Fejér Megyei Hírlap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
2. OLDAL Nemzetközi élet- Társadalompolitika Március 7-ére összehívták az MSZMP KB ülését (Folytatás az 1. oldalról) szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munkalátogatásáról. Megállapí A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztalatairól — mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkárával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével folytatott megbeszélésről, a találkozók hátteréről. Hangsúlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlovákiában és Jugoszláviában is kiegyensúlyozottan, eredményesen folyjék a szocializmus építése. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájékozódjanak a szomszédos országbeli vezetők, a közvélemény arról, hogy mi történik hazánkban. A tapasztalatok szerint a meglátogatott államokban jól ismerik a magyarországi folyamatokat, s politikai, gazdasági reformunkkal kapcsolatban nem fejeztek ki aggodalmat, fenntartást. Tény azonban — tette hozzá —, hogy mindkét helyütt megfogalmazódtak kérdések. A látogatások célja és értelme az volt, hogy e kérdésekre, kérdőjelekre választ kapjanak, az esetleges félreértések eloszlódjanak. A Politikai Bizottság véleménye szerint a prágai tárgyalás eredményesen segítette a CSKP és az MSZMP, illetve Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság közötti nagyon jó hangulatú, problémáktól mentes politikai együttműködés fejlesztését, hozzájárult a bizalom légkörének és a megértés szellemének erősítéséhez is. Játta, hogy az MSZMP főtikárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27-én tartott határmenti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. Előmozdította azt, hogy ne csak szavakban vetődjenek fel, hanem tettekben is napirendre kerüljenek a gazdasági együttműködés új lehetőségei, új impulzust adva ahhoz, hogy a vállalatok, az érdekelt cégek megtalálják egymást, s újabb eszközökkel fejlesszék az együttműködést. A Jugoszláviában folytatott megbeszélésről szólva kiemelte: hozzájárult egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. A találkozón is kitűnt: a jugoszláv vezetés elszántan folytatja reformpolitikáját. Megállapodás született arról, hogy azok a vezetők, kollégák találkoznak elsősorban egymással, akiknek együttműködése hozzájárul a kapcsolatok eredményességéhez. A magyar küldöttség vezetője nagyra értékelte Jugoszlávia nemzetiségi politikáját, azt, ahogyan az ott élő magyarsággal törődnek. Kölcsönösen megállapították, hogy a nemzetiségi kisebbségek kulturált kezelését mindkét országban napirenden tartják. A két pártvezető megbízta a pártok szakértő csoportjait, hogy a kapcsolattartásban kialakult tapasztalatokat cseréljék ki, s dokumentumban jelöljék meg azokat az utakat, amelyeken tovább kívánnak haloni. Ez előkészítését jelenti egy későbbi nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó nyilatkozat elfogadásának. Thürmer Gyula végül megemlítette: Csehszlovákiában és Jugoszláviában egyaránt azt tapasztalta a főtitkár és kísérete: az ott élő magyarság irányában készség van arra, hogy a problémáikat korszerűen, humánusan megoldják, elősegítsék, támogassák nemzeti arculatuk megőrzését, kulturális fejlődésük biztosítását, művészeti értékeik ápolását. Kimmel Emil a Politikai Bizottság előtt szereplő napirendekről tájékoztatva elmondta: Szabadság, igazságosság, szolidaritás címen lát napvilágot a rövid távú akcióterv, amely kifejezi a párt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdésekről, szándékát a tennivalókról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szembenéz a múlttal, vállalja a jelent, s kézzel fogható közelségbe hozza egy demokratikus szocializmus megteremtésének lehetőségét, egyúttal hitelesen bizonyítja, hogy ez a párt minden megegyezésre kész és képes, s egy, az egész nemzethez szóló programot fogalmaz meg, tesz