Fejér Megyei Hírlap, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

2 OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NEMZETKÖZI ESET RIO DE JANEIRO A kayapok bűnbeesése Hatalmas nemzetközi szolidaritási mozgalom se­gítette a nyolcvanas évek­ben a brazíliai kayapo törzs indiánjait a 65 ezer négyzet­ki­lométer kiterjedésű „Esőerdők” védelmében a bánya és erdőkitermelő vál­lalkozókkal szemben. A The Wall Street Journal szilvesz­teri száma azonban arról a­­dott hírt, hogy Kayapo Inc. néven indián vállalkozás jött létre a világ környezetvédői számára szentnek tekintett őserdők hasznosítására, egy Tapiet nevű kayapo törzsfő­nök kilenc kilogramm a­­ranyért eladta a területre vo­natkozó bányászati jogokat. N­E­W YORK Sheraton Hotel­­casinók? A Sheraton a világ legna­gyobb luxushotelláncai kö­zé tartozik. A Caesars World a világ legnagyobb casino­­láncai közé tartozik. Las Vegastól Hongkongig tíze­zerszám üzemelteti a pénznyerő automatákat és rulettasztalokat. Mi köze a kettőnek egymáshoz? Csak annyi, hogy a Sheraton tulaj­donosa, az ITT nevű ameri­­kai cég 1,7 milliárd dollárt a­­jánlott a Caesars Worldért, melynek tőzsdei részvény­­árfolyama az ajánlat puszta hírére öt­ven százalékot ug­rott felfelé. MOSZKVA Katyusa nem fecseghet A totális bizalmatlanság jellemzi az orosz üzleti élet fej­lődését—áll­ítja a moszk­vai Nyezaviszimaja Gazeta, s részletesen ismerteti azok­nak a biztonsági technikák­nak a listáját, amelyek Moszkvában hozzáférhe­tők. A szokásos technika mellett (lehallgatás elleni védelem), különös figyel­met érdemel az a készülék, melynek beszerelése­­ egy munkahely telefonhálózatá­ba lehetővé teszi a főnök szá­mára, hogy az irodában fo­lyó összes beszélgetéseket lehallgassa, alkalmasint azt is, amelyet Katyusa folytat a barátnőjével. Szintén hiva­talos engedéllyel forgal­mazzák azt a készüléket, mely jelzi, ha a telefonvonal másik végén a beszélgetést magnószalagra rögzítik. NEW YORK A Broadway ura A Broadway, a New York-i színházak főutcája számára a mai napig a biztos bukás jele, ha egy újonnan bemutatott musical rossz kritikát kap a The New York Timesban. Ezért közölte az egész amerikai sajtó a hírt, hogy a nagy amerikai lap színházi főkritikusa, a Brod­­way ura mostantól Vincent Canby lesz, aki eddig csak a lap vasárnapi számába írha­tott színikritikákat. Elődje, David Richards egy másik nagy amerikai laphoz, a The Washington Posthoz került. Aláírták a boszniai tűzszüneti egyezményt Alija Izetbegovic boszniai el­nök szombat délután, több órás tárgyalás után aláírta az ellensé­geskedések négyhónapos idő­szakra való felfüggesztéséről szóló egyezményt. Az aláírásnál jelen volt Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyek­ben illetékes különmegbízottja és Michael Rose, a Boszniában állomásozó ENSZ-erők főpa­rancsnoka is. Az egyezmény, amelyet a boszniai szerbek is jóváhagytak, a fegyvernyugvás mellett egye­bek mellett rendelkezik a hadi­foglyok szabadon bocsátásáról, valamint az ENSZ-segély­szál­lítmányok szabad közlekedésé­nek szavatolásáról is, s lehetővé teszi, hogy a szemben álló felek közvetlen tárgyalásokat kezdje­nek a válság politikai eszközök­kel való rendezéséről. Az egyezmény értelmében az ENSZ-erők katonái napokon belül elfoglalják állásaikat a muzulmánokat és szerbeket el­választó frontvonalakon, hogy