Fejér Megyei Hírlap, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-16 / 138. szám
1997. június 16., HÉTFŐ Vad éjszakák, avagy élni a halál közelében is kell Cyril Collard a Cesar-díjat már nem vehette át Lehet-e élni a halál árnyékában? Szeretni, szeretkezni, dolgozni, örülni új szerelmeknek, elviselni a többiek szánalmát? Miközben karodon egyre nagyobb a kór terjedését jelző folt, testedet rágja az AIDS, a vírus, amely ellen egyelőre nincs gyógymód? Cyril Collard, ez a tüneményes tehetségű francia fiatalember bebizonyítja, hogy igenis lehet. Hogy együtt lehet élni a bennünk bujkáló félelmekkel, rá lehet csodálkozni a világra, ha csak néhány hónap adatik is meg, hogy igazából felfedezd. Collard zenélt, írt, rendezett. HIV-pozitív volt, harmincnégy éves korában végzett vele az AIDS. Néhány nappal azelőtt halt meg, hogy 1993-ban átvehette volna a Cesar-díjat, a legnagyobb francia filmes elismerést. Szörnyű, de igaz: őt a betegsége tette igazi művésszé. Beleírta magát egy rettenetesen őszinte könyvbe, és azt a címet adta neki: Vad éjszakák. Még volt annyi ideje, hogy filmet írjon, forgasson, s eljátssza a főszerepet a történetben. O Jean, operatőr és reklámfilmrendező, harmincas, vonzó férfi és a fiúkat szereti. S itt engedtessék meg egy kis kitérő. Collard nem másságként, hanem a világ legtermészetesebb állapotaként mutatja be az azonos neműek kapcsolatát. Kivéve éppen a vad éjszakákat. A Szajna-parton felkínálkozó névtelen férfiakat, a szótlan ölelkezéseket, arcnélküli kapcsolatokat. Jean Collard az AIDS tudatában, a banalitástól és a kötődést, felelősséget jelentő kapcsolatoktól való félelmében keresi ezeket a testeket. Aztán betoppan az életébe Laura. A lány tizenhét éves és végtelenül szerelmes. Szeretkeznek, és a fiú nem meri neki bevallani, hogy HIV-pozitív. Jean azonban Samyt, a rögbijátékost is szereti, s ez a különös háromszög egyre elviselhetetlenebbé válik. A lány mindent megtesz, hogy megszerezze magának Jeant. Órákat telefonál, hazudik, könyörög, zsarol és hisztériázik. Jean nem akarja elfogadni ezt: úgy éri, eddigi élete és az AIDS felmentést ad neki, s csak ő szolgált rá arra, hogy megértsék. Laura aztán eltűnik, átengedi a terepet Samynek, majd újra felbukkan. Közben a videoklipek ritmusában peregnek az események, utcaképek rohannak el a szemünk előtt. Jean pedig fokozatosan másképp látja a világot, és rádöbben, hogy neki is meg kell értenie és el kell fogadnia másokat. Élni kezd, a halál közvetlen közelében. A Vad éjszakák emlékezetes film. Őszinte, de nem ízléstelen, szomorú, érzelmes, de nem érzelgős. Laura szerepében Romane Bohringer egészen kiváló alakítást nyújt. Samyt Carlos Lopez játssza, aki teljesen természetes és meggyőző ebben a kényes szerepben. Akárcsak Cyril Collard, ő ráadásul saját sorsával hitelesíti Jean történetét. S a szomorú az, hogy a Vad éjszakák egyszeri és megismételhetetlen. A halál közelsége nélkül nem jöhetett volna létre. De az életet igenli, hiszen bennünket is a megértésre és a toleranciára int. Szabó Zoltán Egészségőrzés fotókon Diákok tárlata a Megyei Művelődési Központban Idillikus tájképek, kedves állatok, egy-egy természetben töltött táborozás életképei, vagy éppen plakátra illő montázsok... Ahány felvétel, annyiféle. A szándék viszont ugyanaz. Diákok készítették a fotókat, a Béres Alapítvány a Teljes Életért, valamint az Egészséges Ifjúságért Alapítvány közös felhívására. Korábban egy rajzpályázat segítségével igyekeztek bevonni a gyerekeket az egészségnevelési programba és egyúttal megismerni a két korcsoport, a 10-14, és a 14-18 éves diákok gondolkodásmódját az egészség megőrzésével kapcsolatban. A rajzpályázat