Fejér Megyei Hírlap, 2002. július (47. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-22 / 169. szám

2002. július 22., HÉTFŐ A martonvásári asszonyok egy csoportja évek óta a világért sem szalasztaná el a Folyton-folt Kör összejöveteleit, amelyeken szebbnél szebb képeket, használati tárgyakat varrnak. Mun­káikból tárlat nyílt a martonvásári könyvtár melletti teremben JEGYZET Csók és guillotine ■ Leszkovszki Anna írása Sajnos későn, a Kilencedik színnél kapcsolódtam be a klasz­­szikus Madách-mű rajzfilmes változatának vetítési folyamatá­ba. De mivel a sorozatnak még nincs vége, ezúton is felhívnám az efféle csemegék iránt érdeklődők figyelmét, hogy ne sza­­lasszák el az utolsó részeket. Ebből Az Ember Tragédiájából egyetlen színt is érdemes megnézni, hiszen a részek önmaguk­ban is élvezhetőek. A forradalmi szín legalábbis egységes egésznek tűnt, s bőven szolgált tanulságokkal. Jankovics feldolgozásában a két társadalmi réteg „technikai” megjelenítésében is elválik egymástól: az arisztokraták mintha 18. századi metszetekről léptek volna elő, a forradalmi tömegek viszont skiccszerűen elnagyoltak, stilizáltak. Más a tempójuk is: a főnemesek szertartásos lassúsággal mozognak, míg a nép­tömegeket a forrongás, száguldás jellemzi. Hullámzó tenger­ként sodorják-hordozzák a csattogó guillotine-t, s Dantont, ki­nek technikai megjelenítése kevert, bár dominánsabb benne a „metszetes” lény. A filmnek ez a része már-már követhetetlenül sok szimbólumot használ, ezek némelyike elsőre talán didakti­kus - a Saint-Juste árnyékaként megjelenő halálangyal, vagy a közismert tanácsköztársasági plakát férfialakjának pózában szónokló Danton -, ám a gyors váltások miatt ez egyáltalán nem zavaró: a film különös atmoszféráját csak erősíti. S vannak egyszerűen csak - elsősorban a kompozíciójuk miatt - szép képkockák. És akad egy-két nehezen felejthető, például a zár­lat. Danton levágott feje átkot szór ellenfeleire, s száját végül az arisztokrata lány pikára szúrt fejének segítségével fogják be, csak a halál után. Többrétegű, erős képi hatású szimbólum: eny­­nyiért már érdemes végignézni a filmet. Az Operaház fantomja a Madách Színházban Szirtes Tamás rendező régi álma válik valóra Budapest (mti)­­ Először a világon a Madách Színház kapott engedélyt arra, hogy a legnagyobb sikerű zenés játékot, Lloyd Webber: Az Operaház fantomja című musicaljét non-replica pro­dukcióban bemutathassa... Szirtes Tamás rendező el­mondta: a jogok elnyerésével ti­zenhat éves álma válik valóra. Ismertetése szerint Sir Andrew Lloyd Webber cége, a The Re­ally Usefull Group Ltd. először járult hozzá olyan produkció lét­rehozásához, amely a színpadra állítóknak teljesen szabad fel­­használást enged, sőt kifejezet­ten önálló művészi változat megalkotására ösztönöz. - Megtisztelő, hogy elsőként én kaptam lehetőséget a produk­ció önálló színpadra állítására, a darabot jövőre, júniusban sze­retnénk bemutatni a Madách Színházban - tette hozzá. A ren­dező szerint ez jelentős gesztus a magyar zenés színház számá­ra, amelyben nagy szerepet ját­szott a Sir Andrew Lloyd Web­­berrel való 19 éves jó munka­­kapcsolat. Utalt rá: a Macskák, a József és a színes, szélesvásznú álomkabát, valamint a Szerelem arcai című Lloyd Webber-musi­­calek nagy sikerrel szerepeltek a