Fejér Megyei Hírlap, 1999. november (44. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám

KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1999. november 11., CSÜTÖRTÖK Móron újra él a népszokás November 2-től 13-ig tartó ünnepségsorozatot rendez a Móri Német Kisebbségi Önkor­mányzat a Márton-napi népszo­kások felelevenítésére. Az al­kalmat az a régi móri hagyo­mány adja, hogy Márton napján rendezték valaha az utolsó vá­sárt a településen és az ezt köve­tő bálon kóstolták meg az immá­ron letisztult új bort. A Móri Né­met Kisebbségi Önkormányzat ezen héten minden oktatási- és gyermekintézménynek lehető­séget biztosít a Márton-naphoz fűződő népszokások bemutatá­sára, s egyúttal lehetőséget ad­nak a diákoknak német nyelvtu­dásuk bemutatására. Szerda dél­után a Szent Erzsébet Római Katolikus Iskolában Márton-na­pi játszóházat rendeztek, mely­nek része volt a lampionkészí­tés. A lampion az a német jel­kép, ami Móron is meghonoso­dott, vagyis, hogy Márton jóságot, és fényt visz a szívekbe és lelkekbe - mondta Ferisek Lászlóné iskolaigazgató, aki csak azt sajnálta, hogy az időjá­rás nem fogadta kegyeibe a ren­dezvény szereplőit, a lampionos felvonulást ugyanis a szabadba tervezték. A játszóház mellett délután Márton-napi szellemi fotón is részt vettek a diákok, akiknek a helyes ikszeléshez azt is tudniuk kellett, hogy ki volt valój­ában Márton? p.i. Jogszabályok és lehetőségek A megállapításokat előbb egyeztetni kellene az érintettekkel... „Örültünk volna, ha a vizsgá­lat nem csupán a gondozottak, hanem az intézményekben fog­lalkoztatott közalkalmazottak helyzetének vizsgálatára is ki­terjed... Mi vagyunk azok az ál­lampolgárok, akiket következ­mények nélkül lehet támadni, lejáratni...” - az idézett monda­tok a Fejér Megyei Rehabilitáci­ós Intézet igazgatójának levelé­ből valók. Szilasy Katalin az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa által nemrégiben Teke­­respusztán végzett vizsgálat megállapításaira válaszolt, az abban foglaltak egy része ugyanis - ahogyan fogalmazott - „nem vagy nem mindenben felel meg a valóságnak”, éppen ezért alkalmas az intézet, s így az ott dolgozók lejáratására. Az igazgatónő természetesen nem a rehabilitációs otthonban élők emberi jogainak védelme ellen szólt, inkorrektnek tartotta viszont, hogy a vizsgálat megál­lapításai anélkül kerültek nyil­vánosságra, hogy azokat egyez­tették volna velük. (Ezzel a véle­ményével egyébként nem ma­radt egyedül: a múlt héten egy Balatonlellén tartott konferenci­án Lakner Zoltán, a szociális mi­nisztérium államtitkára is úgy vélte, helyesebb volna az om­­budsmani ajánlásokat előbb az érintettekkel közölni.) Arról sincs szó, hogy az inté­zetnek takargatni valója volna: „a jelentés a valóságnak megfe­lelően ismerteti az otthon belső életét, a gondozottak helyzetét, azokat a nehézségeket, amelye­ket meg kell(ene) oldanunk” - írta Szilasy Katalin. S a lényeg ez: a jogszabályok ma még saj­nos nem alkalmazkodnak a le­hetőségekhez, így le lehet ugyan írni, hogy a disznóólak - ame­lyeket nem mostanában építet­tek, s amelyek egyébként igen­csak sokat jelentenek az otthon élelmezési költségeiben - túl közel vannak a lakóépületek­hez; hogy a Tekerespusztára ve­zető út állapota nagyon rossz, az otthon épületeit összekötő utak balesetveszélyesek; hogy a la­pos tetős pavilonok időről időre beáznak s az épületek