sikerén felbuzdulva az idén fotózásra biztatták a diákokat. Az országos pályázatra 250 munka érkezett, közülük választotta ki a zsűri az 50 legjobb felvételt. Ezek egy részét állították ki Székesfehérváron, a Megyei Művelődési Központban. Az összkép igen vegyes: akadnak közöttük semmitmondó, a témát a közhelyek szintjén tálaló felvételek, de vannak egyéni látásmódról árulkodó képek is. Székesfehérvárról két diák munkája került be a válogatásba. Simon Ágnes felvétele az uszodában készült, a víz alatti világról. A Tóparti gimnázium művészeti szakközépiskolás, kerámia szakos, III.-as diákja elárulja, a fekete-fehér filmet színes papírra hívatta elő, és vegyszerrel is belenyúlt — ez adja az érdekes összhatást... A fotózást Simon csak egy izgalmas „kirándulásnak” tekinti... így van ezzel Juni Tímea is, a Teleki Blanka Gimnázium III. osztályos diákja. Rendszeresen fotózik, de leginkább az idegen nyelvek érdeklik. Egy nyaraláson készültek a képei: elegáns hattyúkról és egy jókora, kedves teknősbékáról... A két diák hamarosan indul arra a balatonhenyei táborozásra, amelyet munkájukkal nyertek, azokkal együtt, akiknek megmozgatta a fantáziáját a pályázat jelmondata: „Az egészség, érték”... (gábor) KULTÚRA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . BECSES KELETI KINCSEK „A bazárbéli mester bűvereje volt a szikra, mely fellobbantotta a gyűjtőszenvedélyt” Lenyűgöző látvány, mintha a csodás Kelet minden szépsége kelt volna életre. Textil-tünemények, amelyek nagyon is e világi funkciót töltöttek, töltenek be a közép-ázsiai népek életében, a hétköz- és ünnepnapjaikban: sós zsák, tükörtartó, hímzett csizma, teve-fejdísz, dekoratív ajtóráma. Gazdag motívumkincsű kelmék a boldogság, az anyaföld, az örökkévalóság jelképeivel, a kék és vörös, a sárga és fehér színszimbolikával. Szebbnél szebb szőnyegek, padlótakarók, jurtadíszek, s a vizuális gyönyör betetőzéseként a csodás Suzani faliszőnyegek! Különleges élményt nyújt a látogatóknak a fehérvári Csók Képtárban, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött, hét végén megnyílt Keleti textilek című kiállítás. Rendezője: Illyés Endréné, az István Király Múzeum restaurátora, osztályvezető: „Az impozáns anyag Philippe Labreveux úr gyűjteménye, aki az ENSZ Menekültügyi Hivatalának vezetője. Kovalovszky Márta és Kovács Péter találkozott a ma Magyarországon hivatalt teljesítő ENSZ diplomatával, aki örömmel vette a fehérvári invitálást”. — Kézbe véve a gyűjteményem minden egyes darabját, amely mint megannyi fotográfia érzelmeket hordoz és hív elő, tudván tudtam, hogy nemcsak engem ringat álmodozásba, sokan mások is örömüket lelik majd benne. Kivált itt, ahol érdeklődnek a Kelet művészete iránt — mondta Philippe Labreveux és megtudhattuk, hogy mióta áldoz e nemes szenvedélyének: „Sokáig voltam ENSZ- diplomata a keleti vidékeken. Vándor, csekélyke poggyászszál; alkalmi szállásom sivárságát enyhítendő váltam gyűjtővé. A kilencvenes évek elején történt, Pakisztán határterületén, Kvettában, ott, ahol az afgán hegyekből az Indus-völgye felé ereszkedik a nomádok vonulási útja. Egy bazárbeli boltocskából indultam más keleti piacok felé. Kalmárok teregették elém kincseiket, ámulatba ejtett ez a pazar, az európai ember számára lehet, hogy kissé idegen, ám rendkívül értékes kultúra. Első vásárlásaimat a szükség motiválta, a továbbiakat egyedül a gyönyörűség. A bazárbeli mester bűvereje volt a szikra, mely fellobbantotta a gyűjtőszenvedélyt”. Illyés Endréné igazi szakmai kihívásnak tartja a kiállítás megrendezését, amelyet komoly kutatómunka előzött meg. A képtár alsó szintjén az indiai és Pakisztán keleti részéből származó