Madách Színház műsorán, illet­ve a Macskák jelenleg is műso­ron van. Szirtes Tamás szerint az Operaház fantomjának ma­gyar változata várhatóan az ed­digi leglátványosabb és egyben a legköltségesebb hazai produk­ció lesz. A darabot 2003. júniu­sától szeptemberig, négy hóna­pon át folyamatosan játsszák majd a Madáchban. KULTÚRA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Lili, Natasa és Eszter baba Gyönyörű játékok az Óvodamúzeum raktárából és a helybéliek otthonából Martonvásár (gábor) - Messzeföldön híres az Óvo­damúzeum! Minden kincset a szűkös helyen nem is tud­nak bemutatni: a most meg­nyílt időszaki tárlaton a még be nem mutatott babák, já­tékok is szerepelnek... Az Óvodamúzeum létreho­zója, Harcsa Tiborné olyan sze­retettel és szakértelemmel gyűj­ti a hajdani pedagógiai eszközö­ket, játékokat, hogy ez a látoga­tókat is arra ösztönzi: felajánlják régi játékaikat a múzeumnak - mert érzik: itt megbecsülik őket. A Brunszvik Teréz Óvodában most ezekből a - raktárban őr­zött - játékokból, babákból lát­hatunk válogatást, no meg azok­ból, amelyeket a martonvásá­­riak dédelgetnek otthon, s most kölcsönadták őket, hogy mások is gyönyörködhessenek bennük. Az Óvodamúzeum tárlata az 50-es évekig követi nyomon az óvodai nevelés és a játékok tör­ténetét, ezért Harcsa Tiborné, a martonvásári napok alkalmából megnyílt időszaki kiállítás ren­dezője úgy döntött, ezúttal a 70- es évek babáit, játékait is bemu­tatja, úgy, hogy „visszafelé” utazzon az időben a látogató, egészen a 30-as évekig... - A tárlat­­át a játékot, nem elsősorban mint „nevelési esz­közt” láttatja, hanem mint örömforrást. „A játék boldog­ság, derű, alkotás”, ez a kiállítás mottója is - mondja Harcsa Ti­borné. - A 70-es évek plüssálla­­tait is bemutatjuk és a szuvenír babákat, amelyek a világ min­den részéből kerültek ide: akad izraeli menyasszony, vőlegény, mexikói pár, görög, osztrák és matyó viseletbe öltözött baba... Az év közben a raktárban pi­henő babák sem leltári tárgyként üldögélnek: mindegyiknek neve van. A tárlat ezt is feltünteti: Boglárka, Szilvia mellett akad Tamara és Ludmilla is, hiszen a 70-es évektől sok baba került a hazai gyerekszobákba a Szov­jetunióból is... A műanyag já­tékok - köztük a mosógép is - ennek a komak a terméke, ahogy a babaszövőgép is, a do­bozára rajzolt úttörőnyakken­­dős gyerekkel. A fűszerbolt már a 60-as éveket idézi, s az 50-es évek felnőttbútorait mintázzák az akkori babaszobák is. Jelleg­zetes fiújátékokat is találunk: várat, mozdonyt, de ugrálóköte­let is — mívesre esztergált „fo­gantyúja” a 40-es években ké­szült. Láthatjuk a 30-as években divatos „házimozit”, a diavetítő elődjét: a vetítendő képeket üveglemezre festették... A legszebb babák a 30-as évekből valók: ők a korabeli gyerekszobát idéző kanapén ül­dögélnek. A bútort és a babákat a martonvásári Pletser Cecula kölcsönözte: akadnak közöttük porcelánfejű szépségek is. Az egyetlen hölgybaba a tárlaton Liliké: ő új, fehér csipkés, kék toalettet kapott a tárlatra. A leg­kedvesebb darab: Eszter baba. Tulajdonosa nyolcvanéves mar­tonvásári asszony, aki gyerek­kori kincsét a múzeumnak aján­dékozta. Eszter baba a háború alatt megázott, szemét és száját újra megfestették. Régi babako­csiban üldögél, mögötte egy fo­tó idézi „fénykorát”: a képen a baba