Fejér Megyei Hírlap, 1990. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1990-06-01 / 127. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1990. JÚNIUS 1 PÉNTEK A Hírlap megkérdezte Raffay Ernőt: Akasztják a hóhért? A gyulafirátói csütörtöki hadgyakorlaton részt vett — minőségében először — Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Munkatársunk a volt egyetemi adjunktust, ismert történészt kérdezte: — Úgy láttam, a hadgyakorlat és az egész katonai bemutató teszett. „Megfertőződött” a katonásditól? — Családunk régi katonai hagyományokkal rendelkezik, nagyapám hivatásos katonatiszt volt. Jómagam felderítő lövészként szolgáltam le katonaidőmet, de nincs katonai rangom. — Ön volt Bokor Imre nagy vihart kavart könyve, a Kiskirályok mundérban című pamflet parlamenti vizsgálóbizottságának elnöke. Most, mint HM államtitkár nem érzi úgy magát, mint amikor a hóhért akasztják? —Jól jött volna ez az ismerkedés, bepillantás a hadsereg életébe a vizsgálatkor. Most, amióta az első napjaimat töltöm a Honvédelmi Minisztériumban, áttekintem a Magyar Honvédség szervezeti felépítését, s ismerkedem a parancsnoki karral, pozitív irányban változott a véleményem a hadseregről. Ez a mai hadgyakorlat is a katonai erények, a szaktudás, a bajtársiasság szép példáiról tanúskodott. — Mint államtitkárnak jut-e majd ideje tudományos munkásságra, történészi tevékenysége folytatására? — Sajnos, nem. Legalábbis most az elején, minden időmet és energiámat elveszi a felkészülés, feladataim ellátása. Azt mondhatom, hogy a történelmet nemcsak írni lehet.. . — Hanem csinálni is? — Valamilyen színvonalon alakítani is, remélem (zsiday) A TIT X. megyei küldöttgyűlése Az ismeretek közvetítésére mindig szükség van A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fejér Megyei Szervezete a Helyőrségi Művelődési Központban tartotta tegnap délután X. küldöttgyűlését. Pap László megyei titkár köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd dr. Lancz Endre megyei elnök fűzött szóbeli kiegészítőt a részletes írásos beszámolóhoz. Elmondta: a több mint 800 tagot számláló megyei szervezet az elmúlt három évben jelentősen kivette részét az ismereteket közvetítéséből, átadásából, 1987—89 között összesen 16 277 előadást, tanfolymot, programot szerveztek. Az ismeretek közvetítésére a jövőben is szükség lesz, ésa megújuló TIT továbbra is jelentős részt kíván vállalni ebből a munkából. A felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a rendszerváltással jelentkező új igények megkövetelik az eddig alkalmazott módszerek és formák változtatását is. A küldöttgyűlésen dr. Lancz Endre, a TIT Országos Ügyvezető Elnökségének tagja kitüntetéseket adott át. TIT aranykoszorús jelvény kitüntetést kapott: dr. Fülöp György, dr. Kemény János (Dunaújváros), Gelencsér Tibor (Lajoskomárom), dr. Strasszer György (Székesfehérvár). TIT aranykoszorús emlékplakett kitüntetésben részesült a Megyei Művelődési Központ fehérvári Barátság Háza és a móri Radó Antal Városi Könyvtár. Tiszteletbeli tag díszoklevelet vehetett át dr. Dani Lukács, a TIT történelmi szakosztályának elnöke. Az Országos Elnökség oklevelét nyolcan, a megyeit hárman kapták. A TIT jubileumi (25 éves) oklevele elismerésben tizen részesültek. A TIT Fejér Megyei Ellenőrző Bizottságának jelentését Révész Ferenc alelnök ismertette. Ezután dr. Irmes Gellért megyei