Fejér Megyei Hírlap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-08 / 291. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ,1989. DECEMBER 9. PÉNTEK A Kármentő zenél, az Ikarus táncos ÉRTÉKŐRZŐK FRTFK OR 7OK Székesfehérváron a nagymúltú mellett, egy másik néptáncegyüttes van ,felnövőben, az Ikarus táncosai, akik ma este mutatkoznak be ismét a Vörösmarty Színházban, a Kármentő zenekar kíséretében. Tiszteletre méltóak azok az erőfeszítések, amelyekkel a magyar tánckincset őrzik a mai együttesek ezekben arideg időkben, amikor mindenki fogához veri a garast. Nem a lelki üdvét és esztétikai örömét keresi, mert éhes családját, nagyfogyasztású autóját, kisnyugdíjas szüleit és a mohó adóbehajtókat kénytelen jóllakatni. Az ellenérdekeltségek makacsul működnek, az embereknek mégis szükségük van a folklór terült asztalkáira, a néptáncra, a népdalra, a zenére, a szokások őrzésére és továbbadására. A képtárkcegyüttesek műsorai még mindig , telt házak előtt zajlanak, ez a fajta hagyományőrzés a még mindig széles tömegek számára vonzó. Az Ikarus együttes az idén sokféle élménnyel töltekezett. Egyebek között részt vettek a törökországi Eskisehirben rendezett fesztiválon, ahol profik között állták a sarat, s nemcsak a gálaesten, a színpadokon, a tíz kilométeres menettáncban is kitartóak voltak. Vendégszerepléseik során Rodostóban és másutt hatalmas siker és szimpátia kísérte szerepléseiket. Itthon is volt részük meghívásokban , a Balaton fesztivál, a fogathajtó világbajnokság tartott igényt fellépéseikre. Nemrégiben tértek haza Szlovákiából, ahova a Csemadok meghívására mentek. Utánpótlás gondokkal birkózik az együttes, pedig az Alba Regia Táncegyüttes sok jelentkezőnek már nem tud otthont, műhelyt adni. A város peremén, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban viszont szívesen látják azokat a táncos lábú ifjakat és lányokat, akik számtalan praktikus, konvertálható és piacorientált ismeret megszerzése mellett még arra is, vágynak, hogy a hagyománypártolásban, az értékőrzésben és gyarapításban cselekvő közreműködőként vehessenek részt. Ezek Az a hír járja Az óvodákban is megújul a nevelési program A jövő évben új óvodai nevelési program lép életbe, amely az iskolásdi helyett, ismét az óvodások életkori sajátosságaihoz igazodik. — Milyen változásokat ígér az új program? — kérdeztem Vörös Bélánétól, a fehérvári Sziget Utcai óvoda vezetőjétől. — Az új program dokumentumát még nem kaptuk kézhez, de értesüléseim szerint, módosított változata lesz az érvényben lévő, 1971- ben kiadottnak. Gyermekközpontúbb lesz, mint a jelenlegi. Játékba olvad majd bele minden kötelező jellegű foglalkozás, hiszen ebben a korban ez a személyiségfejlesztés legmegfelelőbb formája. Közvetlenebb, gyakorlatiasabb módon történik majd a társadalmi környezet, a mindennapi élet megismertetése a gyerekekkel. — örvendetes módon egyre jobban teret nyer ismét az a nézet, hogy a nő, az anya legszentebb feladata a gyermeknevelés. Bizonnyal mind kevesebb anyuka adja óvodába a gyermekét, ha a kistestvér miatt otthon kell maradnia. Jól gondolom? A vezető óvónő azonban megcáfolt: — A tapasztalataim nem ezt igazolják. Sok olyan gyerek felvételét is kérik, akinek az anyukája még gyesen van. A mamák kényelmi szempontokból inkább óvodába adják a nagyobb gyereket. Vitatható, hogy jól teszik-e, de az is tény, hogy sok gyerek nem találja föl magát, s unatkozik a kistestvérrel elfoglalt anya mellett. Korábban ebből egyébként konfliktusaink is származtak, helyhiány miatt ugyanis egy ideig nem tudtuk fölvenni az ilyen gyerekeket. A szülők egy része azonban nem értette meg, hogy mindenkinek rossz, ha túl sokan vannak egy csoportban. A gyerekeknek szükségük van arra, hogy mindegyikükkel külön is foglalkozzon az óvónő, a túlzottan nagy létszám azonban ezt nem teszi lehetővé. — Ezúton arra kérem a szülőket — mondta Vörös Béláné —, hogy többet érdeklődjenek a gyerekeiktől arról, mi történt velük az óvodában, s ne csak a napi szükségletekre az „ettél rendesen?”