Fejér Megyei Hírlap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
fejér megyei hírlap , 1989. június 1. csütörtök Választásra készülve döntő a tartalmi munka (Folytatás az első oldalról)len tehát, hogy egyesek ilyen jellegű érveket is hangoztatnak. Véleménye szerint a megyei irányítás leggyengébb pontja a testületi munka, feltétlenül végrehajtandó feladat tehát az átalakítás. A kérdés csak az, hogy mikor. Vajon a párton belül lehet-e olyan érdek, ami most a múltunkkal és szervezeti ügyeinkkel való foglalkozást sürgeti. Biztos, hogy ilyen érdek ha van is, kívülről került be a pártba. Több hozzászóló úgy vélte, hogy a napjainkban folyó a főszervezés, megújulási hullám mindenkit elbizonytalanít. A minisztériumok, a megyei tanács, az ifjúsági szervezet, a népfront stb. után a pártot is eléri az „átszervezési láz.” Fontosabb dolog talán a tartalmi kérdésekkel, különösen a választási program megalkotásával foglalkozni. összefoglalójában Bani Oszkárné a széthúzásra, a „robbanást” előidéző véleményekre nézve azt kérte, hogy ezeket egy időre tegyük félre, tekintettel a párt súlyos történelmi felelősségére, nehéz tennivalóira. A választásokra készülve a fő kérdésekre — azok közül is elsősorban a választások megnyerésére kell koncentrálni. A testület végezetül állást foglalt, hogy a közeljövőben megvizsgálja saját működését, és intézkedéseket tesz arra vonatkozóan, hogy munkáját korszerűsítse. A kongresszusra való felkészülés folyamatában foglalkozik a strukturális átalakulás problémájával is, de ezt az átalakulást most nem kezdeményezi. Az ötórás vitát követően a megye pártszerveinek 1989. évi gazdálkodásáról és a politikai ismeretterjesztés megújításáról javasolt állásfoglalásokat egyhangúlag elfogadta a testület. A tanácskozás alkalmával a megyei pártbizottság küldöttjeként Gulyás Antalnát, az Ybl Miklós Általános Iskola igazgatóját, a pártbizottság tagját delegálták a június 24—25-én megrendezendő országos nőkonferenciára. P. J. — Zs. F. Megalakult az önálló sajtószakszervezet Sajtószakszervezet néven megalakult a sajtóban és a lapkiadásban dolgozók önálló, független, demokratikus — az újságírók, a szerkesztőségi alkalmazottak és a kiadói dolgozók érdekeit védő és képviselő — szakmai szervezete. A budapesti Gutenberg Művelődési Házban, szerdán megtartott alakuló kongresszuson bejelentették, hogy az új szervezet kilép a Gutenberg Szakszervezeti Szövetségből, s arról, hogy a jövőben önállóan tevékenykedik-e, vagy valamelyik szövetséghez kíván tartozni, a SZOT kongresszusát követően dönt majd. A szakszervezet első plénumán — amelynek munkájában részt vett Szalay Ferenc, a SZOT titkára és Cs. Nagy Lajos, a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség főtitkára — a 9500 dolgozó képviseletében tanácskozó küldöttek megvitatták az alapszabályt, elfogadták az új szervezet programját, s megválasztották a szakszervezet vezető testületeit és tisztségviselőit. A dokumentumok felett kialakult vitában a felszólalók elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az önálló szakszervezettől markáns érdekvédelmet, s a sajtóban és a lapkiadásban dolgozók élet- és munkakörülményei javításának szorgalmazását várják. Egyetértettek a programban megfogalmazott célokkal, egyebek között azzal, hogy a szakszervezet szálljon síkra a fiatalok érdekeiért. Javasolták, hogy az önálló életkezdés megkönynyítésére a nyugdíjasokhoz hasonlóan, a 30 éven aluliak jövedelme is legyen adómentes, bérük pedig érje el a SZOT által meghatározott társadalmi létminimumot. Határozatba foglalta a kongresszus, hogy azoknak a kiadó vállalatoknak a vezetői, ahol a dolgozók legalább egyharmada szakszervezeti tag, legyenek kötelesek az esetleges lapmegszüntetéseket a tervezett időpont előtt legalább 3 hónappal korábban bejelenteni a szakszervezetnek, s egyúttal arról is nyilatkozni, miként kíván a munkanélkülivé vált dolgozókról gondoskodni. Az alakuló kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a megyékben pártirányítással működő kiadóhivatalok és szerkesztőségek helyzete, jövője. Az e témában felszólalók nehezményezték, hogy a megyei kollektívák jövőbeni sorsáról nem kaptak megfelelő információkat, s az MSZMP Politikai Bizottsága a sajtószakszervezet elődjének megkérdezése nélkül foglalt állást e kérdésben. Éppen ezért az alakuló kongresszus levelet küldött az MSZMP főtitkárának, amelyben kéri, hogy hozzák nyilvánosságra a megyei kiadóhivatalok és szerkesztőségek sorsára vonatkozó döntéseket. Végül megválasztották a sajtószakszervezet II tagú vezetőségét. Annak elnöke Berényi János, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat szakszervezeti bizalmija, a Lakáskultúra című lap felelősszerkesztő-helyettese lett, titkárává pedig Lepies Györgyöt, a Mai nap magazin főszerkesztő-helyettesét választották. (MTI) További zavargások Argentínában Argentínában a szükségállapot bevezetése ellenére kedden egész nap folytatódtak a fosztogatások és a zavargások. A rendőrség