ellenőrizzék a fegyvernyugvást, illetve megakadályozzák a har­cok kiújulását. A szarajevói muzulmán ve­zetők végül annak ellenére lát­ták el kézjegyükkel a dokumen­tumot, hogy a krajinai szerbek és a Fikret Abdic vezette szaka­­dár muzulmánok még nem ve­tettek véget az északnyugat­boszniai katonai offenzívának. A bosnyák muzulmán kor­mány után szombaton este a boszniai szerbek vezetői is aláír­ták a négy hónapra szóló tűzszü­neti megállapodást. Az egyez­ményt Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője és Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg parancsnoka írta alá Paléban, az ENSZ közvetítői je­lenlétében. Akasi Jaszusi az ENSZ-főtitkár délszláv ügyek­ben illetékes különmegbízottja az aláírást követően úgy véleke­dett, hogy a tárgyalások ugyan hosszú ideig tartottak, de úgy tű­nik, a dokumentumot a felek ko­molyan veszik. A tűzszünet vasárnap, helyi idő szerint délben lépett életbe. Karadzic aláírja az egyezményt EU-lobogó: marad a A kék zászló, rajta kör alakban elhelyezett 12 a­­ranysárga csillaggal, Európa jelképévé vált. A 12 államot tömörítő Európai Unió azonban hamaro­san már csak történelem lesz. Január 1-jétől — Ausztria, Finnország és Svédország belépésével —15 tagot számlál majd az EU. A várószobában hat közép-európai ország tolong, akiknek az Eu­rópai Unió bebocsátást ígért. Függetlenül azon­ban attól, hogy 15 vagy még több tagja van-e az EU-nak, a zászló ugyanaz marad—a folyamatos­ság apró jele a változások közepette. Hosszú, rögös út vezetett o­­dáig, míg végül az akkori Euró­pai Közösség (EK) megállapo­dott a zászlót illetően. Két csúcstalálkozóra volt szükség mielőtt 1986. május 29-én a Brüsszeli Bizottság épülete előtt ünnepélyesen felvonhatták a csillagos Európa-lobogót, mint az EK zászlaját. Mindamellett a zászló már több mint 30 éve létezett. Az Eu­rópa Tanács 1955 decemberé­ben döntött — jóllehet az EK­nak már akkor 14 tagja volt, a Saar-vidék pedig társult tagként szerepelt — a tizenkettes szám mellett, minthogy a 15 csillag egy független Saar-vidék elis­meréseként lett volna értelmez­hető, ami ellen Németország vé­tót emelt. Az Európa Tanács ak­kor már a messzi jövőbe tekin­tett. Olyan jelképet akart, amelyet valamennyi meglévő és jövőbeni intézmény használhat­na. A fontos az volt, hogy tetsze­tős, esztétikus legyen, a csilla­ 12 csillag­ ­ok számát másodrendű kérdés­nek tekintették. Az EK csak 1973-ban kezdett komolyan foglalkozni a zászló gondolatával. Sok más esethez hasonlóan, akkor is a parlamenti képviselők szorgalmazták a dol­got. Ők határozták el 1983-ban az Európa Tanács zászlajának átvételét, alkalmasnak találták ugyanis arra, hogy a polgárok a­­zonosuljanak vele. Az 1985 jú­niusában megtartott EK-csú­­cson született meg a döntés a csillagos lobogóról. Amikor azután az EK hivatalos zászlaja lett, a csillagok és a tagok száma megegyezett: 1986. január 1-jé­­vel belépett Spanyolország és Portugália — az Eb a tizenket­­tek közössége lett. A küszöbönálló bővülés után is marad a 12 csillag. „A 12 a tö­kéletesség száma. Maradni fog” — idézi Gian Fontana Ravát, az Európai Bizottság közönségtá­jékoztatási igazgatóságának munkatársát a Reuter. Az EU kibővítésének Az 1995. január 1-jétől immár tizenöt tagállamot tömörítő Eu­rópai Unió létrejöttének legfon­tosabb dátumai időrendben a kö­vetkezők: 1957 — A Római Szerződés aláírásával megszületik hat or­szág — Németország, Belgium, Franciaország, Olaszország, Lu­xemburg és Hollandia — részvé­telével az Európai Gazdasági Közösség. 