Fejér Megyei Hírlap, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
I 2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1993. JÚNIUS 1. KEDD Csak kiválásról lehet szó (Folytatás az 1. oldalról) volt jelen. A hétfő délelőttre tervezett, úgynevezett egyeztető megbeszélést nem tartották meg, mert Csurka István, Zétényi Zsolt, ifj. Fekete Gyula, Balás István és Zacsek Gyula le- mondták részvételüket. A beszélgetés e pontján Antall József szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy Für Lajos lemondása az ügyvezető elnöki tisztségről sem őt, sem Lezsák Sándort nem érte váratlanul, mindketten már korábban olvasták a politikus lemondását tartalmazó levelet. Az MDF elnöke vázolta az elkövetkező időszak „menetrendszerű” eseményeit. Eszerint kedden összeül az MDF parlamenti képviselőcsoportja — ha szükséges, ezt megelőzően ügyvezető elnökségi ülésre is sor kerül—, a hét végén pedig kibővített választmányi ülés tekinti át a legnagyobb kormánypárt helyzetét. Ezt követően töltik majd be ismét véglegesített formában az ügyvezető elnöki tisztséget, amelyet az elfogadott rotációs elv alkalmazásával jelenleg Lezsák Sándor lát el. Antall József alaptalannak nevezett minden olyan híresztelést, miszerint az MDF vezető testületi ülésén vagyonmegosztásról tárgyaltak volna. Mint hangsúlyozta: csak kiválásról lehet szó, nem pedig válásról, hiszen az utóbbihoz két „egyforma” fél kell. Amennyiben Csurka István úgy dönt, hogy a Magyar Út Mozgalomra alapozva fogalmazza meg programját, ezt megteheti, de már a Magyar Demokrata Fórumon kívül. Az elmúlt csaknem egy év MDF-en belüli folyamatait értékelve Antall József némiképp önkritikusan állapította meg, hogy — Csurka István személyiségét ismerve — nem tekintette a végleges szakítás eszközének az író-politikus tavaly augusztusi emlékezetes dolgozatát. Mint fogalmazott: „Nagyon messzire elmentünk, de vannak politikai kérdések, amelyeket nem lehet összeegyeztetni”. Riporteri kérdésre határozottan kijelentette, hogy csak akkor vállalja a kormányfői munkát, ha kellő támogatást érez maga mögött, kisebbségi kormány élén nem kíván szerepet vállalni. Ugyanakkor hozzátette, hogy soha nem lesz Károlyi Mihály, nem fogja átadni a hatalmat Kun Bélának, de Szálasinak sem. Bő teret szentelt a miniszterelnök a beszélgetésben a koalíciós együttműködés elemzésének. Visszautasította, „óriási hazugságnak” nevezte azt a vádat, hogy a jelenlegi kormány politikája a koalíciós partnerekkel való egyeztetés nélkül fogalmazódott meg. Felidézte megválasztott miniszterelnökként folytatott koalíciós tárgyalásait, emlékeztetett részben arra, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumot a kisgazdák részéről éppen Torgyán József írta alá, másrészt arra, hogy a kereszténydemokratáknak egyetlen kérése volt: ne kapjanak gazdasági tárcát. A mai helyzetről szólva úgy ítélte meg, hogy a 36-ok kritikus helyzetekben korrektül szavaztak a kormány mellett, s a kisgazda-szempontokat érvényesíteni igyekvő frakció jól segítheti a koalíciós kormányt, különösen akkor, ha a szerveződő pártok valamilyen szövetsége ehhez politikai hátteret is ad. Ami a KDNP-t illeti, Antall József érthetőnek nevezte, hogy a párt keresi a lehetőséget önálló arculatának hangsúlyozottabb megmutatására. Ugyanakkor a „tűrhetetlen” kifejezést használta azzal kapcsolatban, ha egy kormánykoalíciós párt azt mondja magáról, hogy belső ellenzéket alkot. Felszólította a