Fejér Megyei Hírlap, 2002. július (47. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-22 / 169. szám
2002. július 22., HÉTFŐ A martonvásári asszonyok egy csoportja évek óta a világért sem szalasztaná el a Folyton-folt Kör összejöveteleit, amelyeken szebbnél szebb képeket, használati tárgyakat varrnak. Munkáikból tárlat nyílt a martonvásári könyvtár melletti teremben JEGYZET Csók és guillotine ■ Leszkovszki Anna írása Sajnos későn, a Kilencedik színnél kapcsolódtam be a klaszszikus Madách-mű rajzfilmes változatának vetítési folyamatába. De mivel a sorozatnak még nincs vége, ezúton is felhívnám az efféle csemegék iránt érdeklődők figyelmét, hogy ne szalasszák el az utolsó részeket. Ebből Az Ember Tragédiájából egyetlen színt is érdemes megnézni, hiszen a részek önmagukban is élvezhetőek. A forradalmi szín legalábbis egységes egésznek tűnt, s bőven szolgált tanulságokkal. Jankovics feldolgozásában a két társadalmi réteg „technikai” megjelenítésében is elválik egymástól: az arisztokraták mintha 18. századi metszetekről léptek volna elő, a forradalmi tömegek viszont skiccszerűen elnagyoltak, stilizáltak. Más a tempójuk is: a főnemesek szertartásos lassúsággal mozognak, míg a néptömegeket a forrongás, száguldás jellemzi. Hullámzó tengerként sodorják-hordozzák a csattogó guillotine-t, s Dantont, kinek technikai megjelenítése kevert, bár dominánsabb benne a „metszetes” lény. A filmnek ez a része már-már követhetetlenül sok szimbólumot használ, ezek némelyike elsőre talán didaktikus - a Saint-Juste árnyékaként megjelenő halálangyal, vagy a közismert tanácsköztársasági plakát férfialakjának pózában szónokló Danton -, ám a gyors váltások miatt ez egyáltalán nem zavaró: a film különös atmoszféráját csak erősíti. S vannak egyszerűen csak - elsősorban a kompozíciójuk miatt - szép képkockák. És akad egy-két nehezen felejthető, például a zárlat. Danton levágott feje átkot szór ellenfeleire, s száját végül az arisztokrata lány pikára szúrt fejének segítségével fogják be, csak a halál után. Többrétegű, erős képi hatású szimbólum: enynyiért már érdemes végignézni a filmet. Az Operaház fantomja a Madách Színházban Szirtes Tamás rendező régi álma válik valóra Budapest (mti) Először a világon a Madách Színház kapott engedélyt arra, hogy a legnagyobb sikerű zenés játékot, Lloyd Webber: Az Operaház fantomja című musicaljét non-replica produkcióban bemutathassa... Szirtes Tamás rendező elmondta: a jogok elnyerésével tizenhat éves álma válik valóra. Ismertetése szerint Sir Andrew Lloyd Webber cége, a The Really Usefull Group Ltd. először járult hozzá olyan produkció létrehozásához, amely a színpadra állítóknak teljesen szabad felhasználást enged, sőt kifejezetten önálló művészi változat megalkotására ösztönöz. - Megtisztelő, hogy elsőként én kaptam lehetőséget a produkció önálló színpadra állítására, a darabot jövőre, júniusban szeretnénk bemutatni a Madách Színházban - tette hozzá. A rendező szerint ez jelentős gesztus a magyar zenés színház számára, amelyben nagy szerepet játszott a Sir Andrew Lloyd Webberrel való 19 éves jó munkakapcsolat. Utalt rá: a Macskák, a József és a színes, szélesvásznú álomkabát, valamint a Szerelem arcai című Lloyd Webber-musicalek nagy sikerrel szerepeltek a Madách Színház műsorán, illetve a Macskák jelenleg is műsoron van. Szirtes Tamás szerint az Operaház fantomjának magyar változata várhatóan az eddigi leglátványosabb és egyben a legköltségesebb hazai produkció lesz. A darabot 2003. júniusától szeptemberig, négy hónapon át folyamatosan játsszák majd a Madáchban. KULTÚRA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Lili, Natasa és Eszter baba Gyönyörű játékok az Óvodamúzeum raktárából és a helybéliek otthonából Martonvásár (gábor) - Messzeföldön híres az Óvodamúzeum! Minden kincset a szűkös helyen nem is tudnak bemutatni: a most megnyílt időszaki tárlaton a még be nem mutatott babák, játékok is szerepelnek... Az Óvodamúzeum létrehozója, Harcsa Tiborné olyan szeretettel és szakértelemmel gyűjti a hajdani pedagógiai eszközöket, játékokat, hogy ez a látogatókat is arra ösztönzi: felajánlják régi játékaikat a múzeumnak - mert érzik: itt megbecsülik őket. A Brunszvik Teréz Óvodában most ezekből a - raktárban őrzött - játékokból, babákból láthatunk válogatást, no meg azokból, amelyeket a martonvásáriak dédelgetnek otthon, s most kölcsönadták őket, hogy mások is gyönyörködhessenek bennük. Az Óvodamúzeum tárlata az 50-es évekig követi nyomon az óvodai nevelés és a játékok történetét, ezért Harcsa Tiborné, a martonvásári napok alkalmából megnyílt időszaki kiállítás rendezője úgy döntött, ezúttal a 70- es évek babáit, játékait is bemutatja, úgy, hogy „visszafelé” utazzon az időben a látogató, egészen a 30-as évekig... - A tárlatát a játékot, nem elsősorban mint „nevelési eszközt” láttatja, hanem mint örömforrást. „A játék