1973. január 1. — Nagy-Bri­­tannia, Dánia és Írország csatla­kozik a közösséghez, amely így kilenc tagúra bővül. 1981. január 1. — Görögor­szág a közösség tizedik tagálla­ma lesz. 1986. január 1.—Csatlakozik Spanyolország és Portugália. 1989. július 17. — Ausztria benyújtja felvételi kérelmét. 1991. július 1. — Svédország benyújtja felvételi kérelmét. 1992. március 18. — Finnor­szág benyújtja felvételi kérel­mét. 1992. november 25. — Nor­végia benyújtja felvételi kérel­mét. 1992. december 11-12. — A leendő Európai Unió vezetői edinburgh-i csúcstalálkozóju­kon megegyeznek, hogy tárgya­lásokat kezdenek Ausztriával, Finnországgal, Norvégiával és Svédországgal. 1993. február — Megkezdőd­nek a csatlakozási tárgyalások Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal. 1993. április 5. — Megkez­dődnek a tárgyalások Norvégiá­val. 1994. március 1. — Svédor­szág, Finnország és Ausztria megállapodnak az Unióval a csatlakozás feltételeiről. 1994. március 16. — Az EU és Norvégia megállapodtak a csatlakozásról. története 1994. március 30. — Az EU, illetve Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország végleg megállapodtak a csatlakozás fel­tételeiről. 1994. május 4. — Az Európai Parlament jóváhagyja az Unió bővítését. 1994. június 12. — Ausztria 66,4 százalékos többséggel nép­szavazáson dönt az EU-csatlako­­zás mellett. 1994. október 16. — Finnor­szág népszavazáson 56,9 száza­lékos többséggel dönt az EU- csatlakozás mellett. 1994. november 13. — Svéd­ország népszavazáson 52,3 szá­zalékos többséggel dönt az EU- csatlakozás mellett. 1994. november 28. — Nor­végiában a népszavazás elutasít­ja a csatlakozást. 1995. január 1. — Ausztria, Finnország és Svédország az Eu­rópai Unió tagja lesz. 1995. JANUÁR 2. HETI Chile kapcsolatainak felú­jítására készül Kubával, s az előké­születeket már meg is kezdte ehhez. Az erről beszámoló santia­gói sajtóforrások meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivat­koznak. Az ország külügyminisztere, José Miguel Insul­., mindazonlltal sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó ezeket a lap­jelentéseket. A két ország diplomáciai kapcsolata 1973-ban szakadtak meg, amikor Augusto Pinochet tábornok véres államcsínnyel magához ragadta a hatalmat Chilében. A hatalomátadásról tárgyalt szombaton Burhanuddin Rabban afgán elnök szövetségeseivel. A kabuli megbeszélésekről a hely rádió adott hírt. A tanácskozásra—amelynek fejleményei egyelen nem ismeretesek — egy nappal az ENSZ közvetítőjének érkezése előtt került sor. Rabbani hétfőn egyoldalú tűzszünetet hirdetett, és bejelentette lemondási szándékát. Ellenfelei azonban megtévesz­tésnek minősítették mind a két lépést, és nem szüntették be a harcot, bár azóta súlyosabb összecsapásokra nem került sor közöttük. Zselju Zselev bolgár államfő újévi beszédében reményét fe­jezte ki, hogy a most kezdődő esztendő sokkal sikeresebb lesz a bolgárok számára, mint az előző volt. Úgy vélekedett: a tavalyi talán a legnehezebb volt az utóbbi évek közül, ugyanakkor re­ményteljesnek mondotta, hogy jelentkeztek a gazdaság élénkü­lésének első jelei. Mami Ahtisaari finn államfő az európai