kereszténydemokratákat, hogy vizsgálják meg töviről-hegyire a privatizáció összes problémáját, hiszen a kormánynak éppenhogy hátránya származik a korrupcióról terjedő szóbeszédekből, s szeretné még a gyanú árnyékát is elkerülni. Antall József határozott ellenvéleményét fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy a szakszervezeti választások a pártok jövő évi küzdelmének előjátékát jelentették volna. A szakszervezetek nem azonosak a pártokkal — fogalmazott, majd az egy év múlva esedékes parlamenti választásokra utalva hozzátette: Azt, hogy van más, elhiszem, de azt, hogy van-e jobb — erről majd az emberek döntenek. A beszélgetés végén a miniszterelnök kiemelte, hogy egyelőre továbbra is tartjuk vezető helyünket az átalakuló középkelet-európai országok között, s köszönetet mondott a magyar népnek azért, hogy az átalakulást sokszor keserűséggel, de hittel, a rendet megtartva hajtotta végre. A közalkalmazottak keddre meghirdetett akcióját Antall József feleslegesnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, s a kormány már garanciát vállalt a megelőlegezett közalkalmazotti béremelések visszafizetésére. Leszögezte, hogy létkérdés a Nemzetközi Valutaalappal történő együttműködés, s a pótköltségvetés megakadályozása, vagy előrehozott választások kikényszerítése csak az ország lejáratát szolgálhatja. (MTI) Irodai munkaerőt computer ismerettel felveszünk! Német és angol nyelvtudással rendelkezők előnyben! Jelentkezés: írásban: FUHRMANN AUTÓIPARI KFT. 8000 Seregélyes! 0. 9642544 Kompenzáció Bulgáriának? Az EK fontolóra veszi, hogy közvetett formában, de kompenzációt nyújt Szófiának, ellensúlyozandó a Jugoszlávia elleni nemzetközi embargó miatti veszteségeket — közölte a Szófiában tartózkodó Sir Leon Brittan, az EK Bizottságának főbiztosa. Eddigi kárait Szófia 3 milliárd dollárra becsülte. Új alapszabály (Folytatás az 1. oldalról) többsége támogatja a teljes jogú tagság kérelmezését. A Liberális Internacionálé elnöke, Otto Graf Lambsdorff — aki a szavazást követően emelkedett szólásra — örömmel nyugtázta a rendkívüli küldöttgyűlés döntését, majd biztosította a szabad demokratákat, hogy kérésük támogatásra talál a júliusban ülésező végrehajtó bizottságnál és megerősíti majd az LI következő kongresszusa is. A közgyűlés politikai programbeszédekkel folytatta munkáját. Véget ért az az időszak, amikor belső vitákra fordította energiáit az SZDSZ. A letisztulás után mára professzionális párttá alakultunk — hangoztatta bevezető előadásában Kuncze Gábor. A frakcióvezető nem tagadta, hogy e viták miatt sokan pártoltak el tőlük, hisz nem vonzó az a párt, amelyik az ország gondjainak megoldása helyett belső problémáival foglalkozik. Mára viszont jól szervezett, egységes párt képét mutatja az SZDSZ. A legutóbbi közvéleménykutatások is alátámasztják, hogy az SZDSZ-nek helye van a következő koalícióban. A leendő kormányban betöltött helyünk mértéke azonban attól függ, hogy mennyire tudjuk hitelesen képviselni a politikánkat —mutatott rá Kuncze. Utalt arra, hogy Antall József miniszterelnök éppen e hitelességét akarja megkérdőjelezni, amikor azt hangoztatja, hogy más kormányzat sem tehetne mást a helyében. Mi viszont hisszük, hogy van más, jobb és biztosabb — szögezte le a frakcióvezető. Emlékeztetett ennek kapcsán arra, hogy az egyes törvények parlamenti tárgyalása során is mindig mutattak fel alternatívát. Az SZDSZ ígérni tudja az ésszerűbb elosztást, a források