Fejér Megyei Hírlap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1988 MÁJUS 25. SZERDA Perkátai körkép Legfontosabb az óvoda­építés Hosszan kanyarog a 62-es út Perkátán; az embernek az az érzése támad, hogy egy utca az egész község. Pedig ez közel sem így van, csaknem huszonöt kilométer­nyire tehető a községi úthá­lózat. Nem rossz fekvésű település, mondogatják a helybeliek, s ebben igazuk van, hiszen mindössze húsz kilométernyire van Duna­újvárostól, harmincnyolcra a megyeszékhelytől. Négy­­ezernyolcvanan lakják ma Perkátát, az utóbbi években nem változott jelentősen a lakosság száma. Ezt örven­detes tényként tartják szá­mon a tanácsházán, hiszen a korábbi évtizedek városba áramlási tendenciája meg­szűnőben van. Új óvodát terveznek A községben sétálva jól láthatja az idegen is, min­den megvan ahhoz, hogy az emberek jól érezhessék ma­gukat lakóhelyükön. Vi­szonylag új, korszerű épü­letben tanulnak az általános iskolások, van bölcsőde, óvoda, idősek napköziottho­na, művelődési ház, könyv­tár, mozi. A Dunaszöv­őfész üzletei megfelelő kereske­delmi ellátást biztosítanak, az egészségügyi alapellátás is megfelelő. Radeczki György tanács­elnök is elégedett, ugyanak­kor részletesen vázolja a r­­egoldásra váró feladatokat, a­­ perkátai terveket. — Huszonnyolcmillió fo­rint­ból gazdálkodunk az idén, természetesen ennek jelentős hányadát a műkö­dési feltételek viszik el. Ki­terjedt úthálózatunk sok gondot okoz: köztudott, hogy Perkáta rendkívül szétszórt település. Ebben az eszten­dőben egymillió forintot költünk útfelújításra, vala­mint további utak szilárd burkolattal történő ellátásá­ra. Községünkből sokan jár­nak el dolgozni a közeli vá­rosok valamelyikébe, s jo­gos igényük, hogy az autó­buszok a faluközponton kí­vüli részekre is közlekedje­nek. Ez azonban lehetetlen, amíg az utakat ki nem épít­jük — mondja, miközben ki­terítjük a község térképét. Legnagyobb gondjuk egye­lőre az óvodaépítés, a régit már évekkel ezelőtt kinőtte a falu. Meg aztán az ódon épületben lévő gyermekin­tézmény ma már nemigen felel meg a kor követelmé­nyeinek, hiába toldozgatják­­foldozgatják évente. Húsz­millió forintra még a be­ruházás teljes értéke, s egye­lőre csak töredékével rendel­keznek. A község lakossága erre a célra szavazta meg a tehá-t is, ennek éves összege hatszázezer forint körül van. Szeretnének megyei támoga­tást kérni, hogy egy-két év múlva végre hozzáláthassa­nak a munkához. Megnőtt az építési kedv Ma már a fiatalok is szí­vesen maradnak szülőfalu­jukban, a gombamód szapo­rodó korszerű családi ottho­nok a fiatal házaspárok épí­tési kedvét bizonyítják. Ta­valy huszonhét családi ház építésére alkalmas telket parcellázott a nagyközségi tanács, valamennyi vízzel és villannyal ellátott. A tanács­elnök azt is elmondta, hogy egy idő óta, a városból is visszatelepülnek, a vissza­költözők leginkább kész csa­ládi házat vásárolnak. A másfél évtizeddel ezelőtt készült községi rendezési tervet ezekben a hetekben vizsgálja felül a megyei ter­vezőiroda. A legfőbb szem­pont, hogy a rendezési terv megfelelő lehetőséget te­remtsen új építési telkek ki­alakításához. Lesz-e „gázprogram”? A perkátaiak óvatosak, nem szőnek a valóságtól el­rugaszkodó terveket, ugyan­akkor megragadnak minden kínálkozó lehetőséget. Jelen­leg újabb rendkívüli lehető­ség kínálja magát: a gázve­zeték-építés. A következő esztendőben lejár a lakosság vízmű társulási részlete, le­hetne indítani a gázprogra­mot. A község határában húzódó magasnyomású gáz gerincvezeték igencsak csá­bítja a perkátaiakat. Kétség­telen, hogy csak társulási formában oldhatják meg ezt a feladatot, de életük kom­fortosabbá tételéért vállal­ják az évtizedekre szóló újabb részleteket. — virág!» — Perkáta