-re szűküljön le az érdeklődésük. Nagyon jólesik az óvónőknek, ha a szülőktől visszajelzést kapnak. A legnagyobb elismerés az számunkra, amikor ilyet hallanak: „Mióta óvodába jár a gyerek, otthon is segít az asztal megtérítésében, s hiányolja az étkezésnél a tányér mellől a szalvétát”. (b. kiss) E /JVSTVASÁRNAPI JVy SORSJEGY Név:---‘—- -PJI--=:=.==== \ Jfc/ érvár ykrufiá? Művelődéspolitika História Klub A zsidókérdés Oroszországban Kelet- és Közép-Kelet- Európában, a XIX. század elejéig a zsidókérdés nem, vagy csak nagyon kis mértékben bin politikai jelentőséggel, s a legtöbb esetben csak vaaílási hovatartozást jelentett. Kereken 1800 esztendeig nem is merült fel más vád a zsidósággal szemben, mint az hogy más valláson vannak, s a legerősebb középkori kitétel szerint istengyilkosok. A múlt századmásodik felében azonban a zsidókérdés politikai tartalommal is feltöltődött. Az ellenszenv kialakulásához hozzájárult az is, hogy a feudális maradványokkal erőteljesen terhelt középkelet-európai országokban meglehetősen magas volt a zsidóság számaránya, s a feltörekvő zsidóság politikai lehetőségek híján, a gazdasági élet olyan helyeire épült be, ahol a gazdasági életben irány mutatkozott. A zsidóság második generációja viszont — főleg a fiatalabb nemzedék — a XIX. század végén, a XX. század elején külföldi tanulmányútjai során, megismerkedett a nyugat-európai marxizmussal, s az új ideológia azt a lehetőséget kínálta számára, hogy az eljövendő új társadalomba politikailag is asszimilálódjon. Ez a magyarázata annak is, hogy az orosz, de a közép-európai forradalmak első vezető gárdájában a zsidóság rendkívül magas számban képviseltette magát. 1917 októbere után hamar meg is fogalmazódott az a koncepció, miszerint a „nagy október” nem volt más, mint zsidó szabadkőműves forradalom. A hosszú évekig, évtizedekig tabunak számító témáról Vígh Zoltán, az ELTE Kelet-Európa Történeti Tanszékének fiatal kutatója, a kérdés avatott szakértője tart előadást 1989. december 11-én fél hatkor a Videoton Oktatási Központ könyvtárának História klubjában. Vizi László 5. OLDAL Herpai Zoltán kiállítása a Mészöly Teremben Az „életszivárvány” képei A kortárs képzőművészetnek megvannak a zaklatott áramai és hűvös, klasszicizáló irányzatai. Vannak, akik a valóság ideges tépettségét, torzult mivoltát akarják viszszaadni. Mások épp ellenkezőleg: egy aranykori harmónia tüneményeit viszik a vászonra, horrorhoz edződött tekintetünket a szépség szigeteire menekítik. Egy költött, álomszerű tájat népesítenek be csodálkozó szemű férfiakkal és nőkkel. Akiknek nincs közük a „valóhoz”, csak az örök emberi vágyakhoz, ábrándokhoz, ideálokhoz. El-eltűnő és visszatérő vándormotívumai ők a mindenkori Festőnek, a révült mesternek, aki félretolva az ósdi konkrétumokat, a valóság „égi mását” festi meg. Letűnt korokat idéz, titokzatos, romantikus romokat, vagy az ókori mitológia ösvényein keresi — és találja meg! — a maga igazságát. S elvegyül a középkori Velence jellegzetes figurái közt, hogy átélje — és átéltesse, velünk, szemlélőkkel — a Nagy Karnevált. Talán kiderült: már rég nem általánosságban szólok, hanem Herpai Zoltán festői világát próbálom érzékeltetni. Azt