hatékonyabb felhasználását, és átgondolt politikával a káosz csökkentését. Az állampolgárok változást akarnak, de még meglévő biztonságukat nem adják fel. Mi biztonságos változást ígérünk a polgároknak, csak rajtunk múlik, hogy ehhez megszerezzük-e támogatásukat — hangsúlyozta. Az SZDSZ részprogramjait ismertették a továbbiakban a párt szakértői. Tardos Márton a gazdaságpolitikai céljaikról szólva nyilvánvalónak tartotta, hogy az ország gazdasága nem élné át jelenlegi mély válságát, ha a kormány idejében felméri az átalakulással járó nehézségeket, és reális programot tűz maga elé. A Szabó Iván pénzügyminiszter által meghirdetett program szerinte a legjobb esetben is csak a válság további mélyülését akadályozhatja meg. Hangsúlyozta: a helyzet megváltoztatására csak új, a liberális közép által"vezetett kormány képes, amely megteremti az ipar szerkezeti átalakításának és a piaci igényekre orientált, szakosodott mezőgazdasági termelés kibontakoztatásának feltételeit. A liberális kormány jelentősen módosítja majd az állami költségvetés szerkezetét, és kérlelhetetlenül fellép a pazarlások, a korrupció ellen. Végső soron biztosítja a társadalom derékhadának növekvő jövedelemteremtő képességét. Magyar Bálint, az SZDSZ mezőgazdasággal kapcsolatos téziseit ismertetve bírálta a kormány agrárpolitikáját, mert az bizonytalan helyzetet teremtett az ágazatban. A kiutat az jelentené, ha újra közelebb kerülhetne földtulajdon és a földhasználat. Segíteni kellene a nyugati típusú szövetkezeti technikák meghonosodását, és hitelszövetkezeti hálózat kialakítását is. Az önkormányzati eszme Magyarországon gyökeret vert, s a testületnek a helyi érdekeket kell szolgálni — állapította meg programbeszédben Wekler Ferenc. Tölgyessy Péter a jogrendszer kérdéseiről szólva kijelentette: az 1989-90-ben felállított közjogi rendszer —ha csikorogva is—de biztosítani tudja a demokrácia intézményeinek működését, azonban néhány változtatást szükségesnek tartanának: a parlament létszámának csökkentését, a közigazgatás rendszerének felülvizsgálatát, és a kormány ellenőrizhetőségének biztosítását. Az iskoláknak meg kell tanítania a gyerekeket a személyiség és az autonómia tiszteletére, és arra, hogy élni tudjanak a demokrácia intézményeivel — hangsúlyozta Hárn Gábor, az oktatási elképzelések során. Szolnoki Andrea az egészségügyi elképzeléseket sorolva különösen az egészségmegőrzés, a prevenció fontosságát hangsúlyozta. A külpolitikai alapelvek ismertetésekor Szent-Iványi István megerősítette: a program három legfontosabb eleme az európai integráció, a kisebbségi ügyeket is magában foglaló regionális kapcsolatrendszer és a biztonságpolitika. Az érzelmeket felkavaró határkérdésről kijelentette: a kisebbségi jogok biztosítása nem a határok módosításával keresendő. Az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése szombaton délután — kétnapos tanácskozása zárásaként — elfogadta a párt új alapszabályát. Az előző pártalkotmányt azért kellett módosítani, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége jogilag pontosan szabályozott szervezettel indulhasson a választási küzdelemnek. Az új alapszabály szerint az egyéni választókerületben állítandó jelölt személyére a szervezeti egységek tehetnek javaslatot, amennyiben az egyének megfelelnek az ügyvivői testület által előzetesen meghatározott feltételeknek. A jelöltet az ÜT választja ki a szervezetek egyetértésével. Ha a szervezeti egységek