központja a tanácsházával KERTÉSZMÉRNÖK-KÉPZÉS. Hazánkban a kertészképzés több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az eltelt idő alatt a képzés állandóan fejlődött. Korszerű előadótermek, műsze­rek állnak az oktatók, hallgatók rendelkezésére. Jelenleg az újsgyetem két szakán — termesztési, ipari — csaknem 800 hallgató sajátítja el ezt a­,­ ősi mesterséget Gazdaság- és társadalompolitika Félidő a birka­nyírásban Naponta már 150—200 kiskunsági juhászatban dolgoznak a birkanyírók, s éppen most, a szezon fél­­idejében kedvező fordula­tot vett a gyapjúértékesítés ügye. Eddig tartott ugyanis az „árháború”, amelynek oka az volt, hogy a 350 millió forintos állami tá­mogatás elvonása miatt a Gyapjú és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat csökkentette felvásárlási árát. A cég, hogy nyers­anyaghoz jusson, a hiányzó pénzt más forrásokból pó­tolja, s a különbözetét utó­lag a gazdaságoknak kifi­zeti. Minőségvezetés kísérlet a győri Rábatext­ben A hazai textiliparban el­sőként a Rábatext Győri Textilipari Vállalatnál kezd­ték meg az átfogó minőség­vezetési rendszer meghono­sítását. Ez lényegében egy újfajta gondolkodásmód ki­alakítását jelenti, amely mindenekelőtt a vezetőktől követel az eddigiektől elté­rő szemléletet: azt, hogy feltárják a vállalat gyenge­ségeit. Ezek felismerése nél­kül ugyanis lehetetlen a hi­baforrások felszámolása és előbbrelépés. A kísérleti módszer az egységek közötti együttműködés javítását szolgálja, a piaci érzékenysé­get erősíti a vállalatnál. Ar­ra ösztönöz, hogy már a ter­vezés során felismerjék, mi­lyen kifogásai lehetnek a termékkel szemben a vevő­nek. Az előzményekhez tarto­zik, hogy az Ipari Miniszté­rium egy ismert japán szak­tekintélyt, Shiba professzort kérte fel egy olyan elméleti­gyakorlati módszer kidolgo­zására, amely — a magyar körülményekre messzemenő tekintettel — képes lehet idehaza a magas minőségi követelmények kielégítésé­re. A japán professzor fiatal magyar szakemberek egy csoportjával munkálta ki a módszert, amely megnyerte a megrendelők tetszését, s a minisztérium pályázatot írt ki az alkalmazás jogának megszerzésére. A pályázatot a könnyűipari ágazatban a Rábatext nyerte el. A rendszer a minőség fo­galmát tágan értelmezi, amely nem pusztán egy-egy termék vagy technológiai fá­zis műszaki jellemzőit jelen­ti, hanem a kereskedelem­mel, a piaccal kezdődik és záródik, és a fejlesztést, a gyártást, az ellenőrzést is magában foglalja. 3. OLD­AL Táborok június 20-tól augusztus 12-ig Hol nyaralnak a fehérvári gyerekek! A gyerekek — az iskolába járók — nyári szünete jóval hosszabb, mint amire a szülők szabadságából futja. Sokak­nak gond, hol töltsék a család legfiatalabb tagjai a vakáció napjait. Szabad mozgás, levegő, a lehető legoldottabb, kötet­len programok — ez lenne az ideális, hiszen erre való a szünidő. A távoli nagymamánál, rokonoknál töltött időn kívül még mindig maradnak „üres” napok, hetek. A szervezett üdü­lésekre egyre többen tartanak igényt, s hogy mi kínálkozik a székesfehérvári gyerekeknek, arról a városi tanácson kap­tunk fölvilágosítást. A táborozási, nyaralási igényekkel, sajnos, szinte egyenes arányban nőnek a térítési díjak is. A tanács saját költségvetésén kívül az úgynevezett táborozási se­gélykeretből gazdálkodhat még, de ebből sem képesek csodákra. A megyei és a városi velencei táborba a tíznapos turnusra 500—504 forint a térítési díj. Ennyit kell a gyerekeknek fizetniük, a többit a tanács fedezi. A megyei szervezésű bodajki táborban naponta csak 26 forintot fizetnek. Nem tit­koltan a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek dolgát kívánják valamelyest megkönnyíteni. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy Bodajkra csak ezek a gyere­kek kerülnek! Mindenesetre szomorú látvány, mikor a kisiskolás egész nyáron nap­közis táborokban, üdülőhelye­ken tölti idejét, s szülei né­hány napot sem szakítanak rá. A gyermek- és ifjúság­­védelmi hálózat dolgozói föl­keresik azokat a tanulókat, akik az utcán, a téren, min­den felügyelet és elfogultság nélkül őgyelegnek a vaká­ció ideje alatt. Ha szüleik nem is gondoskodnak nyári élményekről, lehetővé teszik számukra egy-egy turnusra a táborozást. Szerencsére a legtöbben másként gondolkodnak, s a nyári üdülés az lesz a gye­rek életében, aminek lennie kell: élmények, barátságok, vidám percek, emlékek. A tanács táborain kívül maguk az iskolák is szerveznek ál­landó és vándortáborokat, s a vállalatok, üzemek is üdül­­tetnek. A színes, érdekes programokon kívül könyvtár, játékok, kirándulás várja az ifjú korosztályt. A városi ta­nács szervezésében mehetnek a gyerekek a velencei me­gyei és városi, a bodajki napközis, a vajtai üdülőtábo­rokba, illetve a városi bejá­ró napközibe. Június 20-tól augusztus 12-ig öt turnus­ban fogadják a gyerekeket, a turnusrend az egész me­gyében azonos időbeosztást követ. Ha valamennyi üdülé­si lehetőséget figyelembe ve­szünk, a székesfehérvári gyerekek mintegy egyharma­­da vesz részt szervezett üdü­lésben. A táborok állapota, a szálláshelyek, az étkezési, a tisztálkodási lehetőségek nem elégíthetnek ki külön­leges igényeket, de egy átla­gos állapotnak megfelelnek. Egyébként is romantikus le­het a kevésbé „civilizált" de természetesen az egészség­ügyi alapkövetelményeknek megfelelő körülmények kö­zött nyaralni. A szabad idő kellemes el­töltésén sokan fáradoznak. Bodajkon, a napközis tábor­ban például más-más profilú foglalkozások lesznek. Tur­nusonként tanítanak társas­táncot, működik majd szá­mítógépes, filmes, termé­szetjáró és környezetvédő szaktábor, illetve egészség­­védő tábor — ez utóbbi túl­súlyos gyermekeknek. A pedagógusok közül a középosztály adja az üdül­­tető nevelők derékhadát, nem túlzottan megfizetve. Ők szakma- és gyermek­szeretetből is vizsgáznak ilyenkor, hiszen a szabad idejük egy részét áldozzák föl. A városi bejáró napközis táborok június 20-tól augusz­tus 19-ig működnek naponta, időről időre más iskolákban. A nyári ellátást a kereseti igazolás alapján az évközi napközis ellátás díján térí­tik a szülők. Természetesen erről mindent az iskolában tudhatnak meg részletesen. "-U • U.u . •••••' ’■ A MAGÉV GÉP­ES VILLAMOSFORGÓGÉP SZAKÜZLET 1054 BUDAPEST, Báthory u. 3. Telefon: 115-619. Telex: 226-383. MŰSZAKI BECSLÉST TART 1988. május 26-án SZÉKESFEHÉRVÁRON. Megrendelésüket kérjük a hirdető címére. MAHÍR Magyar Hirdető Fejér Megyei Igazgatósága (8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, József A. u. 9.) megküldeni. Foglalkozunk: új és használt gépek, műszerek — eladásával, — közvetítésével. 246 955 g nk­ff/ KORONA-MŰÁRT MÁRKABOLT AJÁNLATA: Vendéglátósok figyelmébe: Grillsütő, 4 csirkés 10 800,— Grillsütő, 12 csirkés 28 600,— Gofri sütő 19 800,— Salamander sütő 17 600,— Vizelifőző 2 900,— Kenyérszeletelő gép 31 000,— K­étkaros kávéfőzőgép 41 000,— Rostos üdítő ital keverő és hűtő 43 900,— Lilla hűtővitrin 29 700,— Palacsintasütő gép 35 100,— KK—100 Robotgép 54 300,— MHFV—25 Fagylaltgép 214 000,— Most érkezett újdonság! Poliform üdítő ital keverő és adagoló 1 részes 11 600,— 2 részes 21 300,— Székesfehérvár, Fecskepart Kombinált olajszűrő előkészítő egység 1590,— Műanyag balkonláda 60,50 Ft Műpadló: 1,3 — 1,4 — 2 fm Csiszolópapírok,­­vásznak, azbeszt ,és gumiazbeszt lemezek, parafalemezek,­­szalagok, por- és balonnal oltó, készülékek. ..... feliratos zománctáblák. akf NYITVA: 7.30—16.30 Telefon: M-779. 9961

Next