főügyész-helyettes tett kiegészítő javaslatot a megyei alapszabályhoz és ismertette az országos szövetség alapszabály-tervezetét. A X. megyei küldöttgyűlés amellett foglalt állást, hogy megalakítják a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fejér Megyei Egyesületét, amely az országos szövetség tagegyesülete. A küldöttgyűlés megválasztotta a 15 tagot számláló megyei vezetőséget, amelynek elnöke ismét dr. Lancz Endre lett. Dr. Pallós István, a jelölő bizottság főnöke ismertette, hogy az új alapszabály szerint az eddigi szakosztályi vezetőségek helyett, azok tagjaiból, a megyei — vezető — mellett tudományos tanácsadó testület alakult. A küldöttgyűlés a testület elnökéül dr. Strasszer Györgyöt választotta. Dr. Kurucz Imre, a TIT országos alelnöke ismertette a résztvevőkkel, hogy a megyei elnökség a TIT megyei ügyvezető igazgatói teendők ellátásával Pap Lászlót bízta meg. TIT Fejér Megyei Ellenőrző Bizottságának elnöke újra dr. Szűcs József, alelnöke Révész Ferenc lett. (Csató) Gazdaság és társadalom Nyugaton a fogyasztó a király... Nyolcmillió sertés, de minek? — Tudják, tisztelt uraim, hogy Amerikában milyen követelményt támasztanak a sertéshús iránt? Ezer lux megvilágítás, öt Celsius fok mellett nyolc óra alatt nem szabad, hogy megváltozzon a színe — így kezdte előadását Kozma Oszkár, a Pádai Húskombinát termeltetési igazgatója tegnap délelőtt azon a sertéstenyésztési és sertéshústermelési tanácskozáson, melyet Székesfehérváron rendeztek a Technika Házában, nyilvánvalóan azért, mert válságban van ez az ágazat. A szünetben megkérdeztem dr. Baltay Mihályt, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet főosztályvezető-helyettesét: sok-e, avagy kevés jelenleg a Magyarországon található nyolcmillió sertés? Erre azt válaszolta, hogy nagyon bölcs ember lenne, aki erre választ tudna adni, azaz ez a mindenkori piaci viszonyok függvénye. Előadásában elhangzott, hogy a magyar sertésexport kockázatos. A kelet-európai piac sokszor fizetőképtelen, a nyugati pedig akkora minőségi követelményekkel áll elő, melyet többnyire nem tudunk teljesíteni. „Hogy mi kell Nyugat- Európának? Ezt sem tudjuk pontosan” — mondta az előadó, abból az aportból, hogy pár éve meghívták egy közös piaci konzultációra. Ott a hollandok ecsetelték, hogy a „művelt Nyugat” csak a száraz húst szereti, minden íz nélkül. Erre a nyugatnémetek replikáztak, hogy ők és az angolok, szeretik, ha a disznóhús kicsit márványos, azaz zsíros, és megvan benne az eredeti jó íz, így mi is csak tapogatózhatunk, hogy milyen sertéshúst exportáljunk, mivel többletünk van ebből. Az sem mellékes körülmény, hogy az egészséges táplálkozási szokások miatt keresettek a tőkés országokban a marhahús, mint a disznó. No, akkor merre tovább? — kérdezhetné egy mai vállalkozó az értekezlet után. Az okszerű és egészségesebb szárazáru előállítás felé, amit csinál immár húsz éve a Pápai Húskombinát, azaz dobozolt sonkát küld USA- exportra. Még egy megjegyzés kötötte le a figyelmemet, melyet ugyancsak Kozma Oszkár mondott: „Elérkezik az idő hamarosan, amikor nem lesz különbség keleti és nyugati export, valamint a belföldi piac kívánalmai között. Ha áttérünk a KGST-partnerekkel is a dollár elszámolású kivitelre, joggal olyan húskészítményeket várnak el a Szovjetunióban, mint amilyeneket korábban Amerikába küldtünk volna.” G. G. S. OLDAL A