állapota általában nem túl jó - ha mind­ezek megváltoztatására egysze­rűen nincs pénz. A jelentés egyik megállapítá­sa az orvosi szoba, s így az ellá­tás hiányára vonatkozott. Az in­tézetben van orvosi szoba - enélkül nem is működhetnénk, mondta az igazgatónő­­, ezen kívül felszerelt fogorvosi és nő­­gyógyászati rendelőt is kialakí­tottak. A polgárdi háziorvos hét­főn délután rendel az otthonban, hét közben pedig telefonhívásra azonnal jön, ha szükség van rá. Az orvosi ellátás ilyen formája miatt soha nem volt még problé­ma. Szintén nincs alapja annak, hogy az otthonban kimenő meg­vonással és zsebpénzvisszatar­tással büntetnének. A gondozot­tak pénzügyeire különösen fi­gyelnek az otthonban, minden mozgás okmányokkal igazolha­tó - jelentette ki az igazgatónő. A vizsgálat kifogásolta­­ a sze­mélyiségi jogok korlátozása okán -, hogy a foglalkoztatás ideje alatt a gondozottak szobáit zárva tartják, oda csak kísérettel juthatnak be. Az intézetben saj­nos több olyan lakó is él, akik nincsenek tekintettel a mások, de a közösség értékeire sem: a szobákat zárni kell, hogy a lopá­sokat megakadályozzák, mert nincs annyi alkalmazott, hogy állandó felügyelet alatt tudják tartani a folyosókat. Ezen a rendszeren nem kívánok változ­tani - mondta Szilasy Katalin.A javaslatnak megfelelően az álla­tok legeltetésére jobban odafi­gyelnek, ezentúl a gondozottak által is használt területen nem lehetnek állatok. Október 1-je óta van utógondozó az otthon­ban, aki a kikerülőket nyomon követi. Megválasztották az ér­dekképviseleti fórumot is, más kérdés, hogy mennyire veszik igénybe a lakók, illetve a hozzá­tartozók, ha gondjaik megoldá­sára az eddig már bevált gyakor­latot is jónak érzik. H.Cs. M­árton-napi „gágogás” a piacozó asszonynéppel A libacsont meg a libamáj időjóslásra is való Ludat, libát kínáló asszonyo­kat nem leltem tegnap reggel a Pláza-piacon, kacsát árultak. Li­ba majd karácsony előtt lesz - nyugtattak, mivel kétségbeeset­ten kerestem, kóvályogtam, mint egy szédül liba, attól tart­ván, hogy nem lesz meg a mai újságba tervezett „betevő falat”, ha gőgös lennék, így fogalmaz­nék: a püspökfalat. A piacozó asszonynép idő­sebbje még ma is tudja, mitől hí­zik a lúd, ügyesen intézik a ma­guk dolgát. Az egyik sárbogárdi néni mondja: nem rest hajnalba kelni, buszozni, bajlódni a por­tékával. Kicsinyke a nyugdíja, de a piacozás kipótolja, hó vé­gén nem kell lesnie a postást. A kislányi Ilonka néni már 14 évesen piacra járt az anyjával, majd miután beletanult a kofa­­ságba, egyedül. Három lánya, öt unokája van, még mindig rászo­rulnak a szülői támogatásra, mert hol munkanélküliség, hol árvíz sújtja őket. A sárkeresztesi László néni pulykát is nevel. A libával sok a bajlódás, 5-7 hét kell hozzá, míg a vágásra meg­érik, a mája kiérlelődik. Most is van négy gúnárja, de külön kell zárni, mert bántják a többit, marják az idegent. - Nem véletlenül mondja a szólás: a libából is kitör a lúdmé­­reg, azaz a legszelídebb embert is elhagyja egyszer a türelme - jegyzi meg Ilonka néni. Nem őriztem velük együtt li­bát, de el tudom képzelni, meny­nyi munka, mennyi fáradtság, mennyi lemondás, mennyi láb- és derékfájás van már mögöttük. És mennyi bizonytalanság előt­tük! A Márton-napi szokásokat ők már nem tartják, amit tudnak, azt a szüleiktől, meg a hajdani kofáktól hallották.