egyharmada nem ért egyet a kiválasztott személyével, akkor a végleges döntést az országos tanács hozza meg. Részletesen rendelkezik az új alapszabály a középszint, a megyei szint szervezeti felépítéséről és a szervek feladatairól is. Pető Iván elnöki zárszavában ismét kiállt a VMDK vezetőjének a tanácskozáson elhangzott javaslata mellett, amely a magyar politikai pártok megegyezését kéri abban, hogy a kisebbségi magyarok ügyét nem tekintik pártharcok színterének. Támogatást érdemel Pető Iván szerint az a — szintén a küldöttgyűlésen felvetődött — gondolat, hogy Magyarország kössön szabadkereskedelmi megállapodást Romániával. Az időszerű politikai kérdésekről szólva Pető Iván a Fidesznek címezve kijelentette: az SZDSZ barátaival szemben is ugyanazokat a normákat követi, mint a kormánypártok esetében. Ezért támogatni fogják annak a sajtóban már megjelent javaslatnak a napirendre tűzését, amely parlamenti bizottsággal vizsgáltatná az MDF-Fidesz közös ingatlanügyét. Az MDF belső válságát a szabaddemokraták nem tekintik az egész magyarság problémájának, a demokrata fórum belső gondjai egy párt belügyei —jelentette ki Pető Iván. Végezetül ismét megerősítette: a Szabad Demokraták Szövetsége nem fogja megszavazni a pótköltségvetést. A küldöttgyűlés üzenete: feladataink megoldására együtt vagyunk képesek, az SZDSZ-ben mindenkinek van helye és munkája — fejezte be a tanácskozást lezáró beszédét a pártelnök. (MTI) PÁRTOK-MOZGALMAK Ügyvezető elnök, rotációban (Folytatás az 1. oldalról) az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. Csalódott vagyok, hogy ez a csapatmunka rögtön az első alkalommal sérült azáltal, hogy nem vett részt az ülésen az elnökség több tagja, így Balás István, Zacsek Gyula, ifj. Fekete Gyula és Csurka István — tette hozzá az elmondottakhoz Lezsák Sándor alelnök. A politikus ezt követően beszámolt arról, hogy a tanácskozáson szó estk az MDF választási kampányáról. Eszerint a testület tagjai úgy látták, hogy a választásokra történő felkészülés első szakasza—amit Szabó Tamás irányított — lezárult. A továbbiakban a választási felkészülés politikai vonatkozású kérdéseit az ügyvezető elnökség fogja kezelni, a technikai feladatokat pedig az MDF hivatala és szervezetei fogják irányítani. Lezsák Sándor ezt követően azon személyes meggyőződésének adott hangot, hogy az MDF keddi frakcióülése, illetve a szerdai ügyvezető elnökségi ülés, valamint a hét végi országos választmányi összejövetel meg fogja oldani az MDF belső gondjait. Az előadó leszögezte: tűrhetetlennek és tarthatatlannak tartja azt, hogy vannak olyan erők, amelyek ki akarnak ugrani a kormányzati felelősséget vállaló kabinet mögül. Ugyancsak tűrhetetlen — folytatta Lezsák Sándor—, hogy belülről, az MDF házatájáról érik durva és többnyire rágalmazó hadjáratok azt a koalíciós kormányzatot, amelyik a többség által 1990-ben elfogadott kormányzati programot, illetve az ez évi VI. országos gyűlés határozatait kívánja végrehajtani. Nagy a felelőssége Csurka Istvánnak abban — hangzott el a továbbiakban —, hogy idáig fajult az MDF válsága. Ugyanakkor nagy Debreczeni József és Elek István felelőssége is azért, mert szinte belehajszolták Csurka Istvánékat a jelen helyzetbe és provokálták őket. Az MDF vezető politikusa bejelentette, hogy javasolni fogja az országos választmánynak: Csurka István és környezete az MDF-en kívül fogalmazza meg programját. Az MTI kérdésére válaszolva az alelnök