és a csendőrség tűzharcot vívott a fegyveres bandákkal. Hét személy, köztük egy ..rendőr halt meg az összecsapásokban. Kétnapos tanácskozás a Technika Házában A monetáris rendszer és a vállalati gazdálkodás A Szervezési és Vezetéstudományi Társaság rendezésében kétnapos tanácskozás kezdődik ma délelőtt Székesfehérváron, a Technika Házában. ..A monetáris rendszer hatása a vállalati gazdálkodásra” címmel. Program szerint a tanácskozást dr. Polonkai János, az SZVT főtitkára nyitja meg, majd a Magyar Bankárszövetség nevében Lenk Géza, a szövetség elnöke, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank elnök-vezérigazgatója mond rövid bevezetőt. Az előadók között lesznek neves banki szakemberek, vállalati, szövetkezeti vezetők. AP-Reuter-AFI Grósz Károly nyilatkozatának visszhangjai A nagy hírügynökségek jelentős terjedelemben foglalkoznak az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésével és Grósz Károly pártfőtitkár kedd esti tévéinterjújával. Az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint Grósz Károly nyilvánosan megrótta Pozsgay Imrét azért a nyilatkozatáért, amelyet az amerikai kormányzati támogatással működő Szabad Európa Rádió a múlt héten sugárzott. Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter a SZER-nek nyilatkozva a hírügynökség idézete szerint egyebek mellett kijelentette, hogy a keleteurópai kommunista rendszerek nem reformálhatók meg. Az MSZMP-nek azért egy olyan pártot kell létrehozni, amely a nyugat-európai szocialista, vagy szociáldemokrata elképzeléseken alapszik. Grósz Károly kedden este adott tévéinterjújából a hírügynökségek kiemelik. ..Nem egyetlen ember fogja meghatározni azt, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a pártnak milyen arculata legyen.” Major László pártszóvivő kijelentését idézve — amely szerint „Nagy Imre kivégzése bizonyosan jogtalan volt” — a Reuter arra megállapításra jut, hogy hosszabb „gyötrődés” után a párt egy három évtizedes dogmát változtatott meg és deklarálta, hogy Nagy Imrét „kirakatper” után végezték ki. Az AP Grósz Károly kedd esti nyilatkozatát úgy értékeli, hogy a főtitkár nincs Nagy Imre jogi rehabilitálása ellen, de ellenzi a volt miniszterelnök politikai rehabilitációját. A Reuter szerint a reformszárny hívei úgy vélik, az események „túlléptek Grósz Károlyon”, és azt remélik, hogy a következő pártkongresszuson más kerül a főtitkári posztra. Az AFP francia hírügynökség az előrehozott kongresszussal kapcsolatban megjegyzi, figyelembe véve a jelenlegi politikai helyzetet Budapesten, nem zárható ki, hogy a kongresszuson új főtitkár kerüljön a párt élére. Átadták Nagy Imre személyes hagyatékát Több mint három évtizede halogatott jogi-humanitárius aktus színhelye volt szerdán a Legfőbb Ügyészség. Nagy Imrének, Magyarország koholt vádak alapján elítélt és kivégzett miniszterelnökének leánya. Nagy Erzsébet hosszú évek várakozása után átvehette édesapja személyes jellegű hagyatékait. A szűk körben, minden külsőségtől mentesen lebonyolított hivatalos aktuson Nagy Erzsébet férjével, Vészi Jánossal jelent meg dr. Nyíri Sándor legfőbb ügyészhelyettes dolgozószobájában. A tágas hivatali helyiség vendégfogadó asztalán glédába állítva várták a hozzátartozókat mindazok a személyes jellegű iratok, feljegyzések, amelyek Nagy Imre életének utolsó éveiben papírra vetett gondolatait, emlékeit rögzítették. A jogászi pontossággal összeállított átvételi lajstromra a többi között felkerülhetett az a 72 számozott oldalon íródott élettörténeti vázlat, amelynek Nagy Imre a Viharos emberöltő címet adta. A hagyaték dokumentumai között vehette át a család azt a három román blokkfüzetet is, amelyek lapjaira Nagy Imre snagovi „fogságának” napjaiban vetette papírra Gondolatok emlékek című jegyzeteit. Versek, levelek, orvosi igazolások zárják a listát, amelynek egyes „tételeit” a hozzátartozók kérésére átmenetileg továbbra is a legfőbb ügyész helyettesének páncélszekrénye őriz. • Az MSZMP Központi Bizottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű eseménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-ai temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szolgálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hivatalos politika kezdetben igaztalanul értékelte, ami a legutóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja, hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltatva a megvádolt és elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bizottsága természetesnek tartja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének minden lényeges kérdésében tisztán láthasson, hiteles információk alapján ítélhessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja az események objektív feltárására irányuló tudományos kutatást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok folyamatosan nyilvánosságra kerüljenek. A maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön található források mielőbb hozzáférhetővé