­­ November elejére a tömés eredményeként meghíztak a li­bák, s mint Márton-napi ludak a kacsákkal együtt az asztalokra kerültek. Ekkorra már a must is megforrt, lehetett hozzá újbort inni. Mivel Márton a tél előhír­nöke, több jóslás fűződik nevé­hez, meg a libához. Ha a liba mellcsontja fehér, akkor ke­mény, esős, jeges, havas telünk lesz, ha meg piros, akkor fekete karácsonyra, locsogós időre számíthatunk. Ha a libamáj ke­mény, hideg telet vártak, ha pe­dig lágy, gyönge lett, akkor eny­he télre számítottak - sorolták az asszonyok egymás szájából kivéve a szót. Ha férfiember - pláne ha rosszmájú! - hallotta volna, biztos ezt mondaná: gá­­gogtunk, mint a ludak. Aki a népszokások tárgykör­ben Lukács Lászlón és Gelen­csér Józsefen nevelkedett, az azt is tudhatja: a lúd az ókortól kezdve része volt az európai ét­kezési szokásoknak. Hazánk­ban a Márton-napi libalakomák századokon át kerekítették a föl­desurak, a parasztok, a polgárok kedvét, főleg, ha a libacombot friss, új borral is locsolgatták... A Szent Mártonról szóló le­genda szerint: Márton a francia­­országi Toursban, ki akarván térni püspökké választása elől, a ludak óljába bújt. Ám azok gá­gogásukkal, szörnyű lármájuk­kal elárulták. A néphit szerint, innen ered a Márton-napi lúdfo­­gyasztás, amely különösen a Dunántúlon terjedt el. Zágoni E.­­ Fotó: Fási Ö­sszedőlt egy épületrész - A lehetetlen dolgokat meg­valósítani, hát... - Boros Sán­dor, alezredes a megyei operatív törzs újjáépítési ügyekkel meg­bízott munkatársa tegnap kollé­gáival Sárbogárdon tartott el­lenőrzést. - Az önkormányzat megkötött 495 megállapodást, megvásárolt hat épületet azok­nak, akiknek háza összedőlt, vagy olyan súlyosan rongáló­dott, hogy nem érdemes helyre­állítani. Tegnap valóban össze­dőlt egy épületrész, de lakók nem voltak benne, a szomszéd­ban élnek, telket vesznek. A me­­dárdi esők okozta károk helyre­­állításának ideje november 30- án lejár, de a jogi környezetet megteremtették ahhoz, hogy aki az idén nem tudta befejezni az építést, jövőre megtehesse. N­egyvenéves ZIL-lel is a hóförgeteg ellen Fejérben A közútkezelők gépparkja csak lassan újul meg Szerda délelőtt tartotta szo­kásos évi hóértekezletét Székes­­fehérváron a Fejér Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht. Gyuricza István szavából kitűnt, hogy a pénz idén sem veti fel a vállala­tot, de a hóeltakarításra, síkos­ságmentesítésre természetesen futja a költségvetésből. A ha­gyományoknak megfelelően idén is a forgalmas főúthálóza­ton (422 kilométer „őrjáratos út”) avatkoznak be elsőként és folyamatosan végzik a munkát Az úgynevezett rajonos utakon szakaszosan védekeznek, ezek hosszúsága 816 kilométer és összekötő- és bekötőutakat, vagyis nem főközlekedési utakat jelent, ezeken elegendő a veszélyes szakaszokon a síkos­ságmentesítés. Lesznek „fehér” utak az idén is, vagyis olyan rö­vid bekötőutak, melyeken csak a havat kotorják el. A vállalat 65 gépet tud mozgósítani, ám ezek között vannak ZIL matuzsále­mek, 20-30, sőt 40 éves gépek is, melyek kora ugyan magas, ám mivel csak pár hónapig üze­melnek évente, műszaki állapo­tuk nem arányos korukkal. Ez­zel együtt nagyon örülnek a szakemberek a 4 új LIAZ szó­róadapterrel és ekével felszerelt gépnek, ha lassan is, de megújul majd a géppark. Az idén is a só a legfontosabb síkosságmentesítő anyag, ma már egyre több olyan berendezésük működik, ame­lyik alkalmas a