a különös, lebegő, elvarázsolt hangulatot, mely szinte minden képéről árad. Garabonciás festészet ez: magával ragad a látomás díszletei közé, a maga tünékeny színjátékába. Első benyomásunk szerint, mintha már láttuk volna műveit .. . Egy képtárban magányosan sétálva vagy egy album lapjain forgatva. .. Mert ismerősek a motívumok, az irodalmi, bibliai utalások, a görög vagy latin mitológia jelenetei, a melankóliát sugárzó elválások, búcsúzások, a kosztümök és drapériák. A részek, a részletek ismerősek, az egész mégis — más! Ez csak a Herpai Zoltánra valló „festett vérzés”, tudatosan vállalt „másodlagosság”, amely szervesen kapcsolódik a képzőművészeti örökséghez, az angol preraffaelitákhoz, Ingréshez, a historizáló festészet változataihoz, az akadémizmushoz épp úgy, mint a szürrealizmushoz. Herpai szecesszión csiszolt stílusa, látomásainak pazar megjelenítő ereje, festői valőrjeinek gazdagsága, mindezeket a hatásokat egyéni formanyelvű művekké dolgozza össze. Lírai hajlandósága főként női potréin tűnik elő; a Fehér sapkás lány vagy Merengő a műfaj igazi remekei. Képeinek statikussága valami olyasmit is sugall, hogy alakjai már a „történés” utáni állapotban vannak. A szomorúság mélabú, az időtlen várakozás tétlensége és tehetetlensége lengi be a képeket. Az elmúlással való szembesülés gyászos pompája. Bármennyire az örök emberi közegében kalandozik Herpai Zoltán fantáziája, a század, sőt, ezredvég „romlékony derűjében” ő is megmártózik. Az elmúlás, a hanyatlás, a civilizációs alkony, az „eltűnt idő” főszereplője a Herpaiműveknek. Ez az életérzés felerősíti az érzékiséget, az élvezetkultuszt, az erotikát, innen táplálkozik a festmények üde frivolitása, bájos erotizmusa. Az élet áloma sejlik föl a képek szemlélésekor; törékeny, egyszeri, megismételhetetlen. Mégsem lehangoló ez a festészet, az élet szépségéből mutat föl kitörölhetetlen vonásokat. A lét „édességét” érzékeljük, melynek íze minden halandó ínyét csiklandozza. Schopenhauer hasonlata rémlett fel előttem Herpai festői világában bolyongva, mely a Halálról című esszéjében olvasható. Szabadon idézve: az Élet olyan, mint a vízesés felett lebegő szivárvány ... Az egyedek a születés forrásától eljutnak a szakadékig, lezúdulnak a Halál meredélyén, és eltűnnek a Semmiben. De a szivárvány ott lebeg és ragyog a Nagy Hullást megkoronázva. Herpai Zoltán képei erről az „életszivárványról” hoznak hírt, visszalopva a mindennapok sivárságába egy cseppnyi elveszített Édent, az örökké sóvárgott és el nem érhető idillt. Ha töredékesen is, valami éteri egész bűvöletében. Péntek Imre Fehér sapkás lány Műteremben (Fotó: Gregority) Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy 1989. december 8-án 13 órakor a MÉSZÖV helyiségében — Táncsics u. 2. a Romkert mellett — KESZTA LAKBERENDEZÉSI üzletet nyitunk. Vásárolható holland és magyar tapéta, igen kedvező áron, ezenkívül lakástextíliák. « Rendkívüli ajánlatunk, hogy aki 1989. december 31-ig nálunk vásárol, MINDEN 100. MAGÁN VEVŐ a vásárolt áru értékét a helyszínen visszakapja. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. 16 762 VASÁRNAPI SZUPER AKCIÓI DECEMBER 10-ÉN,B-13 ÓRÁIG ÉLELMISZER OSZTÁLYUNKON REKLÁMÁRON AJÁNLJUK A KÖVETKEZŐ ÁRUCIKKEKET : STRAVRIDA OLA^OSHALAT; STRAVRIOA PARADICSOMOS OL,AJOSHALAT ÉS SZARDÍNIA PARADICSOMOS OLAJOSHALAT 11 FT-ÉRT; BOLGÁR CSEMEGEUBORKÁT 23 FT- ÉRT; DA S3 ^XTRIIV LEMOSÓ TI^ZJITOSZERT S4 FT-ÉRT; BADUVIT TUSFÜRDŐT 30FT—ÉRT • CARLINO MŰANYAG TISZTÍTÓSZERT 24FT-ÉRT; TIMOTEI BALZSAMOT 78 FT-ÉRT TIMOTEI SAMPONT PEDIG 70FT- ÉRT! ■ - - V— - « '7-***: - - — - " .; ' - - ' ' ' ■