Fejér Megyei Hírlap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
Békés forradalmak A kortársaknak a forradalmak eseményei, az utókornak a tanulságai a fontosak. A honfoglalás óta újra és újra felszínre bukkanó magyar sorskérdés: a nemzet képes-e felzárkózni Európához, vagy elmaradása szakadássá szélesedik-e? 1848. március 15-én a Petőfi által vezetett ifjúság, a tömegek élére állva, a kérdést kiállássá formálta. Buda-Pest lázadása bázist biztosított a pozsonyi diéta, Kossuth politikája számára. A pesti forradalom politikai vezető erőre talált az országgyűlési küzdelmekben megedződött és érett politikusokban. Így, együtt válhatott vértelen forradalommá, a kor magyar politikai életét az európai progresszió csúcsára emelő eseménnyé a pesti március. m. Ezért vált napjainkban ismét ünneppé ez a nap. A ma politikusai, az ország meghatározó politikai befolyásával bíró MSZMP számára világos, hogy a társadalmi, gazdasági haladáshoz való felzárkózás, a nagy kérdés ismét megfogalmazódott. Egyértelművé vált, hogy a gazdaság számára kedvező mozgásformákat jelentő politikai reformok élére kell állnia és ehhez a nép támogatását meg kell szereznie. Vértelen forradalmat akarunk ismét — alkotmányos, törvényes szabályozással —, a népakaratot fölséggé emelő változást. Sőt még vértelenebbet, mint az 1848-as, mert adott az esély rá, hogy folytatása, végkifejlete se legyen romboló, véres. Mert hogyan is adhatnánk rosszabb választ a kor kihívásaira — a gazdasági visszaesésre, a szociális feszültségekre, az erkölcsi válságra —, mint rombolással, veszekedéssel, verekedéssel. Mai ünnepünk lehetőség arra, hogy forradalmaink céljai megvalósítása mellett hitet tegyünk. Ma nem fenyeget bennünket külső veszély. De fenyeget a belső békétlenség és széthúzás veszélye. Jó volna most már tanulni a nagy sorsfordulók — 1948— 49, 1918—19, 1945, 1948, 1956. — tapasztalataiból, megvalósítani a nemzetért tényleg aggódók álmát. Azt a forradalmat, amely nem falja fel fiait, s amelyet fiai, unokái, dédunokái is magukénak vallanak. Penk Márton Kabáczy Szilárd felvétele Munkásgyűlés a vasműben Nem terveznek létszámcsökkentést Munkásgyűlés volt tegnap délután a Dunai Vasműben. Dr. Szabó Ferenc vezérigazgató adott tájékoztatót a vállalat helyzetéről, a társadalmi, gazdasági változások hatásairól, és méltatta nemzeti ünnepünk, március 15-e jelentőségét. A nagyvállalat tavaly 3,6 ■milliárd forinttal növelte termelési értékét 1,5 millió tonna acélt, és mintegy 1 millió tonna nyersvasat gyártottak. A nyereség meghaladta az egymilliárd forintot. A dolgozók átlagkeresete 25 százalékkal emelkedett. Hasonló növelést szeretnének elérni az idén is, és ezért a vállalat számít minden dolgozójára. Alaptalanok azok a híresztelések, hogy 8 ezerre csökkentik a vállalat létszámát — hangsúlyozta a vezérigazgató. Az idei célok elérését nehezíti, hogy átépítés miatt négy hónapig nélkülözni kell az egyik nagyolvasztót. Ezt készletezéssel ellensúlyozzák majd. 1989-ben 1,6—1,8 milliárd forint nyereséget akarnak elérni. A tőkésexportot jelentős mértékben fokozzák. A vállalat likviditási gondjait az okozza, hogy számlájára egy sor vállalat a mai napig nem utalta át a leszállított termékek ellenértékét. Ezért a Dunai Vasmű sem fog a jövőben termékeket szállítani ezeknek a vállalatoknak. A Dunai Vasmű „kintlevősége” jelenleg egymilliárd forint. Az újra és újra felbukkanó híreszteléseket cáfolva szólt a vezérigazgató arról, hogy a vasmű 1958. óta nyereséges. Felépítési költségét 1968-ra fizette vissza, és azóta is minden évben hozzájárult az állami költségvetés bevételeihez, tavaly négymilliárd forinttal. A vasmű pontosan fizeti hiteleinek esedékes törlesztési részleteit 1988-ban 1 milliárd 160 millió forintot. A párt és társadalmi szervezetek megváltozó szerepéről szólva emelte ki dr. Szabó Ferenc, hogy a vállalatnál működő pártszervezetek tisztségviselői a jövőben társadalmi munkában fognak tevékenykednii. S. M. I HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Felhő és napsütés Várható időjárás az ország területén ma estig: eleinte még derült idő lesz, majd nyugat felől újabb felhősödés kezdődik, legfeljebb egy-egy kisebb eső fordulhat elő. Reggel elszórtan ködfoltok képződnek. Főként a Dunántúlon gyakran viharos lesz az északnyugati szél. Ma megélénkülő déli, délnyugati szél várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9, 14 fok között alakul. (MTI) Közzéteszik az adatokat Fejleszteni vagy fenntartani? A Dunaújvárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap délutáni ülésén mutatta be dr. Varga Lajos tanácselnök azt a nemzetközi díjat, amelyet a közelmúltban vett át Barcelonában a város nevében egy texasi szervezettől Dunaújváros testvérvárosi kapcsolatainak elismeréséül. Érdekes módon már a vb-ülésnek ebben a szakaszában is szó esett a későbbi fő napirendről, a költségvetésről, mivel az elnök megemlítette: egy régi tervük kivitelezésében nagy segítséget nyújtott egyik testvérvárosuk, Coventry, amelynek tanácsa Dunaújvárosnak is küldött költségvetési beszámolójából egy példányt, példát mutatva az egyszerű összeállításra. A vb-n