bűvös szó: információ Lobbi, céh vagy páholyt A Magyar Gazdasági Kamara jelenlegi felépítésében nem tölti be funkcióját — tartja a kamarai tagok többsége. Eltávolodott a vállalatoktól, csupán bizonyos nagyvállalati érdekeket képviselt, csak azok kapták meg, amit vártak. A Magyar Gazdasági Kamaráról való leválás és átalakulás fokozatosan megtörténik: először a regionális kamarák alakultak meg, jelenleg folyamatban van az új alapszabály megalkotása, és a kamarai szakmai szövetségek megalakítása. Mi a lényege a változásoknak? Mit remélnek az átalakulástól? Kérdésünkre a Kamara három Fejér megyei tagja válaszolt. Szombatfalvi Rudolf, a Székesfehérvári Nehézfémöntöde igazgatója, egyben az Észak-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara megyei társelnöke is. — A kamara régi felépítése már érdektelenséget szült. A nagyvállalatok, bár a tagdíjak 13 százalékát fizették be, hasznának 90 százalékát élvezték. A szolgáltatások hiánya ellenérzést váltott ki egymás után alakultak új érdekképviseleti szervek, például a VOSZ, és az agrárkamara. Ezt követően — annak ellenére, hogy a központban nagy volt az ellenállás — elsőként alakult a mi regionális kamaránk, majd sorban az országban a többi. Már van városi kamara Sopronban, és létrejött az Építőipari Vállalkozók Országos szövetsége is. A jövő ezeké az önálló szervezeteké, amelyek szövetségi rendszerben dolgoznak tovább. Mindez együtt jár a kamarai központ apparátusának csökkenésével, ám a tudás, az információhalmaz megtartásával is. Alapvető, hogy minden területen legyen számítógép, melyen az összes adat lehívható. Különösen fontos például a tőzsdén való részvételhez, hogy bármely külföldi vállalatról kéznél legyenaz információ. A kérdésre konkrétan válaszolva: mi nem a kamarától, hanem saját magunktól várunk újat Mi, a vállalatok találják meg a csomópontot, ahol érdekeinket érvényesíthetjük. A kamarának közvetítő szerepet kell betöltenie. Ne a kamara egy alkalmazottja menjen a kormánnyal tárgyalni, hanem azt számunkra szervezze meg. Több, jobb információt várunk, még akkor is, ha a különleges szolgáltatásokért a tagdíjon felül többet kell fizelni. És mindent, amit segít: adattárat, videotárat, hazai céginformációt. Végül olyan minőségű információs szintet, hogy — bár a kamarai tagság nem kötelező — mindenkinek érdeke legyen részt venni benne. Az Albatraed neve még csak szűk körben ismert, nincs egy éve, hogy a főként építőiparral foglalkozó külkereskedelmi kft megalakult. A gazdasági kamarába történő azonnali belépést nagyon fontosnak tartották. A kft. igazgatója, Radeczky Jenő kevésbé elégedetlen az eddigi kamarával. — Elismerem a kifogások jogosságát, ám mégis azt mondom, hogy a szocialista gazdasági rendszerben még mindig a legliberálisabb irányzatot képviselte. Egyedül a kamara jelentett szövetségest a vállalatoknak. A mi gazdasági kapcsolataink nagy része ennek segítségével, jött létre. Igaz, hogy néhány, főleg budapesti nagyvállalat kezében összpontosult a vezetés, ám azok, akik akartak, hozzá tudtak jutni az információkhoz. A nyu ,gat-európai országokban kötelező a kanarai tagság. Szerintem nálunk is nagyon fontos a saját tevékenységgel kapcsolatos szövetségbe bekapcsolódni. Annál is inkább, mert amikor egy külföldi vállalat partnert keres, a legkézenfekvőbb a kamarák közötti kapcsolatfelvétel. Mit várunk a kamarától? Azt, hogy