ugyanebben a kocsiban ül­dögél, „gazdája”, a hajdani kis­lány és családja társaságában... Az egyetlen hölgy baba, Liliké, elegáns, kék öltözékben Pletser Cecília kölcsönözte a 30-as évekből származó bútort, amelyen a babák ülnek Fotó: Lázár Virtuozitás és lendület Kocsis Zoltán nagy hangsúlyt fektet a hitelességre, pontosságra ■ Szabó Balázs írása A Nemzeti Filharmonikus Zenekar martonvásári Beetho­­ven-hangversenysorozatának második estjén két nagyszabású mű, a Hegedűverseny (Kelemen Barnabás szólójával) és a 6. (Pastorale) szimfónia hangzott el, az együttest főzeneigazgató­ja, Kocsis Zoltán vezényelte. Az idei ciklusban, az előző héten rendezett nyitó koncert második számaként már hall­hattuk a Hegedűversenyt - zon­goraátiratban, most szombaton az eredeti változat került műsor­ra. Ezért az ötletért külön dicsé­ret illeti a program összeállítóit - az ilyen és ehhez hasonló, az életmű rejtett összefüggéseit be­mutató műsortervek az egyes esték mellett a három koncert nagy egységét is rendkívül iz­galmas zenei eseménnyé teszik. A hazai előadóművész-gárda legújabb nemzedékéhez tartozó Kelemen Barnabás fiatal kora ellenére már számos szép siker­rel büszkélkedhet - a Beetho­­ven-hegedűverseny előadása az ország egyik vezető muzsikusá­nak és a Nemzeti Filharmoniku­soknak a társaságában mind­azonáltal nagy kihívás lehetett számára, láthatóan nagy alapos­sággal készült a koncertre. Vir­tuózan, gyönyörű hangon hege­dült, s ha a fiatalos hév ezúttal néhány mostohábban kezelt hangot, s kissé túlpoentírozott, még nem egészen kiforrottan megformált frázist is belecsem­pészett játékába, lendülete, ösz­tönös muzikalitása, a Hegedű­­verseny máris nagyon magas színvonalú tolmácsolása méltán váltotta ki a közönség ovációját. A versenyműben kísérősze­repét kifogástalanul ellátó zene­kar a 6. szimfóniában is nagy­szerű formában, szép hangszí­nekkel muzsikált. Kocsis hall­hatóan nagy súlyt fektetett a karakterek hitelességére, a fra­­zeálás pontosságára (gyönyörű­en kidolgozták a fúvósszóló­kat), egy pillanatra sem engedve a koncentráció intenzitásából biztos kézzel vezette át együt­tesét e hatalmas, s nem igazán közönségkedvenc mű bukta­tóin. A hallgatóság a jelentős eseménynek kijáró figyelemmel hallgatta az előadást, s nagy tapssal ünnepelte a Nemzeti Fil­harmonikusok kiváló művészeit és karmesterét. A nyáresti koncertnek ezúttal kedvezett az időjárás is... KULTURMIX Hegedűs 2 filmjei a Sziget fesztiválon Budapest (g.g.)­­ A Pepsi Sziget vizuális programjá­ban bemutatkozik az Erns Múzeum és a Dorottya Galé­­ria is: ennek keretében július 31. és augusztus 7. között, esténként 22 órától vetítése­ket rendeznek. A közönség láthatja Hegedűs 2 László valamennyi animációs rö­vidfilmjét. Solymosi Ferenc orgonaestje Martonvásár (g.g.) - Júli­us 23-án, kedden 19 órakor Solymosi Ferenc orgona­művész ad koncertet a mar­tonvásári római katolikus templomban. A műsorban egyebek között H. Purcell, J. S. Bach, J. Haydn, Beetho­ven művei szerepelnek. Egy hét népművészet Igaz (g.g.) - Népművészeti tábor kezdődött tegnap Iga­­ron. A résztvevők egy héten át tánctanulással, hangsze­res zenetanulással, daltanu­lással, kézműves-foglalko­zásokkal múlatják az időt a faluházban. Esténként a toll­fosztók és fonók hangulatát igyekeznek felidézni.

Next