váljanak, feltáruljon a szocializmus demokratikus megújításáért vívott küzdelem korábbi története, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Útja elválaszthatatlan a kommunista mozgalomtól, annak tragikus ellentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthyrendszer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újrakezdés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműködés ellentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában kidolgozott „új szakaszáig, különösen az új agrár- és népfrontpolitika kezdeményezéséig, a szocializmus és a nemzeti szuverenitás szoros összefüggésének felismeréséig. Személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállítása után 1956 októberében visszakerült a miniszterelnöki székbe, rendkívüli körülmények között küzdött az ország megmentéséért. Egyszerre harcolt a magyarországi sztálinizmus megfékezéséért, a nemzeti sérelmek jóvátételéért, a külső beavatkozás elhárítása érdekében és a népfelkelés mögött feltámadt ellenforradalmi cselekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós partnerei nem nyújtottak megfelelő támogatást. A sodró eseményekben maga sem mutatott kellő határozottságot, és tévedett külpolitikája nemzetközi feltételeinek és következményeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokratikus többpárti pluralizmust elismerő szocialista úttal. 1956. november 14-e között a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése kettészakadt. Nagy Imre nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikényszerített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézményrendszer részleges megjavításával elérhető reformokat. Ez vezetett személyes tragédiájához, a politikai okokból reászabott igaztalan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bizottsága tiszteletben tartja a pártalapításban résztvevő Nagy Imrének és küzdő társainak emlékét. A párt megújulása során épít az 1956. október végi megalakulásának elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reformkezdeményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között a szembenálló felek mindegyikének oldalán sokan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sok százan váltak az események véletlen áldozatává. A tragédia maga a testvérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nemzetet megosztó feszültségek forrásává válnak. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktushoz. * A temetés legyen memento: a nemzeti megbékélés jelképe. (MTI) Az MSZMP KB közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről 3- oldal Tájékozódott a Móri Városi Pártbizottság Egészségügyi beruházás, társadalmi összefogással Az MSZMP Mór Városi Bizottsága, kedden Kelemen Attila elnökletével tanácskozott. A testület elsőként a város és körzete VII. ötéves tervi kiemelt beruházásának, a városi kórház-rendelőintézet kialakításának helyzetéről, a munkálatok és a pénzügyi kifizetések alakulásáról tájékozódott. Móron a jelenleg üzemelő 210 ágyas kórház bővítése, fejlesztése régi gondolat, mindig voltak azonban a város életében fontosabb, sürgősebben megoldandó gondok. A beruházás a hetedik ötéves terv részeként, 60 millió forintos előirányzattal 1987-ben indult. Az időközben bekövetkezett változások — áremelések, áfa-kötelezettség stb. — nem tántorították el a város és a kórház vezetőit eredeti elképzelésüktől, ami szerint a műszaki átadásra még az idén sor kerül. Schmidt Ferenc tanácselnök szóbeli kiegészítéséből kiderült, hogy a tervek szerint a körzeti orvosi ellátást az intézmény átadása után egy helyen, összevontan szeretnék megoldani, ez takarékossági szempontból is fontos. Az egy helyre való összevonás mellett szól egyébként az is, hogy a betegnek nem kell az esetleges röntgen- illetve laboratóriumi vizsgálatok után menni — tette hozzá dr. Répási István, a kórház igazgató főorvosa. Elmondta, hogy az „Egészséges emberért” alapítványra 15 millió forintot fizettek be vállalatok, intézmények, magánemberek. Az év elején felvették a kapcsolatot a Máltai Lovagrenddel, amely szintén segít, berendezések szállításával. Mint mondta, a város lakossága, a környező vállalatok már eddig is dicséretre méltó módon segítették az immár mintegy 130 milliós végösszeg előteremtését. Leitner Ferenc, az MSZMP városi első titkára hozzászólásában elmondta: nem véletlen, hogy a városi pártbizottság tájékozódni kívánt a helyzetről, hiszen politikai kérdés is a város és körzete lakosságát jelentősen érdeklő és érintő beruházás mielőbbi befejezése. Zs. F. Világbanki kölcsön Washingtonban kedden a Világbank ésMagyarország képviselői két kölcsönmegállapodást írtak alá. A megállapodások értelmében a Világbank 100 millió dollár összegű szénhidrogén ipari fejlesztésekhez kapcsolódó kölcsönt nyújt az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek. Az energiaracionalizálást elősegítő beruházások finanszírozását szolgáló 10 millió dollár összegű kölcsön felvevője a Magyar Nemzeti Bank.