minden tagszerkezzet első szinten megfogalmazott érdekeit közvetítse. És mindenekelőtt információ is Pénzért a bankhoz fordulok, információért a kamarához Fontos, hogy hónapokkal előre tudjunk a gazdasági szabályozók változásáról, előre felkészüljünk rá, külföldi kapcsolatainkat e szerint alakítsuk. Úgy képzelem el, hogy a kamarai targok mintegy klubszerű kapcsolatban legyenek. Hogy mondjam: „Mesteremberek”, „céhek" klubjai, vagy „párholyok” . . . Ahol a műszál, gazdasági információk cseeréje történik, itt A Gabonaforgalmi és Műjlomipari Vállalat igazgatója, dr. Pallos István a szakmaai érdekképviseletre helyezi a hangsúlyt: új — Nem kétséges, hogy korszerűsíteni kell ezt a mos, politikus szervezetet. Szakmai érdekegyesítő szervezetek létrejöttére van szükség, melyeknek a szövetségbe való bekapcsolódására a kormánnyal való tárgyaláshoz van szükség. Antall József a kormányprogramjában hangsúlyozta: a szakmai lobbik ellen fog fellépni, így nekünk még erősebb kamarára van szükségünk a szakmai vonal erősítésére. Szeretnénk, a szabályozók kialakításába beleszólni, érdekeinket közvetíteni, esetleges egyet nem értésünket hangsúlyozni, a kamara keretén belül. . Ugyanilyen fontos, hogy a kamarán keresztül informálódni minden gazdasági ...intézlkediő előkészítéséről s a,fásiskeeskedelmi , lehetőségekről■ ÉtVonos tekintettel a Közös Piac 1992-es átalakulására. A kamarák alulról történő szerveződése mára elengedhetetlenné vált, hiszen az utóbbi idők gazdasági mozgásával, jelenlegi felépítésé- ben fáziskésésbe jutott Szalóki Zsuzsa . Könyvhét: június 15-ig Czakó Fehérváron dedikálja rémmeséit Czakó Gábor bizonyára tudna magyar rémmesét írni a könyvhét körüli vitákról; legyen, ne legyen, ki ad rá pénzt, egyáltalán kell-e ez nekünk? Ez is olyan mese lehetne, amelyben mi vagyunk a boszorkányok meg a tündérek. Tényleg, kell nekünk könyvünnep, amikor nap, mint nap jelennek meg újdonságok, s az utca tele van árusokkal? Éppen ezért van rá szükségünk! Az országos megnyitó ma 11 órakor van a fővárosban, a Vörösmarty téren, ahol Göncz Árpád méltatja az ünnepet. A látványos, műsoros zenés nyitány egyik szereplője a fehérvári Los Andinos. Megyénkben az idén nem lesz látványos központi megnyitó, de mindenki a maga ereje, lehetősége szerint valamivel hozzájárul a hagyomány továbbéléséhez. Az író-olvasó találkozások, a dedikálások, az irodalmi estek nem kötődnek mereven a dátumhoz. Jókai Anna már dedikálta, Mi ez az álom? című kötetét a Vajda János Könyvesboltban és Mezőfalván a könyvtárban, Janikovszky Éva Csőszön járt. A Vörösmarty Társaság erre az alkalomra adta ki Bakonyi István tanulmányait Németh Lászlóról. A szerző Elidegenedés és társadalmi cselekvés című könyvét ma 15 órától a Rákóczi és Népköztársaság út sarkán lévő könyves,boltban dedikálja. A VÖK könyvtára és művelődési háza évek óta kiállítással tiszteleg a hagyomány előtt. Ezúttal Reich Károly grafikái láthatók. Czakó Gábor ismét a vendégünk lesz. Hetvenhét és fél magyar rém,meséjét, könyvheti kötetét hétfőn 16 órától a főutcai Vajda János Könyvesboltban dedikálja, 18 órától pedig a gárdonyi könyvtárban találkozik olvasóival. Ezer A majdnem száz újdonság, néhány kivétellel,megérkezett a fehérvári Vajda János Könyvesboltba, ahol nagy az érdeklődés és a vásárló kedv is kerekebb a hó elején még gömbölydedebb pénztárcáktól Fotó: Kapáczy Szilárd