megtárgyalt anyag szerint a dunaújvárosi tanács egységes pénzalapjának 1989. évi bevételei, a tervek szerint, 1 milliárd 520 millió 391 ezer forintot tesznek majd ki. Ugyanannyit, mint a kiadások. Művelődésre, oktatásra és sportra együttesen 492 millió 673 ezer forintot szánnak, az egészségügyre 380 milliót, szociális célra 26,5 milliót terveztek. A végrehajtó bizottság tagjai, köztük a városfejlesztési, üzemeltetési, illetve a pénzügyi ellenőrzési bizottságok vezetői is megpendítették azt a lehetőséget, hogy változtatni kellene a költségvetés arányain. A jelenlegi előterjesztés elsősorban a fejlesztésre koncentrál, kevesebb jut a fenntartásra, karbantartásra, felújításra. A legnagyobb gondok a Pentele városrészben jelentkeznek, amelynek lakói hosszabb idő óta sérelmezik, hogy ugyanannak a városnak a polgáraiként sokkal kevesebbet kapnak a tanácstól, akár útról, akár közműellátásról, kereskedelemről van szó, de még a kábeltelevízió adásaiból is kimaradnak. A felszólalások figyelembevételével, a március 28-án megrendezendő tanácsülésig elkészítik annak az ütemtervnek a vázlatát, amelyben megjelölik, milyen közművesítések, mikorra és hol készülnek el Pentelén. A tanácsülésig egyébként a helyi sajtóban közzéteszik a tavalyi költségvetési elszámolást, új, közérthető felsorolásban P. J. L. A nemzet történelmének korszakos jelentőségű eseményére, az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve ünnepi ülést tartott szerdán a Magyar Országgyűlés. A törvényhozó testület emlékező-tisztelgő ülésén a képviselők, a kormány elnöke és tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői mellett részt vettek a politikai,a társadalmi élet vezető személyiségei, a diplomáciai képviseletek vezetői, neves közéleti személyiségek és a nemrégiben megalakult szervezetek képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, valamint az Országgyűlés tisztségviselői. A Himnusz hangjait követően a Magyar Országgyűlés nevében Jakab Róbertné alelnök köszöntötte a részvevőket. Ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. 1848. március 15-én, immár 141 évvel ezelőtt a magyarság történetének újabb drámai fordulójához érkezett. Egyenlőtlen harcra kényszerült a szabadságért, a független, önálló Magyarország megteremtéséért, a magát túlélt feudális viszonyok felszámolásáért, a megkésve, de nálunk is napirendre került polgári demokratikus átalakulás győzelemre segítéséért. Népünk emlékezete 141 éve őrzi március idusának emlékét. Múltunknak olyan kora volt e forradalom, amely egyszerre ígérte az akkori Európa fejlettebb részéhez való felzárkózást és függetlenséget. Hősies kísérlet volt a „magyar átok”, a „mi mindenben elkésünk”sors megfordítására. 1948—49. a ma élő nemzedékek osztatlan öröksége — mutatott rá. Tükörként, emelik maguk elé, és abban népünk legszebb legbecsültebb arcvonásait látják: ott(Folytatás a 3. oldalon.) Az Országgyűlés ünnepi ülése 1848 kiapadhatatlan erőforrás Március 29-re összehívták a Központi Bizottságot Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Március 14-én, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület áttekintette a politikai pártok alapításáról, az alkománybíróság felállításáról, valamint a közigazgatási bíráskodás bevezetéséről készített előterjesztéseket. A javaslatok zömét elfogadta a további munka alapjául. Felkérte az előterjesztőket, hogy a vitában elhangzottak figyelembevételével rövid időn belül készítsék el az állásfoglalás tervezetét. A Politikai Bizottság megvitatta Magyarország világgazdasági nyitásáról és KGST-kapcsolataink gyökeres megújításáról szóló előterjesztést. Egyetért azzal, hogy a magyar gazdaságpolitika középpontjába a világgazdasági nyitást kell helyezni. Ez csak a gazdaság liberaliziálása és a külgazdasági fordulat révén érhető el. A nyitás feltétele továbbá a kemény, igényes belföldi versenypiac kiépítése. Elengedhetetlen KGST-kapcsolataink újrafogalmazása is, mindenekelőtt a magyar— Szovjet gazdasági kapcsolatok gyökeres megújítása. Szovjet partnereinkkel — az érdekek kölcsönös figyelembevételével — erről haladéktalanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pártoktatás 1989—1990. évi feladatait. A testület alapvetőnek tartja, hogy — igazodva az átmeneti helyzethez — a pártoktatás tartalma és szervezeti keretei megváltozzanak. A pártoktatás középpontjában a következő időszakban a „Mire törekszik az MSZMP?” cselekvési program áll. A pártmozgalom vezetői képzésének a korábbinál jóval nagyobb mértékben szükséges kielégítenie a társadalmi igényeket. A Politikai Bizottság megvitatta a KISZ XII. kongresszusa előkészítésének legfontosabb politikai feladatait. Az előkészületekről szóló tájékoztatót a Központi Bizottság soros ülése elé tér(Folytatás a 2. oldalon) A március 15-i rendezvénysorozat kezdeteként, az ünnep előestéjén, megemlékezést tartottak Székesfehérváron, a Pelikán udvar Petőfi-emléktáblájánál. A Teleki Blanka Gimnázium énekkarának műsora, valamint szavalatok után Warvasovszky Tihamér, a városi tanács elnökhelyettese mondott köszöntőt, majd a város lakossága nevében koszorút helyezett el az emléktáblán