elmondta, hogy az ülésen valószínűleg még szó esik a Csurkáék által javasolt június 4-i egyeztető tárgyalásról Az országos elnökség zárt ülése a tájékoztatót követően tovább folytatódott. (MTI) Tisztázó helyzetértékelés 1993 május 5-én az MDF Székesfehérvári Szervezetében tisztázó helyzetértékelésre került sor. A párt jelen lévő tagjai eleinte észrevételeikkel, majd szavazataikkal fejezték ki álláspontjaikat. A megkérdezettek egyöntetűen nép-nemzeti beállítottságúnak vallották magukat. A voksolók 3/4-e egyetértett a Magyar Út Mozgalommal és 2/3-a abban aktív szerepet hajlandó vállalni! Ugyanakkor az MDF szakadását senki nem támogatná! így tehát miis a Magyar Út Körök mozgalmát az MDF megújulása zálogának tekintjük. Tagságunk nem vonja meg a bizalmát delegáltjaitól, de elvárja a párton belüli konszenzusra törekvést. A tagság elutasítja a Magyar Új Mozgalom kirekesztésére tett kísérleteket, és egyértelmű az is, hogy a nemzeti köntösű liberális szellemiséget hirdetők pártunkon belül hitelüket vesztették, támogatás nélküliek, vezetésben betöltött szerepüket csupán szűkebb érdekcsoportok és taktikai okok érvényesülésével magyarázhatjuk. A szakadással való riogatás viszont csak pszichológiai nyomásgyakorlásnak tekinthető. Úgy határoztunk: nem halogatható a Magyar Út Körök megszervezése városunkban sem. Ezért értesítünk minden, céljainkkal egyetértő, szimpatizáns honfitársunkat: rendezvényeinket a csatlakozási lehetőség megoldott. A fentiekkel egyetértett a hét vezetőségi tag közül öt fő: Dr. Vilhelm Ottó, dr. Franyó Ildikó, Békési Ferenc, dr. Gamauf András, Domahidy Gedeon. Jelentkezési lapok fórumainkon igényelhetők. Szervezőnk: Domahidy Gedeon. Domahidy Gedeon MDF Városi Szervezet Alelnöke A Magyar Út Mozgalom célja 1. ) A nemzeti összefogás megteremtése a magyarság előtt álló történelmi feladatok megoldására. 2. ) A keresztény nemzeti szellemiség kiterjesztése, a politikai tevékenység középpontba állítása a velünk évszázadok óta sorsközösségben élő nemzetiségekkel együtt a haza érdekében. 3. ) A XX. században szétszakított és az öt világrészben szétszóródott magyarság összefogását az egyetemes magyarság érdekében, a reálpolitika szintjén. 4. ) A magyar kultúra védelme, fejlesztése. Az idegen szellemű tömegkultúra visszaszorítása. 5. ) A gyermek- és ifjúságnevelésben a nemzeti keresztény szellem ápolása és a hagyományok továbbfejlesztése legyen elsődleges. 6. ) Az elesettek, hátrányos helyzetűek segítése. Mindnyájan felelősek vagyunk embertársainkért. 7. ) A polgári állam biztonságát a törvények biztosítják, ezek betartása minden állampolgárra kötelező. Csak az adhat bizalmat az önkormányzatokba vetett hitünknek. Ezért szükséges a törvényeknek minden körülmények között érvényt szerezni, és a megsértőikkel szemben szigorúan eljárni. 8. ) A magyar állampolgárok tulajdonszerzési lehetőségeinek elősegítése. A külföldi tulajdonszerzéseknél a gazdasági tevékenységet összhangba hozni a magyar nemzeti érdekkel. 9. ) A nemzeti tudatot is magának valló tehetséges szakemberek fokozatos szerephez juttatása. 10. ) A magyar érdekeket magukénak valló fiatal és nyugdíjas szervezetek, közösségek, mozgalmak támogatása. 