béke és biztonság kérdé­seire helyezte a hangsúlyt újévi beszédében. Felszólította Oroszor­szágot, hogy törekedjen békés szerepre a világban. Úgy vélekedett, hogy a nagy háborúk veszélye Európában elmúlt, egyúttal azonban felhívta hallgatói figyelmét arra, hogy a helyi konfliktusok árthat­nak a békének, és a nemzetközi közösség egyre kevesebb erővel rendelkezik ezek megoldására. Csiang Cö-min kínai államfő a fontos események évének ne­vezte a beköszöntő esztendőt. Emlékeztetett: az idén lesz 50 éve annak, hogy véget ért a második világháború, ezen belül a kínai nép harca a japán agresszió ellen. Ugyancsak fél évszázada ala­kult meg az ENSZ — hangoztatta a kínai államfő, aki szerint 1995 a népek harcának éve lesz a békéért és a fejlődésért. Akihito japán császár a fél évszázada véget ért „legrettenetesebb háborúra” emlékeztetett a nemzethez intézett újévi üzenetében, s az áldozatok emlékét idézve kívánt békés új évet Japánnak és az egész világnak. Murajama Tomiicsi kormányfő a maga részéről üzeneté­ben egyebek között azt ígérte, hogy további erőfeszítéseket tesz a nagyhatalmú közigazgatási apparátus áramvonalasítására. Az Észak-Koreával való „megbékélés és együttműködés" új korszakának megnyitását ígérte a nemzethez intézett újévi üze­netében Kim Jung Szam dél-koreai elnök, hangoztatva egyszer­smind, hogy Dél-Koreának nincs vesztegetnivaló ideje „globali­­zációs” törekvéseinek megvalósításában. „Véget kell vetni a honfitársaink közötti tragikus bizalmatlanságnak és szemben­állásnak" — szögezte le Kim, aki annak a reményének adott hangot, hogy egyszer majd „északi testvéreink is élvezhetik a szabadságot, és emberhez méltó életet élhetnek”. A kormányválság megoldásával kapcsolatos konzultációinak második fordulójában Oscar Lu­igi Scal­faro olasz elnök — újévi kö­szöntője szerint — azt fogja megvizsgálni, hogy van-e lehetőség működőképes új kormány felállítására. Scalfaro több mint félórás beszédének központi témája a kormányválság volt. Az államfő sze­rint a válságból kivezető utat az érvényben lévő alkotmány alapján, a tavaly márciusi törvényhozási választások eredményének figye­lembevételével kell megtalálni. Srí Lankán vasárnap agyonlőtték a tamil függetlenségért küzdő vezető politikusok egyikét Az 58 esztendős Karaiva Kandaszamira otthonában támadtak rá ismeretlen fegyvere­sek, akik a pártvezetőt fejbelőtték, majd kézigránátot dobtak az épületbe, súlyosan megsebesítve a politikus 23 éves leányát is. Kandaszami a tamil Demokratikus Népi Felszabadítási Fron­tot vezette. LÁG • HÍRVILÁG • ffl'RV Megkerült a magyar turistabusz Épségben, de teljesen ki­­ja vasárnap az MTI tudósítójá­­t osztva megkerült az a magyar­nak elmondta, hogy a negyven turista autóbusz, amelyet isme- gyermekből és húsz felnőttből rétten tettesek pénteken reggel álló turistacsoport így az eredeti loptak el a dél-olaszországi Ca- tervek szerint hétfőn, az esti a­­pua városban. A Neoplan Skyli­­rákban érkezik meg Budapestre, net típusú, emeletes járművet a Az utazási iroda és a turisták a­­várostól mintegy 40 kilométerre nyagi kára elég jelentős. A­hol­­találták meg másnap az olasz rajok, miután egy felázott föld­rendőrök­ úton elakadtak a járművel, mint Bagó Zoltán, a Gold Travel C­­dent, ami csak mozdítható volt a­tazási iroda ügyvezető igazgató- buszon, magukkal vittek.

Next