokon, madarakfák napja rendezésén kívül több területen megjelennek a környezetvédő gyerekek az őket vezető-irányító felnőttekkel együtt. Egy szép ötletet mutatunk be, amely talán apróságnak tűnik, de mindenképpen fémjelzi a nemes, ember- és természetbaráti szándékot. A fehérvári Ybl Általános Iskola búcsúzó nyolcadikosai ballagásukkor ültetnek osztályonként egy fát a városban. Nagyra nőjenek ezek a fák! — zsoltár — Környezetvédő diákok a József Attila Gimnáziumban (Fotó: RabáczySzilárd) Tanácskozás, üzemlátogatás a MAE szervezésében Az agrárértelmiség növekvő szerepe A szakosztályok titkárainak, az üzemi összekötőknek szervezett üzemlátogatással egybekötött tanácskozást tegnap délelőtt a Magyar Agrártudományi Egyesület Fejér megyei szervezete, a Fejér—Komárom Megyei Tejipari Vállalatnál. Brunner Tibor, a megyei szervezet elnöke köszöntötte a jelenlevőket és szólt a megye állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek múlt évi eredményeiről, kifejezve azt a reményt, hogy ezekben az egyesület termelési gazdálkodást segítő tevékenysége is benne van.Ezt követően Sárosi László, a MAB országos titkára tartott előadást az egyesület helyéről, szerepéről és a népgazdasági célok elérését szolgáló feladatokról. Hangsúlyozta: a stabilizációs és kibontakozási program mezőgazdasági feladatainak teljesítése csak az agrárértelmiség szerepének növekedésével lehetséges. Felhívta a figyelmet, hogy a termelésben, a gazdálkodásban meglévő, gyakran emlegetett különbségek szinte minden üzem esetében a „szellemi tőke” színvonalában mutatkozó különbségekre vezethetők vissza. A megyei szervezet időszerű feladatairól dr. Cseszneki István titkár adott tájékoztatást. Arra hívta fel a szakosztályok titkárai és az üzemi összekötők figyelmét, hogy olyan programokat szervezzenek, amelyek közvetlenül az üzemek termelési érdekeit szolgálják. A szakosztályok vállaljanak még nagyobb szerepet a jól dolgozó gazdaságok élenjáró tapasztalatainak megismertetésében, elterjesztésében. A tejipari vállalat tevékenységét dr. Bartha István igazgató mutatta be a tapasztalatcsere résztvevőinek. Ipari tevékenység a tsz-ekben Sárbogárd körzetében a termelőszövetkezetekben tavaly tovább bővültek az alaptevékenységen kívüli termelési formák. Tavaly több üzem kezdett új — döntően ipari — tevékenységbe, megvalósítva ezzel a ,,több lábon állást”. E munkából származó árbevétel 1986-hoz képest tizennégy százalékkal nőtt és meghaladta az 530 millió forintot. Megnőtt a saját termékelőállítás és a bérmunka nagysága, valamelyest javult a szolgáltatások köre. Gazdaság- és társadalompolitika Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tömegkommunikáció dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs és propaganda osztályának vezetője. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntette ki Rónai Mihály András írót, újságírót, a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével Bozó Lászlót, a Magyar Rádió igazgató-főrendezőjét. Az Április Negyedike Érdemrendet öten vehették át. Rózsa Ferenc-díjat kapott Aczél Endre a TV-Híradó főszerkesztője, Benedek István Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Bürger Lajos, a Kelet-Magyarország főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió Politikai Adások Főszerkesztőségének vezető szerkesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosztályának vezetője, R. Székely Julianna, az Új Tükör főmunkatársa és Ritter Aladár, az Esti Hírlap nyugalmazott újságírója. A Szocialista Újságírásért kitüntetést tízen vehették át, a Kiváló Munkáért kitüntetésben pedig kilencvennégyen részesültek. Ez utóbbi kitüntetésben részesült Kátay Antal, a Fejér Megyei Lapkiadó Vállalat nyugalmazott igazgatója és Zsiday Csaba, a Fejér Megyei Hírlap rovatvezetője. Visszaesett a gyermekruházat forgalma Árcsökkentés, saját erőforrásból A szülők ájuldoznak a kirakatok előtt,látván a gyermekruhák és cipők árát. Sokan arról kezdenek suttogni: a gyermekruházat árait vissza fogják állítani a régire. A szóbeszéd tisztázására felkerestünk több kereskedelmi vállalatot és áruházat, és arról érdeklődtünk: mi lesz az árakkal? Tesznek-e annak érdekében valamit, hogy a szülők olcsóbban vásárolhassák meg a nélkülözhetetlen, a gyermekek számára fontos holmit. Engedmény az árrésből A Fehérvár Áruház igazgatóhelyettese, Tóth László, a tényeket sorolja: „ Az köztudott, hogy az állami támogatást megvonták, 25 százalékos forgalmi adóval megterhelték és a kereskedelemnek felszámítható árrést csökkentették a gyermekruházatnál. Így aztán minden elképzelést felülmúló árak „jöttek ki”. A