tárgyak, bútorok, kelmék kaptak helyet. Majd felfelé haladván a nomád népek, kirgizek, üzbégek textiljeit, itt is a főként a nomád technikákat ismerhetjük meg. A beludzs szőnyegek a nomád népek művészetének reprezentatív mintái tán a gyűjtemény legizgalmasabb része. Ezek a gyönyörű darabok, bizonyára a látogatókban is csodálatot keltenek. K. E. (Fotó: Fási László) Virtuóz költőiség, ironikus hang, szenvedélyes versek Halljad bolond halandó, ez a világ csalandó, üsd, verd, sarcold Határ Győző bölcseleti műve, az Özön közöny a Tevan kiadásában gazdagítja a könyvheti listát. A szerzőnek ez a sanda gyanúja: „Egyszer még úgy fogják elkönyvelni, mint a posztanalitikus filozófia előhírnökét, a galambot az olajággal, hogy vége a nyelvfilozófia vízözönének”. Az 1991-ben Kossuth-díjat kapott szerző gyűjteményes költeményes könyvét a Széphalom adta ki. A Medaillon Madonna virtuóz költőiség, ironikus hangvétel, szenvedélyes és megszenvedett hang jellemzi. Humorban, szatírában is bővelkedik, egyik fejezetcíme: Rímkabaré, benne a Világcsalásban erre biztat: „halljad bolond halandó! / ez a világ csalandó! / arra való hogy csalják / fillériglen facsarják... / magadénak ne valljad / ahol éred rugdaljad... / üsd verd sarcold szipolyozd... / ha nem teszed kapja más / fineszesebb maffiás”. Az Ország című fejezetben a Balkánról ír kemény ötsorost: „Bosznia Bosznia Bosznia-féreg / Bosznia-sárkány / Boszniabaj / robaj égre felásít dögszekerének / aknamezősár / kátyúival”. A költészetközpontúságban a magyar költők „nyavalyásai” kapnak kíméletlen ostorcsapást: „navalyognak már már megint nyavalyognak / ez kell! — ez kell! — ez kell a magyaroknak / ez van beléjük sulykolva mélyre ásva: / a pótcselekvés költészet-nyavalygása... / szorgos tespedés mely líránkban oly adott / s magunkbaroskadásunkban ott nyavalyog”. A címadó versben csengbong a kösöntyű homlokú, kancsó-karcsúságú, deli léptű, életnap-derűjű Medaillon Madonna. A Születésnap a közelgő halál várásról vall: „nyolcvan után már minden jeles / nap: nem tudni még az utolsó / a vénség a naptárra aggódva lesz / mi az ajándék: könyv vagy koporsó”. Az 1994-ben írt A rajtvonalnál című versben így humorizál, ironizál: „most vagyok az ebekhuszonkilencedjén / ebek harmincadját holnapra hagyom / nyolcvan év után íme a végeredmény / lennem irodalmi hadastyán-süvölvény / hová-le-nemkörözve —jaj! késő nagyon”. Zágoni Erzsébet Kulturmix Ráckeresztúri tanárok országos elismerése Első alkalommal adták át Az év pedagógusa címet a Pesti Vigadóban rendezett vasárnapi ünnepségen. A Pedagógusok Szakszervezete és a Xénia Láz Egyesület által alapított kitüntetést a tanulók szavazatai alapján tíz általános iskolai tanító és tíz tanár vehette át. Köztük Takácsné Pergel Éva, Pálinkás Istvánné (Ráckeresztúri Általános Iskola). Magyarországon először mondhattak véleményt a diákok tanáraikról a közoktatási törvényben biztosított tanulói jogok alapján. Az általános iskolák növendékei havonta jelölő listát állítottak össze, akik közül a Xénia Láz Klub tagjai titkos szavazással választották ki a hónap tanárát. Az ország legjobbnak tartott pedagógusainak tiszteletére gálaműsorral is kedveskedtek a patinás Pesti Vigadóban. Az 1997. év kézműves remekeinek díjazottjai Az IPOSZ országos kiállítása a budapesti Hadtörténeti Múzeum termeiben látható. Ezen a seregszemlén a kultusztárca közművelődési főosztályának különdíját az 1997. év kézműves remekei pályázat díjazottjai vehették át. Pámiczky Józsefné népi iparművész és szakkörvezető, és szakkörének két tagja, Szántó Lászlóné és Hosszú Istvánné dr. Orbán Irén. Az érdeklődők július 6-ig láthatják hazánk kitűnő népi iparművészeinek munkáit.