boldogság, derű, alkotás”, ez a kiállítás mottója is - mondja Harcsa Tiborné. - A 70-es évek plüssállatait is bemutatjuk és a szuvenír babákat, amelyek a világ minden részéből kerültek ide: akad izraeli menyasszony, vőlegény, mexikói pár, görög, osztrák és matyó viseletbe öltözött baba... Az év közben a raktárban pihenő babák sem leltári tárgyként üldögélnek: mindegyiknek neve van. A tárlat ezt is feltünteti: Boglárka, Szilvia mellett akad Tamara és Ludmilla is, hiszen a 70-es évektől sok baba került a hazai gyerekszobákba a Szovjetunióból is... A műanyag játékok - köztük a mosógép is - ennek a komak a terméke, ahogy a babaszövőgép is, a dobozára rajzolt úttörőnyakkendős gyerekkel. A fűszerbolt már a 60-as éveket idézi, s az 50-es évek felnőttbútorait mintázzák az akkori babaszobák is. Jellegzetes fiújátékokat is találunk: várat, mozdonyt, de ugrálókötelet is — mívesre esztergált „fogantyúja” a 40-es években készült. Láthatjuk a 30-as években divatos „házimozit”, a diavetítő elődjét: a vetítendő képeket üveglemezre festették... A legszebb babák a 30-as évekből valók: ők a korabeli gyerekszobát idéző kanapén üldögélnek. A bútort és a babákat a martonvásári Pletser Cecula kölcsönözte: akadnak közöttük porcelánfejű szépségek is. Az egyetlen hölgybaba a tárlaton Liliké: ő új, fehér csipkés, kék toalettet kapott a tárlatra. A legkedvesebb darab: Eszter baba. Tulajdonosa nyolcvanéves martonvásári asszony, aki gyerekkori kincsét a múzeumnak ajándékozta. Eszter baba a háború alatt megázott, szemét és száját újra megfestették. Régi babakocsiban üldögél, mögötte egy fotó idézi „fénykorát”: a képen a baba ugyanebben a kocsiban üldögél, „gazdája”, a hajdani kislány és családja társaságában... Az egyetlen hölgy baba, Liliké, elegáns, kék öltözékben Pletser Cecília kölcsönözte a 30-as évekből származó bútort, amelyen a babák ülnek Fotó: Lázár Virtuozitás és lendület Kocsis Zoltán nagy hangsúlyt fektet a hitelességre, pontosságra ■ Szabó Balázs írása A Nemzeti Filharmonikus Zenekar martonvásári Beethoven-hangversenysorozatának második estjén két nagyszabású mű, a Hegedűverseny (Kelemen Barnabás szólójával) és a 6. (Pastorale) szimfónia hangzott el, az együttest főzeneigazgatója, Kocsis Zoltán vezényelte. Az idei ciklusban, az előző héten rendezett nyitó koncert második számaként már hallhattuk a Hegedűversenyt - zongoraátiratban, most szombaton az eredeti változat került műsorra. Ezért az ötletért külön dicséret illeti a program összeállítóit - az ilyen és ehhez hasonló, az életmű rejtett összefüggéseit bemutató műsortervek az egyes esték mellett a három koncert nagy egységét is rendkívül izgalmas zenei eseménnyé teszik. A hazai előadóművész-gárda legújabb nemzedékéhez tartozó Kelemen Barnabás fiatal kora ellenére már számos szép sikerrel büszkélkedhet - a Beethoven-hegedűverseny előadása az ország egyik vezető muzsikusának és a Nemzeti Filharmonikusoknak a társaságában mindazonáltal nagy kihívás lehetett számára, láthatóan nagy alapossággal készült a koncertre. Virtuózan, gyönyörű hangon hegedült, s ha a fiatalos hév ezúttal néhány mostohábban kezelt hangot, s kissé túlpoentírozott, még nem egészen kiforrottan megformált frázist is belecsempészett játékába, lendülete, ösztönös muzikalitása, a Hegedűverseny máris nagyon magas színvonalú tolmácsolása méltán váltotta ki a közönség ovációját. A versenyműben kísérőszerepét kifogástalanul ellátó zenekar a 6. szimfóniában is nagyszerű formában, szép hangszínekkel muzsikált. Kocsis hallhatóan nagy súlyt fektetett a karakterek hitelességére, a frazeálás pontosságára (gyönyörűen kidolgozták a fúvósszólókat), egy pillanatra sem engedve a koncentráció intenzitásából biztos kézzel vezette át együttesét e hatalmas, s nem igazán közönségkedvenc mű buktatóin. A hallgatóság a jelentős eseménynek kijáró figyelemmel hallgatta az előadást, s nagy tapssal ünnepelte a Nemzeti Filharmonikusok kiváló művészeit és karmesterét. A nyáresti koncertnek ezúttal kedvezett az időjárás is... KULTURMIX Hegedűs 2 filmjei a Sziget fesztiválon Budapest (g.g.) A Pepsi Sziget vizuális programjában bemutatkozik az Erns Múzeum és a Dorottya Galéria is: ennek keretében július 31. és augusztus 7. között, esténként 22 órától vetítéseket rendeznek. A közönség láthatja Hegedűs 2 László valamennyi animációs rövidfilmjét. Solymosi Ferenc orgonaestje Martonvásár (g.g.) - Július 23-án, kedden 19 órakor Solymosi Ferenc orgonaművész ad koncertet a martonvásári római katolikus templomban. A műsorban egyebek között H. Purcell, J. S. Bach, J. Haydn, Beethoven művei szerepelnek. Egy hét népművészet Igaz (g.g.) - Népművészeti tábor kezdődött tegnap Igaron. A résztvevők egy héten át tánctanulással, hangszeres zenetanulással, daltanulással, kézműves-foglalkozásokkal múlatják az időt a faluházban. Esténként a tollfosztók és fonók hangulatát igyekeznek felidézni.