hatékony nedves sózásra. A vállalat az Országos Meteorológiai Szolgálattól vál­tozatlanul kapja egy-, öt-, és tíz­napos előrejelzéseit, melyek kö­zül az egynapos 90 százalékos pontosságú, de várhatóan meg­jelennek majd a radarképek is a Berényi úti központban. Forradalmasítani fogja a be­avatkozás hatékonyságát az új­­meteorológia. Idén egyelőre csak négy helyről, a 7-esen Dinnyésről, a 6-oson Ercsiből, a 63-ason Perkátáról és a 81-esen Felsődobosról kap rádióhullá­mon a központ hőmérsékleti, páratartalmi és a sókoncentrá­cióra vonatkozó, bármikor le­hívható adatokat. p.i. S RÖVIDEN Seregélyes is társul Újabb nagyközség jelen­tette be, hogy csatlakozna a Székesfehérvár környéki te­lepülések hétvégi orvosi ügyeleti társulásához. A megyeszékhely és a tizenhét önkormányzat között 1996 óta érvényben lévő meg­állapodásról tegnap délelőtt a városházán tárgyaltak, majd ezt követően a némileg módosított szerződést is aláírták a jelenlévő pol­gármesterek. Székesfehér­vár képviselő-testülete a so­ron következő közgyűlésén dönt arról, egyetért-e a tár­sulás bővülésével, amely el­len a környékbeli települé­sek nem emeltek kifogást. Dr. Szelier András alpolgár­mester szerint a hétvégi ügyelet 2000. december 31- éig a mostani formában mű­ködik. Az egészségügyi kormányzattól is függ, mi lesz a sorsa a Humán Szol­gáltató Intézet által működ­tetett ügyeleti rendszernek a jövőben. Gárdonyiak Velencén A gárdonyi Alborada kórus november 12-én Ve­lencén, a Juventus Hotelben koncertezik. A Velencei-tó Vértes Baráti Szövetség ülé­se alkalmából adnak műsort. Martonvásár-Tordas István, a király címmel rockopera-keresztmetszetet mutatnak be november 13- án 17 órakor az MTA Mező­­gazdasági Kutatóintézet­ben. Az előadás a martonvá­­sári fiatalok és a tordasi Razzia zenekar közös vállal­kozása. Kitüntetések az ár- és belvíz elleni munkáért Az 1998. novemberi Fel­ső-Tiszai árvíz egyéves év­fordulójának alkalmából Katona Kálmán közlekedé­si, hírközlési és vízügyi mi­niszter emlékérmekkel ellá­tott emléklapokat adott át tegnap a tavaszi árvizek és az idei belvíz hárításában vég­zett kiemelkedő munkájáért a minisztérium Széchenyi termében többek mellett Nagy Sándornak, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnö­­kének és Szabó Mátyásnak, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának. Jubileum Móron November 18-tól 20-ig, háromnapos programsoro­zattal ünnepük meg a móri Szent Erzsébet Római Kato­likus Általános Iskolában az intézmény fennállásának ti­zedik évfordulóját. Kulturá­lis bemutatókat is tartanak. Székesfehérvár, Vasvári P. u. 3. 9 LXAZAS/ItOM Tel.: 22/329-393 1 mai ajánlatai: Tunézia, FP, 4 nap körút 4 nap üdülés, ’99.11.23. 8 nap 99 900 Ft Advent Bécsben, FP, dec. 17-19. 39 900 Ft/fó Körutazás Szíriában, jan. 18-24. 177 525 Ft/fó Szentendre /H. Kentaur, R, dec. 30.­jan. 02. 36 990 Ft/só Báli, 13 nap/10 éj, reggeli, 99.11.21.202 220 Ft/só-tól Thaiföld-Kombinált túra, '99. dec. 8-18. 257 900 Ft/só Cí?R.I­tR. Pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád fürdő) Telefonszám: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,47 18,60 CHF 156,50 159,60 DEM 130,00 130,50 ESP 1,5050 1,5550 GRD 0,7550 0,8000 ITL 0,1310 0,1325 SEK 28,8676 29,9277 USD 244,20 246,50 Érvényes: 1999. november 11. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internett: www.goldinfo.hu

Next