11. ) Az összmagyarság bármely tagjával szemben elkövetett jogi, politikai vagy anyagi sérelem orvoslásában való hatékony közreműködés. Domahidy Gedeon Válaszlevél A Hatalom küszöbe címen több megyei lapban megjelent Hajdú András-cikk kapcsán az SZDSZ sajtótitkársága a következő észrevételt kívánja tenni: Teljes mértékben megfelel az igazságnak az, hogy az SZDSZ kisebb létszámú parlamentet szeretne. Ez már szerepelt a Rendszerváltás Programjában, az 1989-es háromoldalú tárgyaláson is javasolta, s az ez év februárjában az SZDSZ Országos Tanácsa és parlamenti frakciója által a választásokig hátralévő 15 hónapra kidolgozott 15 pontja is tartalmazza. Elképzeléseink szerint ezt a célt a 176 egyéni választókerület megtartásával, a megyei listák megszüntetésével és egy 100 fős országos lista állításával lehetne elérni.A megyei listák képviselő helyeinek jelentős része a töredékszavazatok miatt már 1990-ben is az országos listára került, ahonnanvégül is 90 képviselő került a parlamentbe./ A részleteket illetően az utóbbi időben több nyilatkozat is napvilágot látott a magyar sajtóban. Eörsi Mátyás a Vasárnapi Hírek 1993. március 7-i számában — egyebek között — arról beszél, hogy „a magyar településszerkezet sajátosságai okán az egyéni választókerületek számát nem lehet csökkenteni a szabad demokratái szerint. Ehelyett a megyei listák rovására kell végrehajtani a karcsúsítást." Hack Péter a Népszabadság április 30-i számában ugyanerről a következőke mondja: „Az 1994-es választásokra az SZDSZ a választási törvény olyan változtatásá javasolja, amely a rendszeren belül — az egyéni kerületek változatlanul hagyásával — a listás elem súlyát csökkentené azáltal, hogy megszüntetné a területlistákat.” Hasonló szellemben nyilatkozott Magyar Bálint is legutóbb a Nap TV szombat reggeli adásában. Nem található viszont sehol olyan SZDSZ-ből származó nyilatkozat, amely Hajdú András cikkben tényként közölt választási elképzeléseket tartalmazná Ezért ki kell jelentenünk, hogy a téves kiindulópontból levont következtetések is tévesek, az SZDSZ választási stratégiát illető okfejtés nem felel meg a valóságnak. ’ Közlemény Az MDF és a KDNP megyei vezetősége ülést tartott, amelyen időszerű szervezési és politikai kérdéseket tárgyaltak meg. A találkozón jelen volt az MDF részéről: Horváth László megyei elnök, dr. Horváth Miklós ogy. képviselő, Horpácsy László megyei alelnök, Butola Zoltán Székesfehérvár városi elnöke, a KDNP részéről: Tóth Imre megyei elnök, Mózs József ogy. képviselő, dr. Gerencsér Miklósné IB tag, dr. Gertner József megyei titkár. * A találkozó résztvevői egyetértettek a koalíció megőrzésében, hangsúlyozva az összefogás szükségességét a kormányváltság elkerülése érdekében. A ké párt vezetői szükségesnek tartják a megyei szintű politizálást a helyi lakosság gondjainak és problémáinak megoldása érdekében. Megegyeztek abban, hogy megyét érintő kérdésekben a döntések előtt egyeztetik álláspontjaikat. MDF Megyei Vezetősége KDNP Megyei Vezetőség Meghívó Tisztelettel várunk minden érdeklődőt a Magyar Szocialista Párt Fejér Megyei Szövetsége által szervezett egészségügyi szakmai tanácskozásra. A tanácskozás címe:Magyarország egészsége Előadó: Dr. Makara Péter Nemzeti Egészségvédelmi Intézet tudományos igazgatója Helyszín: Székesfehérvár, Junior Étterem Időpont: 1993. június 2-án, 18.00 óra Az előadást követően véleménycserét, vitát tervezünk. Vitavezető: Dr. Sirál Péter főorvos. A rendezvény vendége lesz dr. Kovács Pál parlamenti képvisel és dr. Kökény Mihály, az MSZP Országos Egészségügyi Tagozatának vezetője A rendezvény nyilvános, kérjük hívja magával ismerőseit, barátait, mind érdeklődőt tisztelettel várunk. MSZP Fejér Megyei Irod