forgalom leállt, és ezt az áruházunk élénkíteni szeretné. A cipő- és divatosztályon akciót hirdettünk. Egy héten át, aki 200 forint felett vásárolt, az sorsjegyet kapott. A vásárlóink között ezer, kétezer és háromezer forintos vásárlási utalványt sorsoltunk ki. Amennyiben sikerül a feltételeket megteremteni, akkor az akciópolitikánkat változatlanul fenntartjuk. Az igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a magyar gyártóktól kedvezményes áron ezidáig nem tudtak beszerezni árut, viszont az áruházi cserék keretében olcsóbb gyermek alsónemű érkezett a lengyel, bolgár és csehszlovák partnerektől. Már eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, és további beszerzésekre is van kilátás. „Leírták” az árát A fehérvári Centrum Áruház igazgatója, Kálmán Gyula a gyermekruházatnál mutatkozó áraránytalanságokról beszélt: — Nézze, egy 34-es csizma ma drágább, mint a női méretű. A kis- és nagykamasz, valamint a bakfis ruházatnál is magasabb az ár, mint a női és férfi ruhaneműknél. Ezt az aránytalanságot szerettük volna a saját eredményességünk terhére megszüntetni. Csak megjegyzem, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság most fejezte be a vizsgálatot és megállapították: árképzésünk az előírásoknak megfelelő volt. A készleten lévő gyermekruházat egy részét, az árrésünk terhére több mint 280 ezer forint értékben „leírtuk”. Ez egyszeri alkalom volt. A készleteink beszerzésénél olyan nagykereskedelmi vállalatokat és gyártókat keresünk, akik az áraikat kedvezőbben alakítják ki, tehát ahol viszonylag elfogadhatók az árak. Az árucsere segíthet... A móri Vértes Áruház igazgatója, Herczeg István azt javasolta, hogy a kormányhoz fordultak a gyermekruházat árainak ügyében. A Belkereskedelmi Minisztérium januári leiratának megfelelően, a kamasz és bakfis ruházati árainak arányosítása a felnőtt árukhoz az áruházban megtörtént. Ez egyszeri alkalom volt és 25 ezer forintba „került". Ezen felül saját hatáskörben a készleten lévő csecsemőruházat áraiból 35 ezer forintos árengedményt adtunk. Az elkövetkezendő időben beszerzéseinknél az alacsonyabb árú cikkeket fogjuk csak megvásárolni. Jelentős az áruház szocialista árucseréje is. Négy ország (NDK, Csehszlovákia, Bulgária és Lengyelország) 10 vállalatánál arra törekszünk, hogy olcsó terméket adjanak el nekünk. A gyermekruházat forgalma nagyon megcsappant, ezért húsvétig a gyermekplédeket, otthonkákat és az esőkabátokat 20—30 százalékos árengedménnyel árusítjuk. További leértékelésre majd a szezonális ruházatnál lehet számítani. A szabályoknak megfelelően A székesfehérvári Korona Kereskedelmi Vállalatnál Sebestyén Zoltán igazgató a jelenlegi árakról a következőket mondta: — Az a véleményem, hogy a szociálpolitika nem vállalati kategória, a kormány feladata erről gondoskodni. Ennek ellenére a januári belkereskedelmi minisztériumi leirat alapján, saját érdekeltségi alapunk terhére, mi is végrehajtottuk az árkorrekciókat. Valóban szembetűnőek voltak a bakfis és a kamasz áruknál az aránytalanságok. A szezonvégi kínálatunkban 30—40 százalékos engedménnyel kínáltunk vevőinknek gyermekruházati cikket. A vállalatnál, a szabályozóknak megfelelően, az 1988. évi árképzési irányelveket helyesen alkalmazták, a kevesebb árrésből kell és lehet kedvezményeket adni a vásárlóknak. De ezt előtte meg is kell termelni. Az árak növekedése ellenére a kereskedelemnél maradó rész a tavalyinál kevesebb. Nagyon „megcsapolták” a nyereséget. — Vásárlóinknak azért tartogatunk egy jó hírt: április 1-jétől egyes bébibútorokat — csatlakozva a budapesti Domus Áruház bejelentéséhez — 15 százalékos árengedménnyel árusítják majd. Hol az arány? Nagy Sándorné, a dunaújvárosi Kék Duna Áruház igazgatója a következőképpen summázza a jelenlegi kereslet-kínálatot. — Az év első két hónapjában alaposan visszaesett a forgalom. Érdekességként megemlítem, hogy a 19—30- as méretű cipők egyszerűen nem fogynak. Kísérletezünk a forgalmunk élénkítésével. Erre jó alkalom lett volna a téli vásár, de a 40 százalékos árengedmény sem járt tényleges eredménnyel. A vállalat is alkalmazta az árarányosítást, de ez sem hozott sikert. A tavalyi felvásárlási láz után megtalálni az arányokat, ilyen magas árak mellett nem egyszerű., A korábbi készletet új áron értékesíteni nagyon nehéz. Az igazgató megállapítása szerint eddig nem találták meg azt a kölcsönösen megfogadható megoldást, ami a vevők érdekeit éppúgy szolgálják, mint a kereskedőkét. Orbán Zoltán Felvételeink a Korona Kereskedelmi Vállalat kirakatait mutatják, de ezek a képek készülhettek volna bárhol (Fotó: Nerotnyi Ágnes)