javaslatként a Központi Bizottság asztalára, amely a végrehajtás és a végrehajthatóság igényével is számol. Az akcióterv a következő kongresszusig terjedő időszak politikai vezérfonalát alakítja ki, egyes elemei azonban túlmutatnak azon.. Tartalmikérdéseire rátérve kifejtette: a párt vállalja a magyar progressziót azonosságot vállal a reformeszmékkel, ugyanakkor a munkásmozgalom két meghatározó irányzatát, a szocialista demokráciát és a reformkommunista mozgalom szellemiségét is felvállalja. Javaslatként hangzott el az ülésen, hogy az MSZMP vallja magáénak az életszínvonalcsökkenés megállításának konkrét programját. Szükséges a rend és a reform viszonyának tisztázása is a terv részeként. Ki kell munkálni az oktatás programját, ezen belül a tehetséggondozás kézzel fogható, konkrét megoldásait is. Mindezekről a Központi Bizottság jövő heti ülésén a nyilvánosság előtt tárgyal majd. A néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztéséről szóló jelentés leszögezte: a koncepció a katonai egyhülés eddigi eredményeiből indult ki, s ennek további folytatódásával számol. A vitában is elhangzott: indokolt, hogy a Magyar Néphadsereg védelmi jellege erősödjön. Eddigi fejlődését, jelenlegi helyzetét az jellemzi, hogy fejlesztése az ország anyagi lehetőségeinek megfelelően, a szövetségi követelményekkel összhangban ment végbe, s megfelel hazánk politikai, ■katonai céljainak. A testület minden helyzetben képes volt a rá háruló feladatok ellátására — hangsúlyozta a helyettes szóvivő, hozzátéve: a Politikai Bizottság javasolta, hogy a Központi Bizottság a jelentés figyelembe vételével fogalmazza meg a párt katonapolitikáját. A határőrizet hosszú távú tennivalóival összefüggésben a PB megállapította: a határőrség kiemelkedő eredménnyel és példásan látta el feladatait. A határőrök — különösen az elmúlt esztendőiben — emberfeletti munkát végeztek, különösen a nyugati végeken: több mint 62 millió útlevelet kezeltek, s 18 milliónál több jármű haladt át határainkon. Eközben hazánk biztonságát, az állam határredéjét is szavatolni kellett. Mivel hazánk külkapcsolatában jelentős változások következtek be, nőtt az idegenforgalom, a világútlevél új helyzetet teremtett, tarthatatlanná vált, hogy a határőrizeti korlátozások a korábbi gyakorlatnak megfelelően fennmaradjanak. Ezért a testület javasolta, hogy 1991-ig fokozatosan szűnjék meg a nyugati és déli határainkon a nyomsáv és az elektromos jelzőrendszer. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is: nem mindegy, milyen kép alakul ki hazánkról az ide érkezőkben, illetve milyen körülmények között távozik rövidebb-hosszabb túrára a magyar állampolgár. Ennek komfortját is meg kell teremteni a határállomásokon: szakszerűbb, kulturáltabb határátkelőhely-rendszert kell kialakítani Foglalkozott a testület egyebek között a párt új folyóiratának koncepciójával. A március 1-jével induló Új Fórum főszerkesztőjéivé Szerdahelyi Istvánt nevezte ki, s feladatául jelölte meg, hogy politikai orgánumként képviselje az MSZMP céljait. Az elképzelések szerint — az elméleti műhelyként működő Társadalmi Szemle testvérlapjaként — higgadt, nyílt és elvszerű vitafórum lesz, amely segíti a párton belüli vitakérdések tisztázását, a konszenzus megteremtését, a döntések előkészítését. A Politikai Bizottság március 15-e megünneplésével kapcsolatban javaslatot terjeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem vonhatja kétségbe — jelentette ki Kimmel Emil, majd megállapította: a pirosbetűs ünnep- és munkaszüneti tap mindannyiunk számára igen mély érzelmeket felkavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kívánja megfogalmazni saját felhívását, s csalatkozni — a KB- ülést követően — a Hazafias Népfront február 13-i kiáltványához. Személyi javaslatok is szerepeltek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Népszabadság főszerkesztőhelyettesi beosztásával bízták meg Karcagi Lászlót — a lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét —, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő-helyettest, aki egy újonnan induló lap főszerkesztője lesz. Ezenkívül, a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusának átalakításával összefüggő személyi ügyekben is döntött a testület. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: Bős—Nagymaros kérdése politikai értelemben " merült fel a magyar—csehszlovák magas szintű találkozón. A két pártvezető kölcsönös tájékoztatást adott az utóbbi időszak eseményeiről, az építkezés körül kialakult hangulatról, a tiltakozó hullámról, valamint mindennek nemzetközi fogadtatásáról. A megbeszélés a két ország parlamenti testülete döntésének szellemében folytatódott. Az MSZMP és a fegyveres testületek viszonyáról érdeklődő felvetésre Thürmer Gyula elmondta: a párt a jelenlegi helyzetben azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fegyveres testületek, a belügyi szervek ne legyenek a pártok közötti viták tárgyai. Kötelességének tekinti, hogy teljes tekintélyével elősegítse az e testületekben dolgozók munkájához szükséges maximális erkölcsi, politikai és anyagi feltételeinek megteremtését. Ezért lépnek fel az ellen, hogy a hadsereget és a belügyi szerveket támadás érje, megkérdőjelezzék szükségességüket a mai magyar társadalomban. A főtitkár tanácsadója szólt arról is, a Központi Bizottságnak nincs olyan szerve, amely beavatkozhatna a fegyveres testületek közvetlen irányításába. Grósz Károly vezetésével állandó bizottság működik, amely javaslatokat terjeszt — egyéb témák mellett — a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben a KB, illetve a Politikai Bizottság elé. (MTI) Tájékoztató a PB üléséről BEJÉR MEGYEI HÍRLAP , '569. MÁRCIUS 1. SZERDA A világkiállítás terheit ne a lakosság fizesse (Folytatás az 1. oldalról) születik erről, akkor az méginkább elősegíti ezt a folyamatot. A szövetkezetek számára is egyértelműen lehetővé kell tenni az átalakulást társaságokká, bár ennek kifejezett ösztönzése nem célja a kormánynak — mondta. A szövetkezetekre vonatkozó alapelveket célszerű az átalakulási és a szövetkezeti törvényben egyaránt rögzíteni. Dudla József az ipari bizottság titkára szerint szükség van egy olyan katalizátorra, amely elősegíti a jelenlegi monolitikus állami tulajdoni szerkezet vegyes tulajdonrendszerrel való felváltását. A reális lehetőségekből induljunk ki, s csak arra vállalkozzunk amit meg is tudunk valósítani anélkül hogy az országban még nagyobb feszültségek keletkeznének — mondta több képviselő is a Budapest—Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztató kapcsán. Somogyi László, a világkiállítás üdveinek koordinátora a rendezvény kapcsán felmerülő kiadásokat összességéiben 140 milliárd forintban jelölte meg. Ebből körülbelül 40 milliárdot tesz ki az az öszszeg ami költségvetési döntést igényel. Somogyi László szerint az idegenforgalom bevételei a világkiállítás ideje alatt elérhetik az 1 milliárd dollárt, s további hasznot jelentenének mindazok a létesítmények, utak, infrastrukturális fejlesztések, amelyek a rendezvényhez kapcsolódóan készülnének el. Mindez nem nyugtatta meg a képviselőket teljes mértékben. Sasvári József szerint ebben a kérdésben a politikai vezetés már megint előre szaladt, a társadalom egyetértése nélkül vállalt félhivatalos kötelezettséget. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye), Tollár József (Zala megye), Nyerges Károly (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Juratovics Aladár (Csongrád megye) garanciákat kértek a kormánytól arra vonatkozóan hogy a világkiállítással összefüggő kiadások terheit különféle áremelések, elvonások formájában nem hárítják majd át a lakosságra, a vállalatokra. A bizottság végezetül is nem foglalt állást a tájékoztatóval kapcsolatban, abban mordtak hogy javaslataikat, kételyeiket az Országgyűlés márciusi plenáris ülésén terjesztik elő. (MTI) Tanácsülés Dunaújvárosban Nincs helyük a buszoknak Nem sikerült megyei tanácstagot választani a dunaújvárosi tanács kedd délelőtti ülésén (egyik jelölt sem kapta meg a szükséges menynyiségi szavazatot), ezért a nyugdíjazás miatt megüresedett hely betöltését némi vita után a márciusi tanácsülésre halasztotta a testület. Csakúgy, mint a társadalmi munka szervezéséről, értékeléséről szóló tájékoztatót, az idei akciókról ugyanis még folynak a népfront és az ingatlankezelő egyeztetései. Nem halasztották el ugyan a téma megtárgyalását, mégis későbbre maradt a döntés (mint az elmúlt évtizedekben annyiszor ...) a város buszpályaudvarának végleges helyéről. A Pentele városrészbe tervezett új városközpontban az általános rendezési terv készítésekor megjelöltek egy területet e célra — itt azonban a VÁTI tervezői környezetvédelmi okokból nem javasolják elhelyezni. A tanácstagok hosszú vita után azonban úgy döntöttek, hogy (a jelenlegi buszpályaudvar mellett) ne csak a vasútállomás előtti teret, hanem az új városközpontban lévő területet is vegyék figyelembe a tervezők, a Dózsa II. városrész szomszédságában lévő térrel együtt a részletesebb vizsgálatoknál ... A városi népi ellenőrzési bizottság beszámolóját is meghallgatták a tanácstagok, a NEB idei ellenőrzési tervével együtt. A jelentés szerint (utoljára 1987-ben számoltak be a népi ellenőrök) az elmúlt két évben jelentősen romlott a lakosság közhangulata, érzékenyebbek az emberek, nehezebben viselik a jogszabályba esetleg nem ütköző, de a mindennapi étiá okát sértő jelenségeket. Két év alatt huszonkét téma vizsgálatában vettek részt, ezek többsége helyi kezdeményezés volt. A tapasztalatok: árdrágítás, minőségi reklamációk, vámárunyilatkozat hiánya, alkatrészhiány, kontárkodás. Erre az évre nyolc téma vizsgálatát tervezték előre (bejelentések nyomán ez még szaporodhat), például megvizsgálják a hulladékok kezelését, elhelyezését, az iskolai testnevelés helyzetét, a középfokú oktatás feltételeit, vagy az ifjúság társadalmi beilleszkedésének helyi zavarait. P. J. Heves kirohanás hazánk ellen Román felszólalás Genfben •Heves kirohanást intézett Magyarország ellen és idilli képet festett a romániai állapotokról kedden Románia küldötte az ENSZ emberi jogok bizottságának genfi ülésén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hétfői felszólalására válaszolva Gheorghe Dolga nagykövet „irredenta célok követésével” vádolta Magyarországot ,amely — szerinte — a Habsburg-birodalom idejére viszszanyúló régi politikát követve „viszályt igyekszik szítani a népek között” és megpróbálja elterelni a magyar nép figyelmét a súlyos és bonyolul belső problémákról. „A romániai valóság eltorzítása, rágalmak és valótlanságok terjesztése helyett Magyarország küldöttének inkább a magyarországi román kisebbség megsemmisítésére irányuló politikával, a magyar reakciós körök románellenes cselekedeteivel kellett volna foglalkoznia” — jelentette ki a nagykövet. Ezzel szemben Romániában a gazdasági és a politikai irányítás „mélységesen demokratikus alapokon nyugszik” és az állampolgárok teljesen egyenlő jogokat élveznek, nemzetisége miatt senkit sem különböztetnek meg hátrányosan — mondotta Gheorghe Dolgu majd azt bizonygatta, hogy országa kész a párbeszédre és az együttműködésre minden jóhiszemű partnerrel, de „mint eddig, ezután sem tűr el belügyeibe való beavatkozást senkitől”. Az AFP francia hírügynökség szerint az emberi jogi bizottságban az a benyomás alakult ki, hogyRománia mindinkább elszigetelődik a nemzetközi fórumon. Bár a Szovjetunió még nem foglalt állást két szövetségesének példa nélkül álló nyilvános vitájában — írta az AFP— hírek terjedtek el arról, hogy Bulgária is csatlakozni kíván a svéd kezdeményezéshez, amely különmegbízott kinevezését szorgalmazza a romániai jogsértések kivizsgálására.